Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

1974. FEBRUAR 8., PÉNTEK PEST U EGY El K-Jűrlap Gyárak nélkül Példamutató szakmaközi bizottság Ceglédbercelen Kevés híján ötezer lakosa van Ceglédbercel községnek. A legtöbb helyben dolgozó — — 300 tag és alkalmazott — az Egyetértés Tsz-ben szarvas­marha- és sertéstenyésztés­sel foglalkozik. Ipari üzem a helységben nincsen, legfel­jebb ipari tevékenység, mert a tez-nek van ugyan egy 80 nőt foglalkoztató cipzárműhelye, a Háziipari Szövetkezetnek meg egy kötőrészlege, mint­egy 35 mumkásnővel, de ezek nem adnak elegendő munka­alkalmat. Több mint 1600 la­kos más településekre jár dol­gozni. Szilárd szervezet Ceglédbercelen mindezek ellenére élénk a szakszerveze­ti élet, mert a községben ki­tűnő szakmaközi bizottság működik­A községi pártbizottság a szakmaközi bizottság munká­Mözött N övekszik a vállalati munkálása idején — pél- szervezet szerepe, je- dial az egysoros cukorré­pamagvető gépek alkalma­zása a kisebb gazdaságok­ban az általánosan elfoga­dott hatsorosak helyett — lentősége, mert gyor­sul az igények változásá­nak ritmusa. Legalább ennyire megnő a súlya an­nak, mi történik a vállala- bevonja a jövendő felhasz- tok között, azaz, szaksze- nálókat, véleményüket ké­rőbben szólva, a vállalat- ri arról, amit majd csinál- közi kapcsolatokban. A tér- ni akar, amire majd szerző- melés, az értékesítés ma dik. korántsem olyan egyszerű, Még egy, ugyancsak jel­könnyen áttekinthető, mint lemző példa. A Nagykőrösi volt húsz esztendeje vagy Konzervgyárnak hat buda- évtizede, mert hiszen a pesti Közért vállalattal van központi elosztást s ugyan- szocialista szerződése, az- úgy a központi tervdiktátu- az a hivatalos kereskedel- mot fölváltotta az önálló- mi megállapodáson túl egy ság, mind a termékfejlesz- másik kötelezettség válla- tésben, mind a megtermelt lása. Ez utóbbi ad magya- áruki értékesítésében. A rázatot a többi között ar» vállalatközi kapcsalatokat ra, hogy gyár és kereskedő ma leginkább a szerződéses kölcsönösen elégedettek, viszony jellemzi, azaz egy olyasmit is megtesznek a közösen kidolgozott és pa- másikért, amire nincs pa­pírra rögzített megállapo- pír, nincs hivatalos garan- dás. cia. Például azt a nagyon Ez a gerinc. Ám azt, egyszerű — de másoknál hogy ehhez miféle más szinte elérhetetlen — apró­csontok kapcsolódnak, ságot, hogy a szállító jár- ezekre hogyan tapadnak művön a kísérő papíron az izmok, inak, miként feltüntetett sorrendben lel- alakulnak ki az idegszálak, hetők az áruk, nem kell hússzövetek, aligha lehet keresgélni, a rakodás gyors, szerződésekbe foglalni. A s ezt igazán a bolti alkal- vállalatközi kapcsolatok mazottak értékelik, mert itt már emberi kapcsola- így a tételes átvételre is tokká változnak — ha vál- módjuk nyílik. Ennyire toznak —, s ez utóbbiak mélyre nyúlhatnak a vál- jelentőségét szinte lehetet- lalatközi kapcsolatok haj­len fölbecsülni, annyira szálgyökerei, az emberi, munkatársi kapcsolatok? O tt a baj, hogy éppen ezeket a hajszálgyö­kereket vélik lényeg­nagy. Idegesség, ellenállás fo­gadta a Csepel Autógyár­ban azt a döntést, hogy az üzem önjáró autóbuszaivá- telennek sőt fölöslegesnek zak készítésével kapcso- a vállalatok egy részénél, s lódjék be a közúti jármű programba, azaz — nyer­úgy gondolják, elég a meg­rendelést elküldeni, meg­sebben fogalmazva, de az várni a visszaigazolást, s idézőjelet mindenképpen kész a szerződés, rendben szükségesnek érezve — „bedolgozója” legyen az Ikarusnak. A döntést szi­gorúan hivatalos tárgyalá­van minden. Nem fedezik fel, vagy ha addig eljutnak is, nem látják be, hogy miként gyáron belül, úgy sok követték, s még egy gyárak között is a termelés, ideig a viszony változatta- az értékesítés, az együtt- nul kimért, hivatalos ma- működés végső soron em- radt. Napjainkban már berek akaratától, hajlandó­átformálódik a korábbi ságától, kedvétől, képessé­a vállalati kapcsola- geitől függ, azaz ahol jól áttevődtek emberek akarnak dolgozni, ott érintkezésére, mindenfajta tervezést, szervezést az emberrel kel] kép: tok rendszeres ami alatt nemcsak a mű szakiak részletekbe menő kezdeni, kölcsönös konzultációit ért- Hetekig, hónapokig húzó- jük, hanem például a szó- dó ügyeket lehet tisztázni cialista zóit, brigádok találko- néhány perc alatt, ha — s tapasztalatcseréjét, ez a ha eszmefuttatásunk Végül is egy hivatalos dön- kulcsszava — társak kere­tes, a nyomában létrejött sík a megoldást, s ha tud- szerződés így aprózódik fel ják, hogy bizalmuk, jószán- benyomásokra. élményekre, dékuk, kötelezettségen fe- fölismerésre, hogy Sziget- Iüli igyekezetük nem mél- halmon meg Mátyásföldön tatlanra pazarlódik el. E ugyanazt akarják, ha oly- tudatot, a hivatalos ügyié­kor másként akarják is lek társakká válását nem ugyanazt lehet semmiféle szabvány­L ássuk csak tovább. A nyomtatványra hagyni. Minisztertanács ta- Megvan a papíroknak a valy júniusban hozott maga fontossága, szerepe, határozatának megfelelően de csak papírok alapján o Mezőgép Tröszt január formálni a vállalatközi elsejétől már 24 vállalatot, kapcsolatokat lehetetlenség, összesen 144 gyáregységet Tapasztalható hajlam magába foglaló szervezet- napjainkban ként működik, s feladata kapcsolatok gyártást legalább annyira a technikai az emberi lebecsülésére, feltételek, az magába foglal, mint kü- érdekeltségi mechanizmu- lönböző szolgáltatásokat, sok túlértékelésére. A ko- Elképzelhető e rendkívül rábbi merev elosztási rend­kiterjedt feladatkör ellátá- szerrel szemben nagy lépés sa a trösztön belüli válla- volt a szerződéses viszo- latok kapcsolatainak fej- nyok kialakítása. S egy jó lesztése nélkül? Remény lépés után miért torpanna van a sikerre, ha a tröszt meg az. aki haladni akar. vállalatai a kívülálló part- miért ne lépne még egyet? nerekkel nem szorgalmaz- A vállalatok haladni akar- zák a kiterjedt, a hivata- nak, s közös cél felé igye- losságon túllépő kapcsola- keznek. összehangoltabb, a tokát? Aligha! Az azon- másikra is ügvelő lépéseik ban már sejtet valamit a a célhoz vezető utat rövi­törekvésekből, hoey a tröszt dítik meg már az elgondolások ki­Mészáros Ottó ját nemcsak az abban dolgozó kommunisták útján irányítja elvileg-politikailag, hanem segíti a konkrét munkaprog­ramok előkészítését és össze­hangolását a tanáccsal és a Hazafias Népfront helyi szer­vezetével. A tervek megvaló­sítását figyelemmel kíséri, és ha szükséges, intézkedéssel is támogatja a szakmaközi bi­zottságot. A szakmaközi bizottság ki lene tagja közül mindegyik nemcsak szakképzettsége és kedve szerinti feladatkört tölt be, de dolgozók vagy nyugdíjasok különböző cso­portjait is képviseli. Üzem­ági csoportvezető, tanácsi ügyintéző, nyugdíjas lakatos, kereskedelmi dolgozó, számvi­teli szakember, volt műszaki vezető egyaránt található a szakmaközi bizottságban. Bejárókkal és nyugdíjasokkal A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének a szak­maközi bizottságokról szóló határozata és a szakszerveze­tek XXII. kongresszusán elfo­gadott alapszabály a bizottsá­gok céljául elsősorban a terű letpolitikai munka elősegíté sét, a dolgozók politikai, kul­turális nevelését, a területen élő szervezett dolgozók érde­keinek védelmét tűzi ki. A szakszervezetek megyei tanácsa segítségével Pest me­gyében, valamennyi városban, a nagyközségek több mint há­romnegyedében, a községek­nek azonban csak egynegyedé­ben működik szakmaközi bi­zottság. Ezek az arányok is mutatják, hogy ilyen szem­pontból legtöbb probléma a községekben van. Egyes véle­mények szerint azért, mert a községekben általában nincse­nek üzemek és más olyan gazdasági egységek, amelyek­re a szakmaközi bizottság épülhetne. Az ilyen községek­ben — mondják egyes véle­ményezők — a területfejlesz­téshez szükséges anyagi tá­mogatás is hiányaik. Az ilyen állításokban van igazság, de Ceglédbercel példája azt bi­zonyítja, hogy akad kivétel is. Okait nem is olyan nehéz meglelni. Ahol nemcsak a helyben dolgozó munkások erejét és cselekvőképességét fogják össze, hanem a bejáró­két és a tettekre képes nyug­díjasokét is, ott az eredmény nem marad el­Eleven erővel Ceglédbercelen gond volt az ivóvízellátással. A szakmaközi bizottság kilenc tagja és a há­rom számvizsgáló bizottsági tag felosztotta a területeket és mindenkit meglátogatott, aki még nem adta beleegyezését a vízmű létesítéséhez. Az eredmény: fél. év alatt a szük­séges 51 százalék helyett a la­kosság 98 százaléka hozzájá­rult az új vízmű építéséhez. A kereskedelmi ellátást is javítani kellett. A mellék­üzemág, a varroda, a MÁV nyugdíjas szervezet kérte a szakmaközi bizottságot: in­tézkedjen, mert a községben nem árusítanak elegendő ke­nyeret. Egy időben akadozott a húsellátás is. A szakmaközi bizottság szakszervezeti, ke­reskedelmi, társadalmi el­lenőrei, a helyi népi ellen­őrökkel együtt pontosan fel­mérték az ellátás problémáit, s ennek nyomán a tanács ha­tásosan intézkedett, Együtt oldották meg az óvodaproblémát, javították a tsz-melléküzemág egészség- ügyi, tisztálkodási körülmé­nyeit. Tavaly különösen kiemel­kedtek kulturális megmozdu­lásaik. A mintegy fele rész­ben német nemzetiségű la­kosság tánccsoportja részt vett a Sopronban és a Kalo­csán rendezett fesztiválon és nagy sikerrel szerepelt a Margitszigeti Szabadtéri Szín­padon. A taksonyi nemzetisé­gi együttest november 7-én vendégül látták és közös mű­sort adtak elő. A hagyományokat ápolják népviseletek, bútorok, muzeá­lis jellegű használati tárgyak gyűjtésével is Pacsay Vilmos A demokratikus centralizmus időszerű kérdéseiről Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tegnap kétna­pos tanácskozás kezdődött a demokratikus centralizmus időszerű elméleti és gyakor­lati kérdéseiről. Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Poli­tikai Főiskola rektora meg­nyitó szavai után > Vértes Im­re, a Népszabadság rovat­vezetője, a pártépítési tan­szék tanára megtartotta vi­taindító referátumát. k OTP szerepe a települések fejlődésében Szirmai Jenő a Pest megyei pártbizottságon Tegnap délután az MSZMP Pest megyei Bizottságára lá­togatott Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója. A ta­nácskozáson, amelyen jelen volt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Bí­ró Ferenc, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és Pogány Miklós, az OTP Pest megyei igazgatója, a többi között megvitatták az OTP szerepét a települések fejlődésében, a takarékbetét- állomány alakulását és a megye idei fejlesztési terveit. Különös hangsúlyt kapott a megbeszélésen a lakásépítke­zések helyzete. Szabadságunk születése Kállai Gyula írásainak, beszédeinek gyűjteményéről I ban éppúgy, mint A mélyréteg világa című írásában a pa­rasztság belső helyzetét és sor­sát elemezte. Vitázik azokkal, akik nem látják: a parasztság; nak és a munkásságnak, a két nagy termelő-dolgozó osztály­nak össze kell fognia, hogy a parasztság csakis a munkás- osztály vezetésével vívhatja ki szabadságát, illetve szaba­dulhat fel a földesúri iga alól. „Ha nem is látjuk még egy­más arcát, de már elindul­tunk az erdőben, és megyünk a hang irányában, egymás je­lé”. A város és a jalu találko­zása című, a Népszava 1943 karácsonyi számában megje­lent írásában már pontosain megfogalmazza a munkás-pa­raszt szövetség alapjait. Ah­hoz, hogy a parasztság fel­emelkedjen, küzdenie kell a kapitalizmus ellen, márpedig a kapitalizmussal szemben az ipari munkásság vette, veszi és veheti fel sikeresen a har­cot. „Így találkozik ma össze egy akaratban a két legna­gyobb dolgozó és termelő osz­tály; az ipari munkásság és a parasztság” — hangsúlyozza. RENDKÍVÜLI író-riporteri erővel rajzolja meg az arató, a hőségben robotoló agrárpro­letár embert, aki az uradalmi nagybirtokon tengeti életét Mély és őszinte barátság fűz­te az alföldi szegényparasztság költőjéhez, a sárrétudvari Nagy Imréhez, aki mérhetet­len szegénységben írta gyö­nyörű verseit, s akinek nehéz életéről többször is írt. A pa­raszti szegénység bemutatá­sával is ébreszteni akarta a közvéleményt, lázítani az úri rend ellen. Több írásában ki­mutatta, hogy milyen mélyen, nagy elnyomásban és nyomor­ban élt a munkásság és a pa­rasztság nagy része, és hogy meg kell változtatni a világot, mert csakis így szabadulhat fel az ország. Nem egy szociográ­fiai ihletésű írásért perbe fog­ták, a cenzúra megcsonkítot­ta vagy törölte a legizgalma­sabb, a Horthy-társadalom rot­hadtságát, leleplező sorait. írásainak zöme olyan idő­ben jelent meg, amikor az or­szágot a hitleri fasizmus csat­lósaként rántották a Szovjet­unió elleni igazságtalan há­borúba a magyar uralkodó osztályok; amikor a rendszer a társadalmi haladásért, a há­ború ellen kiálló és küzdő minden sorsáért bármikor be­börtönözhette volna az újság­író-politikust. a kötet Értüket nö­VELI, hogy a benne lévő írá­sok megmutatják, hogy pár­tunk vezetésével a munkásosz­tály és szövetségesei miként alakították ki a szocializmus­ba vezető utat, és a felszaba­dulást követően hogyan te­remtették meg a szocializmust. S amiért a szerző egy évtize­den át küzdött, az ma betel­jesült. Tanúi és részesei va­gyunk a szocialista nemzeti egység megszilárdulásának, a társadalmi osztályok és réte­gek között lényeges különb­ségek csökkenésének, illetve megszűnése kezdetének. A mai helyzet jobb megér­tését szolgálja Kállai Gyula 1938—1948 közötti években készült írásainak, beszédeinek gyűjteményes kiadása. Gáli Sándor AZ MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Kállai Gyula is­mert közéleti személyiség. Hazánk egyik vezető politi­kusa, a felszabadulás előtt új­ságíró, egy ideig a Népszava munkatársa volt. Tevékenyen részt vett az illegális kom­munista mozgalomban; közre­működött a Márciusi Front megszervezésében, , majd ve­zette a Márciusi Front debre­ceni csoportját, szerkesztette, terjesztette a Tovább című la­pot. A kommunista párt ne­vében ő tartotta fenn a kap­csolatot a szociáldemokrata és a polgári szövetségesekkel, és részt vett a Történelmi Em­lékbizottság, majd a Magyar Front létrehozásában és mun­kájában. A felszabadulás utá­ni első években a párt köz­ponti vezetőségében és a de­mokratikus államigazgatás­ban a legkülönbözőbb vezető . tisztségekben dolgozott, emel- lett szerkesztette a Szabadság, | a Szabad Föld című lapokat, s állandó cikkírója volt a Szabad Népnek, a Társadalmi Szemlének. Aki ennyi mindent csinált, aki a legnehezebb években is ilyen bátran harcolt, annak írásai, beszédei önmagukban is érdekesek lehetnek. Ezért tarthat különös érdeklődésre számot az a kötet, amely igen szép kivitelben most jelent meg a Gondolat Kiadónál Szabadságunk születése cím­mel. A kötet hazánk történel­mének azt az évtizedét (1938— 1948) öleli fel, amely a ma­gyar nép számára a sorsfor­dulót jelentette, s a könyv Kállai Gyula e korszakban írott válogatott gyűjteményét tartalmazza. Ezek az írások azért érdekesek, mert egy­részt írójuk benne nagyon éles logikával mutat rá a Horthy-korszak kiúttalansá­gára, másrészt az írások, cik­kek és tanulmányok, beszé­dek ma is kitűnő olvasmá­nyok. A könyv második fe­lében a felszabadulás utáni első évek idején született Kál­lai-beszédeket, vezércikkeket olvashatunk, a szerző e kor­szakban írott munkáinak leg­javát. A szerkesztőnek köny- nyű volt a munkája, hiszen gazdag anyagból válogathatott. POLITIKUSKÉNT, az új­ságírás eszközeivel, remek stílusérzékkel, magas elvi szinten fogalmazta meg cik­keit Kállai Gyula, s írásai­ban is küzdött a korszak fa- sizálódása ellen. A népi arc­vonal című írásával indul a kötet, amelyben bátor ham- 1 gon vetette fel annak a szűk- 1 ségességét, hogy a fasizmus előretörése következtében mi- lyen nagy szerepe van ha­zánkban a népfrontnak. , „Ausztria annektálása teljes i meztelenséggel vetette fel a ' magyar függetlenség kérdé- sét. Mi lesz velünk? Ki tud itt „Megállj”-t parancsolni?" ' — írta. Ausztria tragédiájából i levonja a tanulságokat, s 1 egyben figyelmeztet: a ma- 1 gyár függetlenség megvédése ! érdekében tenni kell valamit. j írásaiban erőteljesen hang- , súlyozta, hogy a felszabadul- t ni vágyó öntudatos tömegek- , nek egy politikai frontba kell 4 egyesülniük. S ehhez idézte az J államalapító István, Dózsa s György, az 1848—49-es sza- £ badságharc tanulságait és ta­pasztalatait. Hangoztatta: Kos­suth, Petőfi és Táncsics örök- s i ségének vállalása a fasizmus elleni harcot szolgálja. „Né­pünk történelmének tanul­sága: a társadalmi haladás nélkül nincs nemzeti függet­lenség és önállóság” — írta, s hozzátette: a társadalmi ha­ladásért küzdő dolgozó osz­tályok és rétegek nemzeti füg­getlenség letéteményesei. A MUNKÁSOSZTÁLY NE­VÉBEN hirdeti azokkal szem­ben, akik még hajlandók vol­nának a fasizmus ellen küz­deni, de nem akarnak a munkásosztállyal kezet fogni: „Nevetséges szélmalomharcot folytat a fasizmussal az, aki egyidejűleg a munkásosztály demokratikus frontjának is hadat üzen”. A fasizmus fék­telen imperialista vágyával szemben csak akkor lehet hathatósan szembeszállni — hangsúlyozza —, ha létrejön a szervezett nemzeti-népi arc­vonal. A párt népfrontpoli­tikájának az volt a célja, hogy a demokratikus erőket szembeállítsa a fasizmussal, a háborúval, s ez az erő együt­tesen harcoljon a demokra­tikus, független Magyaror­szág megteremtéséért. Kállai, mint a Magyar Front egyik szemezője, személyesen irá­nyította az ilyen irányú mun­kát. írásainak, beszédeinek ál­landó vezérfonala a munkás- osztály társadalmi-politikai vezető szerepének elismerte­tése, a munkás-paraszt szö­vetség erősítése, s a népfront megteremtése a háború és a fasizmus ellen. Kállai Gyula nagyon határozott, meg nem alkuvó, a párt politikáját igé­nyesen képviselő, jó tollú, har­cos kommunistaként küzdött, s munkásságával nagyban elő­készítette a közvéleményt a felszabadulás utáni időkre, és azt követően pedig határozot­tan kiállt a szocialista eszmék mellett. A FELSZABADULÁS UTÁ­NI ÍRÁSOK — vezércikkek, tanulmányok, vitairatok, par­lamenti felszólalások — min­denekelőtt a hatalom kivívá­sáért, a földreformért, az ál­lamosításért folytatott harc­ban, a reakció elleni küzde­lemben fogantak. Nagy szen­vedéllyel, magas elvi síkon, a nép nyelvén fogalmazta meg a párt iránymutató szavait, s amit a fasizmus uralma idején csak félszavakkal, sejtések­kel, utalásokkal érzékeltetett, azt 1945—1948 között nyíltan is megfogalmazta: szilárd szö­vetséget kell kialakítani a Szovjetunióval és közös tár­sadalmi haladásra alapozott barátságot kell kötni a szom­széd népekkel. Publicista-riporterként is maradandót alkotott. Hallat­lan jó érzékkel, éleslátással fi­gyelte és fogalmazta meg a ha­zai szegénység gondjait, min­denekelőtt a szegényparaszt­ság szószólója és írója volt. Maga is ebből a rétegből szár­mazott és sohasem lett hűtlen osztályához. A Népszava mun­katársaként bejárta az orszá­got, felfigyelt a bajokra, s szinte minden alapvető társa- 1 dalmi kérdéshez hozzászólt, i valóban — mint könyvének el­ső részét összefogó cím is mondja — létünkért, szabad­ságunkért írt, dolgozott, har- ] 20lt. j I A Válasz a magyar paraszt- I: ság levelére című munkájá- I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents