Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

1974. FEBRUÁR 26., KEDD MS* Meet Et <JCh-lap A kötőszó felesleges Felesleges, mert nem két dolog közötti választást jelöl; azonos teendőket hiba elhatárolni. A váci vá­rosi pártbizottság ülésén a felszólalók egyike így fo­galmazott: „A gyárban sokan úgy teszik fel a kérdést, hogy munkáspolitika vagy szövetségi politika, s bár tudjuk, a kérdésfeltevés e formája helytelen, a benne rejlő szemléletet csakis érvekkel, szívós felvilágosító munkával lehet megcáfolni.” A lényegre tapintó, okos felszólalás olyasmire villantotta rá a figyelem suga­rát, amit akár elméleti, akár gyakorlati kérdésként hiba lenne szem elől téveszteni. Mert kétségtelen, a vagy-vagy alapon történő mérlegelés a közvélemény széles rétegeiben föllelhető. Szilárd elvi alap A munkásosztály és a szö­vetkezeti parasztság szövetsé­ge, a párt szövetségi politiká­ja szilárd elvi alapokon nyug­szik. Az MSZMP 1957. június 27—29-én megrendezett orszá­gos értekezletének határozata történelmünk drámai időszaka után szögezte le: „A népi de­mokratikus állam egy osztály, a munkásosztály hatalmát testesíti meg, de a munkás- osztály e hatalom gyakorlásá­ba bevonja szövetségesét, a parasztságot is. A munkásha­talom ezáltal öltött néphata­lom — a népköztársaság álla­ma pedig munkás-paraszt ál­lam jelleget”. Vajon a szilárd elvi -alap automatikusan rendezné a szövetségi politika napi rész­kérdéseit? A felelet csakis ta­gadó lehet, ám a gyakorlatban a viszonyok kuszáltabbak, s így a válasz sem ennyire vilá­gos. A végletek veszélye Sűrűn túl könnyedén bá­nunk a fogalmakkal, megsért­ve ezzel igazi tartalmukat. Mert leegyszerűsíthető-e a munkás-paraszt szövetség a jövedelmekre, a piaci árakra, a munkaerőhelyzetre? S mégis, sokszor vagyunk fültanúi an­nak, hogy ebben a megfogal­mazásban kommentálják a ceglédi piac fővárosinál is magasabb árait, a gödöllői üzemek dolgozóinak, s a járás termelőszövetkezeti parasztsá­gának keresetét, a ráckevei járás szövetkezeti kiegészítő üzemágainak tevékenységét, s annak összefüggését az ipari üzemek munkaerőgondjaival. Ne vitassuk: a szövetségi politikában minden tényező­nek szerepe lehet, de igenis vitassuk azt a gondolkodásmó­dot, mely mindenféle intézke­dést, tényt aszerint mérlegel, hogy az kinek kedvez. Ta­valy márciusban a megyé­ben 85 ezer munkás és köz­vetlen termelésirányító kapott alapbéremelést. Ez az intézke­dés a munkásoknak „kedve­zett”. Valóban? -Gondoljunk csak arra, hogy ezeknek a munkásoknak a tetemes része olyan családokban él, ame­lyekben a másik kereső a me­zőgazdaságban tevékenykedik, a harmadik értelmiségi... A munkás-paraszt szövetséget ezért hiba úgy felfogni, mint taktikát, mint a társadalmi ér­zékenység mérlegének nyelvét, aminek hol erre, hol arra kell billennie. Téves ismeretek Meghökkentő, hogy mind a munkásság, mind a parasztság körében mennyi téves ismeret él a másik osztály életkörül­ményeiről, társadalmi-gazda­sági helyzetéről, politikai-er­kölcsi arculatáról, életmódjá­ról. Pest megyében a fizikai dolgozók száma meghaladja a 300 ezret, nagyobb részük ipa­ri, építőipari munkás. Nem­csak a városokban, hanem egyre inkább a községekben is a munkások döntő tényező­vé válnak mind számszerű sú­lyuknál fogva, mind politikai erejüket tekintve. Ám éppen ezért meghökkentőek azok a szegényes ismeretek, melyek körükben a termelőszövetke­zeti parasztságról élnek, hat­nak. Ikladon, az Ipari Műszer­gyárban például jó néhány munkás azért kérte ki a mun­kakönyvét, mert hitelt adott a mendemondának, miszerint a járás néhány termelőszövet­kezetében havonta a tízezer forintot is megkeresheti... A Csepel Autógyárban ugyanez történt. A távozók megdöbben­ve tapasztalták, hogy a szö­vetkezeti kiegészítő üzemág­ban bizony gyatrák a szociá­lis körülmények, a kereset nem nyolcórás munkanapra vonatkozik, s persze, a tízezer forinttól is messzeesik. Több­ségük visszatért a gyárba ... Közös érdekek Apró mozzanatot említet­tünk a munkás-paraszt szövet­ségből, s kétségtelen, ismeret- szerzés miatt kár lenne ilyes­fajta kiruccanásokra biztatni a munkásokat. Az ismereteket más és sokféle módon lehet­séges, szükséges eljuttani, amihez ugyan hozzájárulhat­nak a rendszeressé vált mun­kás-paraszt találkozók, de csakis ezekre bízni az eszme­cserét képtelenség. Márpedig tapasztalható ez, mind az üze­mi, mind a községi pártszer­vezeteknél. Eltúlozva, de a lényeget nem torzítva: sok helyen be­érik az elvi nyilatkozatokkal, a munkás-paraszt szövetség méltatásával, s eközben nem fordítanak figyelmet a napi aprómunkára, a folyamatos és kölcsönös információra, a té­nyek megismertetésére. Mind­ezek hiánya, illetve gyenge­sége magyarázza, hogy az Öt üzemben tett próba szerint a megkérdezett húsz munkás közül mindössze három tudott pontos feleletet adni e sorok írójának arra, hogy mennyi a munkaidő a termelőszövetke­zetekben, s csupán egyetlen egy közelítette meg válaszával azt az összeget, amelyet a megyében a közös gazdaságok tagjai 1972-ben átlagos része­sedésként kaptak. (27 316 fo­rint). S ez az egy munkás is pártalapszervezeti titkár, pro­pagandista ... Az MSZMP 1962. november 20—24-én tartott VIII. kong­resszusának határozata leszö­gezte: „A szocializmus teljes felépítésének napirenden levő feladatai összhangban vannak az egész nép érdekeivel, ért­hetők, vonzók és lelkesítők számára”. E feladatok végre­hajtása közben azonban a részleteket, az apró mozzana­tokat is érthetővé, vonzóvá kell tenni! Különböző nézőpontok Hallani véleményeket, me­lyek hangoztatói úgy gondol­ják, most a munkáspoiitika került előtérbe, a szövetségi politika rovására. Ezt vélik bi­zonyítottnak a várospolitikai tevékenység munkásközpontú- ságáinak kiemelésével, a ráter­mett fizikai dolgozók vezetővé nevelésével, a béremelések­kel ... Más vélekedések ugyanakkor a parasztság „kon­junktúráját” emlegetik, bizo­nyos termékek fölvásárlási árának emelését, a mezőgaz­dasági beruházások állami tá­mogatását, az iparszerű nö­vénytermesztéshez nyújtott ál­lami hiteleket hozva fel érv­ként. E nézőpontoknak az a saját­ja, hogy csupán eseteket ítél­nek meg, s nem folyamatot szemlélnek. Elhanyagolják egyebek mellett az olyan té­nyezőket, mint az iparszerű mezőgazdasági termelés kiha­tása a gondolkodásmódra, az iparban nemrég dolgozók munkássá válásának folyama­ta — a megye munkásságá­nak mintegy 35 százaléka a mezőgazdaságból került át az üzemek világába! —, az alap­vető érdekek egyezősége, a részérdekek esetleges ütközé­se. Áthidalható ellentmondások A leegyszerűsítésre hajlamo­sak, a problémákkal szembe­nézni restek, úgy gondolják: ha egyszer van ez a szövet­ség, akkor menjen minden, mint a karikacsapás. Nem árt fölidézni számukra azt, amit a párt X. kongresszusán a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban így fogalmaztak meg: .. viszonyaink között is adódnak ellentmondások a fej­lesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a munkások és a parasztok érdekei, a társada­lom általános érdekei és a cso­portérdekek, valamint az egyé­nek érdekei között. Az érde­kek különbözősége jelentkezik a nemzeti jövedelem elosztása­kor, ár-, bér- és piaci viszo­nyokban, a város és a falu kö­zötti különbségek gyorsabb vagy lassúbb kiegyenlítésének meghatározásában és más kér­désekben." Áthidalható ellentmondások ezek? A gyakorlat bizonyítja, hogy igen, de természetesen nem a szövetség emlegetésé­nek varázsigéjével! Talán ép­pen ott a baj, hogy sokan és sokszor csupán hivatkoznak erre a szövetségre, s így vél­nek a feszültségeken enyhíteni, miközben mellőzik az okok feltárását. Érthető, hanem jut­nak semmire, ha azon sirán­koznak, hogy ,,a problémák új ratermelődnek”. Több, mint másfél évtizede a párt szövetségi politikája tö­retlen, a munkás-paraszt szö­vetség szilárd. A munkásosz­tály, a szövetkezeti parasztság politikai arculata, gazdasági helyzete ez idő alatt hatalma­sat változott, s éppen e válto­zások fényében bukkantak elő új, részletekbe menő felada­taink. Azok a teendők, melyek lépésről lépésre megértetik, elfogadtatják a szövetségi po­litika hétköznapi gyakorlatát, melyek a ma még széles kör­ben hallható vagy kötőszócskát fölöslegessé, mert értelmetlen­né, indokolatlanná teszik. Mészáros Ottó Szolgáltatóház épül Szentendrén Segít a tanács és a KISZÖV A szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet régen húzó­dó gondra tett tavaly pontot, amikor mintegy 300 ezer fo­rintos költséggel, felújította dunabogdányi szolgáltatóházát. Az idén, alkalmazkodva a fej­lesztési tervekhez és a lakos­ság igényeihez, a szövetkezet megkezdi szentendrei szolgál­tatóháza felépítését. A nagy összegű beruházáshoz támoga­tást ad a Pest megyei és a szentendrei tanács, valamint a Pest megyei KISZÖV is. Kialakítják a szakmai bérek országos táblázatát A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülé^J tartott, jelentést hallga­tott meg a fizikai munkások ke­reseti , arányairól és állást fog­lalt a szakmai bérek országos táblázata kialakításának kér­désében. Állást foglalt továb­bá az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari, kivitelező építőipari te­vékenységet végző munkások, s közvetlen termelésirányítók béremelésének, az ipar és ki­vitelező építőipar állami szek­torában dolgozó kisegítő al­kalmazottak, valamint a szín­házak és színházjellegű intéz­mények dolgozói béremelésé­nek kérdésében is. Az említett témákkal kapcsolatos javas­latait a Minisztertanács elé terjeszti. Megvitatták a SZOT elnök­sége 1973-ban végzett munká­járól szóló jelentést, valamint a szakszervezetek 1974. évi költségvetéséről előterjesztett tájékoztatót. A VÁCI KÖTÖTTÁRUGYÁR ÚJ TERMÉKEINEK BEAAUTATÓJA Hazai ala 720 millióétt kötöttáru A képen balról jobbra: Szurdi Tegnap délután a Pest me­gyei Tanács dísztermében mu­tatták be a Váci Kötöttáru- gyár legújabb termékeit, amelyek már a több évig tar­tó rekonstrukció után az új gépsorokon készültek. A bemutatón jelen volt Ke­serű Jánosné könnyűipari és Szurdi István belkereskedel­mi miniszter is, Cservenka Ferencnének, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkárának és dr. Mondok Pálnak, a Pest megyei Ta­nács elnökének társaságában. A csaknem nyolcvan darabos kollekciót megtekintette Földi László könnyűipari miniszté­riumi államtitkár, Boros László belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, valamint a Pest megyei pártbizottság, a Pest megyei Tanács és a két minisztérium több vezető tisztségviselői e. A megjelenteket a gyári kollektíva jelenlevő képvise­lői nevében Bártfai Győző igazgató üdvözölte. Elmondta, az 1885-ben alakult textil­Milliárdos kínálat Gondoltak a gyermekekre és idősekre is Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Field Noelné nyugdí­jasnak, a magyar és nemzet­közi munkásmozgalomban ki­fejtett tevékenysége elismeré­séül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést l.osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára. Az Elnöki Tanács Kara An­na nyugdíjasnak a munkás- mozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta. A Népköztársaság elnöki Tanácsa Fürtös Ferencnét, a budapesti pártbizottság okta­tási igazgatósága tanárát, nyugállományba vonulása al­kalmából, több évtizedes ok­tató- és mozgalmi munkájá­nak elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést Ka­tona Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titká­ra adta át Az idén tovább növeli for­galmát, szélesíti választékát: összesen 1 milliárd 200 millió forintos értékesítést vett terv­be a Szövetkezetek Országos Árubeszerző és Értékesítő Közös Vállalata. Terveit a közelmúltban egyeztette a 111 alapítóval, amelyek mindegyi­ke áruházzal, illetve szaküz­lethálózattal rendelkezik. Kö­zös vállalati formában 1974 a Szöváru második munkaévét jelenti. Az idén a milliárdot meg­haladó értékű árutömegen belül a Szöváru mintegy 700 millió forint értékű külön­féle ruházati cikket hoz for­galomba. A választék a kü­lönlegességektől az olcsó áruk sokíéle változatáig terjed; összeállításánál gondoltak az idősebb kor­osztály igényeire, a gyer­mekdivat változásaira is. A gyermek- és bakfiskonfek­ció arányát 30 százalékra emelik, s a félmillió darab kötöttáru, valamint az 1 ÍO'O 000 pár lábbeli egyne­gyed része is a gyermekek számára készül. A kötöttáru-választékot gaz­dagítja a múlt évben mun­kába állt új gyomai üzem, a Cooproduct is. Japán gépeken, nyugati importfonal felhasz­nálásával készült termékeit hazai piacon csak a Szöváru hozhatja forgalomba; az idén mintegy 200 ezer darabot. Forgalomba hoznak több mint 500 millió forint ér­tékű vegyes iparcikket is. Az idén a múlt évinél lénye­gesen több villanydarálót, nö­vényvédő gépet, öntözési kel­léket, kéziszerszámot, -eszközt árulnak a szövetkezeti bol­tok és szaküzletek. A már megépült otthonok számára pedig 11 ezer gáztűzhelyet és olajkályhát szereztek be. munkatársának, hogy a be­mutatót két hét múlva a ke­reskedelem képviselőinek is megtartják. A nyolcvan mo­dellből ők jelölhetik ki, mi után érdeklődnek majd leginkább. Egy-egy fazont legalább há­romezer darabból kell legyár­taniuk többféle színben és méretben. összesen 600—700 ezer darabot tudnak ez évben készíteni. A női és gyermek kötöttáru egyébként már az új mérettáblázat szerint ké­szül. K. M. István, Keserű Jánosné és Cser­venka Fereucné. gyár az utóbbi évtizedekben főleg kötöttárut, tréningöl­tözékeket gyártott. Termékeik már elmaradtak a korszerűbb fazonoktól, az alapanyagban sem használtak annyi szin- tétikus fonalat, mint amennyi a jobb, mutatósabb öltözékek elkészítéséhez kell. Így ke­rült sor a rekonstrukcióra, amely 250 milliós ráfordítás­sal szinte kicserélte a régi üzemet. Fokozatosan újabb és újabb gépsorokat szereltek fel, új vidéki telephelyeket adtak át. Mindennek köszön­hető hogy már az idén meg­közelítőleg 720 millió forint értékű kötöttárut állíthatnak elő. A hazai piacon kívül gyártmányaik jelentős részét exportra is készítik, a min­ták nagy sikert arattak a Szovjetunióban, Angliában, Belgiumban és az NSZK-ban. A dobogón felvonultatott darabokhoz részletes tájékoz­tatót fűztek. Az új jacquard- gépek lehetővé tették, hogy most már nemcsak hosszanti, hanem mintás, keresztcsíkos, vagy virágmintás sávokkal díszítsék a szabadidő-ruhá­kat, a podyamid-pamut alap­anyagú tréningeket. Ugyan­csak nálunk még kevésbé használt, de a régi zipp zárnál célszerűbb nyomógombos megoldásokat alkalmaztak. Nagy sikert aratott a gyár szintétikus szálból kötött, hur­kolt eljárással készült far­meranyaga, amelyből rend­kívül ízléses felnőtt és gyer­mek szabadidő-, valamint is­kolaruhákat készítettek. Ugyancsak itt vonultatták fel az Iparművészeti Tanács gyer- mekruha-pályázatán díjat nyert juniform gyermekruha- sorozatot. A színes, rendkívül deko­ratív női ruhák poliészter­ből, körkörös jacquard-gépe- ken készültek, amely gépsor újfajta megoldásokat biztosít. Az anyagba nemcsak színes mintát, hanem apró lyukacs- kákat is sző, ami a kelmét rendkívül változatossá teszi. A bemutató alatt Várhegyi Lajosné, a Váci Kötöttáru- gyár kereskedelmi főosztály- vezetője elmondotta lapunk Nagyon vidám, színes kockás, százszázalékos szintetikus alap­anyagból készített nyári gyermek- öltözék. Könnyű, lazán hurkolt nyári frottíranyag, jacquard-gépen tar­kán belekötött mintával. Koppány György felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents