Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
1974. FEBRUAR 3., VASÁRNAP “K^úrlap 3 Az 1973. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalrólJ százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. A számítástechnikai program'végrehajtásában részt vevő híradástechnikai ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a program részét képező „R 10” kisszámítógépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számos gépipari fogyasztási cikk — centrifuga, hűtőszekrény, villamos és gáztűzhely stb. — termelése is. A könnyűipari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövőiparé 16 százalékkal, a textil- ruházati iparé 17 százalékkal, a cipőiparé 13 százalékkal, a bútoriparé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsavgyár- tás, a nitrogénműtrágya-termelés, a kőolajfeldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyagiparon belül a finomkerámia-ipar 10 százalékkal, a mész- és cementipar 12 százalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett 9 százalékkal nőtt a cementbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több, mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolajipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első háromnegyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellátási nehézségek a II. félévben fokozatosan megszűntek. NÉHÁNY fontosabb iparcikk TERMELÉSE az 1373. évi az 1973. évi tényleges tény mennyiség az 1372. évi _____________százalékában Vi llamo-senergia, milliárd Kwó 17,6 108 Szén, millió tonna 26,8 104 Kőolaj, millió tonna 2,0 101 Földgáz, milliárd köbméter 4,8 118 Benzin, millió tonna 1,3 106 Fűtőolaj, millió tonna 2,9 104 Gázolaj, millió tonna 2,8 117 Hengerelt acél, millió tonna 2,3 103 Bauxit, millió tonna 2,6 110 Timföld, ezer tonna 655,1 3,4 126 Cement, millió tonna Húzott síküveg, 115 millió négyzetméter 9,3 97 Kénsav, ezer tonna Nitrogénműtrágya (ható647,8 114 anyagban), ezer tonna 403,6 108 Műanyagok, ezer tonna Szintetikus alapú vegyi szálak 111,7 112 Szálak, e^er tonna 9,6 146 Autóbusz, darab Tehergépkocsi, dömper, 7781 U2 darab 2825 61 Televízió, ezer darab 353.0 101 Hűtőszekrény, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter 371,2 112 346,3 111 Kötöttáru, ezer tonna 16,0 109 Cipő, millió pár 41,2 111 Hús, ezer tonna 305,3 92 Vaj, ezer tonna 22,3 126 Sajt, ezer tonna 27,9 132 Sör, millió hektoliter 5,8 118 Beruházás — építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege folyó árakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti döntésűeké 5 százalékkal volt több az előző évinél. Összehasonlítható árakon a beruházások volumene megegyezett az 1972. évinél. Az ipar fejlesztésére több mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal, kb. 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a víz- gazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot, az 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagyberuházások közül nem fejeződött be a mohácsi farostlemezgyár fejlesztése, és csak részlegesen kezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a telefon- hálózat bővítése, a kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt, és az év végén elérte a 100 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentráltsága: az év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A visz- szautasított építési igények tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több az 1972. évinél Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit Az építőipari tevékenység korszerűsödött Nőtt a könnyűszerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, ill. panelos technológiával készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakás-építés jelentősen, több mint hétezerrel meghaladta azt. A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mezőgazdaság — vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott kb. 1 százalékkal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben 2—3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben — az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt. Kiemelkedő volt a búza, a kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több, mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. néhány főbb mezőgazdasági TERMÉK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA termésmennyiség, millió tonna 1972 1373 Búza 4,1 4,5 Kukorica SyS 5,9 Cukorrépa 2,3 ZA Burgonya L3 1,2 Bor, millió hl 5,0 «,1 terméisátlag, q/hektár Búza 31,0 34,8 Kukorica 39,8 40.5 Cukorrépa 370,1 297,9 Burgonya 110^ 109,3 A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt. A vágómarha- és a tej felvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A sertésállomány az év végén 8 millió volt, 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés-felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-tagok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 volt, mintegy 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-alkalmazottak száma kb. 117 000 volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort, 1400 kultivátort, több mint 1600 gabonakombájnt stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 százalékkal nőtt és egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 215 kg jutott. Az öntözött terület 310 000 hektár volt, 16 százalékkal nagyobb az 1972. évinél. A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica-vetésterület 30 százalékán, a cukorrépaterület 20 százalékán a termelés termelési rendszerben valósult meg. Folytatódott a szakosított állattenyésztő telepek létesítése és az állami gazdaságok és szövetkezetek több mint 500 szakosított szarvasmarha-, sertés- és baromfi- telepen folytattak iparszerű termelést. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátásának bővítése. A kiskörei vízlépcső üzembe helyezése a Tiszántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. Szállítás, hírközlés A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áruszállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és Diesel-mozdonyok üzembe állításával, a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személykocsik befogadóképességének növelése és a vasúti utazások számának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vágánypárú vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosító berendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személyszállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbuszközlekedésbe bekapcsolva. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot. Az állomány 94—95 százaléka, több mint 380 000 személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt. A közúti hálózat fejlesztése során elkészült többek között az M—7-es autópálya Székes- fehérvárig, a 4. sz. főútvonal ceglédi szakasza mintegy 30 km-es új nyomvonalon, a Nyíregyháza—Záhony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalomnak az újjáépített medvéi közúti Duna-hidat A helyi személyszállításban a villamosokon utazók száma csökkent, az autóbuszokon és a metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet—nyugati vonal üzembe helyezése után — naponta 500 ezren utaztak, kétszer annyian, mint 1972-ben. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése Győr— Pozsony, Budapest—Pécs, Budapest—Miskolc—Tokaj között. Pécsett elkészült és március óta működik egy 20 kw-os, a II. program vételét biztosító tv-adó. A telefonhálózat a budapesti, újdiósgyőri és ceglédi központokkal, 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásos rendszerbe, 8 helységgel több, mint egy évvel ezelőtt. K ü Ikere ske delem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST-országokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződéseket vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mező- gazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett. Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit. A végbement áremelkedéseket nem számítva, az export a tervezettet meghaladóan, kb. 11 százalékkal, az import az előirányzottnál kevésbé, kb. 3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán rubelelszámolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett. Az egyenleg dollár- elszámolásokban is aktív volt, az előző évi és a tervezett behozatali többlettel szemben, Fogla Ikoztatottság — jövedelmek — fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél. és más munkakörökbe^ min!;- egy 155 000 dolgozó munkaidejét .csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaí3Ő-csök- kentésben részesülők száma meghaladta á 2.3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó részük, kb. 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. A munkaverseny-mozgalomban számosán értek el kiváló eredményeket és kaptak kitüntetést. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következtében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2448 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, az építőiparban 2607 forint, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak emelkedését is figyelembe véve, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeli társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt. A családi pótlék összege kb. 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tejáremelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 683 000 volt, 75 000-rel több, mint egy évvel korábbam. Emelkedett a nyugdíjak havi átlagos összege is. Az év elején szokásos 2 százalékos nyugdíjemelésen túlmenően a tej- és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjanként további havi 50 forinttal növelték a nyugdíjakat. A fogyasztás jelentős részét képviselő kiskereskedelmi forgalom értéke folyó árakon 177 milliárd forint volt, 15,1 milliárd forinttal, 9.4 százalékkal több, mint 1972-ben. Összehasonlítható árakon számolva az összes forgalom 5,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 3,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 8,9 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybe vett szolgáltatások növekedése kisebb volt, mint az áruvásárlásoké. A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. Valamennyi tétel figyelembevételével az egy lakosra jutó összes fogyasztás 4.5—5 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A takarékbetét-állomány az előző évinél nagyobb mértékben, 7,4 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt és az év végén 62 milliárd forint volt 0 Áralakulás Az ipar termelői árszínvonala 2,5 százalékkal voxt magasabb az előző évinél. Az élelmiszeriparban 7 szazaiéKkal, a többi ága- zatoan együttvéve átlagosan 1,4 százalékkal emehtedtea az árak. Elsősorban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebben, mint az előző evekben. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Legnagyobb mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylatú forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése valamivel nagyobb volt, mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árak átlagosan 3,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok és a dohányáruk árát az év elején hatósági intézkedéssel felemelték. A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyömölcsé 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagos árszínvonala — alkoholtartalmú italok és dohányáruk nélkül számítva — 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Évközben több iparcikk árát hatóságilag csökkentették: alacsonyabb lett többek között bizonyos textil- és kötöttáruk, kozmetikai cikkek, műanyagok, az órák, hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok stb. ára. összességében a ruházati cikkek ára 2,1 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 1,8 százalékkal emelkedett, mindkét árufőcsoporté kisebb mértékben, mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak, a piaci árak és a szolgáltatások árának változását figyelembe véve, a fogyasztói árak — a tervezett kereteken belül — 3,5 százalékkal emelkedtek. Az emelkedés a parasztságnál és a kettős jövedelműeknél az átlagosnál valamivel kisebb, a nyugdíjasoknál valamivel nagyobb volt. Népmozgalom, egészségügyi ' ’"és kulturális ellátás Az ország népessége 1974. január 1-én 10 499 000 fő volt, 33 000-rel több, mint egy évvel ezelőtt. Az ezer lakosra jutó élveszüle- tések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-re, a halálozásoké 11,4-ről 11,8-re emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 ezrelékes volt 1000 élveszülöttre 33 egy éven aluli halálozás jutott, ugyanannyi, mint 1972-ben. Az orvosok száma az év végén 25 600 volt, 650 fővel több az egy évvel korábbinál. A körzeti orvosi hálózat 60 általános orvosi és 65 gyermekorvosi körzettel bővült. A kórházi ágyak száma 540 ággyal nőtt. A bölcsődei férőhelyek száma az év végén 45 000 volt, 2200-zal több, mint egy évvel korábban. A gyermekgondozási segélyt az év végén 191 ezren vették igénybe, 6000-rel többen, mint az előző évben. Főként társadalmi összefogás eredményeként, a tervezettnél nagyobb mértékben, tovább bővült az óvodai hálózat. 100 óvodáskorú gyermek közül 1972-ben 62 gyermek járt óvodába,. 1973-ban pedig 66. Az általános és középfokú oktatási intézmények nappali tagozatain tanulók száma a folyó tanévben — az iskoláskorúak számának csökkenése miatt — alacsonyabb, mint az előző tanévben volt. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—17 évesek 29 százaléka szakmunkásképzésben, 33 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 61 500 diák tanul, 3100 fővel több, mint egy évvel korábban. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma minden fokozaton emelkedett. Mind a középiskolák, mind a felsőfokú oktatási intézmények első évfolyamára a tervezettnél több tanulót vettek fel. Tudományos kutatásra több, mint 10 milliárd forintot fordítottak, a nemzeti jövedelem közel 3 százalékát. 1973-ban, többek között, befejeződött a szegedi biológiai kutatóközpont építése, amelynek teljes beruházási költsége meghaladta a 300 millió forintot. 1973. év végén ezer lakosra 210 televízióelőfizető jutott, kilenccel több, mint egy évvel korábban. A rádióelőfizetők száma az előző évhez képest nem változott számottevően. A kiadott könyvek száma 6800, példányszáma 63 millió volt, valamivel több, mint 1972-ben. Idegenforgalom 1973-ban külföldiek 7,2 millió esetben utaztak hazánkba, ami 13 százalékkal több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból érkezett. Az év folyamán magyar állampolgárok 2,1 millió külföldi utazást bonyolítottak le, 54 százalékkal többet, mint az előző évben. A magyar állampolgárok 89 százaléka szocialista országokba utazott.
