Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-27 / 48. szám
1974. FEBRUAR 27., SZERDA ‘‘K^úHap 3 Előtérben: a beruházások gazdaságosságának növelése Az ÁFB vezérigazgatójának sajtótájékoztatója Kedden Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezér- igazgatója tájékoztatta az újságírókat a bank tevékenységéről és a beruházási munka néhány kérdéséről. Bevezetőiben rámutatott, hogy az 1972. január elsején életre hívott és a Magyar Beruházási Bank jogutódjaként működő intézmény feladatköre egyaránt magában foglalja a döntéselőlkészítés- ben való közreműködést, a pénzügyi lebonyolítást, az ellen- őírzést, valamint a beruházási tevékenység elemzését. Hosszú a kivitelezési idő Évente a fejlesztési bank mintegy 30—3o milliárd forintot folyósít elsősorban az állami nagy beruházásokra, illetve egyéb állami célcsoportos fejlesztésekre. Az idén például összesen 59 nagyberuházás megvalósítását finanszírozzák, s ezek együttesen 140 milliárd forint értéket képviselnek. Más beruházásokkal együtt 200 milliárd forint költségelőirányzaté fejlesztés finanszírozója és ellenőrzője a bank, tehát tapasztalatai több tekintetben mérvadóak. E tapasztalatok között első helyen a vezérigazgató a beruházások túl hosszú kivitelezési idejét említette, ami erőteljes befolyást gyakorol a gazdaságosságra, a befektetett tőke megtérülési idejére, s természetesen az eredetileg meghatározott népgazdasági célok elérésére is. A bank megállapításai szerint — hangoztatta Havas Péter — nagy szükség van a beruházási tevékenység gazdaságosságának növelésére, elsősorban az előkészítés javításával, a kivitelezési idő megrövidítésével, a költségek ésszerű határok közé való szorításával. Nagy a befejezetlen állomány Szó esett a kivitelezések elhúzódása kapcsán a beruházások befejezetlen állományáról ugyancsak, így arról, hogy bár a növekedés mértéke valamelyest lassult, az állomány még mindig nagy, s bizonyos értelemben fölösen terheli a népgazdaság erőforrásait. Az Állami Fejlesztési Bank több ízben élt és a jövőben is élni fog javaslattevési kötelezettségével, hogy elősegíthesse a kívánatos javulást. Lényeges tevékenységi területe a banknak az ár- és költségellenőrzés. 1973-ban például a bank ilyen irányú munkájának eredményeként 400 millió forint költségcsökkentést értek el, egyebek között a Dunamenti Hőerőmű Vállalat II—III. építési szakaszánál a költségvetést az ellenőrzés 2,6 százalékkal mérsékelte. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál csupán három tárolótartály szerelési költségeinél a bank 30 százalékos indokolatlan felszámítást állapított meg, s kereken 6 millió forinttal mérsékelték az előirányzott összeget. Erősíteni a fővállalkozói rendszert Széles körű tapasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy a kormány határozatának megfelelően a beruházások területén erősíteni szükséges a fő- vállalkozói tevékenységet, s erre a lehetőségek adottak is. Ugyanakkor útját kell állni annak a törekvésnek, amely a fővállalkozás látszatával ügyeskedve, pusztán többlet haszonra kíván szert tenni, mert úgy növelné a költségeket e magatartás, hogy semmit nem adna annak fejében. Havas Péter ezzel kapcsolatban rámutatott arra is, hogy az egymást követő ötéves tervidőszakokban jelentősen növekszik a beruházások átlagos nagysága. Míg a harmadik ötéves tervben az állami nagyberuházások átlagos értéke hárommiúiárd körül volt, a negyedik ötéves tervben már 8—9 milliárd között van. s az ötödik, illetve a hatodik ötéves tervben már nem lesz egyedülálló a 15—20 milliárd forint költségelő- iránvzatú egvedi naevberuhá- zás s«n. F tény. sok egyéb mellett, szintén a fővállalkozói rendszer szükségét húzza alá, de természetesen úgy, hogy a fővállalkozó mind a költségek, mind az eredmények tekintetében viseli a felelősséget. II sngedh stetlen az elemzés A bank vezérigazgatója tájékoztatója további részében tevékenységi körük egyik fontos, de ma még kezdeti szakaszában levő módszerével, a gazdaságossági elemzésekkel foglalkozott. A közelmúltban a folyamatban levő nagyberuházások közül 46 termelő jellegű létesítménynél elemezték a gazdaságosságot népgazdasági, illetve vállalati szinten. E vizsgálat alá vont létesítmények mintegy 94 milliárd forint összköltséget képviselnek. E beruházások egyharmada gazdaságosnak, fele pedig elfogadhatónak minősül, egyha- toda pedig már ma is gazdaságtalan. E számítások ugyan tartalmaznak bizonyos torzításokat és pontatlanságokat, de kétségtelenül arra intenek, hogy a jövőben növelni szükséges a vállalatok érdekeltségét a befektetett összegek megtérülésének gyorsításában, esetleg olyan módon is, hogy a pénzt az állam nagyberuházásoknál nem juttatásként, hanem kölcsönként adja. Havas Péter tájékoztatója befejező részében annak fontos szerepét emelte ki, hogy a jövőben két szakaszban történik a beruházási döntések meghozatala, s ez lehetővé teszi, hogy már a beruházási cél kialakításakor a bank a korábbinál hathatósabban közreműködjön, elősegítse a gazdaságosság és a pénzügyi kihatások reális megítélését. Mód van a tartalékok hasznosítására Kétségtelenül valamelyest kiegyensúlyozottabbá vált a beruházási tevékenység a legutóbbi két esztendőben, de tagadhatatlan az is, hogy még nagyok a tartalékok, ezek hasznosítására mind kormányzati, mind ágazati szinten, de a vállalatoknál is intézkedéseket kell tenni. Ezt a többi között elősegíti az új beruházási döntési eljárás hamarosan megtörténő jogszabályi rendezése, de ugyanakkor minden területen kutatni kell a jelenleginél jobb módszereket. Befejezésül az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója az újságírók kérdéseire válaszolt. Munkatársunk több kérdésére felelve, egyebek között elmondotta, hogy az egyedi nagyberuházásoknál, így például a Dunai Kőolajipari Vállalatnál mutatkozó többletköltségek egy része elfogadható, indokolható. Egy másik része viszont kétségtelenül tervezési hibákra, felületes előkészítésre vezethető vissza, s a következő években még sok mindennek kell történnie annak érdekében, hogy e ma tipikusnak tartható jelenség megszűnjék. Egy további kérdéssel kapcsolatban rámutatott a felelősségi rendszer tökéletesítésének szükségszerűségére, mert az ésszerű kockázat és a túl nagyvonalú tervezés közötti különbségtevés elengedhetetlen. M. O. JOGELŐDJE TÖBB MINT 100 EVES Összhangban az élelmiszer-gazdasággal Megkezdődött Gödöllőn a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos ülésszaka Kedden Gödöllőn megkezdődött a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos tanácsának nyilvános ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson, amelyen megemlékeztek az intézet átszervezésének 25. évfordulójáról, megjelent dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, ott voltak a varsói, a prágai, a potsdami és a stuttgarti társintézetek küldöttei. A plenáris ülést dr. Bánházi Gyula, az intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Dimény Imre mondott beszédet. Bevezetőjében megemlékezett az intézet múltjáról, amelynek elődjét — a Mosonmagyaróvári Gépkísérleti Állomást — több mint 100 évvel ezelőtt alapították. A szocialista szellemben átszervezett Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet 25 évvel ezelőtt Budapesten kezdte meg munkáját. Kezdetben egyik fontos feladata volt, hogy megvizsgáljon és elbíráljon minden használatos és esetleg bevezetendő mezőgazdasági gépet, munkaeszközt. Később a komplex géprendszerek vizsgálata került előtérbe, majd — a 60-as évek végén — az állattartás gépesítésére vonatkozó vizsgálatokkal egészült ki az intézet tevékenységi köre. A miniszter végül elismeréssel szólott arról az erőfeszítésről, amelynek a burgonya, a cukorrépa, a szója, a borsó, a sárgarépa és egyéb növények komplex technológiájának, géprendszerének a kialakítása a célja. Beszélgetés a könyvtárban Öntözés, legelő, állomány A hivatalos program így hangzott: Haraszti Ede, az Állatorvostudományi Egyetem docense tart előadást a korszerű szarvasmarha-tenyésztésről, a mezőgazdasági könyv, hónap keretében az albertir- sai könyvtárban. Ám néhány perccel az előadás megkezdése előtt, Haraszti Ede éppen derűs anekdotákat mesélt a köréje gyűlteknek. Derűs hangulat Amilyen a kezdet, olyan a folytatás. A könyvtár nagyobbik termében, ahol a felnőttek számára kölcsönzik a könyveket, az ízes, szép beszédű előadás alatt is megmaradt a derűs hangulat. Igaz, az előadó sem bocsátkozott minduntalan tudományos fejtegetésekbe, közvetlen egyszerűséggel számolt be tapasztalatairól, ismertette a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés legújabb módszereit, beszélt a legelő- gazdálkodás fontosságáról. Pedig tarthatott volna tudományos előadást is, mint délelőttönként az egyetemen: szakemberek előtt beszélt; agrármérnökök, állatorvosok, állattenyésztési brigádvezetők ültek vele szemben. A két helyi és a szomszédos ceglédber- celi termelőszövetkezetből. Ott volt a Dimitrov elnöke, Farkas Pál, és főállattenyésztő állatorvosa, dr. Tóth János. A Szabadságból Hegedűs Lajos főállattenyésztő, dr. Ádám Tamás állatorvos, Gyovai Pál főmezőgazdász. Még a cegléd- berceli Egyetértésből is hu- szonketten jöttek át Albertir- sára Balázs Antal elnök vezetésével, hogy meghallgassák a körükben nagy tekintélynek örvendő egyetemi docens előadását, s utána kötetlen formában még hosszan elbeszélgessenek vele. Válasz a hogyanra Dr. Ádám Tamás állatorvos például arra kért tanácsot, hogy ahol nincs mód az öntözésre, a nyarak pedig forrók, hogyan lehet mégis dúsabbá tenni a legelőket. S a válasz: konkrét jótanács; a 6zudáni fű egy nemesített változata bőtermő, s kitűnően tűri a legforróbb nyarakat is. Dr. Tóth János, a Dimitrov állatorvosa viszont eredményeket sorjázott. Tavaly a gazdaság tiszta nyereségének tizennyolc százalékát a szarvasmarha-tenyésztés hozta. Háromszázhatvanas szakosított telepüket az idén már négyszázasra bővítik. Elmondotta, hogy a gazdaságban a tejtermelés öt esztendő óta meghaladja a tehenenkénti háromezer litert, a tavalyi átlag pedig háromezer-kétszázötven liter volt. Egy liter tej előállítási költsége öt forint négy fillér, az értékesítéskor viszont hét forint huszonnégy fillért kapnak érte literenként. Évente átlagosan kétszázötven hízómarhát értékesítenek harminchat forintos kilónkénti áron, ami számukra igen kedvező, mert egy kiló hús előállítási ára a gazdaságban nem több huszonhat forintnál. vagyis kilónként tíz forint a hasznuk. A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezetben szintén jelentős üzemág az állat- tenyésztés. A gazdaság négymillió-nyolcszáznyolcvan. ezer forintos tiszta nyereséggel zárta 1973-at, s ebből kétmilE feladatok, mint mondotta, összhangban vannak az élelmiszer-gazdaság érdekeivel. Beszéde után hét előadás hangzott el, többek között a korszerű szójatermesztés technológiájáról, a szőlőterület gépesítéséről, az intenzív burgonyatermesztés gépi technológiájáról. A tanácskozás ma hat szekcióban folytatja munkáját. Barátságiitok a Szovjetunióba A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága az IBUSZ- szal karöltve, az idén is szervez barátságutakat a Szovjetunióba. Az első csoport 64 résztvevővel, repülőgépen a tavasz folyamán utazik Leningrádíba. A meghirdetett utakra a megye üzemeiben, gazdaságaiban rendkívül nagy az érdeklődés, ezért egy újabb le- ningrádi csoport augusztusban, egy másik csoport pedig Moszkva—Leningrad útvonalon novemberben indul. A népfront megyei bizottságán már folynak az előkészületei az újabb, immáron nyolcadik Pest megyei barátságvonat szervezésének. A több mint háromszáz résztvevő október elején két hetet tölt a Szovjetunióban. lió-százezer forintot az állat- tenyésztés hozott. Mindezt Balázs Antal elnök közölte minden dicsekvés nélkül a körülötte ülőkkel. Aztán a hogyanra is választ adott, mert ezen az estén elsősorban ez érdekelte az egybegyűlt szakembereket. Éppen tíz esztendeje kezdtek hozzá a korszerű legelőgazdálkodáshoz. Abból indultak ki: kétszáznegyven hold legelőjük van, több nem lesz a jövőben sem, az állatállományt viszont fejleszteni kell. Ezt azonban csak a hozam növelésével érhetik el. S az eredmény: ma már több mint kétszer annyi takarmányt takarítanak be arról a területről, mint tíz esztendővel ezelőtt. A kétszáznegyven hold termése bőségesen elég a kétszáztizenkét közös, a százhúsz háztáji tehénnek és a százhetven növendékmarhának. Táguló látókör Délután négykor kezdődött ez az érdekes és hasznos, előadással egybekötött beszélgetés az albertirsai könyvtárban s este hétkor még több mint harmincán ülték körül Haraszti Edét. A beszélgetés sokszínű volt. A számokat, tényeket ízes történetek, viták fűszerezték, az egyetemi docens jó tanácsai egyengették a beszélgetést. Sok ilyen estére lenne még szükség és nemcsak itt, Albertirsán, hanem a megye minden településén, hogy tovább táguljon a látókör, s ennek nyomán gyorsuljon a fejlődés, az előbbrelépés üteme a mezőgazdaság minden területén. Prukner Pál Szakszerűen, jogszerűen L evél érkezett egy községi tanácstól. A címzett — mint elbeszélte — kíváncsian tépte fel a borítékot, sejtette, hogy üdülőtelkével kapcsolatos ügyről lehet szó benne, mert más ezzel a távoli, kicsiny községgel nem kötötte össze. Hiába forgatta azonban a papírt, nem tudta megállapítani, hogy levél vagy értesítés, esetleg felszólítás, mert a küldeménynek egyetlen sorát sem lehetett elolvasni. A stencilen sokszorosított és figyelmetlenül, hanyagul borítékolt mondanivaló olvashatatlansága miatt titokban maradt. Az államigazgatási szervet tisztelő, no meg kíváncsi telektulajdonos utána járt a levélnek. Elutazott a helyi falucskába megtudni a titkot. Ott helyben azután a tanács tisztviselői bocsánatot kértek. Egyszer a levél olvashatatlansága miatt, egyszer, amiért hiába fárasztották ügyfelüket, mert mint kiderült, illetéktelenül szólították fel, hogy bontsa le a már felépült víkendhá- zát, mert a telkén nem lehet építkezni. Rövid eszmecsere után arra is fény derült, hogy éppen a tanács szólította fel két-három évvel ezelőtt az illetőt: építkezzen, telkét az üdülőkörnyezet miatt nem hagyhatja üresen. A telektulajdonos hiába vitatkozott, mondván, pénze nincs: kötelezték az építésre. Épitési engedéllyel azután faházat húzott fel, s ma már hétvégeken örömmel tölti benne idejét. Most pedig azt kérik, hogy... rém, nem kérik, élnéN' zést kérnek inkább, tévedés volt. A Ráckevei-Duna-ág egyik községe egy vállalattal szerződött, hogy a Du- na-parti telkeket a vállalat saját dolgozói között osztja fel, s bérletbe adja. Így az előírás szerinti házak felépítését is a vállalat engedélyezte. A napokban egymás után kapták ezek a dolgozók a felszólítást, érthetetlen módon arról, hogy fizessék be a tanácsnak az engedély nélküli építkezés után járó büntetést. Mintegy negyven dolgozó szaladgál feleslegesen amiatt, hogy érvényt szerezzen a korábbi megállapodásnak ... Szerencsére ilyen félreértések ritkán és mind ritkábban fordulnak elő a legkisebb létszámmal dolgozó tanácsnál is. Az is, hogy udvariatlanul levelezzenek az állampolgárokkal. Formális, olvashatatlan felszólítások csak tévedésből kerülhetnek postára. Nem régen a megyei tanácsnak egyik vizsgálata állapította meg, hogy a tanácsok önállóságával nőtt felelősségük is, és az új törvény is hozzájárul ahhoz, hogy a tanácsok kapcsolata a régebbinél szorosabb a lakossággal. A tanácsok munkáját különböző bizottságok segítik. Ezeknek tagjai részben tanácstagokból állanak, részben másutt dolgozó társadalmi aktívákból. Az egyik legjobban működő bizottság a jogi és igazgatási, amelynek munkáját e héten értékeli a megyei tanács ülése. Ez a bizottság hivatott arra, hogy segítse a tanácsokat szakszerűen munkálkodni. vigyázzon a jogszerűségre, s törekszik, hogy általa is erősödjön a tanács és a lakosság kapcsolata. A megyei tanács, a tanács és szervei működési és szervezeti szabályzatáról szóló rendeletében intézkedett ennek a bizottságnak a létrehozásáról, amely javaslattevő. véleményező, ellenőrző, előkészítő és ösz- szehangoló tevékenységet folytat. Vizsgálja az érvényben levő tanácsrendeletek végrehajtását, segít a hatóságpolitikai elvek megalkotásában és figyelemmel , kíséri megvalósulásuk hatását. A bizottságnak kilenc tagja van, közülük öt tanácstag, négyen pedig nem. tanácstagok. A nem tanácstag bizottsági tagok oly módon is segíthetik bizottságuk munkáját, hogy hétköznapi tevékenységük során számtalanszor találkoznak maguk is tanácsi intézkedésekkel. M unkájuk tervszerű: 1971 óta tizenhárom alkalommal üléseztek, s tizenhét napirendet tárgyaltak. Érdeklődésükre, aktivitásukra jellemző, hogy tizenhárom javaslatot terjesztettek elő, részben a megyei tanács végrehajtó bizottságának, részben a szakigazgatási szerveknek. Valamennyi javaslat alapján intézkedtek is. Az ügyrendi bizottsággal szorosan együttműködnek, hiszen munkájukban sok közös vonás található. így a többi között együtt vizsgálták a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait. Jellemző munkájukra, hogy közvetlen kapcsolat, tanulmányozás alapján alakítják ki véleményüket. Ilyen volt például, amikor 1973-ban a tanácsi dolgozók továbbképzését vizsgálták, valamint az új hatáskörök adta feladatok intézését tekintették át. A bizottság segédkezett abban is a tanácsnak, hogy felkutassa a helyi sajátosságokét és az abból fakadó igényeket. Szerepük volt az igazgatási osztály munkájának értékelésében is, vagy abban: az új hatáskörök gyakorlásának milyenek a személyi és a tárgyi feltételei. Emlékezetes munkájukban a .hatósági ügyintézés törvényességi felügyeleti vizsgálatainak tapasztalatairól készült jelentés megvitatása. A megyeihez hasonlóan dolgoznak a helyi jogi és ügyintézési bizottságok és törekszenek arra, hogy szakszerűséggel, a jog teljes ismeretében megóvják a tanácsokat a tévedésektől, attól, hogy akár kis dologban is vétsenek a tanács és a lakosság kapcsolatában. Sági Agnes
