Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
A P£STME(rYEI HÍRLAP KtfLÖN KI ADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1974. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Tanácskozás a tanyákról Intézkedési te tv készül A ceglédi járásban ma is több ezer ember él szétszórt tanyákon, távol a településektől, a villanyhálózattól, a kiépített utaktól, az iskoláktól, az orvosi rendelőtől és a bolttól. A társadalom számára nem lehet közömbös a tanyaiak sorsa. Segítségükre, támogatásukra megfelelő módszereket kell kidolgozni. Az országos tanácskozásokon elhangzott elvi megállapításokból kiindulva, a ceglédi járás vezető testületéi, az MSZMP ceglédi járási bizottsága, a járási hivatal és a Hazafias Népfront járási bizottsága elhatározta, mélyreható alapossággal megvizsgálja a járás tanyavilágában élő lakosság helyzetét, és megszabja az ötödik ötéves terv időszakára a konkrét intézkedéseket. A külterületi tanácstagok és a Hazafias Népfront községi bizottságainak tagjai minden tanyát felkeresnek, átfogóan felmérik az ott élők helyzetét. Több reprezentatív felmérés készült már az országban, de ilyen részletekbe menő, ilyen sok tanyát felölelő még nem. Azért van rá szükség, mert az az alapja a pontos ténymegállapításnak, csak annak révén lehet meghatározni az előbbrelépés módozatait. Feltárják a tanyai településszerkezeteket községenként, áttekinthető lesz a tanyavilág demográfiai kereszt- metszete, pontosan kirajzolódik az oktatás és a közművelődés helyzete, helytörténeti munkák ismertetik a táj és lakói múltját. Június első felében nagyszabású tanyai közművelődési napoka» rendeznek Jászka rajenő, Kocsér, Kőröstetétlen és Törtei körzetében. A százhúsz részvevőt — a helybelieken kívül — a nagy- kátai és a dabasi járásból, Bács, Szolnok és Békés megyéből hívják meg. A felkért előadók a közművelődés, az oktatás helyzetének javítására irányuló konkrét kérdésekkel, a helytörténeti kutatást, a népművészeti gyűjtést segítő módszerekkel foglalkoznak egyebek között. A Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége is bekapcsolódik a programba. A termelőszövetkezeteknek vázolniuk kell távlati elképzeléseiket, a nagyüzemi gazdálkodás, a nagy, összefüggő szántóterületek kialakítása mely területeken kívánja meg a tanyák felszámolását? Mely területeken várható az elnéptelenedés? Mely községekben kell megfelelő telekparcellázással felkészülniük a tanácsoknak? Hol maradnak meg továbbra is a villamosított sortanyák? Hogyan javítják meg az ott élő^ ellátását? Mindezekre a kérdésekre egyértelmű választ kell kapni. A nvári közművelődési napok programjához több művészeti rendezvény kapcsolódik. A Röpülj, pávai körök bemutatóién kívül svermek- rajz-kiállítást, veirsmondó versenyt és népművészeti kiállítást rendeznek. Február 8-án, pénteken délelőtt kilenc órakor a ceglédi Szabadság Filmszínházban, kétszáz személy részvételével, tanácskozás kezdődik. A tanyai közművelődési napok előkészítői akkor ismertetik elképzeléseiket, amelyek valóra váltásához segítséget kérnek a jelenlévő külterületi tanácstagoktól, a községi tanácsok elnökeitől, a termelőszövetkezetek elnökeitől és párttitkáraitól. A tanyakérdésről kezdeményezett viták, tanácskozások ezzel a járásbeli kezdeményezéssel az elméleti, az elvi állásfoglalások területéről a gyakorlat, a megvalósítás területére tevődtek át, egyértelműen megszabják azokat a kötelező teendőket, amelyek a tanyai emberek helyzetének javítását szolgálják. Tamasi Tamás Bejelentési kötelezettség — méhészkedőknek Kormányrendelkezés értele mében február végéig a tanács mezőgazdasági és ellátásfelügyeleti osztályán minden méhészkedőnek be kell jelentenie, hány méhcsaládot tart, és a méhek milyen kaptárban vannak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a méhészkedő nevét, címét és a méhek tartási telephelyét. A bejelentés elmulasztóit szabálysértésért megbírságolják. GÉP SZABJA Mit látónk ma a moziban? Kamaszkarom legszebb nyara. Színes, szinkronizált amerikai film. Csak 16 éven felüliek számára. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Kezed melegével. Magyarul beszélő szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Pálca és pellengér (Adalék A falu a szocializmus útján című kiállításhoz) nem engedelmeskedett a város embereinek, 15—25 pálcával emlékeztette a városi hatóság a gazdájával kötött megállapodásra. P'lőfordult, hogy o cseléd máshová szegődött el, ám mégis a régi gazdájánál akart maradni. Ha az új gazdát nem értesítette idejében, az nem gondoskodott más cselédről. Ilyen esetben is rosszul kezdődött az év, mert az első gazdához kellett mennie, vagy a tizedesek vezették oda, miután alfelére mérték a 15—25 pálcát, esetleg pellengérre is állították. Az idős emberek még emlékeznek az új évkor költöző cselédekre, de azok nem voltak már hasonlóak a 150— 200 évvel korábban élő elődeikhez. Néha láttak subáját, zsákba rakott ruháját, s ha pásztorkodott, botját, ostorát cipelő, zsíros gúnyás fiatalembert, pacalszagú tehénbőr csizmában, szájában rézku- pakos, piros cseréppipával. A szolgáló kopottas ruhában, színement nagykendövei kö- rülkötötten vitte batyuját az új gazdájához. Tőiket illetett ez a név, hogy cseléd? A szolgálót, a szolgát, a bérest, a lovászt, a kocsist, a különféle állatokat őrző pásztorokat, a juhászt, csikóst, gulyást, kanászt. Ezek az emberek végezték a paraszti munka legnehezebb részét, és ők alkották a paraszti rend legalacsonyabb rétegét. Á teljes XVIII. században ebből a rétegből nem kínálkozott elegendő munkaerő, ezért azokat, akik nem szegődtek el, „kerülték a munkát, csavarogtak, részegesked- tek, féktelenkedtek”, a megye rendelkezésére, pellengérre állították, és a főszolgabíró jelenlétében 25—30 kemény pálcával, ha nő volt, korbáccsal büntették. Ha nem okultak a büntetésből, kicsapták őket a városból: mehettek, amerre láttak, örülhettek, ha egyáltalán befogadták őket valahol. A cseléd nem selyempaplan alatt aludt a puha ágyon, hanem szalmán, a vackon, az állatok jászolában, vagy a szabad ég alatt. Ha lázadt a sorsa ellen, kora társadalma kemény fegyelmi eszközeivel találta magát szemben. A szorgalmas, józan életű cseléd, ha egészséges volt, és erővel bírta, idővel szabadulhatott e sorsból: összegyűjtött béréből házat, szőlőt is vehetett, de kit balsorsa is nyomott, az életében mindig cse- lédeskedhetett. A cseléd pihenője sem nyúlt hosszúra: 19 óra munka után, 5 óra jutott alvásra. Bizonyítja ezt az a dal, melyet 1775-től 1848-ig minden város. minden falu éjjeliőre elnyújtva dalolt: „Tizenegyet vert az óra, cseléd menjen az alomra, Hogy holnap a munkájára, ébredjen rendelt órára, Avagy keljen kakasszóra! Tizenegyet vert az óra!” C a „rendelt óra” lehetett ^ hajnali 2 vagy 3, a kakasszó négy órát jelentett: 4 órakor már mindenkinek ébren kellett lennie, még a gyermeknek is. Dr. Balanyi Béla Elektromos gép szabja a kocséri Üj Élet Tsz melléküzemében a szép kárpitos bútorok anyagát. Az ízléses színösszeállítású karosszékek, fekhelyek, habszivacs matracok keresett áruk a bútorboltokban. Apáti-T6tih Sándor felvétele SPORT Értékes eredmények A IX. téli úttörőolimpia úgynevezett havas számainak országos döntőjét Sátoraljaújhelyen rendezték meg. Problémát okozott a hóhiány, de a leleményes rendezők, odaadó munkával, több helyen összehordták a havat. Pest megye csapatában az Nk. Arany János általános iskola leányúttörői is szerepeltek, akik az elég népes mezőnyben, nehéz körülmények között egy harmadik és két második 1 helyezést értek el. A háromnapos viadalon a hó minősége egyre romlott. Az ötvennyolc leány sífutó 1700 m hosszú, 30—40 méter szintkülönbségű pályán, nagy ködben vetélkedett: Molnár Zsuzsa jól hajtva, 2 mp-cel szorult a 4. helyre, 9:27 perces eredményével. Gárdián Edit, 10:37-tel, a 20., Kulcsár Ágnes, 10:37-tel, a 41. helyein végzett. A 3X2 km-es leány sífutó váltóban 8 csapat rajtolt. A körösiekből (Gárdián, Kulcsár, Molnár) álló Pest megyei csaAz ifjúságért Felvilágosítás — kellő időben Szülők, orvosok, pedagógusok közös feladata I patnak. a pályazónák összeszűkülésében, a hajrában, a sílécek összeakadása miatt nem sikerült előznie, de nagy küzdőszellemmel, 29:ll-gyel, így is dobogóra került: a 3. helyen végzett. Biatlonban a negyvenhárom lány, síléccel, 1500 méteres távot tett meg, s közben lőlap- ra, léggömbre és fatányérra kellett célba lőnie. Gárdián Edit, a negyedik helyen végzett, de úgy, hogy mindössze 1 század mp-cel szorult a 3. mögé. A jól síző Molnár, 0-ás lövései miatt, a 16. helyre szorult. A körösi úttörősízők érmeket és tárgyajándékokat kaptak jó szereplésükért. Szerda helyett - csülörtökön Szinte az utolsó pillanatban tudtuk meg: hatodika helyett ma, hetedikén bonyolítják le a múzeumi pályán, 15 órai kezdettel, a Nk. Kinizsi— Mezőfi SE II. (Kecskemét) labdarúgó Téli Kupa mérkőzést Játékvezetői tanfolyam A városból jelentkezettekkel, valamint az élelmiszer- ipari szakközépiskola idősebb tanulóival ebben a hónapban kezdődik a nagykőrösi labdarúgó-játékvezetői tanfolyam. KISZ-esek sakkvetélkedője A KISZ városi bizottsága, február végi rajttal, csapat- bajnokságot indít a város sakkot kedvelő fiataljai részére. Barátságos mérkőzés Ceglédi ÁFÉSZ—Nk. ÁFÉSZ 15:13. KISZ-tagok, barátságos női kosárlabda-mérkőzése zajlott le Cegléden. Nem kaptak értesítést Hóhiány miatt a vidéki sífutóbajnokságot, a fővárosiakkal összevontan, Bodajk helyett Kékestetőn rendezték meg. A Nk. Gimnázium SE a második színhelyről nem kapott értesítést, s ezért részvétele elmaradt. S. Z. őket az egészséges élet és a biológiai jelenségek ismeretére. A serdülőkorban kell leginkább vigyázni a lányokra és fiúkra, hogy csalódás, gond, betegség nélkül érjék el azt az időt, amikor családot alapíthatnak. A nevelést és felvilágosítást, felelősséggel, együtt kell végezniük a szülőknek, az orvosoknak és a pedagógusoknak. Olyan magatartásra kell nevelni a lányokat, amely tiszteletet ébreszt irántuk s általában a nők iránt. Dr. Danis Irén előadása végén elmondotta, hogy a családról, gyermeknevelésről tanulólányokkal is beszélgetett, és úgy látta, hogy szavai jó talajra hullottak. Hasonló előadásokat tart majd üzemekben és szülői munkaközösségekben is. Kérte, hogy az ifjúságért és valamennyiünk jövőjéért mindenki tegyen meg minden tőle telhetőt. Az előadáshoz Fazekas Istvánná tanárnő és Szarka György tanár szólt hozzá, majd dr. Faith Istvánná mondott záróbeszédet. K. L. A Vöröskereszt városi szervezete népesedéspolitikai előadást rendezett a művelődési házban az általános iskolák pedagógusainak. Dr. Faith Istvánná vöröskeresztes titkár megnyitója után Dobos Tibor művelődési felügyelő beszédében kifejtette, ! hogy napjainkban, sok fiatal házas helytelen felfogása miatt, kevés gyermek szüle- : tik. A gyermekek, a család kze- retetére és némi áldozatvállalásra már iskolás korában rá kell nevelni az ifjúságot. A szocialista életszemlélet kialakításában sokat segíthetnek a pedagógusok. Dr. Danis Irén elmondotta, hogy a statisztikusok szerint több a nyugdíjba vonuló idős , ember, mint a munkába álló j fiatal. Nagykőrösön pontos felmérést még nem végeztek, de ! városunkban is hasonló a helyzet, melyet az ifjúság nevelésével kell megváltoztatnunk. A mai gyermekek már kicsiny korukban igen sok ismerettel rendelkeznek, s kel- . lő időben meg kell tanítani A z új év kezdete a letűnt társadalmakban is jelentős napnak számított: akkor álltak szolgálatba új gazdáiknál a cseiedek. Olyankor a bormérőhelyek, korcsmák hangosak voltak, fogyott az ital, s ha volt, az étel is: keserveiket a cselédek közül sokan mámorba temették. Egykét máriás erejéig a „dombé- rozásra” is áldoztak. Némelyik házban a nőcselédek is megjelentek, citera- vagy furulyaszóra táncoltak, kavargott a padkapor, fogyott az ital, repült a gúnya, pislogott a mécs, dobogtak a csizmák, és kurjongattak a táncosok. Ezeket a mulatozásokat a hatóságok nem nézték jó szemmel: idejében megmondták a városok és falvak bíróinak, hogy fokozott figyelemmel legyenek az új esztendő alkalmával a cselédekre, esetleges kicsapongásaikat, verekedéseiket akadályozzák meg, ha valamely házban túl nagy a felfordulás, a ház gazdáját is büntessék meg. A „korhelykedő, féktelenkedő, verekedő cseléd” megcsillapítására, ha férfi lévén, 10—30 pálca, ha nő, 10 —25 korbács szolgált. Ha egymásban kárt tettek, vagy a házban kárt okoztak, fájdalomdíjat, kártérítést kellett fizetniük. Ha sebet vagy sebeket ejtettek egymáson, akkor a gyógykezelés díját is megfizettették velük. Az évi pénzbeli bér, a ter- mészetbenieken kívül, nem tett ki többet 16—18 forintnál. Ev végére már fogyott is, mert vásárkor rendszerint kikérték belőle egy-egy forintot bicska-, pipa-, vagy dohányvásárlásra. Egy rosszul végződő újévi mulatság a pénzbeli bér jó részét elvihet- te. A fájdalomdíj rendszerint 5—7 forint volt, a gyógyítási költség sem kevesebb. A cselédet különben ritkán ítélték pénzbüntetésre. Fegyelmi vétségei miatt leginkább megszégyenítő és testi fenyítést alkalmaztak. A büntetésekről megyei rendeletek intézkedtek. A cselédet, ha az új év első napja utáni reggelen nem je- !e-‘ meg gazdájánál, már keresték. Ha megfeledkezett magáról, a város tizedesei néztek utána, hol és hogy tölti az időt. Amennyiben vonakodott szolgálatba lépni, vagy
