Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
4 ‘‘"k/CÍííop 1914. FEBRUAR 28.. CSÜTÖRTÖK A béke és barátság erősítéséért Együttműködési programot dolgozott ki a Hazafias Népi ront Pest megyei Bizottsága a szocialista országok budapesti kulturális központjaival Immáron, hagyomány, hogy a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága minden év fordulójának táján baráti beszélgetésre hívja meg a szocialista országok Budapesten lévő kulturális központjainak vezetőit. Ezeken a beszélgetéseken közösen értékelik az előző év együttműködését és a további közös teendőket. Sokrétű programterv A napokban megtartott megbeszélés résztvevői megelégedéssel nyugtázták az eddigi együttműködést, s a beszélgetés fonala elsősorban az idei tennivalókra terelődött. A népfront Pest megyei bizottsága, figyelembe véve a varosok és községek lakóinak konkrét kívánságait is, gazdag :programot állított össze, pontosabban programtervezetet, amelyet a népfrontbizottság mellett működő béke-barátsági társadalmi bizottság nyilvánvalóan még tovább gazdagít, finomít. Az idén több szocialista ország ünnepli felszabadulásának harmincadik évfordulóját, a kiemelkedő programok ehhez az évfordulóhoz kapcsolódnak; Abonyban a tavasz folyamán magyar—lengyel baráti találkozót rendeznek és a megye több községébe hívták meg a bolgár kulturális központ munkatársait, tartsanak filmvetítéssel egybekötött előadásokat a híres bolgár gvümölcs- és szőlőtermesztésről. Vitaestek — kerekasztal A megyei népfrontbizottság az idén különben is tudatosan arra törekszik, hogy a baráti találkozóknak valamilyen speciális jelleget adjon, egy-egy sokakat érdeklő témát elemezzenek. Több községből jelezték, hogy szeretnének megismerkedni a híres csehszlovák iparművészettel, gobelinművészettel, a lengyel iparművészettel, bőrdíszműgyártással. A népfront munkatársai a kéréseket a mostani megbeszélésen tolmácsolták a kulturális központok vezetőinek, akik örömmel teljesítik is. Az NDK kulturális központjának munkatársai a megye számos községébe látogatnak el, s várhatóan folytatódnak a tavaly oly sikeres kerekasztál- beszélgetések, vitaestek, például a nők helyzetéről az NDK-ban. Az NDK megalakulásának évfordulóján Kis- némediben és Törökbálinton tartanak találkozót. Sóskúton magyar—csehszlovák baráti A hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezték a ráckevei Ady Endre Gimnáziumban a tudományos diáknapokat. Az elgondolás lényege, hogy a tanulóifjúság évente egyszer a hazai és nemzetközi tudomány egy-egy kiváló képviselőjével találkozzék, s legyen egy napra „tanítványa”. Érdekesség, hogy bárki szabadon választhatja meg azt az elődást, mely érdelei, mely pályaválasztásának közege. Az idén dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Nagy István, Egry József és Derkovits Gyula művészetét ismertette eredeti műtárgyak szemléltető bemutatásával; dr. Péteri Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Jogi Kutatóintézetének főosztályvezetője államtudományi ismeretekről tartott ankétot. A változatosságra való törekvés nyilvánult meg abban, hogy Tusnádi Gábor matematikai találkozóra készülődnek és május elején az idén is megrendezik Törökmezőn a magyar—szov j et—csehszlovák— vietnami baráti találkozót. A nemzetiségi rendezvényekre ugyancsak meghívást kapnak a kulturális központok munkatársai. Pomázon, a tervek szerint, május végén lesz a nemzetiségi hét, május közepén Dömsödön béke-barátsági nemzetiségi napot tartanak. Középpontban a magyar—szovjet barátság A népfront béke-barátsági munkájának középpontjában a magyar—szovjet barátság erősítése áll. A többi kulturális központhoz hasonlóan, a közeljövőben szoros kapcsolatot szándékoznak kiépíteni a Szovjet Kultúra Háza munkaNemcsak a magyar, hanem az európai művészettörténet számára is értékes régészeti leletekre bukkantak a Budavári Palota területén folytatott ásatások során. Ebből az alkalomból szerdán a Budapesti Történeti Múzeumban sajtótájékoztatót rendeztek, amelyen dr. Horváth Miklós főigazgató elmondta, hogy az előkerült Anjou-korabeli szoborleletek a magyar művészettörténet legjelentősebb kincsei közé tartoznak, hiszen ebből a történelmi korszakból semmiféle hasonló emléNem medve, de már nem bocs: maci. Sőt: Szörmók Maci — ez a Déryné Színházban bemutatott zenés mesejáték címe, mely azonnal elárulja, hogy a darab címszereplője egy megelevenedett játékszer. Nélküle biztos nem végződne jól Vancura bájos meséje — színpadra alkalmazta Stier Ferenc —, mely a barátságról és a szereltet erejéről stol, meg arról, hogyha sokan megértik egymást és összefognak, akkor minden bajt le lehet győzni. Dániel, a bátor és ügyes Pencz Erzsébet: öreg paraszt (szénrajz). színűén, jól kapcsolódva a magas színvonalú, mégis népszerű hangvételű előadásokhoz. Az újszerű pedagógiai gyakorlat méltó gazdája a TIT, s személy szerint is járási társaival, s e kapcsolat nyomán várhatóan még színvonalasabbak lesznek a találkozók. Pest megyében ugyancsak hagyomány, hogy a községek — főként a budai járásban — meghívták ünnepségeikre a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport tisztjeit, katonáit. Az idén föl., tatódnak ezek a közvetlen beszélgetések, több községben, szovjet nőket, családanyákat, gyermekeket, fiatalokat látnak vendégül. Áprilisban Zsámbékon az agráregyetem klubjában Lenin születése 104. évfordulója tiszteletére, május végén Érden Puskin születése 175. évfordulója tiszteletére rendeznek ünnepséget. A győzelem napjára minden járásba meghívnak szovjet vendégeket. D. G. künk nem maradt. Dr. Zolnay László, a feltárás vezetője beszámolt arról: a Budapesti Történeti Múzeum kutatómunkája egyrészt arra irányul, hogy tisztázza a vár építésének korát, körülményeit, másrészt olyan régészeti objektumok — pillérek, kapuk, bejáratok stb. — sorsáról dönt, amelyeket helyreállításra javasolnak. Számos, a vár történetére is fontos eligazításokat adó emlék mellett az elmúlt héten felfedezett szobrok valósággal szenzációt jelentenek a hazai régészet történetében. kisfiú elhatározza, hogy megmenti Katrint, akit a gonosz Északi Szél tart fogságában. Zúzmara palota ura kioltotta a földön a fényt és a meleget, mert Katrin nem akar a felesége lemind. Dániel Szőrmók Macival szövetkezik, és segítőtársuk lesz Virágország királynője, Hortenzia is. Kalandosan eljutnak Télapóhoz, akit kiszabadítanak a Felhő Regiment fogságábóL Végül ravasz csellel legyőzik az Északi Szól-t. Dicsérnünk keil a darabválasztást: a színház ezúttal a legifjabb nézőkre gondolt: óvodásoknak, kisiskolásoknak játszik. Fontos küldetés a legeldugottabb faluban is megismertetni és megszerettetni a színházat — ha lehet, már gyermekkarban. A gyermekelőadásoknak egyébként az is a hasznuk, hogy olyan felnőtt szülők is eljönnek, akik különben nem néznének meg színdarabot. Hat gyermekeknek szóló produkció szerepel a Déryné Színház műsorán. A Szőrmók Maci tapasztalataiból ítélve azonban még nem tisztázott, hogy miként kell a gyerekeket szórakoztatni. Megkezdődik az előadás: felcsendül a nyitány, valahonnan — magnóról. Az ifjú nézőket a „megfoghatatlan” zene nem köti le, mocorognak, beszélnek, cukrot esz-^ nek — nem figyelnek. Pedig minden előadásnál jelentős — gyerekeknél hatványozottan — az indítás. A tapasztalatok szerint a fúvóshangszerre reagálnak a legjobban. Nagyon hiányzott tehát az élő zene, még akkor is, ha egy hangszer képviseli, és így le kellett volna mondani a zeneszerző, Beilen B. László, egy-egy igen hatásos hangszerelési megoldásáról. AzOnOS a szereplőgárdája és Csongrádi Mária személyében a rendezője is ennek a darabnak, mint a Ferde ház című produkciónak. Lapunkban ez utóbbiról beszámolva éppen a kitűnő együttes munkát méltattuk, melvet itt nemigen találtunk. A színészek kicsit * Március 5. Vietnami realista festők kiállítása Vácott Márciusban — a Kulturális Kapcsolatok Intézetének idei programja szerint — az előző hónapokénál több kiállításra, rendezvényre kerül sor. A legnagyobb szabású vállalkozás — a Francia—Magyar Baráti Társaság, a párizsi Magyar Intézet védnökségével — a „Párizs környéki magyar zenei hetek” megrendezése március 4-től 14-ig. Ebből az alkalomból 55 hangversenyre, zenei témájú előadásra és ankétra kerül sor a francia fővárosban, illetve Fontenay-ban, Argenteuilban, Savignyban és Colombesban. A Párizs környéki magyar zenei heteket néhány más művészeti vonatkozású kiállítás is kiegészíti. Berlinben a Magyar Kultúra Házában március 12—23 között „Mai magyar éremművészet” címmel nyitnak kiállítást. Színvonalas, érdekes tárlatok várják idehaza is az érdeklődőket. Március 5-én Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban vietnami realista festők alkotásait tekinthetjük meg. Március 22-én a Műcsarnok kamaratermében fotódokumentációs kiállítás nyílik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságáról. A bemutató az előzetes tervek szerint április 14-ig fogadja a látogatókat. — Falu a szocializmusért. A Pest megyében nagy sikerrel vándorló kiállítást Pilisen a tsz-tagok 70, a fiatalok 85 százaléka tekintette meg. A vendégkönyv tanúsága szerint a központi anyag mellett a „45 fotó a Pilis mezőgazdaságáról” című kiállítássarok aratott nagy sikert. könnyelműen vették a játékot, a szerepformálás és -tudás, a szövegmondás tekintetében egyaránt. Egyéni alakításban, viszont kiemelkedik a két főszereplő: Téren Gizella (Dániel) kedves, rokonszenves kisfiúja és Hável László esetlenül bájos Macija. Helyes, sőt szükséges a nézőket alkalmakként bevonni a játékba, még közvetlenebbé tenni az előadó—közönség kapcsolatot egy-egy kérdéssel. Ám nem kiegészítendő, hanem eldöntendő kérdéssel! A gyerekektől nem kell véleményt, tanácsot kérni, mert a sokféle válasz végül is a játék ritmusának rovására megy, egyéb eredmény nélkül. Bár az előadás rövid — számolva a gyermekek fáradékonyságával —, mégis vannak benne üresjáratok. Kevés, de jól megválasztott eszközzel meséhez üllő díszletet tervezett Wegenast Róbert. Rimanóczy Yvonne jelmezei közül inkább azok tetszettek, amelyek hagytak valamit érvényesülni a szereplők arcából is. Természetesen ez Macira nem vonatkozik, aki így, teljes szőrzetében volt igazán aranyos. Tanulságos mese a Szőrmók Maci, de nemcsak a gyermekeknek szolgálhat tanulságokkal ... Dalos Gábor A Déryné Színház a Szörmók Macit az ország távolabbi községeiben mutatja be először. Pest megyében május végén és júniusban adják elő a mesejátékot. Felvételre keresünk géplokotosokat, szerkezetlakatosokat, hegesztőket, terfi es női segédmunkásokat, továbbá anyaggazdálkodót, anyagkönyvelőt, raktárost Jelentkezés! a VIZÉP Központi Gépjavító Özemében Vecsés, Dózsa György út tárgyú előadást tartott, Ko- rolovszki Lajos, a Magyar Televízió osztályvezetője külpolitikai kérdéseket fejtegetett. A szokásnak megfelelően az előadásokat a tanulók kérdései és hozzászólásai zárták. Ezúttal is igen élénken, soktitkára, Fejerdi Győző, aki egyúttal a ráckevei Ady Endre gimnázium tanára. Az egész napos program keretében nyitották meg Pencz Erzsébet diákfestő alkotásainak kamarakiállítását. Tudományos diáknapok Ráckevén BUDA VÁRI PALOTA Nagy jelentőségű művészettörténeti leletek 0 // / I 1\ yr * Bemutató bzormok Maci a Déryné Színházban HETI FILMJEGYZET Kabaré T.iva Minelli, a Kabaré főszereplője. A szériában elnyert Oscar- dijak glóriájától fénylő híre, egyes zeneszámainak rádióban elhangzott felvételei már megelőzték a Kabarét, a Jay Allen és Hugh Weeler forgatókönyvéből Bob Fosse által rendezett, Ralph Burns zenéjével készült színes amerikai filmmusicalt. Az ember ilyenkor szinte reflexszerűen óvatos. Any- nyi nagyhírű filmről derült ki, amikor hozzánk is eljutott, hogy érdemén felül dicsérték, annyiszor kellett már takarékra csavarni előzetes lelkesedésünket, mikor magával a konkrét művel találkoztunk. A Kabarénak is túlságosan nagy előzetes nimbusza volt — tartani lehetett hát tőle, hogy megint egy kis csalódás ér bennünket. Ám kiderült, hogy ezt a filmet nem merő propagandafogásból dicsérték. A Kabaré tényleg jó alkotás, sőt, talán több is annál: a filmmusical szabályait megtartó, de el is vető, a kötelező ér- zelmességről le nem mondó, de mégis erőteljes, fanyar ízekkel teli film. Ebben a filmben — ahogyan a szakmai zsargon ezt ki szokta fejezni — minden „nagyon ki van találva”. Kitűnően elgondolt a három cselekménysík: egy 1931-es, meglehetősen lerobbant berlini kabaré színpada és nézőtere, az itt felbukkanó szereplők magánélete, s az egészet körülvevő, vészt jósló történelmi valóság egymás mellé állítása, illetve az a gondos és precíz mesestovés, amely ezeket a szálakat egymásba fonja. Szellemes keretet ad a történetnek az a szinte brechti dramaturgiai megoldás, amely a kabaré egyes táncbetéteit vagy dalait a film fordulópontjainak kiemelésére, az egyes „tételek” elkülönítésére, vagy a cselekmény továbblendítésé- re, a tanulságok levonására, esetleg a szereplők „civil” életének bizonyos fajta továbbfolytatására használja fel. A Kit-Kat Klub időnként az élet színpadává nő, s az élet időnként a Kit-Kat Klub színpadává alacsonyul. A zene itt nem dekoráció vagy önállósult számok sora, hanem szerves dramaturgiai egységben áll a film több elemével. S mindez a nem mindennapi biztonsággal felépített világ a mesterség fölényes tudásának könnyedségével valósul meg a vásznon. De ez csak a dolgok egyik oldala, bár ha a film csak ezt és ennyit nyújtana, akkor is kitűnő alkotás lenne. Ám a Kabaré ennél tovább megy. Meséjét az 1931-es, a hitleri hatalomátvételre készülődő Németországban, annak máris fajgyűlölettel, erőszakkal, politikai kalandor- sággal, dekadenciával áthatott légkörében játszatja. Hőseinek életébe, sorsuknak alakulásába elhatározóan szól bele az a világ. Sally, az amerikai származású kis kabarétündér, s barátja szerelme, a furcsa amerikai diák, Brian sorsa azért nem érhet boldog véget, mert ebben a világban nem az igaz érzések nyerik el jutalmukat. Natalia, a szép zsidó lány, s Fritz, a szintén zsidó származású, de magát a már ekkor antiszemita légkör miatt kereszténynek mondó fiú ugyan összeházasodnak, de mi, mai nézők már tudjuk, hogy alig néhány év múlva milyen sors várt rájuk is. És e komor színek dacára, a Kabaré nem billen ki saját műfaja vágányairól. Ügy tudja megtartani a filmmusical szabályait, hogy finomabbra hangolt jellemrajzával, érzékenyebben és hitelesebben kibontott társadalmi hátterével mintegy feldúsítja a műfajt. Nem csekély részt vállalnak ebben a kitűnő színészek: az ebben a filmben világsztárrá emelkedett Liza Minelli (Sally), a férfias Michale York (Brian), Marisa Berenson, mint Natalia, Fritz Wepper, mint Fritz, s egy érdekes, villódzóan sokoldalú színész, Joel Grey, mint a film egyik kulcsfigurája, a kabaré Ceremóniamestere. Az ördög bájitala A romantika ma újra divat, s hogy így van, azt egész sor felújított romantikus dráma, egy csokorra való, romantikus műveken alapuló film, s a különböző más műalkotásokba beszivárgó romantikus vonások igazolják. Nem egy kurtára szabott filmkritika feladata, hogy ennek a jelenségnek a mélyére ásson. De annyit itt is el kell mondani, hogy a romantika feléledése akár természetesnek is nevezhető. Egy érzelmileg beszűkült, néhanapján már a józanságával, hideg ésszerűségével nyomasztó világ ellentéteként szívesen fordulunk a kalandokhoz, a túlfeszített izgalmakhoz, az elsöprő, néha már naivan salaktalan érzésekhez. Egyfajta kompenzálás ez, és ha jól csinálja az alkotóművész, biztos lehet benne, hogy sikere nem marad eL Persze a romantikában azért nemcsak a szélsőségek találhatók meg. Még a legvadabb históriában is ott lappang egy nem is nagyon mélyen elrejtett társadalomrajz, amely érdekes módon a romantikus kellékek burjánzásán is átüt realitásával. S ott húzódik egy nagyon érzékenyen, kitűnő művészi tehetséggel kimunkált lélekrajz is. Amikor ma a romantika felé fordulunk, elsősorban ezeket a vonásokat keressük, s ragadjuk meg, bontjuk ki a színpadra, filmre vitt romantikus alkotásokban. A romantika egyik legismertebb írója, E. T. A. Hoffmann regénye után szabadon készített NDK—csehszlovák film, Az ördög bájitala is erre törekszik. Ralf és Brigitte Kirsten rendezése az általuk készített forgatókönyvből bőségesen él a kaland, a bonyolult, olykor misztikus, rejtelmes-sejtelmes cselekmény vezetés módszerével. Hőseik jellemvonásai sem nélkülözik a szélsőségeket. De a kalandos történet mögül is elősej- lik a múlt század elejének társadalmi valósága, egy ellentmondásokkal teli kor bonyolult képe. Claus Neumann operatőr igen látványosan fényképezte a különleges légkörben játszódó jeleneteket. Takács István
