Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
1974 FEBRUAR 7.. CSÜTÖRTÖK 3 Napirenden: a nők szerepe a közéletben Társadalmi akció játszóterek építésére Az MNOT idei feladatairól Vendégek a Galga men tén ! Harmónia a nagyüzem és a háztáji közötti Tanácskozás zötdségügyben az Észak-Psst megyei tsz-szövetségben Ebben a hónapban lesz négy esztendeje, hogy napvilágot látott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a dolgozó nők élet- és munka- körülményeinek, szociális és kulturális helyzetének javításáról. A párthatározat és az azt követően megjelent kormányrendelet végrehajtásának tapasztalatait, a további terveket és feladatokat tegnap baráti találkozó keretében vitatták meg a Magyar Nők Országos Tanácsának vezető munkatársai a megyei lapok nőpolitikái kérdésekkel foglalkozó munkatársaival. Fazekas Sándorné vitaindítójában hangsúlyozta: az MNOT idei tevékenységének, a nőmozgalom feladatainak alapja továbbra is a párthatározat és a nőtanács 1971- ben elfogadott működési szabályzata. Ennek megfelelően állandó figyelemmel kísérik a nők egyenjogúságának gyakorlati megvalósulását, rendszeresen elemzik a dolgozó nők különböző társadalmi rétegeinek helyzetét, sajátos eszközökkel segítik a nők szakmai fejlődését és közéleti aktivitását, állást foglalnak a nőtársadalmat érintő legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekben, s tovább szélesítik a magyar nőmozgalom nemzetközi kapcsolatait a világ haladó nőszervezeteivel. Az MNOT ebben az évben — korábbi gyakorlatának A Pest—Nógrád megyei Állat forgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi gyárában a Kossuth, szocialista brigád mindennapos munkáját végzi. A helyiség közepén hatalmas asztal húshegy, mellette, a fa védőrácson állnak a dolgozók. Lábuknál műanyag kosarak, ezekbe kerülnek a marha-, illetve a sertéshús darabjai. A falakon körben, kampókon függnek a szétdarabolásra váró ,.munkadarabok”. Az asztal sarkánál fehér köpenyben és — mint a középkori páncélos vitézek — Háncvédőikötényben áll az idősebb Veres Mihály. Jobbkezén, ugyancsak láncból készült kesztyű, láthatóan nem zavarja munkájában, megszokta már. — Most a sonkaszalámi alapanyagot vágom, vigyázni kell, hogy megfelelő minőségű legyen. A karaj-, combszeleteket 4—5 dekás darabokra hasítom, azután bale a tálba. In, zsír nem maradhat rajta, ebből drága felvágott készül. Éles késsel dolgozunk, kettő van belőle, egy csontozó és egy kivágó, ezek a mi nélkülözhetetlen munkaeszközeink. Együtt a törzsgárda A Kossuth szocialista brigád 18 tagú. Hetvenkettőben ezüstkoszorúsok lettek, az idén talán már csillog az arany.., Közülük többen, mint Miska bácsi is, törzsgár- datagok. Itt dolgoznak 15—20 vagy még annál is több éve. Idős Veres Mihály ezelőtt 20 évvel minőségi ellenőr volt a gyárban. 1960-ban az üzemi bizottság elnökévé választották, és jelenleg is az üzemi tanács tagja. Feladata — többi között — az üdülőbeutalók elosztása, az építési és segély- kölcsönök kiutalása és ebben a gyáregységben a beteglátogatás megszervezése. És itt dolgozik mellette tavaly óta fia, ifjabb Veres Mihály is. í Bőrkézés. így hívják azt a munkát, amelyet Bodó István végez. Ö már nyugdíjas, 22 év után pihenni ment, ám a szíve visszahúzta. Ma ismét brigádtag. — Több helyütt megfordultam a gyáron belül — emlékezik vissza —, dolgoztam a vágócsarnokban és itt, a csontozóknál is sok-sok éven át. — Keze fürgén szabdalja a •húse'íkokat, lánckesztyűje oldalán függ, madzagon. megfelelően — két nagy jelentőségű társadalompolitikai kérdésben folytat vizsgálatokat, hogy a tapasztalatokat összegezve, javaslatokat tehessen a felmerült problémák megoldására. Az egyik vizsgálat tárgya: a nők szerepe a közéletben, a másiké: női egyenjogúság a családban. Ilyen, országos méretű felmérések előzték meg a népesedéspolitikai párthatározat és kormányrendelet kidolgozását is. Az MNOT örömmel nyugtázhatta, hogy javaslatai megfelelő intézkedésekben öltöttek testet. A soron következő feladatok között első helyen áll a népesedéspolitikai párthatározat és kormányrendelet végrehajtásának támogatása, az anyai hivatás társadalmi megbecsülésének erősítése. Az MNOT az idén nagy figyelmet fordít a gyermekruházati cikkek minőségére és árára, a gyermekintézmények fejlesztésére, és széles körű társadalmi akciót tervez gyermekjátszóterek építésére. Az V. ötéves terv programjának előkészítéséhez a nőta- nács három témakör kidolgozásával kíván hozzájárulni: a nők foglalkoztatási arányainak felmérésével, a gyermekintézmények fejlesztésének és a háztartási szolgáltatások bővítésének javaslatával. Nem megfelelő a méret — mentegetődzik —, nem jön föl. — Majd büszkén késére mutat: sajátja, kis cédula igazolja, jogosult a gyárból hoz- ni-vimü több mint két évtizede. Nyolc órát talpon S. Tóth Sándor szakmunkás ugyancsak alapos ismerője szakmájának. Bizonyítja: az elmúlt évben rendezett balesetvédelmi vetélkedőn harmadik helyezést ért el. A sertéscombot csontozza, majd továbbadja idősb Veres Mihálynak. — Kezdetleges szalagmunka — néz föl egy pillanatra, azután aprít tovább. Teljesítménybérben dolgoznak — magyarázza Fehérvári Miklós, aki a PENOMAH ceglédi gyárában a szakszervezeti bizottság titkára. — Fontos, hogy meglegyen a 105 százalék. Fejenként átlag 500 kilogramm húst csontoznak itt ki, körülbelül ennyi a napi adag. Tavaly szerezte meg szakmunkás-bizonyítványát Sza- lisznyó István. Véleménye szerint nem könnyű dolog napi 8 órát talpon állni. Igaz, ő még jól bírja, fiatal. KISZ- vezetősiégi tag, a brigád ifjabb tagjai közül egyedül ő végez mozgalmi munkát. Elégedett? Kábólint. A fizetés szép, 19 éves és megkeresi a 3000— 3200 forintot. Wartburgra gyűjt, 40 ezer együtt van. — Mit teszek a brigádért? — ismétli meg a kérdést, majd sorolja: — Segítünk egymásnak itt, a munkaasztalnál és a gyáron kívül is. Ott vagyunk a házépítéseken, de segítünk szüretkor is. És természetesen fehér asztal mellett is éltetjük egymást, a kibővített Kossuth brigád, az' asszonyokkal együtt. — Hát az óvodapatronálás? — kérdi az asztal túlsó végéről valaki. Valóban, a Szűcstelepi óvoda patronálása régi kedves feladatuk. Nemrégiben felcsiszolták az egyik helyiséget, ez is vállalásaik közé tartózott. Vízhatlan kötényében eddig némán dolgozott Klément Ferenc. — Patronáljuk a szakmunkástanulókat, jelenleg öt harmadévest. A Fejér megyei termelőszövetkezeti vezetők egy csoportja tett látogatást tegnap a Gal- ga vidékén, hogy V ácszentlász- lón, Galgahévízen és Túrán ismerkedjék a táj nagy múltú zöldségtermesztésével. A látogatást megelőző — s a vendéglátóknál, az Észak-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségében rendezett — eszmecserén részt vett Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkára. Szezonban — éjjel-nappal... A vendégeket Kovács Zoltán, a területi szövetség titkára köszöntötte, s adott tájékoztatást a hatókörükbe tartozó gödöllői és váci járás gazdaságainak tevékenységéről, a zöldség-, gyümölcstermesztés helyi adottságairól, eredményeiről. Ezután Mészáros János, a galgahévízi termelőszövetkezet elnöke kapott szót. Elmondotta, hogy e vidéken is csakúgy, mint az ország más területein, megcsappant a mezőgazdasági munkaerő. A gépesíthető szántóföldi zöldségnövények termesztésével nincs gond, de ezek — például a borsó — elsősorban a konzervgyári földolgozásra alkalmasak. S ami Tapasztalatból tudja, mit jelent a gyakorlati segítség, ő is a vállalat neveltje, itt topott szakmunkás-bizonyítványt. — Az én házam is kollektív segítséggel épül, van egy kis szőlőm is, leszüreteltük. A munka összeköt bennünket. Dolgozunk, közben beszélgetünk a tévéről, politikáról, ha nem zúg a nagydaráló ... Recept — sajtos párizsihoz A brigádvezető, Nagy Béla irodahelyiségében az asztalon iratok helyett sajttorony. — Brigádom a töltelékáru- ellátást biztosítja, és a feldolgozást is irányítom. Most éppen egy új termék születésének tanúi lehetünk: készül a sajtos párizsi. A recept egyszerű : végy száz kilogramm parízer-alapanyagot, 30 kilogramm Túra sajtot, hozzá az ízesítőket, fűszereket, a vizet, zsiradékot. Hogy ízletes-e, azt majd a vásárlók döntik el. Azután a brigádról beszél, amelynek hatodik éve vezetője. Teljesítményük igen jó, tavalyi töltelékáru-tervüket 110 százalékra teljesítették. Hibát nem követnek el — az alapanyag hanyag kezelése következtében a hurka, a kolbász, felvágottféleségek tönkremennének. Tavasszal: Becsbe Előkerül a brigádnapló is. Arról vall, hogy számos közös esemény fűzi össze a kollektíva tagjait. Nemrégiben meglátogatták egyik leszázalékolt kollégájukat Nagykőrösön. Jól sikerült kirándulásom vettek részt vállalati busszal, ti- szavárkonyi üdülőjükben. Tavasszal — tervezik — Becsbe látogatnak. A brigádtagok közül többen kiérdemelték már a kiváló dolgozó kitüntetést. Így S. Tóth Sándor három alkalommal, Klément Ferenc, idős és ifjabb Veres Mihály Kovács Imre. — Rövidesen elkészítjük az új vállalási tervünket — teszi még hozzá a brigádvezető —. de abban sem talál majd különlegességeket. Végezzük a magunk munkáját, segftün'- egymásnak. ahogy tudunk. Sebestyén Zsuzsa a piaci ellátásra jut? A gazdaság 1800 hektáros szántó- területéből 500 hektáron ugyan zöldséget termesztenek: sárgarépát, paradicsomot, zöldborsót, paprikát, uborkát, dinnyét és burgonyát. Az úgynevezett kézimunkaigényes fajták termesztése azonban nem valami jövedelmező, ma- t gas a termelési költség, ötven százalékát a munkadíj teszi ki. A községben a háztáji föld 70 százalékán is kertészkednek a tagok. Zöldborsót, uborkát, burgonyát termesztenek, nagy tételekben szállítják a friss árut a fővárosi piacokra. S ez — noha fogyasztóknak s a népgazdaságnak kétségtelenül kedvező — a gazdaságban nemegyszer főfájást okoz. A vidéken élő, nagyon szorgalmas emberek, amikor egy-egy zöldség szezonja, elérkezik, szinte éjjel-nappal dolgoznak, ilyenkor azonban a tsz nemegyszer riélkülözni kénytelen dolgozóit. Álljon meg a helikopter! Más a helyzet a három község — Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok — közelmúltban egyesült termelőszövetkezetében. A Zöld Mező Tsz elnöke, Furulyás János arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetben kilencszáz hektáron termesztenek zöldséget. A gazdaságnak saját víztárolója van, kertészetük egy részét öntözik. A háztájiban jóval kisebb meny- nyiségű zöldséget termesztenek, mint Galgahévízen — érdekes a szarvasmarha-tartás, aránya éppen fordított —, nagykiterjedésű viszont a közös zöldségtermő terület. A tagok megtalálják számításukat, kétségtelen, hogy szezon idején itt sem nyolc-tízórás munkaidőben dolgoznak. Volt rá példa, hogy szóltak az elnöknek: mérsékelni kellene már a helikopteres fej trágyázást, mert nem győzik szedni az uborkát. Lévai Ferenc, a túrád Gal- gamente Tsz elnöke arról számolt be, hogy gazdaságukban ötszáz hektáron, az egész terület húsz százalékán termesztenek zöldséget. A tsz- ben a közelmúltban elkészítették a különböző szántóföldi növények nyereségességi sorrendjét, ez így fest: akna, paradicsom, uborka, zöldborsó, búza, káposzta, s végül a burgonya, de erre már ráfizetnek, mínusz nyereségként szerepel a statisztikában. Gyorsan a piacra A tanácskozáson sok szó esett a háztáji gazdaságok szerepéről, a tsz által történő támogatásáról, s a résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a piacra szánt friss zöldség termelése mindinkább a háztájiba kerül. A termelőszövetkezetek többnyire támogatják a háztáji gazdaságot, nagykereskedelmi áron szerzik be a tagjaik számára a fóliát, műtrágyát, vetőmagot. Érdekes Pest megyei jelenség, mint ez az eszmecseréből kitűnt, hogy míg az ország más részein az ÁFÉSZ- eknek többnyire meg kell szerveznie — sokszor rábeszélés után — a háztáji zöldség- termesztést, a Galga vidékén erre nincs szükség, sőt az értékesítésben sem veszik igénybe a tagok sem a tsz, sem az ÁFÉSZ-ek közreműködését. Mint említettük is, ez többnyire túlságosan leköti a tagokat. Nem elképzelhetetlen: olyan megoldást keresni a termelőszövetkezetekben, hogy a tagnak kifizetődő legyen a gazdaság közvetítésével értékesíteni áruját — s az a fogyasztóhoz Is frissen jusson- Dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei szervezetének titkára elmondta, hogy Pest megyében a zöldségtermesztés általános hanyatlása közepette sem csökkent, sőt nőtt a zöldségtermő terület, inkább a szektorok közötti megoszlás változott. A fóliás primőrtermesztésben a bogyós gyümölcs-terme” tűsben döntő szerep jut a házikertnek, a háztájinak. E témát fejtegette Váncsa Jenő is, majd hangsúlyozta, hogy számos kérdés megoldására mielőbb sort kell kerítenünk, egyebek között sürgető o korszerű palántanevelés és vetőmagtermelés meghonosítása, a felvásárlás és értékesítés alapos megszervezése. Február 12. Chilei szolidaritási nap A Szakszervezeti Világszövetség titkárságának januári ülése felhívással fordult a világ dolgozóihoz, szakszervezeteihez, hogy február 12-ét tekintsék a fasiszta katonai diktatúrával elnyomott és üldözött chilei nép melletti nemzetközi akció és szolidaritás napjának. A magyar szakszervezeti mozgalom nevében a Szakszervezetek Országos Tanácsa csatlakozott az SZVSZ felhívásához. A. Z. Tekintély S zorgalmasan jegyezzük a magunk elé tett papírra o Mechanikai Művek pártbizottságának titkáraival azokat a követelményeket, amelyeknek az üzemi középvezetők meg kell hogy feleljenek. Persze, nem általában az ismert hármas követelményt rögzítjük, hanem ennek részeit, alkotó elemeit, s végül így jutunk el valami nehezen megfogalmazható nagyon fontosig, az érzékig — érzékenységig? —, mely képessé teszi a szüntelenül emberközelben élő vezetőt arra, hogy miről kérdezze, s miről ne kérdezze meg beosztottjai véleményét, azaz mikor legyen demokratikus s mikor utasítson. Van-e erre általános, a döntést megkönnyítő szabály? Talán kialakítható lenne ilyen, de sok hasznát nem vennék az érintettek, mert szinte minden ügy más, az egyik hétköznapi eset y nem azonos a másikkal, holott látszatra mindkettő egyforma. Az egyik üzem vezetője itt a Mechanikai Müvekben azzal vonta magára beosztottjai haragját, hogy mindig és mindent elrendelt, megkövetelt; csak parancsolni tudott. Egy másik vezetőt viszont azért kellett fölmenteni tisztségéből, mert határozatlanságát örökös tanácskéréssel, ér- tekezletesdivel vélte ellensúlyozni ; látszatra demokratikus módszereket alkalmazott. Létezik középút, s egyáltalán, annyira fontos ez az egész? Ezen múlik a tekintély? Igen, ezen! A politikai és szakmai tudást, a pedagógiai képességeket egyaránt ötvöző érzéken, azon a fölismerésen, hogy most ehhez a módszerhez, eszközhöz kell nyúlnom. Erre lehet — sőt, kell — tanítani a vezetőket, megismertetni velük az ún. vezetéstechnikai eljárásokat és módszereket, de megtanítani, megtanulni igazán csak a gyakorlatban lehet. Annak, aki alkalmas rá, a kevés gyakorlat is sokat ad. Aki alkalmatlan, örökösen ..tanulhatja”, semmi nem ragad meg tudatában. A Munkaügyi Minisztérium megbízásából végzett, s negyven vállalat 130 ezer dolgozójára kiterjedő vizsgálat egyebek között arra a megállapításra jutott, hogy a közép- és alsó szintű vezetők — osztály- és üzemvezetők, főművezetők, csoportvezetők stb. — tetemes része a feladatok megbeszélésébe egyáltalán nem vonja be a dolgozókat, fölöslegesnek, terhesnek tekinti ezt a követelményt, ami szerintük veszélyezteti a felelős egyszemélyi vezetést, csökkenti súlyát, s mindezekkel a vezető tekintélyét. Ha ez a vizsgálat nem lett volna, akkor is tudnánk saját tapasztalatainkból: így igaz. Vajon az a fontos, egy vezető hogyan vezet, vagy inkább az, milyen eredményeket ér el? Hiszen az eredmények önmagukért beszélnek... V _____________________ Es etleg mégsem? Akik szeretnék ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat, azok csupán arról feledkeznek el, hogy eredményeket mindenfajta vezetés fölmutat, de például a kapitalista vezetési módszerek túlnyomó része számunkra nem politikai, hanem elsősorban erkölcsi okokból elfogadhatatlan. A bármilyen úton, módon elért eredményt nem kívánja és nem fogadja el társadalmunk azon egyszerű oknál fogva, hogy elveiből semmiféle eredmény fejében nem enged. Ezek az elvek viszont megkövetelik, hogy az ember ne a gép „meghosszabbítása” legyen, hanem a termelés folyamatának aktív eleme, részese a döntésnek éppúgy, mint a végrehajtásnak. Kétségtelenül könnyebb az újság lapjain minderről elmélkedni, mint a gyakorlatban, az üzem, a műhely sokszor ideges, feszült légkörében megvalósítani. A Váci Kötöttárugyárban például van olyan művezető, akinek csoportjában a dolgozók fele kéthavonta kicserélődött, s nem azért, mert őt nem viselték el, hanem a munkát. Kipróbálták, mit kellene csinálni a gyárban, azután elmentek, hogy másutt próbálkozzanak ... Lehet, érdemes vesződni ezekkel az emberekkel ? Megkísérelni bevonásukat? Ahhoz, hogy a középvezető jól elláthassa dolgát, természetesen szükség van a másik partner igényére, akaratára is, de a kezdeményező a vezető legyen! E lképzelhető-e, hogy ■ a középvezetők nem teljesítik feladatukat, de az egész szervezet igen? E’ lehetet: :n. Ahogy a test sejtekből épül fel, s minden sejtnek megvan a rendeltetése, úgy az üzemi, vállalati szervezetben is hasonló a helyzet. A középvezető tekintélyét tehát nem az adja meg, ha foggal-körömmel őrzi tisztsége formai jegyeit, sokkal inkább kihat erre a tekintélyre, erősíti azt, ha fölismeri tisztsége lényegét. Ez pedig az emberek „síervezése”, hol utasítással — mert, persze, rengeteg dolgon nincs vita. s az s baj. ha van —. hol véleménykéréssel. a teendők miértjét megvilágító beszélgetéssel. Azt mondják: az igazán tekintélyes vezető ritkán osztogat parancsokat. Mert véleményét, akaratát önként. tapasztalatok alapján elfogadják a többiek. A tekintély tehát nem cél, hanem eszköz, a jobb, hatásosabb munka egyik, nem lényegtelen tényezője. Ezt a tekintélyt semmiféle cím, kinevezés nem adja, ezt csak megszerezni lehet, kitartó erőfeszítéssel, örökös mérlege' 'ssel, a mindenkori adott helyzet jellegének fölismerésével. A középvezetők tekintélye nem elvont etikai probléma, hanem a munkahelyi demokratizmus fejlesztésének egyik nagy kérdőjele. S ez a kérdőjel választ sürget. Mészáros Ottó ____________________ ny . é. „Ha nem zúg a nagydaráló...” Brigád a húsgyárban
