Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

1974. FEBRUAR 6., SZERDA nar «icersi 7 Vízgazdálkodás, talajvédelem Rendezik a Sziiast - vízmüvet építenek Árkiegészítés szőlőre, gyümölcsre is Megkülönböztetett támogatás a kedvezőtlen adottságú tsz-eknek Módosították és kiegészítették a rend el etet A Vác környéki Vízgazdál­kodási es Talajvédelmi Tar­salat vízgazdálkodási szem­pontból egységes területtel rendelkezik, hiszen a Gombás-, a Sződ-Rákos, Sziias- és a Rá­kospatak vízgyűjtője határoz­za meg a helyi tennivalókat. IViűködesuk kiterjed a gödöllői járás néhány községére is — csaknem tíz falura és egy vá­rosra. Viszont nem tartozik te­rületükhöz Szob és környéke, Ácsa, Csővár. Összesen a tár­sulat munkája több mint 580 négyzetkilométert ölel föl, két állami gazdasággal, két erdő- gazdasággal, tizenhat termelő- szövetkezettel, s egy szakszö­vetkezettel. E társulat műkö­dési szabályait még az 1965-ös elvek alapján rögzítették 1967- ben, majd 1971-ben azt mó­dosítva adták ki az alapszabá­lyok gyűjteményét A szabá­lyok körvonalazzák a társulat feladatait: többi között a he­lyi illetőségű, közcélú vízfo­lyások felújítása, fenntartása, a taggazdaságok talajvédelmi munkájának segítése, az érde­kelt üzemek, városi és községi tanácsok megrendelésére a vízgazdálkodás körébe tarto­zó munkák elvégzése. Önköltségesen A Vác környéki Vízgazdál­kodási és Talajvédelmi Tár­sulat munkája önköltséges, azaz nyereséget nem tervez­nek. Munkájukkal rendszere­sen foglalkozis felügyeleti szervük, valamint a területü­kön fekvő tanácsok, pártbi­zottságok illetékes szervei. A nyereséget nem tervező tár­sulat az elmúlt esztendők mér­legeredményeinek tanúsága szerint azonban évről évre megtakarított összegekkel ren­delkezik. Persze, a társulat életében fölvetődik a fejleszté­si alap és forgóalap iránti igény, azaz az egyszerű újra­termelés kérdése, amelyet csak a korszerű üzem- és munka- szervezés segítségével lehetett, illetve lehet elérni. Tavaly­előtt készítették el részletes tervüket, melyben leszögezik az eszközgazdálkodás, az in­formációs rendszer, s a mun­kaerőgazdálkodás területén adódó tennivalókat. Vízrendezés A területen lévő és a társu­lat rendezési kötelezettségébe tartozó feladatok közül befe­jezték az előző ötesztendős tervből áthúzódó kosdi, sző­ri, basahegyi és a csomádi pa­takok rendezését. A mostani tervidőszak megvalósult mun­kái: a penci patok három és fél kilométer hosszú medrének rendezése, az Ilka-patak me­derkotrása mintegy másfél ki­lométer hosszúságban. A tel­jes rendezés több éves üteme­zésű. A Szilas-patak rende­zésének előkészítő munkái, va­lamint maga a rendezés meg­kezdődött, két és fél kilomé­ter hosszúságban kotorták ki eddig medrét. Üj feladatot je­lent a társulatnak a Hartyán- natak rendezése, amelyet a he­lyi termelőszövetkezetekkel közösen végeztek el. Vége­zetül átadták a Mogyoródi­patak MÁV-híd alatti műtár­gyát és befejezték a meder­süllyesztési munkát is. A feladatok megoldása so­rán a költségek harminc szá­zalékát biztosította a társulat saját erőből, s a rendelkezés­re álló érdekc-I'tségi hozzájá­rulásokból, míg a további het­ven százalékot a vízügyi alap­tól kapták. Nagy gondot je­lent az elkészített vízrendezé­sek karbantartása — az előző ötéves tervben mintegy négy- százezer forintért tettek ele­get ennek a kötelezettségnek, napjainkban pedig már éven­te mintegy 650 ezer forintot emészt fel ez a munka. A víz­ellátás legfontosabb feladata — a jó minőségű ivóvíz biz­tosítása. E téren is kivette a munkából a részét a társulat, hiszen vállalta a gödi főveze­ték, a Főt—Csömör—Mogyo­ród regionális vízmű, az acsai vízmű és a kosdi vízmű kivi­telezését. Besegít a társulat a terme­lőszövetkezetek öntözési gond­jainak megoldásába is: rend­szeres szaktanácsadással, újabb öntözési lehetőségek felkuta­tásával támogatják a taggaz­daságokat. A rendelkezésre ál­ló öntözési kapacitást azonban nem használják ki kellő mér­tékben a szövetkezetek. Elké­szült a Duna bal partjának vízrendezési tanulmányterve, ennek megvalósítása minden bizonnyal javítja majd az ár- vízvédelmi helyzetet, a kora­tavaszi vizek öntözésre törté­nő visszatartása útján. Belvízvédelem Örömmel mondják a társu­lat vezetői, hogy az emmit három esztenao során az ár­vízvédelemmel Kapcsolatban csuk jeientéseKet keltett írni- uk, hiszen a töltések elegen- aoneK DizonyuitaK a védelem­hez. A hirtelen jött tavaszi olvadások vagy nagyobb nyá­ri záporok a társmat terüle­tén fekvő községekben nem­egyszer veszélyes helyzeteket teremtettek. Ezek leküzdésé­ért jelentős belvízvédelmi munkákat végeztek Foton, Mogyoródon, Szokolyán, Vác- hartyánban, Nagymaroson és Sződligetea. 1973: 16,5 millió A vízgazdálkodás szerves ré­sze a meliorizáció, azaz a ta­lajvédelem, hiszen a talaj fi­zikai vagy kémiai állapota ronthatja, vagy javíthatja a talaj vízgazdálkodását. A ta­lajvédelmi munkálatok során gondot jelentett a munkaerő- helyzet, hiszen az elmúlt esz­tendőkben nagy volt a fluk­tuáció. Napjainkban már sta­bilizálódott a gárda, $ áz év­ről évre emelkedő termelé­kenységi mutatók bizonyít­ják, hogy a társulat törzsgár­dája megerősödött. Nem kétséges, hogy a ter­melési érték előirányzott csök­kenése — húszmillióról 16,5 millió forintra — a létszám alakulásánál gondot okoz, azonban megteremti annak a lehetőségét, hogy a rendelke­zésre álló munkaerőből az erre a munkára legalkalma­sabbak kerüljenek a társulat­hoz, így javítja tovább az el­végzett munka minőségét, a munkaintenzitást. Egyébként a Vác- környéki Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társu­lat egyike a legjobbaknak a megyében — a Vízügyi Igazga­tóság által kiírt mumkaver- senyben két évvel ezelőtt má­sodikak lettek. Az 1973-as termelési érték — a 16.5 mil­lió forint — legnagyobb há­nyadát a megrendelők részé­re végzett vízgazdálkodási tervezés képviselte. Évps meg­takarításuk is meghaladja már az 1 millió forintot. T. E. I--------------------------------------------­Ce gléd, Vác, Nagykáta Több lesz a csaptelep, a szerelvényáru Három magyar és egy nyu­gatnémet vállalat kezdemé­nyezésére szerelvény-kiállítást nyitottak a nagyközönség és a kereskedelmi szakemberek számára Budapesten, a Keres­kedelmi Kamarában. A Kludi-Armaturen gyár­ral tavaly kötött megállapo­dás alapján hazánkban öntik számuk­ra az öntvényeket, a réz­szerelvényeket. Ezen bérmunka betudásával, igen előnyös szerződés kereté­ben, 1976-ig változatlan áron szállítják nekünk kitűnő mi­nőségű termékeiket. A minő­séget bizonyítja, hogy áruikra ötéves garanciát adnak. A VASÉRT Vállalat a más importtermékeknél kedvezőbb árú és még ma is hiánycikk­ként számontartott fürdőszoba-felszereléseket, szerelvényeket és darab­árut Budapesten kívül Pest megyében is árusítja a ceglédi, a váci és a nagyká- tai áruházakban, valamint az érdi szakboltban. Á Képzeljük el Debreczeni Józsefet, a 29 éves ifjút, aki­nek két személygépkocsi biz­tosítja a kényelmet, és laka­tosok, esztergályosok dolgoz­nak 500 ezer forint értékű, gé­pekkel komplettül felszerelt tahitótfalui műhelyében. Ne pergessük nagyon hátra a naptár lapjait, elég, ha meg­állapodunk 1969-nél. Hogyan keletkeznek a milliók? A nyolc általánost végzett esztergályossegéd 23 éves ko­rában, 1968 februárjában kap­ta meg a tanácsi engedélyt arra, hogy az alig ötezer lé­lekszámú Tahitótfaíuban javí­tó-szolgáltató munkát végez­het. Ifjú Debreczeni érdeklő­dési köre azonban a lakossá­gi szolgáltatásoknál jóval messzebbre terjedt. Az ipar- engedély kiváltása előtt a dömsödi Dózsa Tsz lakatos­üzemében is dolgozott. Amikor önállósult, visszatért Dömsöd- re, és megállapodott az azóta bíróság előtt álló főkönyvelő­vel és másokkal különböző meg nem engedett üzletekben. Ifjú Debreczeni értékes gép­parkjának több mint kéthar­madát is a dömsödi Dózsa Tsz-en keresztül vásárolta. Mindent egybevetve: a döm­södi Dózsa Tsz nevében el­járva 1969. és 1971. között A Pénzügyminisztérium és a MÉM együttes rendelete mó­dosította, illetve kiegészítette a kedvezőtlen adottságú té­eszek megkülönböztetett tá­mogatásáról szóló korábbi ren­deletet. Az életbe léptetett változá­sok szerint a kedvezőtlen adottságú téeszek ezentúl a szőlő- és gyümölcster­melés, illetve a nagyüzemi tojástermelés után is árki­egészítést számolhatnak el. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szakszövetkezetek szintén kaphatnak a tagok egyéni gazdaságában termelt, de a közös gazdaság útján ér­tékesített főbb állattenyésztési termékek árbevétele után ár- kiegészítést. A szőlő- és gyümölcster­melés termékei után folyósít­ható árkiegészítés növekedése miatt a jövedelem-kiegészíté­si támogatást csökkenteni kell. A többi kedvezőtlen adottsá­gú téeszben a jövedelem-ki­egészítés összege 1974-ben és 1975-ben az eddigihez hasonló marad. Az egyéb okból ked­vezőtlen adottságú téeszek kö­zül azoknak az üzemeknek, amelyekben a szántó átlag aranykorona-értéke a tízet nem éri el, az 1973-ban folyó­összesen 5 millió 201 ezer 987 forintot forgalmazott. Dé voltak más jövedelmező kapcsolatai is. Egy ismerőse segítségével összeköttetést te­remtett a Kisipari Termeltető Vállalattal. Termelési kapaci­tással győzte vállalkozásait, hiszen 1970 márciusától már édesapját, idősebb Debreczeni József lakatos kisiparost is be­vonta az üzletkörbe, ponto­sabban a saját műhelyében a két önálló kisipart egybeol­vasztotta. Szegcsavart, védő­sapkát, úgynevezett raschin- gyűrűket gyártottak, szivaty- tyúkat, hidraulikus emelőket, kompresszorokat javítottak. If­jú Debreczeni, a főnök, tény­legesen nem dolgozott, őt az üzleti ügyek, „piackutatások” foglalták el. A Kisipari Ter­meltető Vállalati ól a bevétel 92 százalékát fölözte le Így 1970—71—72 folyamán ifjú Debreczeni bruttó bevétele csupán innen összesen 1 mil­lió 451 ezer 190 forintra rú­gott. Aztán a Reaktíva Ktsz- nek is felajánlotta, hogy be­kapcsolódik a Chinoin Gyógy­szervegyészeti Gyár számára végzett szivattyújavításokba. Ettől a szövetkezettől 86 szá­zalékos hasznot húzott, ami összegében a két év leforgá­sa alatt 1 millió 25 ezer 783 forint bruttó bevételt jelentett számára. Egy évig, 1972-ben az Universal Kft-vel is egyezségre lépett, és 89 ezer 752 forint teljes bevételre tett szert Meggazdagodás, könnyen, gyorsan Ifjú Debreczeni József te­hát 1969 és 1972 között 7 millió 769 ezer 712 forintot nyert üzletein, és — jól fi­gyeljük meg! — ezzel szem­ben a vele kapcsolatban álló szövetkezetek, vállalatok, ame­lyek valójában a nevüket ad­ták az „aranybánya kiaknázá­sához”, összesen 1 millió 511 ezer 428 forint értékben ré­szesednek az egyénileg dolgo­zó magánkisiparos busás be­vételéből. És ha ezt az ösz- szeget is hozzáadjuk ifjú Deb­reczeni saját pénzéhez, akkor kitűnik, hogy a kisiparos négy év alatt lényegében több mint kilencmilliót forgalmazott. Igen ám, de amint fény de­rült minderre, az eddig be­vallott jövedelme folytán elő­írt 818 ezer 276 forint adóján túlmenően hárommillió 85 ezer 485 forint pótlólagos adó megfizetésére kötelezte őt a Pest megyei Tanács pénzügyi osztálya. És miként a szak­értő megállapította, ezt az sított jövedelem-kiegészítést kell engedélyezni az idén és jövőre is. A támogatás harmadik eleme, a fejlesztési hozzá­járulás. Engedélyezésének egyik fel­tétele, hogy fejlesztési tervet kell készíteni, amelyeknek megvalósításától reálisan vár­ni lehet a gazdálkodás kor­szerűsödését, a jövedelmező­ség növekedését. A termelési szerkezet átalakításához nagy segítséget nyújt a módosítás során bevezetett új támogatási forma, az úgynevezett vissza­fizetendő fejlesztési támoga­tás, amelynek az a célja, hogy a kihasználatlan munkaerővel rendelkező téeszekben a foglalkoztatási gondok enyhítésére kiegészítő te­vékenységet folytassanak. A visszafizetendő fejlesztési támogatást a kiegészítő tevé­kenységre kirótt termelési adó terhére lehet visszafizetni. A módosító rendelet lehe­tővé teszi, hogy a mezőgazda- sági szakszövetkezetek tagjai által felajánlott nagyüzemi művelésre alkalmas egyéni földterületek átvétele esetén a megyei tanács végrehajtó bizottsága fejlesztési alao-, ki­egészítő támogatást adhasson. összeget kivonva, erősen le­csökken, 581 ezer 664 forint lesz ifjú Debreczeni tiszta jö­vedelme. A tisztesség kitérői Ifjú Debreczeni Józsefet ugyanis 1973. június 17-én le­tartóztatták. Feljelentés, tanú- vallomások sokasága, szak­értői vélemény és sok egyéb adat támasztja alá, hogy a hi­vatalosan engedélyezett lakos­sági szolgáltatások helyett ifjú Debreczeni idegen munkaerők igénybevételével és más szö­vetkezetek, vállalatok, szervek nevében működve jogosítvány nélküli ipari vállalkozást űzött. A szentendrei járási ügyész­ség ifjú Debreczeni Józsefet üzletszerűen, jelentős értékű árura nézve elkövetett és szö­vetkezet működésével leplezett üzérkedés bűntettével vádolja, és egyebek között az 581 ezer 644 forint egyenérték elkobzá­sát indítványozza. Ugye tár­gyalásának időpontját a közel­jövőben tűzi ki á szentendrei járásbíróság. Egyébként ifjú Debreczenit a bűnüldöző szervek már a nyomozás időtartama alatt megfosztották az úri kénye­lemtől; jogi nyelven — zár alá vették házát, műhelyét, gé­peit és autóit. Pless Zsuzsa A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz: hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat. MllllllilHf llllll III Itlillllllltl Jelentkezés; Cegléd, Külső Kátai út. feb ruár 4-től 17-ig, 30-40%-os árengedménnyel a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben iTM «i» ä Víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztó, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadlóburkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági-szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KSZ munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45. milliomos kisiparos

Next

/
Thumbnails
Contents