Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

r Közös örökség PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A történelmi dátumo- 'kat az utódok teszik ünneppé. Ami ma történik, annak a jövőben nő meg igazán a jelentősé­ge. Az ember soha nem úgy cselekszik, hogy most történelmet csinál, s mégis, e cselekedetsor a történe­lem. Három hét alatt há­rom jelentős ünnep: ma 1848. március idusára em­lékezünk, március 21-én az első magyar proletárhata­lom megszületérése, s ápri­lis 4-én fölszabadulásunk­ra. Múltunk félreértése, ha úgy véljük, hogy március tizenötödikét a fiatalok ün­nepeljék, a Tanácsköztár­saság évfordulóját o vete­ránok, felszabadulásunkat _ pedig az egész nemzet. Az 'örökség nem osztható fel születési évszámok szerint, a forradalmiság nem kor­osztályoké ! Hagyomá­nyaikat, történelmünk sza­kaszait a dolgozó nép nem­zetfenntartó ereje, munká­ja kapcsolja össze, a forra­dalmi küzdelmek részesei soha nem lobogtatták szü­letési bizonyítványukat. Harcoltak, szenvedtek, győzelmeket arattak s elvi­seltek kudarcokat, s amit tettek, az nem attól függött, hogy húsz- vagy ötvenéve­sek. Korosztályuk követelé­seit fogalmazták meg a márciusi ifjak? Egy egész nemzetét! Korosztályuk javáért fogtak fegyvert 1919. vöröskatonái? Min­den kisemmizettért tették ezt! Mert soraikban idősek és fiatalok küzdöttek együtt, múlt, jelen és jö­vő menetelt a dandárok­ban 1919-ben s 1849-ben. a honvéd csapatokban. Lássuk csak, 1848. decem­ber 18-án kibocsátott fel­hívásában miként fogal­mazott az országos honvé­delmi bizottmány: „Kelje­nek lel a népnek ezerei, ala­kuljanak mindenütt az ön­kéntes mozgó csapatak^jue^. várjon senki parancsot, rendeletet; vállalkozzék, kinek szíve a hazáért do­hog, vegye magához bará­tait, szomszédait, ismerő­seit és segítsen a hazát védeni.’’ S lássuk to­vább, immár a meg­torlás, a bosszú napjai­ban, 1849. október 3-án ki­ket ítélt el Pesten a cs. kir. katonai törvényszék? Unte­reiner Mihály 38 éves ke­reskedőt, Jáross Vincze 51 éves kanonokát, Schaudt András 51 éves harangön­tőt, Balassa János 34 éves orvost, Gömbös István 49 éves granadírost, Walter Ferencz 46 éves munkást, Herrle Antal 44 éves pus­kaművest, Pekári László 45 éves kereskedőt, „a pártütő kormány” külön­böző módon történt támo­gatásáért ... T alálomra kiragadott példákat idéztünk, nem bizonykodásért, csupán annak érzé­keltetésére, hogy múltunk egyetlen küzdelme sem volt kizárólagosan ilyen vagy olyan korosztályé. Mert Esze Tamás emberei sem életkoruk, hanem helyzetük okán szálltak harcba, s ezt tették 1848, 1919 hősei ugyancsak. Ezekben a hetekben, a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatának kere­tében a KlSZ-szervezetek- ben viták zajlanak nap­jaink forradalmiságáról. Jó, hogy beszélnek, vitat- hoznak erről a fiatalok? Természetesen. Ahhoz azonban, hogy megértsék, s't fölfedezzék napjaink forradalmiságát, elenged­hetetlen múltunk, hagyo­mányaink ismerete, helyes értelmezése. Mert tagadha­tatlan — s ebben oktatá­sunk gyengéi éppúgy meg­mutatkoznak. mint a haza- fiságra nevelés elnagyolt­sága —, történelmünk ne­vezetes dátumaival kapcso­latban a fiatalok elsősor­ban szólamokat. raktároz­nak el emlékezetükben, s nem élményszerű ismere­teket r Inkább csalt beszél­nek az eseményekről, s ke­vésbé érzik azok jelentősé­gét, szerepét a magyar tör­ténelemben. Talán ezért, hogy — a felnőttek szemé­ben — lassan fedezik fel múlt és jelen kapcsolódá­sát, a tegnap látványos, a ma békés forradalmiságá- nak rokonságát, sőt sok te­kintetben azonosságát. Az ő hibájuk? Inkább a miénk, idősebbeké, a tör­ténelmi korszakváltást át- élteké. Nehezen értjük meg, hogy az ifjúság — mi tanítottuk rá! — már-már érzéketlenül figyeli az elé­je helyezett állóképeket, melyek nekünk sokat mon­danak, de nekik keveset, ök .filmet”, azaz folya­matokat szeretnének látni, összefüggő képsorokat, azt a történelmi utat, amelyet a nemzet bejárt a paraszt­küzdelmektől napjainkig, az ösztönös elégedetlen­ségtől a tudatos forradal- márságig. Ezért nem elég Dózsa, Kossuth, Petőfi alakját fölidézni előttük. Nagyságukat elismerik, de nem érthetik, s még ke­vésbé érzékelhetik nagysá­guk mibenlétét, tevékeny­ségük társadalmi töltetét, harcuk indíttatását. S ezért, hogy félénken, sok félreértéssel közelednek a már említett vitákon a for- radalrmság, a forradalmár kérdéséhez, mert történel­mi alakokhoz és tettekhez viszonyítanak s nem a tár­sadalmi valósághoz. Nem lelnek rá — s kevés ösz­tönzést kapnak ahhoz, hogy rálelhessenek — a legfontosabbra, arra, hogy a forradalmár alakja soha nem időtlen, mindig az adott gazdasági, társadalmi viszonyokhoz kapcsolódik. 1848 küzdőit nem helyez­hetjük át 1919 harcosai közé; a forradalmiság min­dig a kor forradalmisága. Nincs történelmünknek nevezetes eseménye, amit ne kötne ezer szál az előtte levő korokhoz, s amit ne fűzne ezernyi kapocs a jö­vendőhöz. Az életkor mú­landó tulajdonság, a forra­dalmiság nem tűnik el az évek gyarapodásával. Ezt az emberiség történelmé­nek legforradalmibb elmé­lete, a marxizmus, s leg­forradalmibb osztálya, a munkásosztály bizonyítot­ta, bizonyítja. Mert nem korosztályok álltak szem­ben egymással sohasem, hanem osztályok, nem élet­korok közötti eltérések robbantották ki a lázadá­sokat, fölkeléseket és for­radalmakat, hanem a ter­melési viszonyokban sűrű­södő ellentétek. M a negyven-, ötven-, hatvanesztendősek azok, akik 1945-ben kézbe vették a szabadság, a nemzeti függetlenség, az országépítés zászlaját, akik elindították a szocialista forradalmat, akik megte­remtették, megszilárdítot­ták a proletárdiktatúrát. Fiatalok voltak akkor, idő­sek most, de tevékenysé­gük mércéje sem akkor, sem most nem ez. Ahogy a mai fiataloké sem az lesz majd két, három évtized múlva, a ma még meg sem születettek szemében. Ha­nem az. amit kezük s eszük munkájával megteremtet­tek, amit az országon s magukon alakítottak, amit a világ, a társadalom ar­culatán formáltak. Mert napjainkban ez a forradalmi tett, s aki teljes szívvel cselekszi, aki tuda­tosan vállalja a szocializ­mus szolgálatát, az a for­radalmár. E forradalmár vezérlő elve az, amit Marx így fogalma­zott meg: „A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni, nem eszmény, amelyhez a valóságnak hozzá kell iga­zodnia. Mi kommunizmus­nak o valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai ál- laDotot mssszünteti. E moz­galom feltételei a ma fenn­álló előfeltételből adód­nak". Mészáros Ottó AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' XVin. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Áll A 80 FILLÉR 1974. MÁRCIUS 15., PÉNTEK Alapbér: képzettség szerint •• ülésezett a Minisztertanács Felkészült a mezőgazdaság — Jelentés a KNEB munkájáról A jövőben csak tornateremmel építhetők új iskolák A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Ion Gheorghe Mau- rernek, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hi­vatalos, baráti látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország kapcsolatainak je­lenlegi helyzetét és az együtt­működés sokoldalú fejleszté­sének további lehetőségeit. Véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdések­ről, különös tekintettel az európai biztonság és együtt­működés kérdéseire. Hangsú­lyozták, hogy minden lehető­séget ki kell használni a két­oldalú kapcsolatok szélesítésé­re, a nemzetközi enyhülés, a béke, a szocialista országok együttműködésének erősítésé­re. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vet­te. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a KGST végrehajtó bi­zottságának február 26—28. között Moszkvában megtartott üléséről. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul pette, és megbízta, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy az ülésen el­fogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtásá­ra a szükséges Intézkedéseket tegye meg. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta a fizikai mun­kások kereseti arányairól szó­ló jelentést, és elfogadta az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveit. El kell érni, hogy a különböző szak­mákban azonos munkát vég­zők alapbére ne ágazati, il­letve vállalati hovatartozásuk­tól, hanem képzettségüktől, gyakorlottságuktól, a fizikai megterhelés mértékétől, a munka körülményeitől függ­jön. A szakmai bértáblázat a legnagyobb létszámú ipari és építőipari szakmák kulcsfon­tosságú munkaköreire terjed ki. Elveit a népgazdaság vala­mennyi ágazatában alkalmaz­ni kell. Az irányelv jellegű alapbértételeket a vállalatok kötelesek fokozatosan megkö­zelíteni. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi munkákra való fel­készülésről. Ennek feltételei kedvezőek, a gazdaságok té­len az előkészítő munkákat el­végezték. Mind a szántáshoz és vetéshez, mind a növény- védelmi munkákhoz szükséges gépek, vetőmagvak, vegysze­rek rendelkezésre állnak. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés tavalyi munkájáról és tapasztalatai­ról. A népi ellenőrzés — szé­les társadalmi bázisra támasz­kodva — az elmúlt évben is arra törekedett, hogy javasla­taival és kezdeményezéseivel elősegítse a központi elhatá­rozások, a lakosság érdekei­nek érvényesülését. A kor­mány a jelentést és a feltárt hibák kijavítására • tett intéz­kedéseket jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács a műve­lődésügyi miniszter, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke előter­jesztése alapján megtárgyalta az iskolai testnevelés és sport fejlesztésének időszerű fel­adatait. A kormány úgy hatá­rozott, hogy nagyobb figyel­met kell fordítani az iskolai testnevelés és sport további fejlesztésére. Megszervezik a tanuló ifjúság tömeges és rendszeres sportolását, a fel­sőoktatási intézmények első és második évfolyamain fokoza­tosan általánossá teszik a heti két óra testnevelést. A jövő­ben az új iskolák csak torna­teremmel építhetők, és tervet kell kidolgozni a hiányzó tor­natermek fokozatos pótlására. A kormány felkérte a KISZ-t, az úttörők szövetsé­gét, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát és a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy vegyenek részt az ifjúság testnevelésének fejlesztésében. A művelődésügyi miniszter javaslata alapján a kormány határozatot hozott az 1974. évi kiváló és érdemes művész ki­tüntető címek adományozásá­ról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Aláírták a két német állam külképviseleteinek megnyitása;ól siló jegyzőkönyvet Kurt Nier, az NDK külügy­miniszter-helyettese és Günter Gaus nyugatnémet államtitkár csütörtökön délben aláírta a két német állam külképvisele­teinek megnyitásáról szóló jegyzőkönyvet. Az ünnepélyes aláírásra s a kísérők okmány- parafálására Bonnban, a kan­cellári hivatalban került sor. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Szovjet űrállomás leszálló-berendezése a Marson A Mars—6 és a Mars—7 szovjet automatikus bolygó­közi űrállomások március 12- én, illetve 9-én elérték a Mars bolygó körzetét. A Mars—6 le­szálló-berendezése március 12-én leereszkedett a bolygó felszínére a déli szélesség 24. fok és a nyugati hosszúság 25. fok koordinátái által határolt térségben. A Mars—7 leszálló­berendezése, miután elvált az űrállomástól, az egyik fedél­zeti rendszer meghibásodása következtében elhaladt a boly­gó mellett, annak felszínétől 1300 kilométerre. SZAZHALOMBATTA Forradalmi utunk a vámért vállalt tudatos, áldozatos munka Ünnepi tanácsülés a 900 éves Mogyoródon Tegnap ünnepségsorozat kezaouuft Mogyoróuon a község fennállása, és o mo­gyoródi csata 900. évfordulója alkalmából. A falu kicsiny, de szépen rendöenozott művelő­dési házáoa várták az ün­nepi tanácsülésre érkezőket: meghívott vendégeket, tanács­tagokat, a község lakóit. A vendégek között volt Balogh László, a megyei pártbizott­ság osztáiyvezetője, Kiss Emil, a járási pártbizottság első titkára, Kovács Istvánná és Bozsó Lászlóné országgyűlési képviselők, Kovács Antalné, a megyei népfrontbizottság tit­kára, dr. Süpek Zoltán, a já­rási hivatal elnöke és dr. La­katos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója. Az ünnepi tanácsülés a Szózat hangjaival kezdődött, ( majd Érseki Csaba József gimnáziumi tanuló Vörös­marty Mihály: Salamon cí­mű versét mondta el. Ezt kö­vetően dr. Szőnyegi Lajos ta­nácselnök-helyettes köszön­tötte a megjelenteket, majd Kiss Emil, a gödöllői járási pártbizottság első titkára nagy érdeklődéssel kísért beszédé­ben a csata jelentőségét mél­tatta: — Mogyoród alapítása kirá­lyok testvér'aarcanoz fűző­dik. Királyokat kell mondani, mert a csatában győzelmet aratott Géza még 1074-ben király lett, öccse, a később le­gendás hírű I. László három év múlva követte a trónon, s ellenfelük, egyben unokatest­vérük, Salamon pedig a csa­ta idején volt király. Nem­csak az uralkodó személye dőlt el a két, akkor még her­ceg győzelmével, hanem Ma­gyarország sorsa is: nem vált III. Henrik német császár hű­béresévé, nem lett német gyarmat. Mogyoród kialakulásának kapcsán elmondotta: — Ez a település volt az első falu akkor ezen a vidé­ken. Csömör volt a követke­ző település, amelyről az első írásos említés 1135-ből való. Azután Kerepes következett 1143-ban, majd Gödöllő 1335- ben. Kiss Emil beszédét köve­tően a tanácsülés dr. Farkas György helytörténésznek a település- és gazdaságfejlő­désről szóló előadásával foly­tatódott, amely igen sok ér­dekes tényt sorakoztatott fel. Utána két gimnazista lépett a dobogóra: Gárdos Katalin Bartók-szonatináját, Horváth Albert pedig Liszt—Berlioz: Rákóczi indulóját adta elő zongorán. Az ünnepi tanácsülés befe­jeztével az általános iskola udvarán Érseki György mű- velődésiház-igazgató és Rem- sey Iván festőművész kalau­zolta végig a vendégeket a három kiállítási termen. Az egyikben Kóbor Henrik festőművész mintegy harminc olajképe kapott helyet. A mű­vész 1938-ban telepedett meg a faluban. A második teremben a falu néprajza, népművészete lát­ható. A harmadik teremben fény­képek és tablók sora szemlél­teti azt a nagy változást, amely a falu életének utóbbi három évtizedét jellemzi. A falutelepítés 900. évfor­dulója alkalmából rendezett program holnap, szombaton délelőtt tudományos tanács­kozással folytatódik. Prukner Pál (Az ünnepségsorozat sport- rendezvényéről a 6. oldalon tudósítunk.) DKV dolgozója Váci Mihály Ének az elszállt madárról cí.- mű költeményét adta elő. Ez­után Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának el­ső titkára mondott beszédet. — Százhalombattán nincs más forradalmi út, mint a városért és létesítményeinek továbbfejlesztéséért vállalt tu­datos, áldozatokat követelő munka. Ehhez bizony sokszor kevés a nyolc óra, többlet- munkára is nagy szükség van. Itt csak az lehet forradalmár, aki mindezt átérzi, és eszerint is cselekszik. A beszédet követően a Ba­rátság művelődési ház Villon irodalmi színpada bemutatta Regéknek ősi népe című mű­sorát, amellyel a közelmúlt­ban elnyerték a harmadik dí­jat az amatőr irodalmi szín­padok Salgótarjánban rende­zett fesztiválján. A nagy si­kerű előadás után a művelő­dési házban megalakult ka­marakórus első nyilvános sze­replése következett. A forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatának következe programja holnap, szombat délután lesz: a 2-es számú ál­talános iskolában rendezik meg az országos sportnapok Pest megyei központi megnyi­tóját. Ezzel egy időben mérik össze erejüket a szavalóver- seny városi döntőjének rész­vevői. Vasárnap a városi ta­nács dísztermében a „Forra- dalmiság 1848—1974” című po­litikai vetélkedő döntőjét ren­dezik. p b Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnoka tegnap Karagyorgyevóban fo­gadta Czinege Lajos vezér- ezredest, hazánk honvédelmi miniszterét, aki egy katonai küldöttség élén Jugoszláviá­ban tartózkodik. Tordai Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes, aki megtekintette a lipcsei ta­vaszi vásárt, tegnap hazaér­kezett Budapestre. Csütörtök délután a Dunai Kőolajipari Vállalat Barátság művelődési házában rendez­ték meg a forradalmi ifjúsági napok százhalombattai városi megnyitó ünnepségét. Délután három óra után foglalták el helyüket az elnök tagjai, köz­tük Barthalomeai György, az MSZMP Százhalombattai Vá­rosi Bizottságának titkára, Szekeres József, a városi ta­nács elnöke, Magyar Sándor, a város országgyűlési képvise­lője, Csenterics Sándor, a Dunai Hőerőmű Vállalat igaz­gatója és Péczeli Béla, a Du­nai Kőolajipari Vállalat igaz­gatója. Horváth György, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Macumel Ferenc, a A fiatal város lakói az ünnepségen. Ekés János felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents