Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

1974. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK K« MEC cJCírlap „Önzés nélküli ..." ŐSZINTE BESZÉLGETÉS NAPJAINK FORRADALMISÁGÁRÓL Mi tagadás: arra számítot­tam, hogy valahol a kívülálló­nak áttekinthetetlen üzem­óriásban körülüljük az éppen pihenő gépeket valahol, s jót beszélgetünk a forradalomról. A kísérleti és kutatási főosz­tály felé battyogva, egyre csak Ladányi Mihály gyönyörű ora­tóriumának egyik tétele járt a fejemben: ,Mielőtt / a Jó­mód nevű gebines mulatóban / hűvös intellektuelként lenéz­ném a világot / mielőtt / ko­pott szeretőmet is / kicserél­ném ragyogó asszonyokra / egy elfelejtett-ízű pillanatban / mellédszegődve a csatakos ut­cán / ahol lyukas cipőkön / átfolyik a hideg lé / mialatt el­szívjuk utolsó cigarettánkat is / add fegyvered váltamra / érez­tem a heveder szorítását / és énekeljünk valamit a Forrada­lomról / azt / hogy kipirosítja a szegény gyerekek arcát / le­dönti a harácsolok szobrait / felborítja a pénzváltók aszta­lát és / önzésnélküli álmokat ad a szívnek / Hadd szegődjek még melléd / mielőtt / nem hiányoznál énnekem se töb­bé.” Az első hozzászóló Közepes alapszervezet — suttogta az asztál végén, ahol hely jutott nekünk, Mohos Éva, a Csépiéi Autógyár KISZ- bizottságának politikai mun­katársa —, van ennél jobb is, de rosszabb is. önálló kezde­ményezésre ritkán vállalkoz­nak, a kapott feladatokat azon­ban tökéletesen végrehajtják. A fő problémánk az, hogy a kis létszámú, ám magas szer­vezettségű alapszervezeten be­lül nehéz a két réteget, a mér­nököket, technikusokat, illetve a fizikaiakat összehozni. Most mindenesetre együtt ülik körül a névadó taggyűlés tiszteletére gondosan feldíszí­tett asztalt. Gyors egymásután­ban két kis beszéd hangzik el: egyik a forradalmi ifjúsági napokról általánosságban, a másik a névadó Schönherz Zoltán életét ismerteti. Aztán egy meglepetés: magnóról fel­hangzik egy mozgalmi induló, zenéjét, szövegét az 1942. ok­tóber 9-én kivégzett Schőnherz Zoltán írta: „A harcban nem lehet megállni.” Észrevehetően feljebb emel­kednék a fejek, mikor Tompos Alpár kutató mérnök belekezd expozéjába. Pontos meghatá­rozásokat idéz a marxista iro­dalomból — a forradalomról s a forradalmiságról, mint ma­gatartásformáról, aztán az első hozzászóló keze magasba emel­kedik, Lehoczky Gyula agit.- prop.-titkáré. — Napjainkban a szocializ­mus építése és a békemozga­lom gyakorlatilag egybefonó­dik. A békemozgalomba vi­szont a legkülönbözőbb világ­nézetű emberek bekapcsolód­nak. Ebből következik a kér­désem: lehet-e vallásos ember forradalmár? Időtől és helytől függ „Fel lett adva” a lecke. A hirtelen támadt, ám ezúttal cseppet sem zavart csendet Berkes Károly esztergályos töri meg. — Nem tagadom, azelőtt én is több templomban megfor­dultam — főleg azért, hogy műemlékeket lássak. Mi még akkoriban nem láttunk a moz­galomban mikrofont, pedig több szószéken már ott volt a magnetofon szomszédságában. De ettől még nem forradalmár egy pap. Forradalmár az, aki állandóan jobbat, mást akar, ehhez természetesen nem szük­séges, hogy kihasaljon a bari­kádokra. Vannak békés forra­dalmak — gondoljatok csak arra az időre, amikor 1948 után a Kommunista Párt vette át a hatalmat. Ezzel szemben Mindszenty 1956-ban egyene­sen a császárságot akarta visszaállítani. Tehát: aki visz- szafelé akar menni, az nem forradalmár. — És Martin Luther King? — szúrja közbe Andorka György > A cammogó vita hömpölyög­ni kezd. Példákkal bizonyítják a Schőnherz Zoltán alapszer­vezet tagjai, hogy időtől és helytől is függ. ki minősíthető forradalmárnak. Amikor az ókori Rómában a keresztény­ség terjedni kezdett, akkori- oan az első keresztények két­ségtelenül forradalmárok vol­tak. Ilyen értelemben a mai amerikai társadalomban Mar­tin Luther King is forradal­már. Jólesz Márton azonban nem hagyja annyiban: — Szerintem nálunk is le­het vallásos ember forradal­már, csak nem ideológiai ér­telemben. Az embernek olyan széles tevékenységi köre van, hogy a sok közül egyben leg­alább leihet forradalmár. És a háromgyermekes anya? — Eszményi forradalmár, aki valamennyi feltételnek eleget tesz — veszi át a szót Sütő Ferenc osztályvezető­helyettes, aki a gazdasági ve­zetést képviseli a vitában — bizony kevés van, nem terem úgy, mint a fű. A felszabadu­lás utáni években, a társadal­mi átalakulásunk elején, ami­kor még igen erős volt a klé­rus hatása, több kispap kiállt a béke és a változás mellett- Faluhelyen akkoriban a szó­székről ilyen prédikációkhoz bátorság kellett. Űj kérdés: a bátorság azo­nos-e a forradalmisággal? Aligha — legfeljebb alapvető tartozéka. Igenám — mondta valaki erre — csakhogy még Petőfi bátorságát is megkér­dőjelezi Németh László a Pe­tőfi Mezöberényben című drá­májában, pedig Petőfi forra- dalmisága vitathatatlan. Kell-e hát hogy bátor legyen a forradalmár? Általában kell. Most Chilében feltétlenül kell! De hogyan lehet akkor forra­dalmár egy háromgyerekes anya? Nyakig benne vagyunk a vi­tában. — Azt hiszem nem helyes, ha kategorizáljuk a forradal­márokat — javasolja Lehocz- ky Gyula —, tehát hogy van kisebb és nagyobb, továbbá hivatásos forradalmár. Az is helytelen, hogy a fiatalok in­dokolatlanul magasra emelik a mércét, vagyis nem kell mindjárt Leninnek lenni — a hétköznapoknak is megvan­nak a maguk, talán nehezeb­ben felismerhető forradalmá­rai. „Kicsi forradalmár” — A gyárban különböző visszásságok vannak — így Mohos Éva: — forradalmi tett-e, ha valaki odamegy a főnökéhez és megmondja a vé­leményét? Többek szerint forradalmi tett, főleg azért — teszik hoz­zá tréfásan — mert ritkán fordul elő. — Hogyan tudnánk megha­tározni, hogy itt közülünk ki forradalmár? — fordítja mé­lyebbre a kérdést Andorka György. Könnyítésként Tompos Al­pár felolvassa újra a forradal­már ismérveit. Berkes Károly azonban köti az ebet a karó­hoz: — Mi úgy nem lehetünk forradalmárok mint Petőfi, legfeljebb kicsi forradalmárok lehetünk! — Mi az, hogy kicsi? — kiáltják egyszerre többen is. — Ha ti megcsináljátok a szervokormány próbapadját — címezi valaki a hozzászólását a kutatómérnök Tompos Al- pámak —, az egészen biztos, hogy forradalmi tett lesz. Vagyis: napjaink forradal­mára az, aki képességeiből ál­landóan a maximálisát nyújt­ja — a közösség érdekében. Aki egy-egy forradalmi tet­tet véghez visz, az potenciáli­san feltétlenül forradalmár. Telik az idő — senki nem vallja magát forradalmárnak. Szeméremből talán? Elképzel­hető. Pedig nyilvánvalóan nem szégyen felállni azzal, hogy íme egy forradalmár áll előttetek — legfeljebb szokat­lan, Mert az vitathatatlan, hogy a forradalmár tisztában van elhivatottságával. Elhatá­rozzuk, hogy addig innen el nem megyünk, amíg valakiről ki nem derítjük, hogy forra­dalmár. Hiszen ha ez nem si­kerül, alokor az egész vita ál- vita. Lehoczfcy Gyula oldja meg a már-már gordiuszi csomót: szerinte Iványi Pál kutató- mérnök, aki jelenleg a három­éves politikai főiskolára jár, megfelel azoknak a követel­ményeknek, amelyeket nap­jaink forradalmárával szem­ben támaszthatunk. Nem könnyű Teljes az egyetértés. Csak­hogy Iványi Pál életútja egye­nesen ívelt felfelé — elsősor­ban átlagon felüli képességei következtében. Az általános tapasztalat viszont más, ah­hoz, hogy az ember a képessé­gei maximumát nyújthassa, gyakran összeütközésbe kerül a környezetével. Azzal a kö­zösséggel, amelynek érdeké­ben serénykedik. Vagyis: egy­általán nem bizonyos, hogy a közösség azonnal felismeri a forradalmárt, akinek így gya­koriak a konfliktusai, s még az is megeshet, hogy összefér­hetetlennek minősítik. Egy­szóval — nem könnyű nap­jainkban sem forradalmárnak lenni. Koffer Józsefné kicsit za­vartan jegyzi meg: ugyanazt, mint az Iványi Pali, más is megteheti a maga területén. Berkes Károly meg hirtelen az asztalnál ülő Cservári Fe- rencnét titulálja forradalmár­nak, aki a gazdasági és a moz­galmi munkája mellett példa­mutatóan neveli a közösség szolgálatára gyermekét. Üjra felforr a vita: minden gyermekét becsületesen neve­lő anya forradalmár-e? A kö­telességteljesítés még nem for- radalmiság. És akit a közéleti tevékenysége annyira leköt, hogy a gyermekével nem fog­lalkozik, azt dicsérhetjük egy­értelműen? Hasson a forradalmi példa Véletlenül adódott úgy, vagy mert az igazán jó be­szélgetések mindig így végződ­nek, de egyszerosak megszüle­tett a szintézis, az a valami, amit az értekezletek végén az elnöklő valaki összefoglaló­ként szokott emlegetni. Akkor vettük észre, hogy végül — ha maradtak is nyitott kérdé­sek — mégis beszélgettünk egy jót a forradalomról — akár énekelhettünk is volna —, amikor Sütő Ferenc egyik mondókája végére ért I— Szükség van-e arra, hogy mindenki forradalmár legyen? Nyilvánvalóan nem. Az is bi­zonyos, hogy sokan egyáltalán nem akarnak, nem mernek er­re vállalkozni. Fontosnak azt tartom, hogy a forradalmárok példája hasson, s ennek fé­nyénél végezze mindenki be­csületesen a munkáját. A for­radalmár maga állandó jó ér­telemben vett nyugtalanság­ban él, valami belső kényszer is hajtja, mindig oda tér visz- sza a gondolata, hogy a közös­ségéért valamit tegyen. Az ilyen emberele lehet, hogy névtelenek maradnak, de ha áttörik az őket akadályozó gá­takat, s ismertté lesznek, ak­kor sem érdekből vagy kar­rierből teszik azt, amire meg*- lehet, hogy csak a saját lelki­ismeretük előtt esküdtek fel. Kertész Péter •• ^ A MEGYEI TANACS VB ÜLÉSÉRŐL: Szükséges a kórházi hálózat további fejlesztése Nem sok megye dicsekedhet azzal, amivel Pest megye: néhány éve egyszerre két korszerű kórház épült fel, Cegléden és Vácott. 1970-ben az addigi 1677-ről 2359-re emelkedett a megye saját kórházi ágyainak száma. Jelenleg ugyancsak Ceg­léden és Vácott két, egyenként 174 személyes elmepavilon épül, s más úton is gyarapszik a kórházi ellátási lehetőség. Mindezek ellenére a megye fekvőbeteg-ellátása elmarad az igényektől. Részletes, elemző beszámolót készített a Pest me­gyei kórházak helyzetéről, működési tapasztalataikról a me­gyei tanács egészségügyi osztálya, amelyet — fő napirendként — dr. Tengelyi Vilmos osztályvezető terjesztett tegnap a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé. A vb-ülésen megje­lent dr. Áczél György, az Egészségügyi Minisztérium csoport- főnöke és Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságá­nak osztályvezetője. Még mindig az átlag alatt Pest megyének jelenleg sa­ját kezelésében 2414 kórházi ágya van, amelyből 1904 úgy­nevezett általános, 440 tüdő­gyógyászati és 70 elmegyó­gyászati ágy. Ezeken felül összesen 90 ággyal rendel­keznek a szülőotthonok, a szentendrei, a zebegónyi, a nagykátad és a monori. A tíz­ezer lakosra jutó ágyak szá­ma 1972-ben 26,4, 1973-ban 27,2 volt. Mindezzel szemben az 1972. évi országos átlag 80,6, a vidéki átlag pedig 76,1 ágy. Pest megye tehát a kór­házi ágyellátás tekintetében messze elmarad az országos és a vidéki átlag mögött, or­szágosan az utolsó helyen van. Mind a beszámoló, mind a vitában felszólalók hangsú­lyozták, hogy Pest megye kór­házi helyzetének vizsgálatá­nál abból a speciális tényből kell kiindulni, miszerint a megye teljes egészségügyi el­látásában, így fekvőbeteg-el­látásában is nagy feladat há­rul a fővárosi intézményekre, klinikákra, országos intéze­tekre. A múlt év november else­jén mind a fővárosban, mind Pest megyében életbe lépett új kórházi beutalórendszer rendezte a fővárosi területi ágyak számát, és meghatároz­ta, hogy mennyi ágy áll a Pest megyei lakosok rendel­kezésére. Az Egészségügyi Mi­nisztérium a klinikákon, az országos intézményekben 1328, a Fővárosi Tanács kórházai­ban pedig 470 ágyat biztosí­tott. Mindezen ágyakkal együtt a tízezer Pest megyei lakosra jutó kórházi ágyszám 41,2-re emelkedett, de még mindig alatta marad az or­szágos és a vidéki átlagnak. Csupán ezek az adatok is ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy sürgető Pest megye kór­házi ellátásának fejlesztése, s ez egyrészt új kórház, il­letve távlatilag új kórházak énítésével, másrészt a meglé­vők rekonstrukciójával való­sítható meg. Magas színvonalú gyógyítás Az egészségügyi osztály elő­terjesztése megállapította, hogy a megyei kórházakban magas színvonalú a gyógyító ADAPTÁCIÓK A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén egyéb napi ügye­ket is tárgyalt és ezek sorá­A pátyi Petőfi Termelőszövetkezet „Autórepassz” üzemiében MTI ..... ... “ , % - . , . _ éta adaptálják a nyugati import darukat* a sízovjet és NDK gyártmá- iotu Mas munKaKOrDe neiye- nyú járművekre. Az alvázak rakterületét a műhelyekben megcrösíiik zés, illetve felmentés miatt és átalakítják, ezekre szerelik fel a nagy teljesítményű emelőket. Egy- megüresedett helyekre tiszt- égy gépet három hét alatt szerelnek össze, majd az erdőgazdaságok- ■ j..- A nak és építőipari vállalatoknak szállítják. segviseiOKet nevezett ki. a i Gárdos Katalin felvétele I monori járási hivatal elnökhe­munka — a kedvezőtlen kö­rülmények ellenére is. A feltételek az új ceglédi és váci kórházban a legjob­bak. Mindkét kórház zárt egységet alkot ellátási terüle­tével; a korábban bevezetett kórház-rendelőintézeti egy­ség elvének megvalósítása, és valóban hatékony működte­tése is ennél a két kórháznál a legjobb. Különösen vonat­kozik ez a vácira. Óriási erő­feszítés szükséges viszont ah­hoz, hogy a Pest megyei Ta­nács Semmelweis Kórháza, jelenlegi adottságai mellett, a megyei vezető kórház funk­cióját be tudja tölteni. Te­rületi vezető szakfőorvosai a tradíciókhoz méltóan magas színvonalon, nagy szakmai tudással vezetik osztályaikat, néha igen rossz körülmények között. A kétszáz éves épület szinte a pincétől a padlásig javításra szorul. A tanács vezetői megren­delték a rekonstrukció ter­veit, megvalósítása azonban hosszabb időszakot igényel. Javultak a gyógyító mun­ka körülményei — az utóbbi évek hozzáépítései és tataro­zásai nyomán — a nagykőrö­si kórházban; a gödöllői szü- lőkórház viszont több millió forintos felújításra szorul. Újabb fejlesztések Kórházaink orvosokkal és egészségügyi dolgozókkal kel­lően ellátottak, csupán né­hány úgynevezett hiányszak­mában kevés az orvos. A me­gyében működő kórházak ta­valy több mint 63 ezer bete­get ápoltak, némiképpen ke­vesebbet, mint az előző év­ben. A kórházi ágykihaszná­lás a megyében 90 százalék körül mozog, egyező az or­szágos átlaggal, optimálisnak tekinthető. Legalacsonyabb az ágykihasználás a csecse­mő- és gyermekosztályokon, s ez nem csupán megyei, ha­nem országos jelenség. Egy­úttal azt is jelzi, hogy lehe­tővé válhat a megye kórhá­zaiban úgynevezett koraszü­lött-osztályok létrehozása. Er­re nagy szükség van. Vácott áprilisban, Cegléden júniusban adják át rendelteté­sének az új elmeosztályt. Vá­cott a véradó-állomás munká­ba állásával lehetővé válik az úgynevezett krónikus belgyó- gyászatiágy-fejlesztés is. Még az idén megkezdi működését Cegléden az 50 ágyas trauma­tológiai osztály, és 40 ágyas krónikus belgyógyászati osz­tály is kialakítható lesz. A ceglédi kórházban lehetővé vált egy 25 ágyas személyzeti osztály szervezése is, megin­dításához még az idén megte­remthetők a feltételek. A jövő év elején 12 ággyal fejlesztik a törökbálinti tüdőkórházat is. Honvédelmi nevelés az iskolában A kórházi ellátottságot tár­gyaló napirendet követően Hargitai Károly művelődés- ügyi osztályvezető előterjesz­tésében jelentést vitatott meg a vb az iskolai honvédelmi nevelés tapasztalatairól. Az elmúlt években az álta­lános nevelőmunka részeként hatékonyabbá vált a honvé­delmi nevelés; oktatása a kü­lönböző szaktárgyakhoz kap­csolódik. Gondot jelent viszont, főleg a gyakorlati ismeretek oktatásánál az, hogy az álta­lános iskolák pedagógusainak 75, a középiskolák pedagógu­sainak 56 százaléka nő. Egyre több iskola épít saját akadálypályát, lőtermet, s mind az építkezésben, mind a gyakorlati foglalkozások lebo­nyolításában sokat segítenek az MHSZ-klubok és a társa­dalmi szervezetek. Megállapít­ható, hogy az elméleti és a gyakorlati ismereteket a tanu­ló ifjúság elsajátítja, maga­sabb óraszámok mellett azon­ban hatékonyabb lenne a hon­védelmi nevelés. örvendetesen szélesedik a honvédelmi nevelésbe bevont társadalmi szervek köre, to­vább fejlődik az iskolák és a különböző fegyveres testületek együttműködése. A szentend­rei járás több iskolájában pél­dául a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatói az úttörő­vezetők. összességében a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szocialista hazafiság, az in­ternacionalizmus eszméje, a haza védelmének szükségessé­ge egyre jobban tudatosul fia­taljainkban. Arany János pedagógiai díj és emlékérem Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának 1972. november 10-i ülése az állami oktatás helyzetével és fejlesztésének feladataival foglalkozva, fel­adattervet fogadott el, amely a többi között hangsúlyozta, hogy a kiemelkedő oktató-ne­velő munkát végző, alkotó pe­dagógusokat a korábbinál na­gyobb megbecsülésben kell ré­szesíteni. A megyei tanács és a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága meg­vizsgálta egy megyei pedagó­giai díj alapításának és ado­mányozásának lehetőségeit. A megyei pedagógusközvélemény a javaslatot egyetértéssel fo­gadta. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága pedig tegnap a díj alapítására és az ado­mányozás feltételeire határo­zatot hozott. Az Arany János pedagógiai díjat és emlékérmet az idei évtől kezdve a pedagógusna­pon adják át annak az 5—6 pedagógusnak, aki az óvodai, illetve iskolai oktató-nevelő munkában kiemelkedő ered­ményt ér el az elmélet és gya­korlat alkotó összekapcsolásá­ban, valamint szaktudományá­ban és a pedagógiában alapos felkészültségről és eredmény­ről ad bizonyságot, akinek po­litikai, erkölcsi és pedagógiai magatartása, közösségi és ma­gánélete példamutató, aki ki­magasló eredményt ér él a munkás-paraszt tanulók tehet­ségének kibontakoztatásában, tevékenyen részt vesz a köz­életben, a közművelődésben. A díjjal 4000 forintos jutalmat nyújtanak át. Kinevezések lyettesévé Horsik Józsefet, a járási hivatal eddigi pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályve­zetőjét, a biatorbágyi nagy­községi tanács vb-titkárává pedig Bárány Józsefné dr.-t, a Kavicsbánya Vállalat eddigi jogi előadóját nevezte ki. D. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents