Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Ülésezett a Pest megyei Tanács R tanácstmvény napi gyakorhiiá Százötmillió a legindokoltabb igények kielégítésére Soronkívüliséget a nagycsaládosoknak AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETARIAN EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1974. MÁRCIUS 2., SZOMBAT A Pest megyei Tanács tegnap, dr. MondoiI< Pál elnökleté- vel, ülést tartott. A megyei tanácstagok elfogadták a javasolt napirendet: 1. tájékoztató a végrehajtó bizottság 1973. évi tevékenysé­géről; beszámoló az átruházott hatáskör gyakorlásáról; 2. beszámoló a jogi és igazgatási bizottság működéséről; 3. személyi ügy; 4. válaszok az interpellációkra. Napirend előtt a tanácsülés jóváhagyólag tudomásul vette a január 11-i tanácsülésen elhangzott interpellációk ügyében tett intézkedésekről, valamint az 1973.' évi 3. számú tanácsha­tározat időarányos végrehajtásáról szóló jelentést. Az utóbbi évek megyei tanácsüléseire a nagyfokú aktivi­tás jellemző. A január 11-i tanácsülésen nyolc megyei tanács­tag tíz témában interpellált. A megyei tanács szakigazgatási szervei mindegyik felvetett témával érdemben foglalkoztak és az azokra adott válaszokat az interpelláló tanácstagok el­fogadták. A megyei tanács 1973. február 23-i ülésén összegezte a ta­nácstörvény végrehajtásának megyei tapasztalatait és a 3-as számú határozatában rögzítette a további tennivalókat. Az er­ről készített jelentés most megállapította: a tanácsok az ese­dékes határidejű feladatokat végrehajtották és kedvezően ha­tott a megye tanácsainak munkájára, fejlődésére, a lakossági igények kielégítésére. A jelentések elfogadása után a megyei tanácstagok kilenc interpellációt terjesztettek elő írásban, illetve szóban. Ezt kö­vetően tárgyalta meg tanácsülés a végrehajtó bizottság ta­valyi munkáját és az átXyházott hatáskörök gyakorlásának tapasztalatait. Törvényes testületi döntések Az írásos beszámolóhoz dr. MondoK Pai fűzött szóbeli ki­egészítést. A Pest megyei Tanács Vég- renajtó Bizottsága az elmúlt időszakban a tanácstörvény­ben és a megyei tanács szer­vezeti és működési szabályza­tában rögzített tervek alap­ján fejtette ki tevékenységét. A fő figyelmet a párt- és kor­mányhatározatok, a megyei •partbizottsági határozatok, u jogszabályok végrehajtására és érvényesítésére, a tanácsülések előkészítésére, a tanács hatá­rozatinak végrehajtására, a szakigazgatási szervek és a tanácsok végrehajtó bizottsá­gai munkájának irányítására és ellenőrzésére, a tanács által átruházott hatáskörök gyakor­lására fordította. Tavaly 17, tanácsülés elé terjesztendő összefoglaló és 44 saját, úgynevezett fő napiren­det tárgyalt, összesen 236 ha­tározatot hozott. Az írásos előterjesztés rész­letesen foglalkozott a vb tör­vényességi felügyeleti munká­jával és ennek tapasztaltaival. 1973-ban megyei szinten tör­vénysértő testületi döntés nem volt, a vb a rá háruló törvé­nyességi felügyeleti teendőket megfelelően látta eL Színvonalasabb hatósági munka A helyi tanácsok és végre­hajtó. bizottságok tevékenysé­ge feletti törvényességi fel­ügyelet a két éve született vb-határozatnak megfelelően folyik: eredményesek áz erőfe­szítések a jogszabálysértések megelőzésére, orvoslására. Még hatékonyabb törvényességi felügyeletre van azonban szükség, s ez a megyei szak- igazgatási szervek és a járási hivatalok szervezettebb együttműködését is igényli. A végrehajtó bizottság gyü­mölcsöző munkakapcsolatot alakított ki, illetve a kapcsolat hatékonyabbá tételére törek­szik a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, s nem tanácsi szervekkel, a fővárosi tanáccsal, valamint a tanács bizottságaival. Mindez közvetve vagy közvetlenül be­folyásolja a hatósági munka milyenségét is. A tanácsülés tegnap megál­lapíthatta: az államigazgatási, hatósági ügyintézés helyzete Pest megyében kielégítő, a meglevő fogyatékosságok elle­nére is javuló tendenciájú. Az állami munka korszerűsítését a megyei testületi döntések jól szolgálták. Megkezdte munkáját a megyei tanács vb-titkára tevékenységét se­gítő, hatósági munkával fog­lalkozó tanácsadó testület. Általában figyelmet érdemel azonban a megállapítás: a jö­vőben még nagyobb gondot kell fordítani a lakossági ész­revételekre, jelzésekre, a fel­vetett fogyatékosságok meg­szüntetésére, a szocialista de­mokratizmusra, a közéleti aktivitás kiszélesítésére. Kétszázmillióval több Dr. Mondok Pál szóbeli ki­egészítőjében elsősorban a ta­nács által a végrehajtó bizott­ságra átruházott hatáskörök gyakorlását elemezte. — A végrehajtó bizottság a tanács által átruházott jogkö­rében az 1972. évi többletbe­vételből és pénzmaradványból 105 millió forintot juttatott olyan területekre és fejleszté­sekre, melyek a legindokol­tabb igények kielégítésének meggyorsítását szolgálták — mondotta a többi között. — Pest megyében a taná­csok tavaly, a megyei tanács döntése alapján, fejlesztésre 1,2 milliárd forintot fordítot­tak, 200 millióval többet, mint amennyi az ötéves terv 1973. évi eredeti előirányzata volt. A lakásépítés kivételével a tanácsi fejlesztés egészében kedvezően alakult, egyes te­rületeken a IV. ötéves terv céljai már az idén megvaló­sulnak, sőt túlteljesülnek. A jelenlegi lehetőségeket figye­lembe véve, a fejlesztési ér­ték várhatóan másfél milliárd forinttal több lesz, mint a IV. ötéves terv előirányzata. Az okok között dr. Mondok Pál az állami támogatás nö­vekedését, a többletbevételek kedvező alakulását és különö­sen a vállalati, szövetkezeti hozzájárulásokat, a lakosság társadalmi munkáját említet­te. — Tavaly Pest megyében 7 ezer 182 lakás épült meg, ezen belül 1048 állami lakás. Hozzá kell tenni — mondotta a me­gyei tanács elnöke —, hogy az állami építőipar kétszáz állami lakás befejezésével ma­radt adós, főleg Szentendrén és Gödöliőn. A tervidőszak hátralevő két esztendejében az állami építőipari vállala­toknak 2900 állami lakást kell megépíteniük. A végrehajtó bizottság a közelmúltban te­kintette át a lakásépítés hely­zetét, s a fő figyelmet Szent­endre és Gödöllő lakásépíté­sének meggyorsítására-segíté- sére fordítja. A tervezett 37 ezen- összlakásszám megépíté­sének a feltétele biztosított, ha a jelenlegi ütemet vesszük fi­gyelembe. Pest megyében a hat kijelölt településen 400 olyan munkáslakás építése fo­lyik, amelyek költségeihez áz üzemek is hozzájárultak. — Különös figyelemmel fog­lalkozik a végrehajtó bizott­ság a nagy családosok lakás- helyzetével. Pest megye hat városában 164 három- vagy ennél többgyermekes család lakásigénylését tartják nyil­ván. A végrehajtó bizottság kezdeményezni kívánja — mondotta dr. Mondok Pál —, hogy a városi tanácsok 1975 végéig mindegyikük lakáské­BEFEJEZŐDTEK A MAGYAR-ROMÁN TÁRGYALÁSOK Ion Gheorghe Maurer látogatása Csepelen Jó úton az ifjúságpolitikai határozat — A végrehajtó bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított az ifjúsági törvény végrehajtásának segítésére — folytatta dr. Mondok Pál. — Tavaly a megye tanácsai és (Folytatás a 3. oldalon) gi eszközök hogyan befolyá­solják kívánatos irányban a vállalatok tevékenységét. A termelési kooperációval kap­csolatban szólt arról, hogy az a gazdasági együttműködés je­lentős tényezője, s egyre fon­tosabb eleme lesz a gazdasági fejlesztésnek. Utált arra is, hogy a kapcsolatok fejlesz­tésében jelentős szerepet tölt­hetnek be a tapasztalatcserék a különféle szakterületeken. Han­goztatta, hogy a két ország gazdasági, ipari kooperációja, akár kétoldalúan, akár harma­dik országra kiterjedően is, nagy figyelmet, részletes ta­nulmányozást igényel, s abból mindkét fél számára nagy elő­nyök származhatnak. A házigazdák invitálására a román vendégek és a tár­saságukban lévő magyar sze­mélyiségek ezután üzemláto­gatáson vettek részt. A Román Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnöke pénteken ebédet adott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tiszteletére a Duna In­tercontinental szállóban. Részt vett az ebéden Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az Három tavasz ünnepe Ifjúsági napok sportprogramok munka egy vietnami iskoláért Pest megyei kezdeményezés: viták a ma íorradaimiságáról Tegnap délelőtt sajtótájé­koztatót rendezett a KISZ Központi Bizottsága, a már­cius 5-én kezdődő — három történelmi tavaszt, 1848, 1919 és 1945 sorsfordulóját ünnep­lő — immár nyolcadik alka­lommal rendezendő forradal­mi ifjúsági napokról., Barsi Tomaj, a KISZ KB osztályvezetője arról számolt be, hogy a korábbiaknál tíz nappal korábban kezdődik az idén a forradalmi ifjúsági na­pok (FIN) rendezvénysoroza­ta. Ez lényegesen nagyobb előkészítő munkát kívánt a KISZ-vezetőktől és a propa­gandistáktól. Az ünnepségso­rozat színesebbnek ígérkezik, több fiatalt mozgósít.' A FIN középpontjában a forradalmiság, a hazafiság és az internacionalizmus- dialektikus egysége áll. A március 15-i ünneplések al­kalmával érzékeltetni szeret­nék, hogy nemzeti ünnepünk az akkori európai forradalmi folyamat szerves része volt. Az első nagy tavaszi ünne­pünket a forradalmár elődök iránti tiszteletnek kell áthat­nia, hogy reális, túlzásoktól mentes történelemszemlélet alakuljon ki az ifjúságban. Az ezt követő március 21-i megemlékezésnek nemcsak az a célja, hogy felidézzék a ma­gyar munkásmozgalom első, rendkívüli jelentőségű meg­mozdulását, hanem hogy ez­által a fiatalok jobban értsék a ma nemzetköziségét is. Április 4-én a FIN ünnepsé­gein felszabadulásunk köszön­tésén túlmenően méltatják a Szovjetunió győzelmét, amely­hez szervesen kapcsolódik az antifasiszta egység kitelje­sedése, s napjainkban a szo­cializmus világméretű térnye­rése. Barsi Tomaj megállapította, hogy az idei FIN sikeresnek ígérkezik, hiszen ehhez a fel­tételek — a megfelelő előké­szítő munka következtében — adottak. Felkészítették a KISZ- vezetőket, a propagandistá­kat, az alapszervezetekben pe­dig országszerte vitákat ren­deznek a forradalmiság, a hazafiság és az internacio­nalizmus témakörében. A FIN rendezvényei sorá­ban fontos helyen állnak az ifjúsági napok. amelyekre nemcsak az ifjúsági szövetség tagjait, hanem minden fiatalt is várnak. Több helyen mű­sorral, társadalmi munkaak­ciókkal egészítik ki az ifjúsá­gi napokat. Felajánlásaikat a Viet­namban felépítendő ezer­személyes szakmunkáskép­ző iskoláért teszik a fia­talok, a társadalmi munkát pedig az ifjúság tanulását, szóra­kozását szolgáló épületeken, valamint óvodák, bölcsődék építkezésein végzik. Azokban a városokban, községekben, ahol a fiatalság az átlagos fe­letti politikai aktivitást és közéleti érdeklődést tanúsít, ifjúság fórumokat rendeznek. Az üzemek, vállalatok gazda­sági • ezetői márciusban és áprilisban hívják össze az if­júságpolitikai határozatban előírt ifjúsági parlamenteket. Hasonlóképpen a FIN idején kerül sor a KISZ-tagok, az úttörők és a kisdobosok ünne­pélyes fogadalomtételére. A forradalmi ifjúsági napo­kat március 5-én, a televízió által közvetített kerekasztal- beszélgetés alkalmával nyitja meg dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára. A már­cius 15-i központi ünnepség Budapesten az idén is a Mú- zeumkerben lesz. s megkoszo­rúzzák a Petőfi-szobrot is. Március 20-án és 21-én Salgó­tarjánban számos jelentős program keretében emlékez­nek a fiatalok a Tanácsköz­társaságra. Találkoznak vete­ránokkal, antifasiszta harco­sokkal, áz ifjúsági szövetség régi vezetőivel. Ugyancsak Salgótarjánban adnak talál­kozót egymásnak az expedí- ciós játékban sikeresen rér:t vevő úttörőőrsök. Barsi Tomaj külön szólt a FIN néhány kiemelt rendezvé­nyéről. Ezek sorában elsőként említette a KISZ Pest megyei bizottsága által, március 31- én, Isaszegen — az 1849. áp­rilis 6-iki csata színhelyén — rendezendő nagygyűlést, amelyre mintegy tízezer me­gyéi fiatalt várnak, akik po­litikai, kulturális és sport- programokkal ünnepelnek. La­punkban már hírt adtunk ar­ról, hogy a KISZ Pest megyei bi­zottságának kezdeménye­zésére, a megyei FIN- programok egyik közpon­ti témaköre a ma forra- dalmisága lesz. Az alapszervezetekben már­cius 1-e óta viták kezdődtek a fiatalok között arról, hogy kit nevezhetünk korunkban, társadalmunkban forradal­márnak, mi jellemzi őket, s milyen örökséget kaptak tör­ténelmünk nagyjaitól. A nagy­szabású és nagy jelentőségű isaszegi megmozdulás lesz a betetőzése a ma forradalmisá- gáról folytatott vitáknak, 9 nagygyűlésen összegzik ezek eredményeit. Kiemelt rendezvény lesz március 15—16-án az aszódi, ahol az isaszegihez hasonló változatos programok várják a fiatalságot. Március 24-én, a ceglédi Közgazdasági Szak- közéniskolában mérik össze erejüket a megyei szónokver­seny döntőbe került résztve­vői. F. B. MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Gye- nes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, s a politikai élet több más ve­zető személyisége. Az ebéden részt vettek a ro­mán kormányfő kíséretének tagjai. A szívélyes, baráti hangu­latú ebéden Ion Gheorghe Maurer és Fock Jenő pohár­köszöntőt mondott. Péntek délután az Ország­ház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—ro­mán tárgyalások. A tárgyalá­sok befejeztével magyar—ro­mán egyezmények aláírására került sor. A Magyar Népköztársaság Nehézipari Minisztériuma és a Román Szocialista Köztársaság vegyipari minisztériuma kö­zötti, szintetikus kaucsuk gyártásában való együttműkö­désre vonatkozó megállapo­dást, valamint a növényvédő- szer-ipar területén való gyár­tásszakosodásra és kölcsönös szállításokra, vonatkozó egyez­ményt dr. Lőrinc Imre nehéz­ipari minisztériumi államtit­kár és Ilié Cisu vegyipari mi­nisztériumi államtitkár; a Magyar Népkötársaság Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­tériuma és a Román Szocialis­ta Köztársaság szállítási és távközlési minisztériuma kö­zötti közvetlen műszaki-tudo­mányos együttműködésre és kooperációra vonatkozó meg­állapodást ' Földvári László közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes. illetve Marin Maroiou közlekedési és táv­közlési miniszterhelyettes írta alá. Az aláírásnál jelen voltak — Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének és Ion Gheorghe Maurernak, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének vezetésével a magyar—román tárgyalásokon részt vett sze­mélyek. MOSZKVA Megállapodás aláírása 3 Vinny:ca—Albertirsa közötti elektromos távvezeték építéséről Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, a 1 Német Demok­ratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségének és a Szov­jetunió kormányának képvise­lői csütörtökön aláírták azt a megállapodást, amely szerint közösen vesznek részt az uk­rajnai Vinnyica és Albertirsa között létesítendő 750 kilovol­tos távvezeték felépítésében és üzemeltetésében. A nemzetkö­zi távvezeték a Szovjetunió egységes energiarendszerét kapcsolja össze az európai KGST-országok egyesített energiarendszerével. KÖZÉLET Klioveildi Al-Hamidi líbiai miniszterelnök-helyettes, bel­ügyminiszter, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsának tagja tegnap megnyitotta a nemzet­közi vásárt Tripoiiban. A ma­gyar pavilonnál dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter fogadta a vendégeket. relmét soronkívül elégítsék ki. A végrehajtó bizottság a közeljövőben megvizsgálja, hogy miként lehetne a köz­ségekben élő nagy családosok lakásgondjain is enyhíteni. A megyei tanács elnöke ki­egészítőjében szólt a többi kö­zött a közművelődési hálózat fejlesztésével kapcsolatos eredményekről, tervekről. — Mint közismert — mon­dotta — a IV. ötéves tervben mintegy 6000 óvodai hellyel több valósul meg az eredeti­leg tervezettnél. Kedvezően alakul az általános iskolai há­lózat fejlesztése is; az öt évre •tervézett 220 tanteremmel szemben már eddig 278 tante­rem épült meg. A megyei párt- és tanácsi vezetés és egyes országgyűlési képviselők kezdeményezésére további — indokolt — iskolák építése vált lehetővé. így Biatorbá- gyon, Dömsödön, Tökölön és Erdőkertesen 8—8, Szentend­rén pedig 16 tanterem építése. Indokolt megkezdeni az idén az üllői IK tanterme? iskola építését is. Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete pénteken a Csepel Vas- és Fémművekbe látoga­tott el. A román vendégeket a látogatásra elkísérte dr. Ti- már Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Martin Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagy­követe. A vendégeket dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, valamint az üzem ve­zetői fogadták. A szerszám- gépgyár tanácstermében Csató László vezérigazgató ' köszön­tötte a vendégeket, majd Sol­tész István, a vezérigazgató ál­talános helyettese adott tájé­koztatást a gyáróriás munká­járól, szervezetéről, termékei­ről. A román kormányfő köszö­netét mondott a gyár tevé­kenységéről adott ismerteté­sért, s elmondotta, hogy a magyar gazdasági mechaniz­mus működésével kapcsolat­ban számos, tanulmányozásra érdemes kérdés kínálkozhat részükre. így például az, hogy a gazdaságirányítási rend- szerbep felhasznált gazdasá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents