Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

1974. FEBRUÁR 9., SZOMBAT “‘^Hírlap Negyedmillió táska A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat kistarcsai bőrdíszműüzemének dolgozói tavaly december közepére telje­sítették 28 millió forintos termelési tervüket, s összesen ne­gyedmillió női táskát készítettek, főként exportra. Képünkön: dolgoznak a szabászok. A GALGA MENTE IVÓVIZE Az idén elkészül a túrái víztorony AKADOZIK AZ ISKOLÁT EJ AKCIÓ Kereskedelmi gondok a járásban Nincs kályha, árukapcsolás fürdőberendezésekből A gödöllői járás csaknem TERVEK: 1977-IG Tavaly januárban nyolc Galga menti község — Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal és Túra — ivóvízellátása érdeké­ben, több esztendős felmérő és előkészítő munka után, meg­alakult az ország legnagyobb regionális vízműtársulása, a Galgavölgyi Víz- és Csatorna­mű Társulat. A készülő víz­hálózat két vízmüvet, két víz­tornyot, tárolómedencéket és körülibeiül 160 kilométernyi vezetéket foglal majd magába. Az egész beruházás 208 millió forintba kerüL Elsőnek Kartal A vízmű kiépítését Kartalon kezdték meg, ott ahol nem volt egységes vizű kút. Az ottani hálózat műszaki átadá­sa tavaly novemberben meg­történt; a regionális vízműnek ez a része 16 millió 600 ezer forintba került. A községben jelenleg 123 közkifolyó van, tehát egyetlen családnak sem kell 150 méternél többet gya­logolnia, hogy jó ivóvízhez jusson. A következő lépések már jóval nehezebbek lesznek. A nyolc község majd véglegesen két nagy vízműtől kapja a vizet: az aszódi—bagi és a tú­rái vízműtelepekről, amelye­ket egy nagy teljesítményű nyomóvezetékkel kötnek ösz- sze. Az egész regionális vízmű naponta 6000 köbméternyi vi­zet tud majd adni. A munká­latok befejezésének végső ha­tárideje:. 1978, az építések meggyorsítása érdekében a társulat tavaly 15 millió fo­rintos hitelt vett fel. Ha a la­kosság is megfelelően támo­gatja az ügyet, a határidő jócskán főbbre hozható, s ez sem közömbös, hiszen 36 ezer emberről van szó. Az elmúlt időszakban a lakosság már sokkal rendszeresebben fizet­te be a hozzájárulást, ők leg­jobban ezzel segíthetik a munkálatok előrehaladását. (Az egész beruházás 208 mil­lió forintjából 40 millió forint a lakossági hozzájárulás.) Két bázis A Bag határában felépülő vízbázis 13 nagyhozamú — naponta összesen 1800 köbmé­ter vizet adó — kútból táplál­kozik. A telep építését már az idén elkezdi a kivitelező Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, s szeretnék elkészíte­ni e fontos létesítmény 80 szá­zalékát. Felépül a vízműépü­let, a laboratórium, előkészítik a termelőkutakat, felszerelik az átemelőket... Ugyancsak az idén fognak hozzá a túrái bázis kialakításához. Első lé­pésként elkészül a 600 köbmé­teres víztorony, amelynek be­ruházási költsége 8 millió fo­rint. Az idén hozzáfognak Do­mony és Iklad vízhálózata el­ső lépcsőjének kiépítéséhez is, mire ez a munka elkészül, összesen 15,3 kilométernyi ve­zetéket használnak fel. A munkálatok első üteme mint­egy 5 millió forintos beruhá­zással készül. Az ütemezési tervet 1977-ig készítették el. Előzetesen eny- nyit: jövőre csaknem teljesen kiépül a túrái vízbázis, meg­kezdődik a bagi és a túrái víz­hálózat kiépítésének első üte­me, s ekkor fektetik le a két vízbázist összekötő gerincveze­ték felét. Isaszegen február 4-én kez­dődtek meg az egészségügyi hetek. Azon a napon nyitotta meg a kultúrház nagytermé­ben a helyes táplálkozásról szóló kiállítást dr. Cseri Lász­ióné, a járási Vöröskereszt­szervezet titkára. Másnap, 5- én reggel fehér lepedővel le­takart vaságyakat, fehér ládá­kat, üvegeket hordtak. be a Madách Imre úti iskola egyik osztálytermébe. Itt rendezték meg az egész napos önkéntes véradást. Győri Sándor, a nagykőrösi Vöröskereszt-szer­vezet csúcselnöke elmondta, hogy tavaly egy hasonló akció alkalmával 148 véradótól 46,6 liter vér gyűlt össze. — Az elmúlt esztendőben két rendkívüli véradást is szerveztünk. Az egyiket nyá­ron, a vérre egy 15 esztendős fiú, Kazár István műtétjéhez volt szükség. Tudomásunk sze­rint az operáció Szombathe­lyen kitűnően sikerült, így most azt szeretnénk elérni, hogy sor kerülhessen egy ta­lálkozóra a véradók és Kazár István között. A másik akció decemberben volt, az ünnepek alatt bekövetkezett sok bal­eset miatt. A rekordot a nagyközség­ben lakó R eittmayer Fe- rencné aranyérmes véradó tartja, ezidáig összesen negy­venszer jelentkezett véradás­ra­— Az egészségügyi hetek hátralévő időszakában több előadás is elhangzik majd, például a daganatos megbe­tegedésekről, a korszerű táp­110 ezer lakosának kereske­delmi ellátásával öt ÁFÉSZ- és 10 vállalat 293 boltja, 121 vendéglátóipari egysége, vala­mint a termelőszövetkezetek gondoskodnak. A kis alapte­rületű, korszerűtlen üzletek lassanként bezárnak és újak, az igényeknek minden tekin­tetben megfelelőek épülnek helyettük. A járás kereskedel­mében fehér foltok nincse­nek. Tavaly adtak át Aszódon és Isaszegen egy-egy ÁBC- élelmiszer-áruházat, üzleteket korszerűsítettek Mogyoródon és Pécelen. A környék lakos­ságának legnagyobb megelé­gedésére Aszódon még egy autóalkatrész-szaküzletet is megnyitottak. A rossz készletgazdálkodás miatt viszont több helyen aka­dozott az élelmiszer-ellátás. A kisebb községi boltokba álta­lában tíznaponként szállít a FÜSZÉRT, így az üzletvezetők csak minimális, tehát 8—10 naora elegendő készlettel dol­gozhatnak. Ez a magyarázat arra, hogy a szállítás előtt egy­két nappal miért üresek sok helyen a polcok. Ha ráadásul még késik is néhány napot a várva-várt szál’ítmánv —saj­nos ez sem ritka eset —, az ellátásban komoly zavar tá­mad. Nincs hely a tárolásra A boltokba Budapestről, Gyöngyösről, Hatvanból és Vácról, valamint a Galgatej j társulás fellegvárából, Vác- szentlászlóról érkezik a tej. I É fontos élelmiszerből nem is lenne hiány, ha az üzletveze­tők az igényeknek megfelelő­en küldenék el megrendelé­seiket. A tavalyi ellenőrzések azt bizonyították, hogy a bol­tok többségében reggel 9 órá­ra már elfogyott a tej. Az iskolatej-nroergm hat község hat iskolájában való­sult meg. ez nagyon kedve­zőben arány. Az a ma^vprá- zata, hogy a legtöbb iskolá­lálkozásról és a nemi életkér­déseiről. Az egészségügyi he­tek záróprogramjára március 4-én kerül sor a művelődési házban, ahol az összevont vö­röskeresztes taggyűlést tartjuk. Az egészségügyi hetek alatt felszólították a lakosságot, hogy vigyék be házipatikájuk régi orvosságait a gyógyszer- tárba, ahol a szakemberek ki­ban egyetlen olyan pedagó­gus sem akadt, áld elvállalta volna a tejelosztás házi meg­szervezését, és felügyelt vol­na a pénzfeladásra. Az isko­lák többsége a pedagógusok elfoglaltságára hivatkozva ke­reken elutasította az iskola­tej bevezetésit. Van persze, olyan iskola is, ahol azért nem vezették be az iskolatejet, ment nem akadt tárolásra megfelelő szabad hely. A Galgatej társulás vezetői megígérték, hogy az új töltő­gép' üzembe állítása után a körzetükhöz tartozó hat köz­ségben véglegesen megoldják az iskolatej-ellátást. Országjáró ÁFÉSZ-ek A gödöllői járásban a meg­rendelők legnagyobb b ú- ságára gyakorta előfordul az úgynevezett árukapcsolás. En­nek az a magyarázata, hogy a különböző nagykereskedelmi vállalatok sokszor nem tekin­tik egyenlő rangú partnereik­nek az ÁFÉSZ-eket. Csak ak­kor adnak nekik például ma­gyar fürdőszoba-berendezést, ha olasz gyártmányút is visz­nek mellé. Hasonló a helyzet bizonyos típusú olajkályhák és a kerékpárok megrende­léseinél is. Annál nagyobb baj viszont, hogy alig-alig kapnak vízvezeték-szerelési cikkeket, huzalokat, horganyozott csö­veket, különböző idomvasa­kat, fürdőkádakat. A járásban ez különösen nagy gond, mi­vel egymás után alakulnak a víztársulások, és lakásába előbb-utóbb mindenki szeret­né bevezetni a vizet. Az ÁFÉSZ-ek természetesen ke­resik a megoldást, tehergép­kocsijaikkal járják az orszá­got, minél hamarabb igyek­szenek beszerezni a hiányolt cikkeket. Nepa írhatunk a fentieknél kedvezőbben a tüzelőolaj-el­látásról sem. Tény, hogy a já­selejtezik a rosszakat, a töb­bi használatáról pedig tájé­koztatást adnak. Tavaly egy hasonló kampány idején 330- an vitték be gyógyszereiket ellenőriztetni. A gyógyszeré­szek tájékoztatása szerint gya­koriak az 5—8 éves gyógysze­rek, de legutóbb egy asszony 1944-ben gyártott aszio’rint is előhúzott a dobozok közül. rásban a legtöbb olajkút üres, s csak úgy lehet beszerezni ezt a fontos tüzelőanyagot, ha az ÁFÉSZ-ek és a termelőszövet­kezetek összefognak, s maguk szállítják ki. Így van ez Aszó­don, Túrán és Zsámbokon. A szállítás miatt rossz fűtő­olaj-ellátás következtében a lakosság érthető módon sze­net és fát kezdett vásárolni. A kereskedelem viszont egy­általán nem készült fel a ha­gyományos kályhák árusítá­sára: ezeket ugyanis a szabá­lyok szerint három hónappal korábban kell megrendelni, de elmulasztották. A gondok megoldást sür­getnék, s a tanulságok levo­nását. A HUMÁN Oltóanyagter­melő Kutató Intézet és az ál­latkórház szomszédságában, a szántóföldek szélén serény munka folyik. Csatornáznak, előkészítik a terepet a gödöl­lői kenyérgyár építkezéséhez. A Pest megyei Tanácsi Sü­tőipari Vállalat mintegy 17 millió forintos beru­házással építi meg az új kenyérgyárat, amely az aszódi 2-es számú üzem egyik részlege lesz. Ki­vitelezője: az aszódi székhelyű Pest megyei 4-es Szövetkeze­ti Közös Építőipari Vállalat. A munkálatokat még a múlt esz­tendő elején kezdték, ám anyagbeszerzési nehézségek miatt jócskán elmaradtak a tervezett ütemtől. A kiesést természetesen minél hama­rabb szeretnék behozni, hiszen jövő áprilisra a kemencékben már sülnie kell a friss kenyér­nek. Az új gyárat egyedi ter­vek alapján építik, hasonló ed­dig csak három van az ország­ban. Két műszakban összesen 12 mázsa kenyeret sütnek majd benne. Visszatekintés, a humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet jogfolytonossági ala­pon immár több mint 170 éves múltra tekint vissza. A Buda­pesti Királyi Tudományegye­tem orvosi karán 1804-ben alapították meg a később ön­állóvá „előlépett” Védhimlő Intézetet, amelynek egy esz­tendeig maga Semmelweis Ig­nác Fülöp is igazgatója volt. Az intézet másik elődje — amelybe 1923-ban be is ol­vadt — a Phylagia Szérumter­melő RT volt, ahol a század- forduló után már kolera és tí­fusz elleni oltóanyagokat is készítettek. Az államosítás volt a for­dulópont. Az addig több he­lyen folyó oltóanyagkutatás egységesen a Phylaxiához ke­rült — az embergyógyászati főosztályra —, s ezzel megala­pozták a modern oltóanyag­termelést; 1954-ben vált ki ez a főosztály a Phylaxiából, és létrehozták a HUMÁN Oltó­anyagtermelő és Kutató Inté­zetet. 1966-ban avatták fel Gödöl­lőn az intézet egyik új, Euró­pában élenjáró, korszerű rész­legét, majd 1973. január 1-én az intézet központja is Gö­döllőre költözött. Eredménjek. az intézet és természetesen elődeinek kuta­tási eredményei nyomán első­ként hazánkban vezettek be a diftéria elleni kötelező védő­A művelődés teltételei A gödöllői járási hivatal ki­mutatása arról tanúskodik, hogy a járásban két művelő­dési központ, 15 művelődési ház, 3 klubkönyvtár és to­vábbi három, más intézmény­hez tartozó klub szolgálja a szórakozást és a művelődést. Ezenkívül összesen 32 könyv­tár áll az olvasók rendelkezé­sére. A művelődési intézmények közül mindössze hat elégíti csak ki a korszerű igényeket, öt pedig csak megfelelőnek nevezhető, míg a többi tíz nem alkalmas feladatainak el­látására. Az adatok egyúttal meghatározzák a közeljövő legsürgősebb teendőit is. Titkári tanfolyam A KISZ gödöllői városi bi­zottsága február 6—7-én és 8-án tanfolyamot tartott a leg­utóbbi választásokon az alap­szervezetek élére került KISZ- titkároknak. A tanfolyamon több előadás hangzott el, fog­lalkoztak a KISZ-szervezet' : tömegbefolyásával, s által • ban az ifjúsági szövetség szer­vezeti munkájával. A kemencéket magyar és import gépek (úgynevezed alagút-áthordós rendszer) szolgálják ki. a selejtmentes sütést pedig a legmodernebb automatika biz­tosítja. A gyár üzembe állítása után Gödöllőn szakosítják a sütő­ipart. Az új gyárban csak ke­nyeret sütnek, a Dregonya ut­cai üzemben pedig a péksüte­mények készülnek. A Dózsa György úti és a Petőfi téri üze­mekét pedig a városrendezési tervnek megfelelőén szanál­ják. Az új üzem hosszú időre megoldja majd a város ke­nyérszállítási gondjait. Liszt- és készáruraktára úgy épül, hogy egy esetleges ké­sőbbi bővítésnek se legyen akadálya. Lesz megfelelő ko­csipark is, csak éppen a ki­szállítással lesz baj. . . Utat két irányba is lehetne építeni, mindössze egy ötszáz méte­res szakaszra lenne szükség, amely kivinne a legközelebbi portalanított útra. Csiba József oltást. A jelenleg készített 170 féle gyógyászati anyag legna­gyobb hányadát az önállósu­lás után dolgozták ki és kezd­ték gyártani. A maga nemé­ben mindegyik fontos, így né­hányat tudunk csak megemlí­teni : A HUMÁN készíti az emberi vérszármazékokat, az albumint (ez a fertőző beteg­ségek elleni hatóanyagot tar­talmazó gammaglobulin), ki­dolgozták a rendkívül magas védőértékű koleravakcinát. Az intézet 1973 óta tagja az Egészségügyi Világszervezet­nek, ennek egyik központi el­lenőrző egysége lett. Jubileum. Mostani nevén, mostani szervezésében tehát 20 esztendős az intézet. Ennek megünneplésére tavasszal tu­dományos ülésszak kezdődik Gödöllőn. Szó lesz az intézet történetéről, a fennállása óta elért jelentős eredményekről, amelyek nemzetközileg is na­gyon fontosak. Több tudomá­nyos előadás is elhangzik majd, ezek a kutatás több te­rületére kiterjednek. Szó esik a jövőről is a vírusdiagnoszti­ka és a szervátültetés egyes területein folyó kutatásokról. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Ékes János ASZPIRIN - 1944-BŐL Egészségügyi hetek Isaszegen Gálóczi Józsefné kétszeres és Ferenczi Imréné ötszörös véradó az elsők között jelentkezett. CSAK HÁROM VAN AZ ORSZÁGBAN Kenyérgyár épül Gödöllőn Húszéves a HUMÁN Tavasszal tudományos ülésszakkal ünnepelnek ✓

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents