Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Cyak an nyíló ajió El .o'ó házakat keresnek A ceglédi Városgazdálkodási Va.lalat ingatlankezelő részle­gében az őszi és a tavaszi hó­napokban a legnagyobb a for­galom, ilyenkor van leginkább keletje az eladó házaknak, tel­keknek. Bár még csak a tavasz kü­szöbén vagyunk, gyakran nyí­lik a Körösi úton levő iroda ajtaja, s az érkezők legtöbbje hd zat kínál eladásra. Telekingatlanokból kisebb a kínálat a keresletnél, főként — s ebből van a legkevesebb — a város központjához kö- zeieső területeken keresnek poriákat a leendő házépítők. Az eladásra kínált házak kö­zül is a városközpontban le­vők, találnak hamarabb gaz­dára. Tavaly 439 családi ház és 70 telek cserélt gazdát Cegléden. Szívesen vásárolják Jó szokás Cegléden: a ta­nyaiak nemcsak kiskertjük termését, nemcsak a burgo­nyát, babot, gyümölcsöt, zöld­séget hozzák el a ceglédi piac­ra, hanem maguk eltette be­főtteket, tartósított paradi­csomlevet, lekvárokat és sa­ját készítésű házi tésztát is áru­sítanak. A szilvalekvárt, para­dicsomot és az aranyló csiga­tésztát szívesen veszik a ceg­lédi asszonyok, mivel a házi készítményeknek jó híre van. Program — hét végére Vasárnap, február 10-én, Cegléden, a zeneiskola hang­versenytermében délután 5 órakor kerül sor a harmadik bérleti hangversenyre. Az es­ten Tusa Erzsébet és Lantos István lép fel, Brahms, Liszt, Debussy és Ravel műveivel. ★ Városunkban élénk tevé­kenységet folytat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sületének helyi szervezete. Február 9-én, szombaton dél­után öt órai kezdettel a Kos­suth Művelődési Központban a jugoszláv munkakutyavizs­ga filmvetítéssel kísért anya­gát mutatják be az érdeklő­dőknek. Megtartották beszámolóju­kat a tu—4i es a -tz-es vaiasz- tuiveimet tanácstagjai az újvá­rosi isKolában. A zsúfolásig megtelt tanterem hallgatói­nak Halasi Sándor, ciaffai Gyula és Détári István tanács­tagok, akiket csaknem húsz éve logadtak bizalmukba az újvárosiak, a város fejlődésé­ről, a tervezett feladatokról adtak tájékoztatást, elismerő­en nyilatkoztak az újvárosiak összefogásáról és arról a jelen­tős táts-malmi támogatásról, amely elősegítette, hogy ma már több utcában kikövezett a járda, észrevehetően eny­hült a vízellátás gondja, ha niég nem is mindenütt, de elég nagy területen megépült a víz­vezeték. Űj postával, utcai te­lefonfülkével gazdagodtak, korszerű kenyérholtot, felújí­tott, szép iskolát tudhatnak magukénak a választókörzet lakói. Örömmel fogadták az embe­rek azt a tájékoztatást, amely a körzetük továbbfejlődésé­vel kapcsolatos kérdésekről szólt: víztároló készül, és még az idén két orvosi rendelő épí­tését tervezik. kívánságukra bővítik, korszerűsítik a kör­zeti könyvtárat. A beszámoló ti+án elhang­zott hozzászólások bizonyítot­A ceglédi járásban ma is több ezer ember él szétszórt tanyákon, távol a települé­sektől, a villanyhálózattól, a kiépített utaktól, at iskolától, az orvosi rendelőtől és a bolttól. A társadalom számá­ra nem lehet közömbös a ta­nyaiak sorsa. Segítésükre, tá­mogatásukra megfelelő mód­szereket kell kidolgozni. Az országos tanácskozásokon el­hangzott elvi megállapítások­ból kiindulva, a ceglédi járás vezető testületéi, az MSZMP ceg­lédi járási bizottsága, a i járási hivatal és a Haza­fias Népfront járási bi­zottsága elhatározta, mélyreható alapossággal megvizsgálja a járás ta­nyavilágában élő lakosság helyzetét, és megszabja az ötödik ötéves terv idő­szakára a konkrét intéz­kedéseket. A külterületi tanácstagok és a Hazafias Népfront községi bizottságainak tagjai minden tanyát felkeresnek, átfogóan felmérik, az ott élők helyze­tét, Több reprezentatív felmé­rés készült már az országban, de ilyen részletekbe menő, ilyen sok tanyát felölelő még nem. Azért van rá szükség, mert az az alapja a pontos ténymegállapításnak, csak an­nak révén lehet meghatároz­ni az előbbrelépés módoza­tait. Feltárják a tanyai telepü­lésszerkezeteket községen­ként, áttekinthető lesz a ta­nyavilág demográfiai kereszt- metszete, pontosan kirajzoló­dik az oktatás és a közműve­lődés helyzete, helytörténeti munkák ismertetik a táj és lakói múltját. ták, hogy az újvárosiak nem­csak körzetük, hanem a város életét is figyelemmel kísérik. Több felszólaló említette: a piactéren építsenek közkifo­lyót, s jó lenne az is, ha a Rá­kóczi utat méltán lehetne Ceg­léd főutcájának nevezni; rend­behoznák a burkolátát. Az újvárosiak közül legtöb­ben a még sáros utcák rend­behozását kérték, amelyhez természetesen a lakók társa­dalmi munkával hozzájárul­nának. A tüzelőolaj beszerzé­sére panaszkodtak: bár kéré­sükre az Alszegi úton létesí­tettek már elárusítóhelyet, az kicsi, nem tudja az igényeket kielégíteni, így a város másik végén lévő benzinkúthoz kell menniük olajért. Sokan nehez­ményezték, hogy a régebben kedvelt és látogatott Újvárosi téli esték címen működő újvá­rosi kör megszűnt: ott hasznos és szórakoztató elfoglaltságot találtak s találnának idősebbek és fiatalok egyaránt, hiszen a környéken nincsen olyan helyiség. ahol a fiatalság p^vütt tölthetné szabad ide­jét A tanácstagi fogadóórákon a Török Ignác utcában lakók azt kérték, hogy szüntessék meg az utcájukban működő Június első felében nagy­szabású tanyai közműve­lődési napokat rendeznek Jászkarajenő, Kőcser, Kő­rösletétien és Törtei kör­zetében. A százhúsz részvevőt — a , helybelieken kívül — a nagy- kátai és a dabasi járásból, Bács, Szolnok és Békés me­gyéből hívják meg. A felkért előadók a közművelődés, az oktatás helyzetének javításá­ra irányuló konkrét kérdé­sekkel, a helytörténeti kuta­tást, a népművészeti gyűjtést segítő módszerekkel foglal­koznak egyebek között. A Dél-Pest megyei Terme­lőszövetkezetek Területi szö­vetsége is bekapcsolódik a programba. A termelőszövet­kezeteknek vázolniuk kell táv­lati elképzeléseiket, a nagy­üzemi gazdálkodás, a nagy, összefüggő szántóterületek kialakítása mely részeken kívánja meg a tanyák felszá­molását. Mely területeken várható az elnéptelenedés? Mely községekben kell meg­felelő telekparcellázással fel­készülniük a tanácsoknak? Hol maradnak meg továbbra is a villamosított sortanyák? Hogyan javítják meg az ott élők ellátását? Mindezekre a A ceglédi sportcsarnokban rendezték meg Pest megye 1974. évi ifjúsági bajnokságát, kötött- és szabadfogásban- Ki­lenc egyesület képviseltette magát, de többnyire csak né­hány versenyzővel — csupán autós tanpályát, mert a gép­kocsik, azon túl, hogy zavar­ják az ott lakók nyugalmát, a házakat esős időben össze- fröccskölik. A tanácstagoknak sikerült elintézniük, hogy a KPM a Malomtószélre tette tanpályáját, de az MHSZ, bár intézkedtek az ügyben, a mai napig ott oktatja hallgatóit. Az újvárosiak gondja, hogy ke­vés a hely a bölcsődében és az óvodában. Az idősebbek az autóbuszmegállókba padot és fedett helyiséget kémek. A sok kívánságot a tanács­tagok feljegyezték füzetükbe, amely hamarosan a városi ta­nács asztalára kerül. A beszámoló után megvá­lasztották a lakóbizottságokat. A 40-es körzet lakóbizottsági elnökévé ifj. Nagy Károlyt, taaiaivá Gábor Józsefnét és Zöldest Ferencnét választot­ták. A 41-es körzet jelöltjei, sajnos, elfoglaltságuk miatt nem jelentek meg a beszámo­lón: abban a körzetben a kö­zeljövőben összehívott tanács­tagi gvűlésen választanak la­kóbizottsági tagokat. A 42-es körzetben Józsa Károlyra esett a választás, a lakóbizottsági teendők ellátásában Balázs György és Erdélyi Gáborné segíti munkáját. Csatári Ilona kérdésekre egyértelmű vá­laszt kell kapni. A nyári közművelődési na­pok programjához több mű­vészeti rendezvény kapcsoló­dik. A Röpülj, páva! körök bemutatóján kívül gyermek- rajz-kiállítást, szavalóver­senyt és népművészeti kiállí­tást rendeznek. Február 8-án, pénteken délelőtt kilenc órakor a ceglédi Szabadság Film­színházban, kétszáz sze­mély részvételével, ta­nácskozás kezdődik. A tanyai közművelődési na­pok előkészítői akkor ismer­tetik elképzeléseiket, amelyek valóra váltásához segítséget kérnek a jelenlévő külterületi tanácstagoktól, a községi ta­nácsok elnökeitől, a termelő- szövetkezetek elnökeitől és párttitkaraitól. A tanyakérdésről kezdemé­nyezett viták, tanácskozások ezzel a járásbeli kezdemé­nyezéssel az elmélet, az elvi állásfoglalások területéről a gyakorlat, a megvalósítás te­rületére tevődtek át, egyértel­műen megszabják azokat a kötelező teendőket, amelyek a tanya: emberek helyzetének javítását szolgálják. Tamasi Tamás a Csepel Autó és a Ceglédi VSE indított nyolc, illetve ti­zenkét fiatalt —, így kevés in­duló, gyenge mezőny alakult ki, s a bajnokság mindössze egy órán át tartott. Valamennyi súlycsoport el­ső három helyezettje jutott to­vább a területi döntőre, mely­re február 24-én, Cegléden ke­rül sor. A Vasutas birkózói közül nyolcán végeztek dobogón: ők és Vasas Ferenc vesznek majd részt a területi döntőn. EREDMÉNYEK Szabadfogásban: 52 kg-ban 1. Csáti Pál. Kötöttfogásban: 52 kg-ban 1. Esze István, 56 kg-ban 1. Talapka Mihály, 60 kg-ban 2. Gáspár Ferenc, 70 kg-ban 2. Jurászik Béla, 81 kg-ban 1. Pálinkás Miklós, 2. Angyal István, 87 kg-ban 1. Soós Attila (ungureán) TEKE Biztató eredmények A bajnoki küzdelmek a te­kében kezdődnek ér- leghama­rabb: az NB II-es Bem SE és az NB III-as Ceglédi Építők egyaránt február 24-én vívja első találkozóját. A két ceg­lédi csapat első előkészületi mérkőzését egymás ellen ját­szotta le, s az Építők volt a házigazda. Bem SE—Ceglédi Építők 4:4 Mindkét együttes nyolc­nyolc játékosból állt, többen biztató teljesítményt értek eL A legjobbak: A Bem SE-ből: Bauer (450) Szúnyogh (445), Batka (433), a Ceglédi Építőkben: Sárik (446), Nagy L. (442), Molnár (438). U. L. HÁROM KÖRZET - ÖSSZEVONTAN Tanácstagi beszámoló Újvároson Megválasztották a lakóbizottságokat BIRKÓZÁS Megyei bajnokság, kevés indulóval ABONYI KRÓNIKA NYUGDÍJ ELŐTT Mindig helytállni EGYRE TÖBB EMLÉK Kicsiny helyiség ékelődik Abonyban az ÁFÉSZ vas- és KERAVILL-boltja közé. Alap­területe nem lehet több tíz négyzetméternél. Bejárata mellett a felirat azt hirdeti, hogy dohánybolt, de benne valójában sok mást is lehet kapni, folyóiratot, cukorkát, lottószelvényt, borotvakré­met, írószert és más apró cikket. A bolt forgalma ta­valy, az első félévben 94 ezer forint volt, havorj.la 15— 17 ezer forint értékű totó- és lottószelvényt vásárolnak az emberek. Naponta több mint kétszázan nyitnak ajtót, szin­te minden második percre jut egy vásárló, aki felkeresi a boltost, Szőke Bélánét. ★ — Amikor valaki nyugdíjba készül, akarva-akaratlan számba veszi az eltelt éveket. A számvetésen én még nem vagyok túl. Lehet, sor kerül rá a hátralevő időben. Sokan teszik fel a kérdést, mi örö­möm rxm itt a munkában? Ezen már gondolkoztam. Fel­mértem, s minél jobban rész­letezem, annál több, számom­ra kedves emlék jut eszembe. Apró célok, tervek megvaló­sulása hozta az örömöt, az elégedettséget. Sok volt, azok segítettek át a nehéz napo­kon. — Harminc éve, a háború­ban, alig több mint egyéves házasság után, piciny gyer­mekemmel magam marad­tam, férjem elesett a fron­ton. Kislányomnak és ne­kem a szülői ház nyújtott menedéket a nehéz napokban. A háború után Pesten keres­tem munkát. sikertelenül. Hazajöttem, és a földműves- szövetkezet adott állást. Idő­vel szakmunkás-bizonyítványt szereztem, tanultam. Ebbe a kis dohányboltba hét éve ke­rültem. — Munkám megkedveltem, I nem könnyen válók meg tő­le. Szívesen maradnék még néhány évig. Tudom mi kell ahhoz, hogy az ember becsü­lettel, mindenki megelégedé­sére végezze munkáját. Meg­tanultam, ha az ember a ke­reslethez és az igényekhez igazodik, akkor menni kell az áruért, mindig tennie kell, ha elvállal valamit, legyen az a rendes munkája, vagy tár­sadalmi munka, mindig be­csülettel helyt kell állnia. Ki mit vállal, azt igyekezzék a legtökéletesebben végbevin­ni: ez az elvem, mindig is ez volt. Aztán még a becsü­letet tartottam nagyon fon­tosnak. "Ügy érzem, sikerült eddig becsületesen élnem. — Hol kezdődnek az örö­mök? Nekem az élet sok ap­ró örömöt adott, mert nem voltam rest, nem mulasztot­tam el felfigyelni rájuk. Si­került felnevelnem a kislá­nyom, férjhez is adtam, két aranyos unokám van. Amire gondolni sem mertem volna ifjúságomban: többször kül­földre is eljutattam, világot látni. Elmondta: Szőke Béláné Feljegyezte: Gyuráki Ferene Korszerűen felszerelt Naponta százhúsz ember számára főznek ízletes ebédet az abonyi szociális otthon konyháján. Reggeliből, vacsorából 90— 90 adagot készítenek. A korszerűen felszerelt konyhában dol­gos kezű asszonyok készítik a finom fogásokat. Innen viszik az ebédet az idős emberek napközijébe is. Képünkön: zöldbab- főzelékhez pirul a rántás a jókora edényben. Gyuráki Ferenc felvétele ASZTALITENISZ Bronzérmet hozott haza AZ ORSZÁGOS DÖNTŐBE JUTOTT Kaposvárott rendezték meg az 1974. évi vidéki felnőtt or­szágos asztalitenisz-bajnoksá­got. Abonyból Tamasi Erzsébet és Steiszkál Éva utazott a dunántúli városba, ahol Ta­masi pályafutása egyik leg­eredményesebb szereplését mutatta be: az igen rangos mezőnyben a dobogó harma­dik fokára léphetett, bronzér­mes lett, biztosítva helyét a döntőben. Párosban a kecske­méti Nagy ll.-vel és a szol­noki Nozicskával játszott, s bejutott a legjobb nyolc, il­letve a legjobb tizenhat közé. Steiszkál Éva szereplését kevesebb siker kísérte: 6, saj­nos, az országos bajnokságon már nem vesz részt ★ Míg a legjobbak vidéken versenyeztek, községi sparta­kiádmérkőzésen szerepeltek a többiek. A meghívottak közt volt a Ságvári Tsz, a Mechani­kai Művek abonyi gyáregysé­ge, a nevelőotthon, az ÁFÉSZ és a sportkör csapata. Három nő és huszonegy férfi állt asztal mellé, hogy a tovább­jutást kiharcolja. EREDMÉNYEK Női egyéniben Diószegi Lászlóné lett az első, férfi egyéniben Kókai László nyer­te el az első helyet. Férfipá­rosban a Kókai—Korbély pár győzött, vegyespárosban a Diószeginé—Kókai kettős ke­rült az első helyre. Csapatban első lett az ÁFÉSZ férficsapata. A járási versenyen a fel­soroltak képviselik majd A bony színeit. Tanácskozás a tanyákról Intézkedési terv készül Júniusban — közművelődési napok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents