Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

A fehér lovas fogat A lovak fehér szőre tisztára kefélt, a bőven adagolt abrak­tói csillogó, fényes. A fogatos büszkén ül a bakon, pattog az ostor, ahogy végighalad a jár­mű a főutcán, mert ez a ko­csi Üllőn csak a főutcán jár. Portól, szennyeződéstől spe­ciális ' ponyvával védett, na­ponként mosott, sikált alkot­mány a központi konyha étel- szállító kocsija. Kora reggel már indul: a 25 literes, hi­giénikusan zárható edények­ben párolog az illatos tejeská­vé, ropogós a kifli, friss a zsemle, s persze, a vaj meg a méz sem maradhat el. A napköziben százötven gyerek várja. A Faiskola ut­cai óvoda előtt is megáll a két paripa, s élénkebben csillog­nak a gyerekszemek, amikor a nagy kondérok lekerülnek a kocsiról, mert az apróságok is szeretik ám a finom faliatokat, a központi konyhán pedig csak finomakat készítenek. Visszafelé a kocsi felveszi a napközi üres edényeit, s ami­kor a füstöt pipáló ételgyárba érkezik, már indulhat újra a megszokott úton —az ebéddel. Délben azonban az egyik megálló az öregek napközi otthona, ahol, amikor a jóízű és bőségesen mért húsleves után feltálalják a párolt rizs- zsel körülölelt, szaftos csirke- pörköltet, mindenkinek meg­jön a jó étvágya. A derék fogatos pedig a lo­vak közé cserdít, hiszen hátra van még az utolsó állomás, az eleven és étkes gyerekekkel teli napközi otthon. Kiss Sándor A PEST MEG Y E 1 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1 XVI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1974. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK Rendezvények színhelyei is Jól ellátták feladataikat a járás könyvtárai Sok a fiatal olvasó Hatan, egyetértésben A bútorokat is kicserélik Amikor megérkeztem a négygyermekes családhoz, az apa épp vizet húz, az anya mosogat. — Mi csak ritkán hagyhat­juk abba — mentegetőzik a fiatalasszony. — Napköziben Pestre já­runk, ingázók vagyunk. Az itt­honi munka ilyenkorra ma­rad. Visszavágyott — Őszintén szólva, azt gon­doltam, hogy négygyermekes édesanya nem tud más mun- ikát vállalni. Az asszony élénken tiltako­zik: — Az a szerencsém, hogy dolgozni járhatok. Másfél éve ért véget a gyermekgondozási szabadságom az ikrekkel. A harmadik évben már nehe­zebb volt, mint most, pedig je­lenleg több a munkám. Na­gyon hiányzott az emberi kö­zösség, vágytam tússzá a mun­kahelyemre. Tizenhét éve a Lenfonóban dolgozom. Sajnos, rövidesen újra meg kell vál­nom tőlük: jövő szeptember­ben a két kicsi is iskolába ke­rül, akkor nem lesz más vá­lasztásom, itthon keill marad­nom. Nehéz Mendén sokgye­rekes szülőnek lenni. Az is­kolában nincs napközi. Most a két nagyobb gyerek, az egyik ötödikes, a másik má­sodikos, egymást váltva jár iskolába, nem eszik megfele­lően. Jó lenne, ha legalább iskolatejet kapnának, mert így sokszor előfordul, hogy délig egyáltalán nem táplál­koznak. Elfelejtik megmelegí­teni az ebédet, csak akkor esznek, ha mi is hazaérünk. Sajnálom a két nagyobb lányt is, az ikreknek nem szabad hasonló sorsra jutniuk. Egymás közt elosztva — Anyu, szép vagyok? — dugja be fejét az ajtón Erika, a négy és fél éves ikerpár egyike, s nyomban láthatóvá válik teljes egészében. Űj, pi­ros jersey nadrág feszül rajta. Hogy új, azt a kislány lesü­tött szeme és büszke mosolya adja tudtomra. — Gyönyörű — dicsérjük mindketten, de a maima fi­gyelmezteti : — Csak vesd le minél előbb, különben nem sokáig lesz szép. Aztán hozzám fordul: — Az öltöztetésük elég nagy gond. Négy gyerek sok cipőt, ruhát elnyű. — Azárt nem engedjük, hogy elmaradjanak a divattól — szól közbe önérzetesen a papa, aki most a fürdővizüket melegíti. — Így osztottuk meg fele­ségemmel a munkát — int szemével a mosófazékra. — Amióta bejár, nekem is több a dolgom itthon. — Mindenki csinál valamit, hiszen az egész csak szervezés kérdése. Természetesen a gyerekekre rendszeres, fele­lősségteljes munkát nem bí­zunk, csak egy valamit: a ki­csiket el kell kísérniük az óvodába. Régebben egy idő­sebb asszony vállalta az elkí­sérést, és az éjszakai műszak idején itt aludt a gyerekekkel, 300 forintot fizettünk neki. Körülbelül egy éve, a gyere­kekre tekintettel, állandó nappali műszakra osztottak be. A két nagyobb lány elvál­lalta, hogy a kicsiket elviszi az oviba, de kérték érte a né­ni fizetését. Minden hónap­ban meg is kapják, igaz, többnyire ruhaneműben. A kicsik hazahozatala az édes­apjuk feladata, azért neki so­ha nem szabad lekésnie a vo­natot. Én fél öt után érek ha­za, főzök, közben ellenőrzőm a házi feladatot. Pihenni nincs időnk, mert vacsora után fürdetés következik. Mi is örülünk, ha ágyba kerülünk végre. Ugye, nem mondtam még, hogy hajnali fél négykor kelünk? Mindenük megvan — Gondoltak egyszer is ar­ra, hogy kevesebb gyerekkel könnyebben boldogulnának? Az asszony arca tűnődővé válik. Szemöldökét felhúzva, a férjére néz. — Ilyesmin nemigen gon­dolkodik az ember — hallom később a választ. — Mi tízen vagyunk testvérek, férjemék öten. Amikor összeházasod­tunk, huszonkilenc éves vol­tam. Akkor legalább három gyereket terveztünk. — Az első kettő lány lett — veszi át a szót felélénkül­ve a férfi. — Nagyon szeret­tem volna, ha fiam születik. De a kis betyárnak csak kel­lett egy lányt is hoznia ma­gával. Gondolhatja, mikor meghallottam a telefonban, hogy ikrek, majd elájultam a meglepetéstől! A fiúnak azért örültünk mert fiú, a kislány meg ragaszkodóbb a többinél Ügy tudja magát szerettetni! — Persze, nem dúskálunk minden földi jóban — kap­csolódik be a mama —, de mindenünk megvan. Ezt a házat az első gyerek születése után vettük, nézzen szét! Inkább kis csoki Körbejárjuk a lakást. Két nagy szoba, tele kézimunká­val. — Még a gyermekgondozási szabadságom idején csináltam — simít végig néhányon az asszony. — Akkor jutott ilyes­mire is időm. A bútor kicsit divatjamúlt. Tervbe vettük, hogy kicseréljük, mindany- nyian nagyon várjuk már az újat. Az előszobából nyílik a konyha. Két hatalmas tál, ró- szaszínű szalagos fánk illato­zik a tűzhely szélén. — Sokat sütök, a gyerekek szeretik az édességet. Kell-e mondanom, hogy bevételünk nagy része ennivalóra megy el? A konyhából két ajtó nyí­lik, az egyik a fürdőszobáé. Hamarosan bevezetik az ud­vari kútból a vizet a lakásba. Már minden megvan, csak a motor hiányzik. Talán nyár­ra az is meglesz. A másik ajtó az éléskamrá­ba vezet. Hűtőszekrény is van, de a többi fontos háztar­tási gép sem hiányzik, — És mi nincs? — kérdem tréfásan a házaspártól. — A múltkor a legidősebb lányunk azt mesélte, hogy egyik osztálytársának akkora tábla csokoládéja volt, s két karjával ívet rajzolt a leve­gőbe. „Te is kapsz, csak ki­csit, mert négyet kell venni. Mi jobb, a nagy csoki, vagy a három testvér?" A gyerek el­komolyodott, majd ezt vá’a- szolta: „Jobb nekem a kis csoki”. Karaba Ferenc, a Világítás­technikai Vállalat géplakato­sa, a felesége, akinek leány­neve Holler Magdolna, fonó- nő. Lilik Márta vették igénybe, náluk keve­sebb a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatott fizikai munkás könyvtártag. Minden­esetre örvendetes, hogy egyre több a fiatal olvasó, ezért a könyvtári állomány 20 százaléka ifjúsági könyv. A fiatalok érdeklődése a tu­dományos, általában a termé­szettudományi könyvek iránt megnőtt. Ma már nem ritka­ság, hogy a gyermekek a mese­könyvekhez egy-egy ismeret- teriesztő művet is kölcsönöz­nek. A könyvtárak a monori já­rásban már nemcsak a köny­vek kölcsönzésére szolgálnak, hanem egyre inkább rendez­vények színhelyévé is válnak: a múlt évben 111 különféle esemény színehelyei voltak. Rendkívül jól sikerült Mono- ron Bodor Tibor és Balogh Emese könyvheti műsora. Gyomron Petőfi emlékkiállí­tást rendeztek és Szilvási La­jos, Sánta Ferenc, Csernai Zol­tán részvételével, író—olvasó találkozót szerveztek. Vecsésen a könyvtárban szocialista brigádvetélke­dőt tartottak, és helyet ad­tak Gammel József, a nemrégiben elhunyt festő­művész kiállításának. A könyvtáraknak különféle szakköreik is vanak, például Üllőn irodalmi szakkör, Gyomron a törzsgárdatag olva­sókból könyvbarátok köre ala­kult. A járás könyvtárai a múlt évben feladataikat aránylag jól ellátták, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a követel­mények az idén megnöveked­tek. Kovács György ÖNKÉNTES TŰZOLTÓK KÖZGYŰLÉSÉ Készülnek a járási versenyre CSAK VÉGSŐ ESETBEN BÍRSÁGOLNAK Közgyűlést tartott Vecsésen az önkéntes tűzoltótestület, melyen képviseltették magu­kat a társadalmi szervezetek küldöttei is. Földvári Ferencnek, a köz­ségi tanács szakigazgatási szerve vezetőhelyettesének megnyitója után Gyarmati Dezső százados, a testület pa­rancsnoka értékelte a múlt év miunkáját Beszámolt a Pilis községben rendezett tűzoltóverseny ered­ményeiről A versenyen 19 rajjal képviseltette magát a testület, s az eredményhirde­tés után hét első. valamint öt második és négy harmadik he­lyezés jutalmait vehették át tagjai. Az idei nevezés létszá­mában nem lesz változás, és remélik, a helyezések sem csökkennek. Tavaly a testületnek a nagyközségi tanács 61 ezer fo­rintot biztosított, az összeg felhasználását költségvetésben határozták meg: vásároltak kedvezményesen egy teher­autót, jutott belőle a zenekar­nak és a sportszertárnak is felújításra. Az aszóföi tá­borba az élelmiszert már a testület gépjárműve szállítot­ta, de a község központi kony­hájának is segített az ebéd szóthordásában. Nagyon sok támogatást kap a testület az üzemektől, szö­vetkezetektől egyaránt. A köz­ség tűzrendészet! előadóinak rendszeres oktatást tartanak Monoron, és szívesen adnak szakmai tanácsot az arra rá­szorulóknak. Nem törekednek az azonnali büntetések kisza­bására, a veszélyesebb helyek­re többször is kimennek, és oktatják az előadókat, csak végső esetben bírságolnak. Gyarmati Dezső elismerő oklevelet adományozott tizen­egy önkéntes tűzoltónak, akik a versenyen kiváló teljesít­ményt nyújtottak, majd beje­lentette, hogy Üllőn az idén ünnepük az önkéntes tűzoltó­testület megalakulásának 50. évfordulóját, ezért a járási tűzoltóversenyt Üllőn rende­zik meg. — A vecsésiek nem akarnak ünneprontók lenni — jelentet­te be a testület parancsnoka —, de igen sok első helyezést pályáztak meg. Bánföldi Zsuzsa Előadások, viták, feladatlapos verseny — Az 1848-as forradalomra, az azt követő szabadságharc­ra, az 1919-es Tanácsköztársa­ságra és 1945. április 4-re, ha­zánk felszabadulására emlé­kezünk — olvasható a mono­ri Szamuely KlSZ-alapszerve- zet feladattervében. A Forradalmi Ifjúsági Na­pok kapcsán előadásokat, vi­tákat rendeznek a munkás- mozgalom témaköréből, majd az előadás- és vitasorozat be­fejeztével feladatlapos ver­senyre kerül sor. A programot nemcsak saját alapszervük részére állították össze: várják a KISZ-en kívü­li fiatalok jelentkezését, és szívesen látnak bárkit más alapszervekből is. Rendszeresen edzenek Az idsi első birkózósikerek HIÁNYOS A SZERELÉS A Monori SE birkózói az 1973-as évben jól szerepeltek. Eredményeikről időről időre tájékoztattuk a sportszerető közönséget, ezért azokra most nem térünk vissza, csak azt említjük meg, hogy az ifjú­ságiak között egy arany-, egy ezüst- és három bronzérme­sünk volt. Január végétől ismét folya­matosan zajlanak a verse­nyek, s a monori birkózók is részt vettek jó néhányon, nyolc első, két második és két harmadik helyezést érve el. RÉSZLETES EREDMÉNYEK Január 27-én, Szigetszent- miklóson, az országos úttörő­Máris megkedvelték versenyen, 38 kilós súlycso­portban 2. Bokros István, ne- nézsúiyban 3. Kiss Sándor. Februar 3-án, Cegléden, az ifjúsági megyei versenyen, a 60 kiiosok Között 1. Kucsera István, a 65 kilósok között 1. Kárai Imre, a 70 kilósok kö­zött 1. Jávorszki György. Február 9-én, Szolnokon, az országos ifjúsági verse­nyen a 60 kilósok közt 1. Ku­csera István, a 65 kilósok közt 2. Kárai Imre, a 70 kilósok közt 1. Jávorszki György. 24- én, ugyancsak Szolnokon, az országos serdülőversenyen a 77 kilós súlycsoportban 1. Kovács Gábor. Cegléden, az országos ifjú­sági területi versenyen, a 60 kilósok között 1. Kucsera Ist­ván, a 70 kilósok közt 3. Já­vorszki György, nehézsúly­ban 1. Nagy Tibor. A sportolók lelkiismeretesen teljesítik az edzési feladato­kat, az edzések, amelyek ked­den, szerdán és pénteken, 18- tól 20 óráig, a Kossuth utcai iskola tornatermében zajla­nak le, látogatottak. Minden sportolni, birkózni vágyó fia­talt örömmel fogadunk. Sajnálatos, hogy a szakosz­tály szerelési gondokkal küzd: a jelenlegi szerelés annyira elhasznált és hiányos, hogy feltétlen szükség lenne felújí­tására, pótlására. Néhány lelkes monori sport­ember anyagi támogatásban részesítette a szakosztályt, így két sportolót el tudunk látni új szereléssel. Szerettük vol­na a támogatást nyújtók ne­veit közölni, ők azonban a közlésbe nem egyeztek bele. Ezúton is köszönetét mondunk nekik. Reméljük, hogy példá­jukat többen is követik. Oláh Gyula szakosztályvezető A monori József Attila Gimnázium jól felszerelt tornater­mébe a napokban, a diákok nagy örömére, 2 méter széles, 5 méter hosszú, és csaknem fél méter vastag gumiszőnyeg érke­zett, amely máris a legkedveltebb tornaeszközzé vált: látvá­nyos ugrásokra ad lehetőséget. Zátrok Károly testnevelő tanár szerint a közeljövőben a fiúk már a rúdugrást is gyakorolhat­ják. Képünkön: Dobosi Sándor a szőnyeg felett. Mj. Fekete József felvétele MfSOR MOZIK Gomba: Rabszolgák. Monor: Jó megjelenésű ausztráliai fe­leséget keres. Űri: Régi idők focija. Vecsés: A hetedik töl­tény. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 17.30-kor: meg­emlékezés 1848. március 15-ről. Monoron, 20-kor: az ifjúsági klub Az orvos válaszol soro­zatában, dr. Hindy Andrea tart előadást. Üllőn, 18-kor: asztalitenisz-mérkőzések és MHSZ-klubfoglalkozás. nyilván a községek könyv­tárai, melyeknek már egyébként is szűknek bizo­nyult polcaira a korábbi­nál több, összesen 12 568 új kötet került. A könyvek természetesem nem azért vannak, hogy a könyvtárakban porosodjanak: az a cél, hogy minél több ol­vasóhoz eljussanak. 1973-ban egy olvasóra 8,3 kötet könyv jutott, majdnem eggyel több, mint a megelőző évben. Köztudott, hogy a lakosság, ha nem is annyit, mint kívá­natos lenne, de évről évre több pénzt fordít könyvvásárlásra. Az irodalmi művek nagyobb százalékát azonban áltálában a szellemi munkát végzők és az iskolás gyermekek szülei vásárolják. A monori járás könyvtárait is főként a szelle­mi dolgozók és a gyerekek I Amint a monori járási hi­vatal művelődési osztályán megtudtuk, 1973-ban több je­lentős változás következett be a könyvtárakban: befejező­dött a járási könyvtár átalakí­tása és bővítése, Bényén új könyvtárhelyiséget létesítettek a vecsési könyvtár gyermek- részleggel bővült. Péteriben két új helyiségben kaptak ott­hont a kötetek. A pilisi könyvtár megfelelő helyre költöztetése továbbra is késik, és sürgős megoldásra vár Sülysápon a sápi könyvtár kielégítő elhelyezése. Mendén és Sülysápon a könyvtárvezetőket függetlení­tették a művelődési ház veze­tőjétől. Vasadon és Nyáregy­házán is függetlenített vezető­ket állítottak a könyvtárak élére. 1972-ben 14 705, tavaly 14 738 olvasót tartottak

Next

/
Thumbnails
Contents