Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

A jövő útja Beszélgetés a csemői tanyákról Fiatalok a város vonzásában Barázdálja a szél a csemői ! homokot, viszi messze, világ- j gá. Csupasz fákkal körülvett | tanyáival, sülttészta-szín ho­mokjával a vidék magasból nézve most olyan lehet, mint valami óriás, gyümölcsös pis­kóta. A homok a tésztája, a tanyák meg úgy állnak ott raj­ta szórtan, mint a piskótába süppedt gyümölcsszemek. A széles határban az idő munká­ra serkentette a gazdákat. Ki­ki nyitja, vagy nyittatja a sző­lőjét, metszeti a venyigéket az újabb jó termés reményében. Vonat, autóbusz, számtalan kerékpár, motorkerékpár és újabban autó is segít abban, hogy az itt élők eljussanak a közeli városokba, Ceglédre, Nagykőrösre. Homoki iskolák Nagy Lajos iskolaigazgató itt él a tanyavilágban 1936 óta. Ismeri a vidéket, ismeri az embereket. A sóstelepi iskola irodájában beszélgetünk, szá­moljuk birodalmát, — kevés a fél kéz, sorba venni a tanya­si iskolákat. — Itt, a központi iskolához három iskolaépület tartozik, úgy másfél kilométeres körze­ten bélül. A szárazdűlői, az már 16 kilométerre lehet in­nen, 12 kilométerre található a hantházi. A felsőjárási már csak 8, a felsőcsemöi 5 kilomé­terre van. Itt dolgozunk, itt tanítjuk a tanyavilág kisisko­lásait. Huszonkét pedagógus — hárman képesítés nélküliek — foglalkozik itt a gyerekkel. Lányom és fiam is itt tanít. A tanítók, tanárok közül szinte minden második bejáró, naponta jön a közeli városok­ból. A szárazdűlői iskolába például Szolnokról érkezik a pedagógus. Naponta utazik, nem hagyja a várost, pedig üresen áll a szárazdűlői tanító­lakás. A képesítés nélküliek közül az egyik levelezőn ta­nul, magyar—angol szakos lesz. A másik magyar—német szakra szeretne menni. A ta­nyasi iskolához csak a tanítani akarás, az igyekezet köti őket. Szeretettel foglalkoznak a gye­rekekkel, de biztosan egyikük sem gondolja komolyan, hogy a tanyavilág pedagógusa lesz, véglegesen. fenyvesére. Az iskolától, a dombbal átellenben éppen, | látni az állami gazdaság ser- I tésnevelő telepének épületso­rát. Szagtalan malacokat még nem látott a világ — a trá­gyáié bűzét bizony elhozza a szél errefelé, ahol máskor csak a késő tavasszal nyíló szőlővi­rág illata hódította a levegőt. Egy osztály épp hazafelé tart, felszabadult zajongással. Az igazgató mondja: ők a kise- gítősök. Huszonnégy gyerek, — rossz ez az arány, megbosszul­ja magát tán a borvidék. Pe­dig a 15 ezer holdas csemői határban már jóval kevesebb a szőlő, mint volt. Az egyik tsz kutakat fúratott, zöldséges ágyásokat tervezett, meg más hasznos növényt a szőlő helyé­re. Zöldséget itt nyáron is ke­veset látni, viszont a fiatal telepítésű nyárfák sok holdnyi területen szépen növekednek... Azért fejlődik ám Csemő: így mondja az igazgató is. Nemcsak pedagógusként isme­ri jól a vidéket. Tanácstag­ként, a járási népfrontbizott­ság tagjaként, a helyi nép­frontbizottság elnökeként és ifjúságvédelmi felügyelőként hosszú évek óta ő maga is so­kat tesz ezért a fejlődésért. A vidék sorsa — Gyorsítani kellene a fej­lődést — mondja. — Az, hogy a villanyvilágítás sok tanyára eljutott már, az, hogy zsebrá­dió és néha újság is kerül a házakhoz, sokat jelent. A gyá­rakba eljárók a munkásosztály véleményét, gondolkodását hozzák magukkal ide, a ho­mokra és remélhetően ez is hoz majd változásokat. A fia­talok, kis tanítványaink leg­többje nepa ragaszkodik a ta­nyasi élethez. A végző, 58 nyolcadikos közül csak 3 gye­rek jelentkezett mezőgazdasági szakmunkásképzőbe. Mind gyárba, üzembe igyekeznek. Beszélgetésünk kezdetekor kérdezte, hogyan látom a ta­nyák jövőjét. Hát, itt Csemő- ben úgy, hogy a tanyavilág túléli önmagát. A nagyüzemi gazdaságok is fejlődnek, hely kell nekik. Ez is meghatározza a vidék sorsát... Eszes Katalin mmoRo tirrfei. HÉTFŐN: tanácsülés A városi tanács választott testületé hétfőn — március 11-én délelőtt 9 órakor össze­ül a művelődési .otthon dísz­termében. A városi tanács ülésén megvitatják Nagykőrös idei költségvetési és fejlesztési tervét. Először terjeszt a városi ta­nács ülése elé beszámolót a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság nevében, a bizottság elnöke Csete Gyula. Ezt köve­tően meghallgatják a Népi Ellenőrzési Bizottság félévi munkatervéről beterjesztett javaslatot. A város kereskedel­mi helyzetéről szóló beszá­molóhoz, amelyet Hau Károly osztályvezető terjeszt elő, bi­zonyára sokan szólnak hozzá. Szó lesz a városi tanács ülé­sén a lakóbizottságok szerve­zetéről, működéséről szóló ta­nácsrendeletről, végül szemé­lyi ügyekben dönt a testület. Nagykőrösön rendezik az idén a megyei if júgárdaszemlét Uj szakasz alakult a konzervgyárban Rendezvényeken és gyűlé­seken, sportversenyeken és is­kolai ünnepségeken gyakran látni kék ruhába öltözött fia­talokat. Figyelő szemmel ügyelnek a rendre, fürgén, készségesen intézkednek, ha valahol, váratlanul valami baj támad. Fiatal lányok, fiúk — ifjú gárdisták valamennyien. Napközben társaikhoz hason­lóan ők is nagy figyelemmel hajolnak a gépek fölé, vagy aprólékos türelemmel róják a sorokat az iskolapadokban. De a munka végeztével gyakran nem haza visz az útjuk: ki­képzésre járnak. Kék egyenruha A nagykőrösi zászlóaljnak 150 tagja van, többségük fiatal munkás. Parancsnokik Papp Imre, a TRAKIS villanyszere­lője. ö maga hét évvel ezelőtt tűzte először ruhájára az ifjú­gárda-jelvényt. — Első éves ipari tanuló voltam, amikor felvettek a gárdába. Korábban már úttö­Kétarcú változás Az irodában minikalor olaj­kályha ontja a meleget. A szé­les üvegablakon át kilátni a Gyurka domb széllel dacoló Nagy sikerű előadás Növényvédelem és környezetvédelem A Magyar Agrártudományi Egyesület szervezésében V. K e r t a i, a Rohm and Haas cég szaktanácsadója tartott színes diaikép ékkel illusztrált nagy sikerű előadást Nagykő­rösön. Az előadó elmondotta: min­den növényvédelmi intézkedés célja az, hogy megvédjük kul­túrnövényeinket a kártevők­től, kórokozóktól, gyomok el­szaporodásától és ezáltal nö- veljük a termésátlagot. Mint­egy 11 ezer kártevő faj és kór­okozó veszélyezteti kultúrnö­vényeinket. A védekezés egyik formája a kémiai szerek al­Évforduló előtt A Petőfi iskola II/A osztályos tanulói környezetismeret érán felkeresték az iskola körüli szobrokat, emlékműveket. Bognár Gyuláné tanítónő ez alkalommal a közelgő márciusi évfordulóról beszélt a gyerekeknek. Apáti-Tóth Sándor felvétele kalmazása. A világon körül­belül egymillió tonna növény­védő szert használnak fel évente. Mi lesz a sorsa ennek a nagy mennyiségű vegyszer­nek a talajban, víz és levegő­ben és az emberi és állati táp­lékul szolgáló növényekben? Ez az aggodalom az 50-es évek végén hisztériává fejlődött, el­sősorban az Egyesült Álla­mokban. Hogy élni tudjunk A vegyszereknek a mező- gazdaságban való alkalmazá­sa elleni harc 1962-ben érte el a tetőpontját, ekkor jelent meg Tachel Carson amerikai' biológus-újságíró híressé vált könyve: A néma tavasz. A lenyűgöző okfejtésű könyv alkalmas volt arra, hogy pánikot keltsen a laiku­sok körében. Viszont ösztönö­zik a vegyszerekkel való visz- szaélés megakadályozását. Például az Egyesült Államok kongresszusa 25 tudósból álló bizottságot kért fel a kérdés vizsgálatára. A bizottság veze­tője Whitten professzor, 1966- ban megjelentetett egy köny­vet „Hogy élni tudjunk” cím­mel, melynek alapgondolata, hogy a kémiai vegyszerek al­kalmazása nem veszélytelen, de szükség van rájuk a nö­vényvédelemben éppúgy, mint a gyógyászatban. Az emberiség lélekszáma 21 évenként megkétszereződik és így az élelmiszertermelés­nek is 21 évenként kétszere­sére kellene növekednie. Az éhínség sajnos ma sem isme­retlen fogalom a föld egyes részein. A FAO, az Egyesült Nemzetek mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete sze­rint még 1975-ben is a fejlődő országok 10 milliárd dollár értékű élelmiszer segítségére lesznek utalva. Nincs választási lehetőség A Fmegállapítása sze­rint a világ termelvényeinek 34 százaléka megy veszendőbe kártevők és gyomnövények miatt. A veszteség értéke mintegy 80 milliárd dollár, melyet körülbelül 2 milliárd dollár értékű növényvédő szerrel meg lehetne menteni. A növényvédelem tehát egész­ségvédelem, sőt környezetvé­delem is egyben, ha helyesen alkalmazzuk. A 2000. év tava­szán 7—8 milliárd ember fog élni a földön. Nem vagyunk tehát abban a helyzetben, hogy választhassunk: vegy­szerrel vagy anélkül védjük a növényeinket. Az előadó vége­zetül elismeréssel szólt a Ma­gyarországon példaszerűen megszervezett _ növényvédelmi és előrejelző szolgálatról. A hozzászólók szóvá tették, hogy sokszor nemhogy a ké­miai szer, hanem a kiszórás módja okoz kárt. Az új Teejet szórófej, mel£ már elterjedő­ben van, csökkenti a veszélyt. Sürgető intézkedés Elmondták azt is, hogy egyes növényvédő szerek — az energiaválság hatására — nem szerezhetők be korlátla­nul, illetve a szükséges meny- nyiségben. Ezért javasolta a Konzervipari Vállalatok Trösztje a MÉM-nek és az Ag- rotrösztnek, hogy paradicsom Phytophtora gombabetegsége ellen legjobban bevált Dihane M—45-öt és az Antracollt el­sősorban paradicsomtermelők kapják. Az intézkedést sürge­tik az elmúlt év tapasztalatai. Tavaly ugyanis a mintegy 30—35 százalékos uborka-ter­méskiesést meg lehetett volna akadályozni, ha a 'isztíiarmat ellen Karathaneval permetez­tek volna. A mulasztás csak­nem 40 milliós kárt okozott a gazdaságoknak. Dr. Konrád Zoltán Hé fen kezdődik Az első osztályosok beiratása Március 11-én, hétfőn, és 12-én, kedden — mindkét na­pon 8—12 óráig és 15—18 óráig — lesz az első osztályo­sok beiratása a körzetileg ille­tékes általános iskolákban. A szülő vagy gondviselő a be- iratáskor vigye magával a gyermek születési adatait és az orvosi vizsgálat eredmé­nyét tartalmazó iratokat. rővezetőként tevékenykedtem, így nem volt idegen számomra a mozgalmi munka. Az itteni feladatok természetesen más jellegűek, de hamarosan meg­szoktam és megszerettem eze­ket is. Akkoriban még nem volt egyenruhánk, és a kon­zervgyárba jártunk dolgozni, hogy a munkáért kapott pén­zen megvehessük a kék egyen­ruhát. Végül is huszonötöt vá­sároltunk, hármat pedig a KISZ városi bizottságától kaptunk. Azóta már jóval töb­ben vagyunk és nagy szüksé­günk lenne újabb egyenruhák­ra. Papp Imre jelenleg a rang­idős ifjú gárdista. Sok éves ta­pasztalatát, gyakorlatát pa­rancsnokként, kiválóan hasz­nosítja. A következő hónapok­ban erre nagy szükség is lesz, ugyanis június elsején és má­sodikén Nagykőrösön rendezik meg a megyei if júgárdaszem­lét, amelyre mintegy 600 fia­talt várnak Pest megye min­den részéből. — Tavaly és tavalyelőtt is eredményesen szerepeltek a nagykőrösiek a 20 szakasz ve­télkedőjén: mindkét esztendő­ben harmadikok lettünk az összetett versenyben. Az idén szeretnénk még'jobban szere­pelni, kihasználva a hazai pá­lya előnyeit. Ennek érdekében természetesen igen solcat gya­korolunk. Szeptembertől kezd­ve módszeresen készülünk a júniusi találkozóra, és a hátra­levő hónapokat szeretnénk mi­nél jobban kihasználni. Ezen­túl minden vasárnap találko­zunk, és az április 28-i városi szemlén a legjobbak közül vá­lasztjuk ki azokat a fiatalokat, akik majd Nagykőröst képvi­selik a megyei versenyen. Jelentős próbatétel Mindkét találkozón elméleti és gyakorlati ismeretekről ad­nak számot az ifjú gárdisták. Politikai, katonai tájékozott­ság, eredményes szereplés a járőr-, alaki és menetdalverse­nyen — ezek a siker feltételei. Mind a 150 fiatal, nagy részük leány, régi és újabb tagok, nagy szorgalommal készülnek e jelentős próbatételre. Mind­ez, a felkészülés és a verseny, része az éves kiképzési prog­ramnak, amelyből a komoly, nagy aktivitást igénylő munka mellett nem hiányoznak a vi­dám, játékos rendezvények sem. A zászlóalj egy újabb szaka­sza nemrég alakult meg a konzervgyárban. Parancsnoka Bakai Éva műhelykönyvelő, tavaly augusztus óta tagja az ifjú gárda városi parancsnok­ságának, mint szolgálatvezető. — Az új szakasz megalaku­lásának gondolatát a KISZ Központi Bizottságának egy határozata adta, amely szerint nagyobb üzemekben, ahol sok fiatal dolgozik, önálló egysé­geket kell szervezni. Mivel a gyárban rajtam kívül igen sok fiatal dolgozik, úgy tűnt, hogy nem nehéz megvalósítani a tervet. A szakasz megszerve­zése az eltérő munkabeosz­tás miatt azonban sokkal több gonddal járt, mint gondoltuk, de végül is sikerült, és negy­ven fiatallal megalakult a kon­zervgyári szakasz. A gyárban megígérték, hogy egyenruhá­kat is kapunk. A gárdisták többsége munkáslány, akik nemigen tájékozottak a kikép­zési tárgykörökben. Felkészí­tésüket természetesen az ala­poknál kell kezdeni. Közös érdeklődés Bakai Éva 20, Papp Imre 21 éves. Amikor arról érdeklő­dőm, miért tevékenykednek az ifjú gárdában, elsőként mind­ketten o közösséget említik. — Érdekeink és céljaink azonosak — mondja Papp Im­re — és ami ezenfelül ösz- szeköt bennünket, az a közös érdeklődés, az együtt eltöltött órák élménye. Khim Antal Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Budapest: Bp. Elektromos— Nk. Kinizsi NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Sportotthon, 11: országos serdülő szabadfogású verseny. Budapest: a Vasas országos I—III. osztályú kötöttfogású versenye, valamint az ifjúsági seregszemle országos döntője. Túrkeve: országos úttörő A —B korosztályok versenye. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10: Kecs­keméti MFSC—Lajosmizsei VÍZGÉP, 11: Nk. Kinizsi II— Bem SE (Cegléd), 12: Nk. Ki­nizsi I—Ceglédi KÖZGÉP férfi Kinizsi Kupa-mérkőzés. Labdarúgás «, Dabas: D. I. kér.—Nk. Ki­nizsi, Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház 9: Nk. KIOSZ—Gödöllői EAC, megyei I. osztályú csapatbajnoki mér­kőzések. Torna Aszód: középiskolás női Pe­tőfi Kupa vetélkedő. Hétfői sportműsor Sakk III. osztályú minősítő verseny 8. játéknapja. S. Z. MOZIMŰSOR Kabaré. Színes, zenés ame­rikai film. 16 éven felüliek­nek. Kísérőműsor: Alkotás. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Dél csillaga. Verne Gyula regénye színes angol—francia filmen. Késérőműsor: Én, az egér. Előadás kezdete: délután 3 órakor. Matiné Fehér robbantás. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Szenvedély. Ingmar Berg­man új színes filmje. Kísérőműsor: Világmagazin. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi a Hangácsi úti iskolában Tüzes íjász. Színes olasz— francia—spanyol film. KlOSZ-székház, 18: az újabb I Előadás kezdete: fél 7-kor.

Next

/
Thumbnails
Contents