Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

'^MirSap 1974. FEBRUÁR 6., SZERDA Meghalt Gáldi László Rövid, súlyos betegség után, 64 éves korában elhunyt Gál­di László, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyelvtudomá­nyi intézetének tudományos tanácsadója, a nyelvtudomá­nyok doktora, a szótárírás, a romanisztika, a stilisztika és a verstan nemzetközileg is el­ismert, kiváló művelője. Gáldi Lászlót a nyelvtudományi in­tézet saját halottjának tekinti, temetéséről később intézked­nek. Elhunyt Balassa Imre A Magyar Állami Operaház igazgatósága mély szomorú­sággal tudatja, hogy életének 88. évében elhunyt Balassa Imre író, zeneíró és kritikus, az Operaház dramaturgja. Te­metéséről később történik in­tézkedés. Magyar tudósok — angolul Kedden Budapesten az Aka­démiai Kiadó helyiségében megnyílt az Elsevier Excerpa Medica North-Holland egye­sült holland tudományos könyvkiadó második budapesti kiállítása. A kiállításon be­mutatott körülbelül 25 tudo­mányos mű között kiállították az egyesülésbe tömörült, de eredetileg önálló három hol­land vállalat és az Akadémiai Kiadó eddig napvilágot látott 7 közös kiadványát, magyar tudósok angol nyelvű mun­káit Cegléd, Várkonyi István általános iskola Munkára nevelés - szakmaválasztás Barkácsolók az iskola fizikaszakkörében. Ekés János felvétele Hét nyolcadikost kérdeztem meg Cegléden, a Várkonyi Ist­ván általános iskolában: mi­lyen pályára készül, hová akar jelentkezni. íme a válaszok. Igen és nem Molnár Viktor: Szakmát még nem választottam, közép­iskolában szeretnék továbbta­nulni. Nagyon szeretem a fizi­kát és a kémiát, jártam az is­kolai fizikaszakkörbe is, ked­veltem az érdekes kísérlete­ket. Készítettünk rádiót, szinkronizátort... ki mit akart CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKŐRÖS Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PIUSVOROSVAR POMA2 RÁCKEVE SZIGETSZENT MIKLÓS VECSES FEBRUAR 7-TÖL 13-ig 7—10: A hetedik töltény 11—13: Kamaszkorom legszebb nyara* 7— 8: A bostoni fojtogató** 9— 10: Estély habfürdővel 11— 13: Hófehérke hercege 7—10: Kamaszkorom legszebb nyara* 11: Csend 12— 13: A sziklabarlang titka Éjszakai előadás 9: A veréb is madár* 7— 8: A szerelem határai 9—10: Harmadik nekifutás 11—13: Twiggy, a sztár 7— 8: Mónika 9—10: Mese Szaltán cárról 11—13: Csínom Palkó ÉJSZAKAI ELŐADÁS 9: Szelíd motorosok* 7—10: Hárman a kincs nyomában 11—13: Válás amerikai módra 7— 8: Jog az ugrásra 9—10: Az utolsó mozielőadás* 11—12: A Tenkes kapitánya I—II. 7: A veréb is madár* 8— 10: Halálgyár az őserdőben I—II. 11—13: Aidd meg az állatokat és a gyerme­keket ÉJSZAKAI ELŐADÁS 9: Lépj olajra! 9— 11: Buek és a prédikátor 13— 14: Hárman a kincs nyomában 7— 10: Némó kapitány és a víz alatti város 11—12: Száguldás a semmibe* 8— 9: Tó megjelenésű ausztráliai feleséget keres 10— 11: Nyílhegy és aranyöv 7— 8: Az utolsó mozielőadás* 9— 10: A sárga Fiat három utasa 11— 12: A félszemű seriff 7—10: Csínom Palkó 11—13: Mese Szaltán cárról ÉJSZAKAI ELŐADÁS 9: Egy válás meglepetései 7— 10: Elátkozottak** 11—13: Nincs idő 8— 10: Chato földje* 11—13: Egy srác fehér lovon 7— 8: A sárga Fiat három utasa 9— 10: Jog az ugrásra ti—12: Agathe asszony nagy utazása 8: Zöld rakéták 9—10: A szerelem határai 11—13: Az utolsó mozielőadás* 7— 8: Sutjeska 9—10: Elefántkirály 11—12: Harmadik nekifutás 7— 8: Elefántkirály 9—10: Érett cseresznye 11—13* A szerelem határai ÉJSZAKAI ELŐADÁS 9: A skarlátruhás nő Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Horváth Katalin: A Május 1. Ruhagyár helyi egységében sze­retnék dolgozni. A nővérem is ott van állásban. Az osztály- lyal tanulmányi úton jártunk a gyárban. Nagyon tetszett. Tóth Endre: Hadmérnök szeretnék lenni. Tagja vagyok az iskolai honvédelmi szak­körnek, jártunk laktanya-láto­gatáson, sőt egyszer még szak­köri mini hadgyakorlat is volt a Kappanhalmi erdőben. Jól megy a lövészet. Most, nyolca­dikban választottam ezt a szakmát. Sziráki Péter: Gépipari technikumba, majd a Műszaki Egyetemre szeretnék menni. A fizikai szakköri kísérletek buz­dítottak erre az elhatározásra még a hetedik osztályban. Bársony Edit: Gimnázium­ban szeretnék továbbtanulni, valamelyik nyelvi szakon, ugyanis stewardessnek készü­lök. Édesanyám ötlete volt ez, hiszen nagyon kedvelem az utazást, beszélek oroszul, s most angolul szeretnék meg­tanulni. Kiskun Géza: Budapesten, a Vendéglátóipari Szakközépis­kolában szeretnék továbbta­nulni. Nagyapám szakács volt, én cukrásznak készülök. Most is bármit meg tudok főzni vagy sütni. Családi hagyo­mány. Kelemen Mária: Édesanyám a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet virágker­tészetében dolgozott, szünidős munka idején én is oda men­tem egy kis pénzt keresni. Ha befejeztem a nyolcadikat, a kertészetbe megyek. Végleg. Nem akarok továbbtanulni. Jó az arány A megkérdezett tanulók ki­választása találomra történt. A rövid válaszokból két nagyon fontos tény tűnik ki: van olyan tanuló, aki az iskolától, a különböző szakköri foglalko­zásoktól és tanulmányi kirán­dulásoktól függetlenül, vala­milyen más — többnyire ott­honi — hatásra választott szakmát, illetve határozott a továbbtanulás mellett. És ter­mészetesen sokan — néhol a többség — az iskola falai kö­zött választják ki jövendő hi­vatásukat. Ezért lényeges fel­adata az általános iskoláknak a munkára nevelés, a pálya- irányítás. A Várkonyi István általános iskolában tavaly végzett 93 nyolcadik osztályosból gimná­ziumba kerültek 13-an, szak- középiskolába járnak 31-en, ipari tanuló lett 48 fiatal, és ketten tanultak tovább. Ez az arány kisebb-nagyobb eltoló­dásokkal minden esztendőben minden iskolai év végén azo­nos. Az iskola pedagógusai en­nek tudatában végzik munká­jukat A munkára nevelésben az úttörőcsapatok munkája is ielentős. Az előző tanévben megyénkben 561 üzemlátoga­táson összesen 19 ezer 223 pajtás vett részt. Kedvük szerint Buresch Vendel, a Várkonyi István Általános Iskola igaz­gatóhelyettese. — A munkára nevelés va­lóiéban abban az időszakban kezdődik, amikor a everekek belépnek az iskolába Azon vagyunk, hogy mindenkinek minél jobban megismerjük az éraeidodesi körét A tervszerű irányítás aztán az ötödik osz- táiyoan vauik nagyon fontossá. IsKoiánk vásárolt egy 16 milli­méteres filmvetítő gépet, ame­lyet elsősorban a tanítás szol­gálatába állítottunk, de gyak­ran vetítünk filmet egy-egy szakma népszerűsítése, meg­szerettetése érdekében. Az üzemek látogatása az ötödik osztálytól kezdve válik rend­szeressé. Egy tanévben egy tanulócsoport 5—6 helyre jut el, s ugyanezek a tanulók nyolcadik osztályig legalább kétszer mennek el ugyanab­ba az üzembe. Ez azért na­gyon fontos, mert érettebb szemmel, több megfontoltság­gal másodszor már másképpen látják magát a munkát is. — Mennyit segít a gyakor. lati foglalkozás? — Iskolánk tizenkét évvel ezelőtt épült, a gyakorlati foglalkozáshoz szükséges meg­felelő tanterem nélkül. Őszin­tén szólva nem is érezzük hiá­nyát. Jelenleg hét szakkörünk van, s mindegyik nagyon nép­szerű a tanulók között. A fi­zikai szakkör fejleszti manuá­lis készségüket. Csak pél­daként említem, hogy a szak­kör tagjai Sztanyik János fizi­katanár vezetésével két hónap alatt készítettek egy elektro­nikus „feleltetőgépet”. A nap­közis lányoknak vásároltunk egy villanyvarrógépet, akkor dolgoznak rajta, amikor akar­nak. A szakköröknél is alap- elvünk, hogy előre elkészített munkaterv alapján dolgoz­zanak, de adott esetben pél­dául a fizikaszakkör tagjai bármikor bejöhetnek az isko­lába és dolgozhatnak az álta­luk készítendő berendezésen. Legfontosabb az önkéntesség. A napköziben sincs kötelező tanulási idő. Mindenkinek éreznie keli, mennyi tanulás­ra van aznap szüksége. A nap­közis tanulók átlaga jobb, mint az iskolai átlag! Ezt a módszert immár há­rom esztendeje alkalmazza a ceglédi iskola. Bevált. Fehér Béla IDÉN AZ ELSŐ Tavaly a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága hat megyei olvasótábor létrejötté­ben segédkezett, s ez a mére­teiben is egyedülálló kezde­ményezés országos érdeklő­dést keltett. A kedvező ta­pasztalatok nyomán a nép­front megyei bizottsága az idén, karöltve a KISZ Pest megyei Bizottságával nyolc ol­vasótábort szervez, s idén az elsőt, az ifjúmunkásokét feb­ruár 11-én, hétfőn nyitják meg Pécelen. A hatnapos fog­lalkozássorozat előadásaira többek között Pál Mihály szobrászművészt, Zombori Ot­tó Köpern ikusz-dí j as csilla­gászt és Zsurzs Éva Kossuth- díjas tévérendezőt kérték fel. A kiscsoportokat Kocsis Klá­ra költő, Mózsi Ferenc író és Turbók Attila költő vezeti. A fiatal munkások előadások, ankétek, vitadélutánok kere­tében a többi között Petőfi Sándor és József Attila ver­seit, Illyés Gyula: Petőfi című monográfiáját és Németh László: Irgalom című regényét elemzik. Látogatást tesznek Isaszegre, ahol felkeresik a történelmi és irodalmi emlék­helyeket, valamint a falumú­zeumot. Fotókiállítás a veresegyházi galérián A veresegyházi művelődési ház galériáján február közepéig Kresz Albert Gödöllőn élő fotóművész munkáiból kapnak ízelítőt a látogatók. Gárdos Katalin felvétele FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Cseresznyéskert. Csehov komédiája Vígszínházban A hatalmas, valamikor messze luiuun híres, de ma már elöregedett, hasznot nem hajtó cseresznyéskert (Csehov az eredetiben Meggyeskertnek nevezi, csak, a darab hangu­latára ráérezve, Tóth Árpád fordításában let nálunk Cse- . sznyéskert a címe, s így is honosodott meg színpadjain­kon), nos, ez a kert éppúgy jelkép, mint ahogyan jelkép a másik híres csehovi dráma, a Sirály hófehér madara. A Cseresznyéskert egy le­csúszott, de sem a saját hely­zetét, sem az abból kivezető megoldást fel és el ,nem isme­rő rétegnek a mesteri rajza. Az 1903-ban, Csehov halála előtt egy évvel keletkezett dráma mintegy a végső ki­csengését adja annak az orosz álmodozással, fecsegésben és semmittevésben feloldott, körvonalazatlan jobbravá- gyással való művészi leszá­molásnak, amely minden cse­hovi drámában ott húzódik, a Sirálytól a Ványa bácsin és a Három nővéren át. A hét évvel korábbi, 1896-ban írt Sirály és az 1897-es Ványa bácsi még talál mentségeket a- orosz nemesség züllésére, Csehovnak még vannak re­ményei. A Cseresznyéskertben ezek az illúziók már eltűn­tek. A híres kertet birtokló Gajev családnak már elkerül­hetetlenül lefelé vezet az út­ja, hogy végül is a híres ker­té megvásárló. Gaievéket hiá­ba intő. hiába segíteni kész iobbágvivadék. Lopahin, mint­egy jelképesen pontot tegyen a cseresznyés, és a lecsúszott éietkéntelen. a realitások fel- 'smerésére képtelen család sorsára. Kivágatja az öreg. már nem termő fákat, s az Ügyes kapitalista jó üzleti szimatjával felparcellázza a kincset érő, pompás fekvésű területet nyaralótelkeknek. Csak Firsz, a nyolcvanhét éves öreg komornyik marad elfe­ledetten, bezárva a beszögelt ablakú kúria szobáiban, egy letűnt, visszahozhatatlan, s visszahozni nem érdemes vi­lág lassan elmúló kísérteié­ként Komédiának nevezi Csehov ezt a meglehetősen keserű já­tékot, s lényegében az is, bár messze áll a jóízű neveltetés­től. Amin itt mulatni lehet, az inkább siralmasságában mu­latságos. Ha egy színház a da­rab előadására vállalkozik, ezt a drámai vonalat éppúgy nem kerülheti meg, mint azt a tár­sadalmilag alapvető monda­nivalót, melyet Csehov félre­érthetetlenül megírt ebben a művében. A Vígszínház mostani elő­adása viszont, úgy tűnik, nem figyelt eléggé a darabra. Hor- vai István rendezése kilúgoz­za a darabból mindazt, ami csehovivá teszi. Önkényesen átértékel figurákat, összemos konfliktusokat, elszürkít jel­lemeket és döntő fontosságú cselekményszálakat. S ebben nem a különben kissé meg­hökkentő, de a darab belső világával nem ellentétes, sőt, azt kibontakoztató, kitágító díszlet a ludas. David Bo- rovszkij, a szovjet vendégter­vező jól tudja, mit akar az err bermagasságban elvágott cseresznyefatörzsekre épített, szobát ábrázoló, fehér leplek­be burkolt bútorokkal, képek­kel. csillárokkal kicsit kísér­tetiesre hangolt, nyitott dísz­lettel: egy légvárakban élő sarát múltja kísérteteitől el­szabadulni nem tud* ás nem akaró, idejétmúlt életformájú család világát vetíti elénk; olyan családét, amely alól — o szó szoros erielmeoeu — a darab végen kivágják a fát, mikor Lopahin ne Kilát kiir­tani az öreg gyümölcsöst, hor- vai, sajnos, nem gondolta pon­tosan végig, milyen előadás is rendezhető ebben a kitűnő, inspiráló díszletben. Így az- t olyan előadást latunk, amelyben sok minden van, de Csehov elég kévés. Az rend jen való, nogy a modern Csehov-értelmezés igyekszik lehántani a szerzőre tapadt szenvelgő, érzelmes, hamis nosztalgiákat őr .ő mázat, s ú. friss színeket talál ezek­ben a művekben. De ez nem jelentheti azt, hogy végül is csak az értelmezést viszik színre (azt sem világos meg­fogalmazásban) a darab he­lyett. A színészek ilyen rendezői elttepzeicsoen nem sokat te­hetnek — azt csinálják, amit a rendezői utasításra csinál­niuk kell. Hogy a népes sze­replőgárdából Ruttkai Éva Ljubov Andrejevája, Darvas Iván fölényes technikával megformált aggastyán Firsz komornyikja és — időnként — Tomanek Nándor Leonyid --ndrejevicse mégis kiemel­kedik, ez valószínűleg azért van. mert ezek a szerepek — és ezek a színészek! — végül is erősebbeknek bizonyultak, rr.'nt a következetlen é„ cse- hoviatlan rendezői koncepció. Az ugyancsak Horvai által, ugyancsak a Vígszínházban korábban rendezett Ványa bácsi és Három nővér előadá­sok izgalmas, újszerűén ér­telmezett csehovi produkciók voltak. A Cseresznyéskert — ki tudja, miért? —•, sajnos, nem teljesítette ki a csehovi trilógiát. Takács István Olvasótábor ifjúmunkásoknak

Next

/
Thumbnails
Contents