Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

1974. FEBRUAR 3., VASÄRNAP “s^Cirhm 7 Szárnyas tűzoltók Tsz-erdők Szovjet gyártmányú hidraulikus emelő-rakodó gép. döntést, gallyazást és válasz­tékolást kézi összerakás, majd speciális pótkocsikban való elszállítás követi. Egy másik megoldás szerint a motorfűré- szes döntés és gallyazás után a törzseket traktorral kivon­tatják és egy tisztáson válasz­tékod ák. Innen az anyagot gépkocsi viszi tovább. A to­vábbi munkafolyamat-változa­tok abban térnek el ezektől, hogy különleges döntő-, galy- lyazó- és darabológépeket, máglyázógépeket és markoló­kat, vontatókat, emelőberen­dezéseket is használatba vesz­nek. A legfontosabb alapgép Az erdészet számára ké­szült speciális traktorok leg­többje csuklós kormányzású. Kisebb erdőgazdaságokban na­gyon jól bevált az a szállító­vontató traktortípus, amely­nek egytengelyes első részére építették a vezetőkabint a mo­torral, s a hozzá csuklóval kapcsolódó ikertengelyes pót­kocsit faszállításra alakították ki. A jármű mind a hat kere­ke meghajtott, az abroncsok szélesek és mélymintázatúak. A különleges lengőtengelyek hegyvidéki erdős terepen is egyensúlyban tartják a rako­mányt. A kabint védő csővázas ke­ret miatt harci járműre emlé­keztet az erdőgazdasági nagy­üzemek számára készített na­gyobb csuklós traktor. A négykerékhajtású, csuklós kor­mányzású gép kerekei egy­formák, a kabin és a motor az első tengely fölé került, míg a munkagépeket a hátsó hordozza. Alapgépként rövi- debb fa szállítására, fa- és rönkvontatásra, daruval rako­dásra, ollóval döntésre hasz­nálható. Sok művelet — egy géppel A fakitermelés legjobban bevált eszköze a több célú, univerzális gép, amelyet még csak a legfejlettebb országok­ban használnak. Alapja a már kés „mindentudót”: az uni­verzális gépen a rakodótér he­lyén a hiraulikus darut, a fogópofákat, esetenként a dön­tőollót találjuk. Ha a felvett szálfát utánfutóval hátul is alátámasztják, szállításra is alkalmazható. A gépet többféle kivitelben és nagyságban ké­szítik. A kiegészítő berendezések közül legfontosabbak a köte­les csörlők. A csörlő közvet­lenül ráépülhet a traktorra, és lehet a hidraulikára épített is. A dobra a többnyire 8 mm-es drótkötélből 70 m fér el, a ki­fejthető vonóerő 3000 és 4000 kp között változik, a húzás sebessége pedig 30—70 m'perc. A gallyazás és választékolás veszélyes, fárasztó és hossza­dalmas munkáját is gépek ve­szik át. Vannak már mobil, vontatható berendezések, me­lyekre az egész fenyőfa rá­húzható, amit az automatiku­san legallyaz és feldarabol. Egyes típusok le is kérgezik és körkörösre marják a törzset. A törzs átmérője 5—40 cm le­het, a hosszát pedig 1 és 6 méter között lehet beállítani. Daruval a magasba Végül meg kell emlékezni a rakodáshoz nélkülözhetetlen darukról. Ezeket többnyire a traktorra vagy a szállító gép­kocsira szerelik. Mivel a fa nehéz és hosszú, előnyösebbek a karos, mint a köteles daruk. A meghajtás szinte kizárólag hidraulikus, s a vezetékek az acélgém belsejében futnak. A leggyakoribb daruk emelési sugara 5—6 méter, teherbírása 1000 kp normál kivitelben, és 7—8 méteres sugárban 1000— 1400 kp nehéz kivitelben. Érdekes újdonság a nehéz- és középnehéz traktorok ka­binjára szerelhető köteles da­ru. A gémet ennél is hidrau­likus hengerek emelik; maxi­mális gémkinyúlásúk 5—6 mé­ter, a körmökkel emelhető súly 600 kp. Előnye, hogy a daru utólag is felszerelhető, a vezetőkabinból kezelhető. A traktorok súlypontját terhelet­lenül csak lényegtelenül emeli meg. Az állami és a termelőszö­vetkezeti gazdaságok erdé­szeti-technikai fölszerelése ma még ugyancsak hiányos, összehasonlítani sem lehet például a Szovjetunió, avagy a skandináv államok erdé­szeteinek gépesítésével. (Igaz, ezekben az országokban lé­nyegesen nagyobb arányú az erdők kiterjedése.) A szabad ég alatt, hóban, fagyban dol­gozó munkásoktól egyre több tennivalót vesznek át a kor­szerű, modern gépek. Az el­múlt év őszén a Tolna me­gyében lévő Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban ren­deztek gépbemutatót, ahol a szakemberek megtekinthet­ték azt a szovjet gyártmányú „fakombájnt”, amely órán­ként 30—40 köbméter faanya­got termel ki, láthatták az ir­tás helyszínén összeállítható fafeldolgozó berendezéseket, megismerkedtek a csemete­nevelés modern eljárásaival, a vegyszeres gyomirtás erdé­szeti alkalmazásával. Az em­lített, nagy kapacitású gépelt teljesítményét egyébként csak a nagyobb erdőgazdaságokban használhatják ki gazdaságo­san, marad tehát a kérdés: mitévők legyenek a tsz-ek?. Mint Balázs István, Pest me­gye erdészeti és vadászati fel­ügyelője elmondotta, a hely­zet nem kilátástalan, némi előrelépésről máris beszá­molhatunk. Tavaly egy má­sik kiállításon — a Gödöllői Állami Erdőgazdaságban ren­dezték — már olyan gépeket is bemutattak, amelyek be­szerzése a termelőszövetkeze­tekben is kívánatos lehet. Számos tsz-elnök és főmező­gazdász ismerkedhetett meg az Erdészeti Tudományos In­tézet gépsorával, amely há­rom menetben végzi el a ta­lajlazítást, tárcsázást, ülte­tést. A letarolt erdőrészlet he­lyén neun kell fáradságos munkával kitermelni a tus- kókat — erre sem igen akad ember ma már — a gép a lassú elporlásra ítélt tuskó- sorok között elvégzi a talaj­munkát, csemeteültetést. A kutatók, gépkonstruktő­rök igyekeznek olyan gépe­ket tervezni, szerkeszteni, amelyeket a termelőszövetke­zetek a szántóföldi munká­ban. kertészetben is alkalmaz­hatnak. S nem kizárt az va lehetőség sem, hogy a tsz-ek nagy teljesítményű gépekét Szerezzenek be erdeik műve­léséhez, közösen. A mezőgaz­daság számos ágában létre­hozott közös vállalkozások mintájára létrehozott erdé­szeti társulások — Nagykőrö­sön már példa is van erre v- bizonyára eredményesen tevé­kenykednének. A. Z. Fakitermelés óriás ballonokkal Az amerikai erdőgazdaságokban mindeddig csak nagy ne­hézségek árán tudták elszállítani a kitermelt, legallyazott fa­rönköket, a fenyőerdőkkel borított hegyoldalakról. Nyolcévi kísérletezés után most sikerült olyan megoldást találniuk, amely jelentősen megkönnyíti a munkát, és azt is elkerülhető­vé teszi, hogy a hegyoldalon lecsúsztatott rönkök kipusztítsáb a fiatal facsemetéket és lesodorják az erdők laza termőtalaját. Dacron nevű műszálból szőtt anyagból 33,5 méter átmérő­jű ballonokat — léggömböket — készítettek és azokat a leve­gőnél jóval könnyebb gázzal töltötték meg. A ballonról lelógó drótkötélhez erősítik hozzá a farönkköteget, ügy, hogy a drót­kötél egy motoros csőrlővel mozgatott drótkötéllel is kapcsolat­ban van. Miután a ballonban levő gáz felhajtóerejével kiemel­ték a fák közül a rönköket, a kötélág feltekercselésével egyen­letes süllyedésre késztetik a rakományt. A teher lecsatolása után a ballont ismét a hegyoldal megfelelő pontjára irányítják újabb „csomag” felvétele céljából. ritkítása, akárki nem végez­heti. Az alkalmi favágó, csak­hogy könnyebben jusson ke­resethez, a derék sudárfákat is kidöntögetné, s utóbb már azt sem lehetne kideríteni, ki volt a tettes egy-egy nagy létszámú brigádból. A motor­fűrész-kezelő, a szakmáját ér­tő erdőmunkás, az más. Fele­lősséget vállal a munkájáért. Kevés az erdőmunkás Ilyenkor télen, amikor eljön a fakitermelés, tisztítás, gyé­rítés ideje, úgy mondják fa­luhelyen: megyünk az erdőt pucolni. Az még rendjén van, ha csak mondják, de ha va­lóban tisztára is takarítják az erdők alját, az már bizony elég baj: nincsen csúnyább, mint az aljnövényzetétől meg­fosztott erdő. Szakértelem kell a tisztításhoz, hogy csak a gyatra fácskákat döntögessék ki, s ne az öles fák növeke­dését ösztökélő sudár suhán- •gokat. S joga van az élethez az erdőkben a cserjéknek, a dús aljnövényzetnek is, mert ezek védik a talajt az erózió­tól. kiszáradástól. Csupán példaként említet­tünk néhányat az erdőbéli teendők közül, ám az egyéb munkák során is nélkülözhe­tetlen a hozzáértés. Csakhogy kevés az erdőmunkás, még a szakképzetlen is, s nemcsak a termelőszövetkezetekben, ha­nem az erdőgazdaságokban is. Az elmúlt esztendőben a Telki Állami Erdő- és Vad­gazdaságban tanácskoztak gondjaikról az erdészek — lapunk tudósított erről az eseményről —, s az eszmecse­re hozzászólói minduntalan erre a témára kanyarodtak vissza. Világos, hogy mint a mezőgazdaságban, az erdő- gazdálkodásban is a gépesítés oldhatja meg a kérdést. Mi a helyzet e téren? A fanyűvő bemutatkozik Szerény számítások szerint egy nagy lombos fa száznál több autó által elhasznált oxi­génmennyiséget képes pótol­ni. Nagyon találó tehát az a hasonlat, amely a környeze­tünkben levő fákat a tüdőnk­höz hasonlítja. Ezenkívül je­lentős mennyiségű port is fel­fognak a falombok, becslések szerint csak Budapesten éven­te körülbelül kétszázezer ton­nát, ami a-csapadékvízzel mo­sódik vissza a ’ talajfelszínre. Ezekből és más hasonló szem­pontokból egy ötvenéves tere­bélyes koronájú fa több mint kétezer, még csak kis koroná­jú fával ér fel. Ezenkívül a már koronás fákat azért is igyekeznünk kell megtartani, mert a lombkoronájuk a leg­nagyobb nyári melegben is kellemes, hús árnyékot ad. Nemcsak szép, de hasznos is Sajnos, ennek ellenére na­gyon gyakran az építkezése­ket, különösen a nagyobba­kat azzal kezdik, hogy a terü­letkijelölés, bemérések után nemcsak az épületek helyéről, hanem még közelebbi-távolab­bi környékéről is kiirtanak minden növényt, közte nagyon sok, néha ugyan nem túlságo­san szép, de már kifejlett, idős, nagy koronájú fát is. A hazánknál sokkal dúsabban fás, és többek között emiatt is tisztább levegőjű országokban, mint például a skandináv ál­lamokban. elképzelhetetlen az építkezések ilyen „előkészíté­se”. Ellenkezőleg, szinte „ba­busgatják” a tervezett épüle­tek közelében levő, nagy fá­kat, deszkaburkolattal, szal­maréteggel, termőföld-össze­hordással védik minden káro­sodástól. Ha lehet, még az épületeket is úgy tervezik, hogy egyetlen fát se kelljen miatta kivágni. Az is rendsze­resen előfordul nálunk, hogy az új telektulajdonosok a meg­levő fák kivágásával kezdik a kertesítést. Az utána árnyék nélkül maradó területen már nehezebb mutatós és jól fejlő­dő növényállományt kialakíta­ni, sőt ha laza a talaj, mire az újonnan telepített növények lombja megvédené, a felső ré­tegét kisebb-nagyobb részben elhordja a szél, vagy a lero­hanó csapadékvíz. Meg kell gondolni Meg kell tehát gondolni minden fa kivágását. Azokat célszerű csak kivágni, amelyek valóban máshová nem he­lyezhető épület helyén van­nak, esetleg annyira sűrűn állnak, hogy egymásba nőnek és beárnyékolják az egész te­rületet. Az egymással szomszé­dos fák a kifejlett állapotban várható koronaátmérőjük — ami a nagyra növő fáknál 5—6 m, a kisebb koronát fejlesz- I töknél 3—5, de legalább 2 m — j fele-fele távolságánál sürüb- 1 ben lehetőleg ne álljanak. Egyébként még a nem túl mutatós nagy koronájú fa is maradjon mindaddig, amíg tetszetősebből legalább kis ár­nyékot adó fáCskát nem nevel­tek már helyette. A megkímélt idős fákat gondosan át is kell nézni, mert ha szükséges, még időben elvégzett beavatkozás­sal jelentősen megnövelhető az élettartamuk. Elsősorban a már elhalt, le­hasadt részeiket kell a kiága- zódás felett, tőben lefűrészel­ni. A túl terjedelmes részeket célszerűbb több kisebb, keiés- bé súlyos darabban eltávolí­tani, nehogy lezuhanjon, vagy lehasadva kárt okozzon a meghagyott részekben. A hely­telen koronaalakulás miatt villásan elágazó és az erősen lehajtó ágakat, amelyek a lombozat súlyától esetleg le is hasadnának, különösen erő­sebb szélben, több rétegű rongydarabbal körülvéve, ösz- sze kell fogni fémpántial vagy fémbilincsek között kifeszített erős huzallal, amit legalább kétévenként tágítani kell, hogy az ágak akadálytalanul vastagodhassanak. Korhadás ellen Különösen fontos a már korhadó, kiodvasodott részek kezelése. Ezeket erős pengéjű késsel meg kell tisztítani a még élő, zöldesfehér részig, utána a további korhadás el­len be kell kenni fasebkát- ránnyal, fém- zntes olajfes­tékkel, esetleg más sebziró anyaggal. Ugyanígy be kell kenni, miután késsel simára faragták a sérült részek levá­gásával, vagy egyéb okból ke­letkezett sebfelületeket, ' a tízforintosnál nagyobb átmé- rőjűek. Az üregeket kitisztítás és bekenés után célszerű ce­mentből kész'itt habarccsal kitölteni, amibe néhány lő- darab is helyezhető, hogy ke­vesebb cementre l—?n szük­ség. A tömés felületét úgy kell lesimítani, hogy azon folyhasson le a csapadékvíz, ne szivároghasson alá. Amíg a cementtömés felülete nem ke­ményedül meg. akár fakéreg- hez esetleg téglafalhoz hasonló mintázat is belekarcoihaló. így nemcsak hasznos lesz a fa számára a tömés, hanem érde­kesebbé is teheti. Komiszár Lajos Favédelem MI—2-es tűzoltó helikopter leszállás előtt egy erdőtűz közelében. Egész nap őrzik a rájuk bí- tűzoltóhálózatot szerveztek, zott mintegy 30 millió hektár- Hétezer, ejtőernyővel felszerelt I nyi területű erdőt a nyugat- tűzoltó bármely pillanatban j uráli légi tűzoltóegységek meg- kész felvenni a harcot az er- figyelői. Ha tüzet észlelnek, dők ellenségével, a tűzzel, azonnal jelentik központjuk­nak, ahonnan haladéktalanul útnak indulnak az ejtőernyő­vel felszerelt tűzoltók. A légi tűzoltók AN—2-es re­pülőgépekkel, valamint MI—pi­es és MI—2-es helikopterekkel rendelkeznek, amelyekkel az összeköttetést biztosító rádió- állomások, buldózerek, terep­járók és más tűzoltó-felszere­lések is szállíthatók. A Szovjetunióban található a föld erdőinek egyötöde. Leg­többje értékes fenyő. Az erdő­tüzek felfedezésének és fel­számolásának érdekében az egész országra kiterjedő légi E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN AZ ERDŐK VI­LÁGÁBA KALAUZOLJUK EL KEDVES OLVASÓINKAT. AZ erdő­gazdálkodásról, AZ ERDŐVÉDELEMRŐL SZÓLNAK ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNK Írásai. Motorfűrészek sivítását visszhangozza az erdő, csat­tog a fejsze a hegyekben, már ahol sivít, csattog. Valójában sok helyütt az a helyzet, hogy a mérnök még a nyár dere­kán fölmérte, egy-egy erdő­részben mennyi a fatömeg, festékkel megjelölte, melyik fát kell majd télen kivágni, ám ezzel le is zárult a kér­dés. A Pest megyei termelő- szövetkezetek összességében 38 ezer hektárnyi erdejében — ennyi egy közepes erdő- gazdaság területe — mintegy 30 százalék az úgynevezett hagyásfa. Kevés a munkás­kéz, nem fejlődik hát kellő­képpen az erdő! Amikor a mezőgazdasági munka enged némi szünetet, akadna fejszés a fakitermeléshez, csakhogy őket nem engedi be a ható­ság: bizalmi munka az erdő Gépek az erdőkben Nem közönbös, hogy a világ egyik legfontosabb nyersanya­gát, a fát milyen munkará­fordítással termelik ki, ezért érthető a mind nagyobb gé­pesítettségre való törekvés. Jelenleg a motorfűrész a fa- kitermelés kulcsgépe. Több el­járást ismernek és alkalmaz­nak a fafajtától, a domborzati viszonyoktól és egyéb ténye­zőktől függően. A motorfűrész használatával hatféle kiter­melési technológia alakítható ki. Legegyszerűbb az a válto­zat, amikor a motorfűrészes ismert csuklós traktor, mely­nek hátsó részét meghosszab­bították és ikertengelyen négy, az elsőknél valamivel kisebb kerékkel támasztották alá. Eb­ből fejlesztették ki a hatkere-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents