Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
i 1974. MÁRCIUS 13., SZERDA "“Z/Úrlap 7 Sugárkertben a magok a Kertészeti Egyetemen Magyar-szovjet együttműködés a növénynemesítésben Három asszony — hétköznap Vermesi Istvánná Sípos Miklósné Kecskés Dénesné Gárdos Katalin felvételei A termésátlagok növelésének leghatásosabb módja az új, nagy hozamú növényfajták kialakítása. A nemesítési munka azonban kultúrnövényeknél mind bonyolultabb, ugyanis a növény öröklődő tulajdonságait hordozó gének kombinációs lehetőségeit a genetikusok már jórészt kiaknázták. Jelenleg 20 év is beletelik, amíg a hagyományos keresztezési munkával egy-egy nagy hozamú fajtát sikerül kikísérletezni. A genetikának olyan új útr jait kell tehát megkeresni, amelyekkel rövidebb idő alatt bő hozamot ígérő kultúrnövény állítható elő. Ilyen új módszerek kialakítására kötött együttműködési megállapodást a Kertészeti Egyetem növény-őröléstani és nemesítési tanszéke a Szovjet Tudományos Akadémia kémiaifizikai intézetével. A moszkvai intézet különösen nagy hatású kémiai szuper mutagén elnevezésű vegyi anyagokat adott magyar partnerének, amelyek a nemesítési munkánál hasznosíthatók. Az egyedülállóan nagy hatású vegyszer oldatában áztatott és kobalt—60 sugárzásával kezelt magok tulajdonságai úgynevezett mutációs folyamaton mennek át, vagyis a magok genetikai tulajdonságai azonnal megváltoznak, s ezek öröklődnek az utódokban is. Ez a folyamat természetes körülmények között évszázadokig játszódna le a növényvilág fejlődési rendjének nyomán. A különleges módszerrel a genetikusok számításai szerint átlag a felére lehet csökkenteni az eey-egy új növény előállításához szükséges időt. A módszerrel sikerült például a Kertészeti Egyetemen három év alatt új spárgatök- vetőmagot előállítani, amely körülbelül 50 százalékkal nagyobb termést ad a hagyományosnál. Az egyetemen úgynevezett sugárkertben termesztik a kísérleti növények magjait. A sugárvédelem miatt földsánccal körülvett 38 méter hosszú kert végén gombnyomásra automatikusan felemelkedik az ólomkamrába helyezett kobalt, s egy nyíláson lö- veli sugarait a kert növényeire. Most borsót vetettek a sugárkertbe, de előzőleg a szovjet vegyszerrel kezelték a magokat. A borsó fejlődésének minden szakaszában kap néhány óráig sugárzást. A kísérletsorozatban a sugarak különböző erősségűek. Áprilisban a zöldbab, az uborka, a paradicsom, és a csemegekukorica vetőmagjai is a sugárkert földjébe kerülnek. A kísérlet eredményeit kölcsönös tapasztalatcsere keretében a szovjet genetikusoknak elküldik felhasználásra. Hamarosan újabb nagy hozamú vegyszerek érkeznek a Szovjetunióból az egyetemre, ezeknek felhasználásával bővíteni lehet a kísérletbe bevont növények listáját. A tudományos kutatási tervek szerint egyebek között a napraforgó, a szója és a takarmányborsó magját veszik majd vizsgálat alá a különleges kezeléssel. Az influenza járványszerű terjedése 1974. január második felében kezdődött meg. Előzőlég december közepén és január elején néhány budapesti és dunántúli középiskolás kollégiumban intézeti járványok alakultak ki, de ezek még nem terjedtek árt; környezetükre. Először a Dunántúlon, majd fokozatosan az egész ország középső és keleti részein növekedett a megbetegedések száma, így Pest megyében is. A járvány a 6. naptári héten kezdődött, több mint 128 ezer megbetegedéssel, és ettől kezdve a megbetegedések száma fokozatosan csökkent. A Dunántúl egyes megyéiben a lakosság 9—12 százaléka esett át influenzán (így pl. Győr- Sopron, Fejér, Vas, Tolna megyékben). A Dunától keletre csak Heves és Szolnok megyében volt jelentősebb a megbetegedések száma. Budapesten Érdekes, mi férfiak, mikor kedvesek akarunk lenni szeretett asszonyunkhoz, azt kérdezzük: miben segíthetünk? Miben segíthetünk? Miért a „segíteni” szó? A nő nem segít, mikor a szövőgép mellett dolgozik, mikor kiszolgál, mikor tanít. Mi sem segítünk hát akkor, mikor az otthoni munkából részt kérünk. Érdekes: szavaink tartalma is magában hordja a megkülönböztetést. o Vermesi Istvánné tizenegy esztendeje a Mechanikai Művek műszaki igazgatójának titkárnője, férje az Írószer Szövetkezet pomázi telepén szerszámkészítő, Budafokon laknak, hároméves kislányuk jelenti számukra a legnagyobb örömet. Vermesi Istvánné elmeséli egy hétköznapját: — Háromnegyed ötkor kelek, elkészítem a férjemnek a tízórait, fél hétkor jövök el hazulról, a kislányra anyósom vigyáz, negyed nyolcra érek Törökbálintra. A főnök munkáját, idejét segítek beosztani, könnyíteni. Megkérdezem, ki, miért keresi, hogy csak akkor forduljanak hozzá, ha valóban ő az illetékes ügyükben. Kávét főzök, kiszolgálom a vendégeit. Azután jönnek a gé- pelnivalók. Elkészítem a postát: ami bejön, ami kimegy. Sokan azt hiszik, hogy a titkárnő egész nap a lábát lóbálja. Pedig nincs megállás itt sem. Hol a telefon csörög, hol jön valaki, hol meg gyorsírni kell. A lényeg: a változatos munkából sokat tud meg az ember és keveset ad tovább. Megbecsülnek engem, kétezer- hétszáz forint a fizetésem. Bizalmi poszt az enyém. Hároma lakosság 3 százaléka betegedett meg. Figyelembe véve a betegek korszerinti megoszlását, jellemző, hogy a gyermekek jóval nagyobb arányban betegedtek meg, mint az idősebbek. Az idei járvány egyébként enyhébben zajlott le, mint az előző évek influenzajárványai. Erre utal az is, hogy a korábbi évek járványainak 1—2 milliós megbetegedéseivel szemben, az idén a betegek száma mintegy félmillió volt; fele akkora volt a kórházba utalt betegek aránya (0,3 százalék), mint korábban, s kevesebb volt a szövődményes esetek száma is (2,4 százalék). Megbetegedések szórványosan még előfordulhatnak, de az influenzajárvány megszűntnek tekinthető. A járványt egyébként influenza „B” vírusok okozták. negyed négykor elindulok, bevásárlók, körülbelül ötre érek haza. A kislányom akkor ébred a délutáni alvásból. Rendbeszedem. Kétnaponként főzök, délutánonként mosok, takarítok. Fél nyolckor lefektetem a gyereket, akkor én is kifújom magam. Vermesi Istvánné nem jár szórakozni a gyerek miatt. Moziban két éve, színházban egy éve nem volt. És vasárnap? — Vasárnap fél nyolckor, vagy nyolckor kelek, attól függ, mikor ébreszt a kislányom. Délelőttre mindig marad mos- nivaló és elkészítem az ebédet Ebéd után sétálni megyünk. Vagy csak a budafoki presz- szóig, ahol a gyerek megeszik egy gesztenyepürét, vagy a szüléimhez, Nagytéténybe. Hétre hazaérünk, s kezdődik a szokásos esti program, a vacsora utáni mosogatás, varrás, esetleg tv-nézés. A férjem segít időnként a nagytakarításban, mosásban, bevásárlásban. Elégedett vagyok mindennel, különösebb kívánságom nincs, csak egészségesek legyünk. © Kecskés Dénesné nagyot nevetve megy bele a játékba. Meg aztán ideje is van éppen egy kevés — amíg a letöltés tart, úgy sem lehet kiszolgálni senkit. — Hogyan fogalmaztam volna meg lánykoromban egy házassághirdetést? Hát valahogy így: „Magányos barna nő társaság bánijában ezúton keresi jóvágású, tehetős, lakással rendelkező iparosember ismeretségét.” Budakeszin, az egyszemélyes ÁFOR benzinkút előtt beszélgetünk. — Két osztályt végeztem gimnáziumban annak idején, de meg nem mondom már, hogy mi akartam lenni. Fiatalon férjhez mentem, hamar jöttek a gyerekek. A tizennégy éves kislány már pályát is választott magának — most jelentkezett textilipari szakközépiskolába. A kisfiam még csak tizenegy éves, ő még töpreng; mi akar lenni. — Hogyan lett benzinkutas? — Hét évvel ezelőtt lakást cseréltünk, akkor költöztünk ide, a benzinkút közvetlen szomszédságába. Pont akkor ment nyugdíjba innen a kutas, én kerültem a helyére. — Nem nagy forgalmú kút az I/9-es, úgy 300—400 liter normálbenzint visznek el készpénzre naponta. Különösen a Telki Erdőgazdaság számít errefelé nagy fogyasztónak. — Benzinkutastól mindenki azt akarja megtudni, hogy mennyit keres. Hát... lehetnének gavallérabbak az emberek, általában egy-két forintot adnak, de van amikor csak húsz fillért, a jegyre tankolók pedig általában nem adnak semmit. — Megéri mégis? — Az 1100 fixhez az eladási százalékból átlagosan hozzájön minden hónapban 500— 600 forint. — ... és a borravaló? — Nem szoktam összeszámolni. De mindennap jut a konyhára valami. — Innen szeretne nyugdíjba menni? — Nem én. Nem olyan jó munkahely ez, mint azt a kívülállók gondolják. Végül is reggel héttől délután ötig az utcán van az ember, ha esik az eső, ha fúj a szél, legfeljebb behúzódhatok ebbe a bódéba. Nincs egy vízcsap, hacsak haza nem ugrok, ahol megmossam a kezemet. És akkor arról még nem beszéltem, hogy ha itt lebetegedik az ember, akkor az 1100 forintja után kapja a táppénzt s ha eléri a nyugdíjkort, akkor természetesen a nyugdíjat is. Alig marad időm a családra, a gyerekeimet jóformán csak este látom. — Hová menne legszívesebben dolgozni? — A férjem mellé a Józsefvárosi KÖZÉRT halrészlegéhez. Eladónak. — Furcsállaná, ha búcsúzóul kezétcsókolommal köszönnénk? — Nem furcsállanám, de annyit mondhatok, hogy a benzinkutas nőnek nem szoktak kezitcsókolomokat köszönni a vevői. © Sipos Miklósné, a Pest megyei Tüdőkórház egyik osztályának főnővére mondja: június 3-án lesz éppen huszonegy éve, hogy ideszegődtem. Vonzódásom ehhez a pályához még tizenkét-tizenhárom éves kislány koromban kezdődött. Édesanyámmal meglátogattunk a kórházban egy cukorbeteg rokon kislányt, akkor csak annyit éreztem, hogy de jó lenne segíteni rajta. A négy polgári elvégzése után hiába kapacitáltam édesanyámat, hogy ápolónő akarok lenni — hallani sem akart róla. Gyors- és gépírást tanultam s elhelyezkedtem a Duclos Bányagépgyárban adminisztrátornak. 1951-ben a gyárban indítottak egy háromhónapos önkéntes ápolónőképző tanfolyamot, majd további háromhónapos tanulás következett, majd ide kerültem. Munka közben végeztem el az ápolónőképző iskolát a Kékgolyó utcai onkológián. Akkoriban még nem kaptak kedvezményeket a kisnővérek: ha előbb mentünk el, másnap be kellett pótolni az időt. Emellett rendszeresen éjszakáztunk és délutánoztunk. Közben — soha nem felejtem el azt a napot — 1955. december 13-án megfertőződtem én is, hat hónapig feküdtem itt a kispavi- lonban. Viszonylag hamar meggyógyultam, férjhez mentem, gyerekünk született. — Nem vagyok hozzászokva az üldögéléshez. Minden második héten mentősök vagyunk, ugyanakkor rendkívül sokat változott a betegösszetétel — súlyosbodott. Ennek következtében alapvetően megváltoztak az ápolási követelmények is. Nem túlzók, ha azt állítom, régen lényegesen könnyebb dolguk volt a nővéreknek. Ráadásul az osztályunkon levő nyolcvan beteghez kellene legalább tizennégy nővér, de jó ha van tizenegy. Így aztán nincs megállásunk egész nap. Tudok olyan klinikáról, ahol két hétre előre kiadják a betegeknek a gyógyszereket, mi napjában háromszor. Minden beteggel rendszeresen kell foglalkozni, mert ha valaki felfekvéses lesz, akkor jaj nekünk! Régen jóformán csak PAS, INH és sztreptomicin volt, ma lényegesen több hatás'os gyógyszer áll rendelkezésünkre. És mégis ... — Nem régen halt meg a férjem májrákban. A fiam gépipari szakközépiskolába jár, nem akarom, hogy az apja elvesztése miatt félbehagyja tanulmányait. Itt van átmenetileg szolgálati lakásunk a szanatórium területén, de már épül a családi házunk, a faluban. Kilencvenezer forint egészségügyi kölcsönt kaptunk rá, remélem elkészül. Aztán majd a törlesztést is győzöm valahogy egyedül, amíg a gyerek tanul — sajnos, csak tizenöt évre kaptuk a kölcsönt az OTP-től, annyira idősek vagyunk. — Nem bántam meg, hogy ezt a hivatást választottam. Azelőtt mindig azt mondták az osztályon, hogy „idővel majd kímélnek a fiatalok”. Most mégis többnyire a negy- ven-ötven évesek dolgoznak. Kertész Péter—Tamás Ervin Mezőgazdasági termelőszövetkezetekI Kertészkedőkl A zöldségfélék korai termesztéséhez a műanyag hajtatóberendezéseket, a tároláshoz, a szállításhoz rakodólapokat, műanyag ládákat, rekeszeket, tólia csomagológépet egy helyen szerezzék be! FALÁDÁK ÉS REKESZEK KÖLCSÖNZÉSE GYUMOLCS-ZOLDSÉG GONGYOLEGELLATÓ ÉS GYÁRTÓ ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI VÁLLALAT Budapest VII., Baross tér 19. Levélcím: 1426 Budapest, pf: 12. Telefon: 410-891. Telex: 22-4685. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 14—17 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat felvesz ipari tanulónak az alábbi szakmákba: KŐMŰVES ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS VILLANYSZERELŐ ÜVEGEZŐ ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkoló) VASBETONKÉSZÍTÖ VÍZSZIGETELŐ BÁDOGOS TETŐFEDŐ SZOBAFESTÖ-MAZOLÓ (tapétázó) CSŐHÁLÓZAT- ÉS BERENDEZÉSSZERELŐ Az ács-állványozó, a kőműves, a tetőfedő, a vasbetonkészítő és a vízszigetelő szakmákban, a jelenlegi ösztöndíjkereten felül, 200 Ft kiegészítő ösztöndíjat fizet az iskola, illetőleg a vállalat. Kollégiumi elhelyezésről, munka- és védőruháról, szerszámról és teljes étkeztetésről gondoskodik a vállalat. Jelentkezés írásban vagy személyesen, a vállalat címén: 1211 Budapest, XXI., Csepel, Kiss János altb. u. 19—21. KERESSE FEL AZ AUTOKER ÁLTALÁNOS FELSZERELÉSI SZAKÜZLETÉT Budapest V., Vadász u. 2. ELEKTROMOS, FELSZERELÉSI ÉS KÉNYELMI CIKKEK, SZÉLVÉDŐ ÜVEGEK ÉS AKKUMULÁTOROK bő választékban kaphatók. A korábbiaknál enyhébb volt az idei influenzajárvány Az Egészségügyi Minisztérium zárótájékoztatója 9
