Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

1974. MÁRCIUS 12., KEDD etai ütem Repülőn jött Holstein-Friz Kevésbé világhírű, de hasznos - Apajon Amerikai szarvasmarha, osztrák csirke — Címzett a Kiskunsági Állami Gazdaság Apajpuszta, vagy ahogy újabban nevezik, Apaj, világ­hírű. A ménese és csikósai, meg lovas úttörői teszik azzá. Évente több ezer külföldi lá­togatja, sokan kifejezetten azért utaznak ide, hogy meg­csodálják a pusztai lovasbe­mutatót. Az apaji Kiskunsági Állami Gazdaság azonban nemcsak ebből húz hasznot. Az Egyesült Államokból repü­lőgépen érkezett Holstein-Friz fekete-tarka tehenekből a je­lek szerint nagyszerű üzlet származik. Garancia üszőre Üszőkorukban repültek ta­valy háromszázan Ferihegy­re, onnan gépkocsin jutottak új otthonukba. Huszonegy be­lepusztult az utazásba. Sze­rencsére valamennyi még a „garanciális” időn belül, így hát a gazdaságnak kimúlá­suk nem okozott anyagi vesz­teséget. Az apaállatok még a tehe­nek előtt érkeztek az ország­ba. Március elején már az első borjak is világra jöttek, s miután itatásos nevelésben részesülnek, a tehenek bősé­ges tejét gépek szívják el. Na­ponta némelyiktől 21 litert fejnek, több azonban 23 li­tert is ad. Kiszámították, hogy ezek a tenyészüszők vételárukat ma­gas tejhozamukkal, növen­dékükkel öt év alatt visszafi­zetik. Szaporodásuk példa­szerű. Mindössze két ifjú te­hén bizonyult közülük med­dőnek, másik négy-ötről nem tudni még, megfogant-e. A .többi vemhes és ivadékuk he­teken belül benépesíti a bor­júnevelőt. További 300 Hol- stein-Friz borjút még Ameri­kában nevelnek Apaj számára és a nyáron, amint üszővé ér­nek, repülőgépen azokat is «leszállítják Magyarországra. Hal helyett kacsa A Kiskunsági Állami Gaz­daság múlt évben tízmilliónál valamilel több nyereséget ért el. Ennek megközelítően 15 százaléka az aprójószágból származik. 1969 óta Broyler- csirkét, pecsenyekacsát és li­bát nevel nagy tömegben, már az első évben nyereséggel járt a kísérlet. Egy évvel utóbb azonban alaposan ráfizetett, akadozott a tápellátás, sok­szor csak búzát, kukoricát ka­pott a kacsa. Tavalyelőttől a tizennégy- féle tápalapanyagból csak ti­zenegyfélét szállít a gabona­felvásárló, a többit saját ter­ményéből adja hozzá a gaz­daság, és a keverést, granulá­lási is helyben végzik, ami A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT TECHNOLÓGUS! MUNKAKÖRBE 5 éves gyakorlattal rendelkező ÁLTALÁNOS MÉRNÖKÖT KERES Felvételre jelentkezni és érdeklődni lehet: o Dunai Kőolajipari Vállalat személyzeti es oktatási önálló osztályán. 2443 Százhalombatta 3. Pl. 1. biztonságosabbá és olcsóbbá teszi a tápellátást. így 1972- ben már nem fizettek rá a ka­csára. Múlt évben 300 ezer forint hasznot hajtott 150 ezer csibe nevelése, holott csak a téli idényben foglalkoznak vele. Kora tavasztól a baromfiak számára épített ólpalotákat hápogás és gágogás tölti meg, napos- és előnevelt kacsákat meg libákat nevelnek bennük. Ezekben a napokban várják az első 14 ezer darabból álló naposkacsa-szállítmányt. Ok­tóber közepéig összesen 400 ezer kiskacsát nevelnek, süt- nivaló nagyságúra, legalább két és fél kilós súlyúra. 1973-ban 357 ezer kacsát vettek át nevelésre, és abból 330 ezer darabot értékesítet­tek 50—52 napos tartás után. Cherry-very, angol nagytes­tű fajtát tartanak, az vált be Apajon, de a 450 ezer forint nyereséget, ami kilónként csak 49 fillér hasznot jelent, ke­veslik. Ez idén egy forintra számítanak. Gondok a Iáddal A libanevelést tavalyelőtt kezdték — balszerencsével. A” ötvenezer naposliba negy­ven százaléka elhullott. Nem­csak a libainfluenza, más jár­vány is pusztított közöttük, amiért a gazdaság a szállítót, a Baromfiipari Országos Vál­lalatot tette felelőssé, de a per még nem dőlt el. Tavaly ismét próbálkoztak 50 ezer libával, most már csak 26 százalékuk pusztult el influenzában. Ez is pótol­hatatlan veszteséget jelente­ne, ha a Phylaxia Oltóanyag­termelő Vállalat nem kötött volna kedvező megállapodást a gazdasággal. Négyszázezer forint nyere­ség maradt tavaly a pecse­Fel veszünk kezdő és gyakorlott gépésztechnikusokat, adminisztrativ munkaerőket, tervstatisztikusokat es piackutatókat sződligeti telephelyünkre. Jelentkezés: a VÁCI AUTÓJAVÍTÓ és FÉMIPARI VALLALAT központjában: Vác, Dózsa György út 53. Koppány György felvételei nyeliba-nevelésen, a befekte­tett költséghez viszonyítva mindenesetre kevés. Ezért az­tán lehetséges, hogy ebben az évben utoljára foglalkozik a Kiskunsági Állami Gazdaság pecsenyelibával. Látványosság, természetvédelem A baromfiakon elért nyere­séget 280 ezer forinttal gyara­pította a tenyésztyúktojás-ter- melés, amit a Sasad Tsz-szel kooperálva folytat a Kiskun­sági Állami Gazdaság. Auszt­riából érkező holland Hub­bard tyúkokból 2800 tojik Apajon, tojásukat pedig visz- szaviszik továbbtenyésztésre. Háromszáz Hobbart-kakas gondoskodik róla, hogy odaát Ausztriában, a tojásokból ki­keljen a kiscsirke. A háziasított baromfi mel­lett egy ritka vadmadár is él Apajpusztán, a kiveszőben lé­vő túzok. Ezt, ha nem is te­nyésztik, de óvják — vadá­szata is tilos —, elég szépen szaporodik. Már százra becsü­lik számukat Ebből azonban csak annyi a haszna a gazda­ságnak, hogy látványosság­számba menő ménese mellett, a természet rajongói köré­ben ez is növeli hírét. Szokoly Endre Politikai könyvek Az elméleti és a gyakorlati munka segítői Sokan tanulnak a párt különböző tanfolyamain, a politi­kai iskolákon, s a tankönyveken kívül irodalmi segédanyagok­ként használják azokat a kiadványokat, amelyeket a Kossuth Könyvkiadó időközönként megjelentet. Segíti ezzel a pártok­tatást, a marxizmus—leninizmus iránt érdeklődőket. Vannak olyanok is, akik különféle viták során felmerült politikai kér­désekre várnak választ. Nekik is segítenek ezek a könyvek, amelyek közül most az alábbiakban ismertetést adunk. TANULMÁNYOK A MUNKÁSOSZTÁLYRÓL Milyen a helyzete a mun­kásosztálynak, hogyan érvé­nyesül vezető szerepe a szo­cializmusban? Ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az embereket főleg. A Tanulmá­nyok a munkásosztályról cí­mű kötet több oldalról közelí­ti meg ezt a kérdést. Lackó Miklós tanulmányában azt vizsgálja, hogy a magyar mun­kásosztály hogyan fejlődött a tőkés korszakban, miként ala­kult helyzete. Írásában 1867- től 1944-ig kíséri figyelemmel a fejlődést, és von le belőle alapvető tanulságokat. Egye­bek között megállapítja, hogy a magyar munkásosztály a felszabadulás küszöbére a tár­sadalom legnagyobb és leg­erősebb osztályaként érkezett el, de egyes rétegeit különbö­ző adottságok jellemezték. A feudálkapitalizmus, a földes­úri hatalom befolyásolta hely­zetét. Turgonyi Júlia és Ferge Zsuzsa az ipari munkásnők munka- és életkörülményeit vizsgálja. Bár egy rövid írás keretében nem vállalkozhat­tak arra, hogy összegyűjtse- nek és rendezzenek ezzel kap­csolatos minden anyagot, de mégis sokoldalúan elemzik a nők helyzetét, és vonnak le alapos tanulságot a további teendőket illetően. Munká­jukban megállapítják, hogy a magyar munkásnők helyzete kedvezően alakul, különösen a múlthoz képest nagy a fej­lődés, hiszen egy sor terüle­ten a férfiakkal egyenlő jo­gokat élveznek, de még sok a tennivaló, hogy az élet min­den területén megkapják az őket megillető helyet. Nagy segítséget nyújtott ehhez a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i határo­zata, amelynek nyomán szá­mos intézkedés történt a mun­kásnők helyzetének javításá­ra. Balogh István és Gál Róbert a kötetben a munkásifjúság helyzetét és társadalmi szere­pét vázolja fel. Hangoztat­ják, hogy tanulmányuk csak a leglényegesebb kérdéseket érinti, nem nyújtanak átfogó képet, de munkájuk így is fi­gyelemre méltó, mert sok újat mondanak el a munkásifjú­ságról. Úttörőnek is mondhat­juk vállalkozásukat, mert ed­dig úgyszólván teljesen hiá­nyoztak a munkásifjúságra vonatkozó átfogó, egzakt vizs­gálatok. Elemzik a munkásif­júságban végbement történel­mi változásokat, s sok érde­kes adattal bizonyítják, hogy a munkásifjúság a magyar if­júság gerincét alkotja, szám­aránya (970 ezer), és a terme­lésben elfoglalt helye miatt is. A tanulmánykötetet Blas- kovits János—Illés János A munkásosztály fogalmáról szó­ló írás zárja. Ez a kötet a leg- i kiérleltebb, legtöbbet mondó része. Blaskovitsék megálla­pítják, hogy a szocializmus I időszakában a munkásosztály létszáma és a lakosságon be­lüli aránya, koncentráltsága megnőtt. Javult ágazati és szakmai összetétele. A mun­kásosztály vezető szerepe biz­tosított, de szüntelen munkál­kodni kell, uogy ez a vezető szerep következetesen megva­lósuljon. Ezért fokozottabban figyelembe kell venni a ma is munkásként dolgozók véle­ményét, álláspontját, s érvé­nyesíteni kell a munkásszem- léietet a vezetésben is. A mun­kásosztály továbbra is társa­dalmunk döntő ereje. Minde­nekelőtt az ő vállain nyug­szik a párt politikájának kö­vetkezetes és teljes megvaló­sítása. Éppen ezeknek a kérdé­seknek a tárgyalása adja meg a könyv időszerűségét. Bár a tanulmányok egyes megálla­pításait lehetne vitatni, mégis nagy segítséget nyújtanak azoknak, akiket foglalkoztat a munkásosztály helyzete, fo­galma és további útja. A SZOCIALIZMUS POLITIKAI GAZDASÁGTANA Egy szerzői munkaközös­ség műve a tankönyv, amely már tartalmazza azokat a megállapításokat is, amelye­ket a régebbi kötetek nem tartalmazhattak. Bár az új kötet megírásánál a korábbi kötetekre támaszkodtak, még­is sok újat tartalmaz az új könyv, mert figyelembe veszi az oktatás során szerzett ta­pasztalatokat, az oktatók és hallgatók észrevételeit, más­részt a szocialista országok gazdasági életében és a szo­cializmus gazdaságtanának el­méleti fejlődésében mutatko­zó új eredményeket; jelentős mértékben megváltozott a tankönyv felépítése és tartal­mi vonatkozásai is megfele­lően módosultak: áttekinthe­tőbb, rendszerezettebb lett. A tankönyv a politikai gaz­daságtan egész keresztmetsze­tét adja. Fejezetenként tár­gyalja egyes szakaszokat, át­meneti időket és törvénysze­rűségeket. Az első fejezet a kapitalizmusból a szocializ­musba vezető átmenettel fog­lalkozik, s megállapítja az át­menet formáit, a jellemzőit és sajátosságait. Sorra veszi a szocializmus tulajdonviszo­nyait, bőven tárgyalja a szo­cializmus gazdasági törvé­nyeit, az árutermelés és ér­téktörvény érvényesülését a szocializmusban, valamint a termelőerők fejlődését. Na­gyon értékes részt találunk az árakra és a pénzügyekre vo­natkozóan. A könyv megálla­pítja, hogy a szocializmusban a pénz értékmérő szerepet tölt be, fizetési eszköz, s jelentős szerepe van a szocialista or­szágok kapcsolatában. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem poli­tikai gazdaságtan tanszékének oktatóiból alakult szerzői munkaközösség sokoldalúan elemzi a szocializmus gazda­ságtanát, arra törekedett, hogy a fejlődést érzékeltesse, s megmutassa működésének törvényszerűségeit. A szerzői kollektívának si­került elérni célját, mert o könyv jól szolgálja az elméle­ti és gyakorlati munkát, az oktatáshoz, tanuláshoz bő anyagot nyújt. Haszonnal for­gathatják mindazok, akiket érdekelnek a szocializmus po­litikai gazdaságtanának idő­szerű és elméleti kérdései. Gáli Sándor Kollektív jogszolgáltatás Jó kezekben az ipari szövetkezetek érdek- és jogképviselete — Hát akkor maguk miért vannak? — csattant fel mér­gében a megye egyik ipari szö­vetkezetének dolgozója, mi­után kérdésére a jogtanácsos­tól elutasító választ kapott. Az eset nem alkalmas álta­lánosításra. Van, amikor igen, van, amikor nem kaphatnak tanácsot az ipari szövetkezetek tagjai, dolgozói. De miről is van szó tulajdonképpen? A Pest megyei Ipari Szövet­kezetek Jogi Irodájának mű­ködéséről. Önkormányzat és társadalmi érdek Pest megye ötvennyolc ipa­ri szövetkezete közül a jogi iroda ötvenhárom szövetkeze- zet jogszolgáltatását látja el. Éspedig: jogtanácsosai útján jogi felvilágosítással szolgál a gazdasági döntések előkészíté­sénél és egyéb, jogi megfon­tolást igénylő kérdésekben; véleményt nyilvánít a szövet­kezetek igényeinek érvényesí­tése, illetve a szövetkezetekkel szemben érvényesített igények tekintetében. Közreműködik a szerződések előkészítésében, megkötésében; segítséget ad a közgyűlés és a szövetkezet vá­lasztott szerveinek alapsza­bályszerű működéséhez, s a munkaügyi, fegyelmi és kárté­rítési ügyek intézéséhez. A jogalkotó tevékenység pedig a szövetkezeti alapszabály, belső szabályzatok és jogi tartalmú rendelkezések szövegezésében testesül meg. A jogi iroda látja el a kép­viseletet a bíróságok, állam- igazgatási szervek és más ha­tóságok előtt folyó eljárások­ban és harmadik személyekkel szemben. A jogtanácsosok jel­zik a szövetkezeti vezetőknek a tudomásukra jutott jagsza- bály- vagy alapszabálysértést, a társadalmi tulajdont veszé­lyeztető jelenségeket, javasla­tot tesznek azok megszünteté­sére. Intézik mindazon ügye­ket, amelyeket a jogszabály vagy a szövetkezet szervezeti és működési szabályzata a jogi szolgálat feladatkörébe utal. A szövetkezet dolgozóinak jogi problémáiban — amennyiben érdekellentét azt nem zárja ki — tanácsadással szolgálhat­nak. Javuló ügyvitel Készséggel állnak a szövet­kezeti dolgozók rendelkezése­re. Természetesen díjtalanul és annak ellenére, hogy az ide­vonatkozó kormányrendelet a jogtanácsosi munkakörben ezt nem írja elő. Sokan élnek is a lehetőség­gel, vagyonjogi, családjogi, el­járásjogi és egyéb vonatkozás­ban kérik ki a jogtanácsosok szakvéleményét. Tavaly az iroda hét jogtaná­csosa több mint két és fél ezer üggyel foglalkozott. Kétéves önálló tevékenysége folyamán az iroda feladatainak száma megkétszereződött. Mindez an­nak is következménye, hogy 1972-ben hatályba lépett a szö­vetkezeti törvény, számos új központi munkajogi rendelke­zést vezettek be és jelentéke­nyen nőtt a peres ügyek szá­ma is. Javult valamelyest a szövetkezeteknél a műszaki, pénzügyi-adminisztratív ügy­vitel, azonban egyes (számlá­zási) elégtelenségek megnöve­lik a peres eljárások számát, örvendetes viszont, hogy csök­kentek a kötbérkifizetések, melyek annak jelei hogy kö­rültekintéssel készültek el a szerződések, s azokat időben teljesítik. Az úgynevezett ak­tív (a szövetkezet által indí­tott) perekben is pozitívak az eredmények. Korompay János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents