Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
I 6 í%'k/Úrlap 1974. FEBRUAR 24.. VASÁRNAP P eit mentjei /, urango idóoL 107. KISNÉMEDI Kilencszázkilcnc esztendős település és 909-nél körülbelül félszázzal több lakosa van. Hogy a szűkén mérve, ezres lélekszámú község azok közül való, amelyek figyelmesen és tapasztalatokkal gazdagítóan őrzik múltjuk emlékeit, arra egy ötíves könyvecske a bizonyíték, amelyet 1964-ben a községi tanács jelentetett meg, s amely ezt a címet viseli: .Kisnémedi 900 éve. Kilenc évszázadról nyolcvan oldal nem sok. de alig több, mint 900 lakos áldozatkészségéből derék teljesítmény. Vajha a sok-sok községben egyberótt, s ilyen lelkiismeretesen, ilyen tudományos gonddal megszerkesztett helyi krónikák, de nemcsak az utolsó negyedszázadról szólók, sorra-rendre, minél előbb eljuthatnának a nyomdagép alá. A 900 év okleveles határkövet jelez — legendás hagyomány szerint, amit tudományosan nem sikerült alátámasztani, Kisnémedi már I. István király korában lakott hely volt. A megünnepelt csonka millenium a százdi apátság alapító levelén alapszik, amelyben 1065 körül először szerepel a helység NYWYG néven, hogy majd később NEUEG-NI- VEG-NEMEGY-NEMED alakokban jusson el mai formájáig — Adom NYWYG birtokot 5 ekényi földdel, a szántóvetőkkel együtt — így rótta pergamenre a százdi apátságot alapító Aba nemzetségbeli Péter ispán íródeákja a javadalmazások idevonatkozó rendelkezését, s a történelem furcsa sorsa, hogy a hat vármegyében birtokokkal renxlel- kezdő százdi ^pSfSBg^ri^mtáP- lanul eltűnt a századok viharaiban, még az is. Vitatott, hogy székhelye Borsod vagy Szabolcs megyében volt-e — a kis Némedi: Kisnémedi pedig mindmáig fennmaradt. A község históriája hosszú folyamatban követhető. A XI. században a Rátóti-íamília kezébe került, majd az Ákos nemzetség kaparintotta meg. a XIII. század végén a latin- ságban majort, falut jelentő villa elnevezéssel illetik, s úgy tűnik: Alsó és Felső Némedi községekre oszlott. Bár nagyságának okát nem tudjuk, valaha még Nagy Némedi nevet Is hordta, míg végül a török alatt olyan kicsi lett Kisnémedi, hogy 16'27-ben mindössze 3 adóköteles ház maradt benne. A mohácsi vész előtt feudális torzsalkodásokban annyit cserélődtek gazdái, hogy felsorolni is sok lenne. A hódoltság idején — ámbár a közvetlenül szomszédos és valamivel távolabbi községet tucatjával törölték el a föld színéről a félholdas portyázók, Kisnémedi és a tőle keletre mezsgyés Püspökszilágy fennmaradt. Természetesen nem az ozmán hadak jóvoltából, hanem mert védték az úttalan utak, védte a kerékagyig érő sár, a környező sokezer holdas erdőség, minden bujkáló természetes menedéke, amely elejtett vadjával, gombájával táplálékot, patakjaival, forrásaival vizet, száraz rőzséjéve! tüzelőt, meleget is kínál. A kisnémedi megmaradótoknak keserves élete volt. Adót, hű- bérdeftert, harácsot fizettek, robotot fuvart teljesítettek a töröknek, a királynak, a vármegyének, a földesuraknak — három-négv "szipolyozónak is egyszerre. Mikor a török 150 esztendő múltával eltakarodott, új földesurak szállották meg a népet. Rájuk szakadt a töméntelen jobbágyteher, szose, ez utóbbi technológiáját gépi fejes a tejszeparátor modernizálja. Számottevő termelési kiegészítés a málna és az őszibarack — a gyümölcsöt nem dolgozzák fel, haNem kastély, nem kúria — a kisnémedi iskola. Gárdos Katalin felvétele rította őket később a kíméletlen, elgyötrő cselédsors, időtlen időkig tizenkilenc csak személyében változó, de mohóságában azonos étvágyú nagybirtokos dinasztia kizsák- mányoltjai lettek. Végül egyetlen uraság maradt: a Goszto- nyiak. Az övék volt Kisnémedi határának színe-java a felszabadulásig. A múlt sötétje után néhány életet megvilágító sávja a jelennek. 1944. december 8-án bekerítették az Aszód, Balassagyarmat, Vác háromszöget a szovjet csapatok, s a náci egységek kétségbeesetten igyekeztek kitörni a gyűrűből. A menekülés pánikjában ellenállásra sem maradt idejük — így Kisnéippdi úgyszólván puskalövés nélkül 'feabadúlt fel. Az újraeszmélés hónapjai-évei menetében a tények éreztették a nagy társadalmi változás jelenségét. Kézzelfogható, szemmel látható, szellemi épüléssel érzékelhető, testi törődés enyhülésével tapasztalható tények. A villamos fény 1949-ben gyulladt ki a községben. Az 1942-ben leventeotthonnak — ifjúságrontásnak, lélek- mérgezásnek — emelt épületet 1950-ben művelődési házzá alakították át, egy teremmel meg is bővítették. Színházteremet, mozit, könyvtárt helyeztek el benne —< az átalakításban, tágításban rengeteg társadalmi munka fekszik, S ha-a művelődési háznak éppen múlt héten munkába álló, függetlenített igazgatója ügyesen, erélyesen, lekesedás- sel ragadja meg a gyeplőt, akkor az intézmény jövőbeli tevékenysége elé komoly reménnyel tekinthetünk. Az autóbusz, amely ugyancsak 1950-ben indult meg Vác- hartyán vasútállomása felé, s ez azt jelenti, hogy a község lakosságának mintegy 49%-át kitevő üzemi dolgozó viszonylag gyorsan és kulturáltabb körülmények között jut Vácott és Budapesten levő munkahelyére. A szokott nehézségek áthidalása után Kisnémedi székhellyel létesült s a püspök- szilágyi és váchartyáni tsz- eket is magába foglaló Egyesült Aranykalász Mgtsz a lakoságnak körülbelül 20%-át foglalkoztatja, s jó néhány további százalékát nyugdíjasként látja e. Az agráriizem jellegzetessége a gabonatermesztésen kívül a hízósertéstenyésztés és a hízó, valamint tejelő szarvasmarhák neveiéA mm KEFEGYAR FELVESZ számviteli képesítéssel rendelkező dolgozót BELSŐ ELLENŐRI MUNKAKÖRBE Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen, a Monori Kefegyár személyzeti vezetőjénél. nem piacon és a Dunakeszi Konzervgyárban értékesítik. A ió nemcsak az új házakon, a sűrű antennákon mérhető, hanem az iskolából jövő gyermekek ruházatán is. Ez ma már a magyar falvak, a Pest megyei községek minid világosabban kiütköző ismertetőjele. Egyébként Bénye- Káva elmúlt heti barangolásomban említett kapcsolatához hasonlóan itt is az a helyzet, hogy az egykori kastélyban berendezett általános iskola az alsó tagozatot foglalja magában, s felső tagozatosok Vác- hartyánban tanulnak. A két oktatási intézményt oda-visz- sza járó iskolabuszok kötik össze. Lehet, hogy kényes pont, de rátapintok. Az 1964-es kisnémedi monográfia egy helytörténeti múzeumot is említ, sőt képeket is közöl róla. Az állandónak nevezett gyűjtemény azonban időközben szétszóródott. Nem lehetne-e ezt az anyagot ismét összeszedni, esetleg kiegészíteni, gazdagítani, a felső tagozat távozásával megüresedett iskolahelyiségekben újból felállítani, s immár valóban állandósítani? Békés István NAGYOBB A KINALAT, MINT A KERESLET Tartósítják a tejet Csaknem 14,5 millió hektó tej lesz a termelők idei kínálata — ennyire számítanák a MÉM szakemberei, akik elmondották, hogy ebből a mennyiségből az ipar minden tekintetben zavartalan — a választék és a minőség tekintetében is — jó ellátást biztosít. A termelést ösztönző anyagi érdekeltség hatására a termelői kínálat idén a tavalyihoz képest várhatóan 8—9 százalékkal növekszik. Várhatóan nem nő majd ilyen arányban a belkereskedelmi értékesítés, ez a szakemberek szerint 6 százalékkal fokozódik az elmúlt évhez képest, s ezért a felesleg nagyobbik részéből tejport s takarmányalapanyagot készítenek, és kisebb mennyiségű tejterméket exportálnak. Az egy főre jutó tejfogyasztás nagyobb lesz a tavalyinál, erre annál is inkább számítanak, mert az ipar jó minőségű termékeket küld a fogyasztóknak, és tovább bővítik a választékot. Az eddiginél nagyobb arányban kezdik meg a tartósított tej és tejtermékek forgalmazását. Idén új tejüzemeket adnak át. és üzembe helyezik a zalaegerszegi és répcelaki tejporgyárat. Az országban 12 új hengeres szárítóberendezéssel napi 240 000 liter tej feldolgozását teszik lehetővé, ezekkel a berendezésekkel tejport állítanak elő. Az öjítórendeiet módosítását javasolják A vasipari újítók és feltalálók eredményeiről, az újítómozgalom helyzetéről tájékoztatta az újságírókat Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára. Elmondotta, hogy az elmúlt években beadott újítások száma csökkent, értékük azonban jóval nagyobb, mint korábban. örvendetes, hogy a szocialista brigádok felismerték az újítómozgalom jelentőségét és előmozdítják megvalósulását. Az újítók vállalati és ágazati tanácskozásain is többen kifejtették, hogy az újítómozgalom erőteljesebb ösztönzésére célszerű lenne az újítórendelet néhány pontjának módosítása. A vasasszakszervezet a javaslatokat összegezi és illetékes szervek elé terjeszti. Két lány, akinek több száz gyermeke van A népesedéspolitika előretolt őrszemei Fiatalok, csinosak. Itt ülök velük szemben a fehér bútorral berendezett szobában. Mind a kettőnek égszínkék a szeme, még hasonlítanak is egymásra. Pedig nem testvérek, még csak nem is rokonok, mindössze a foglalkozásuk azonos. Tanult mesterségük, helyesebben a hivatásuk teszi némileg egyformává mozdulataikat, sőt a gondolataikat is. — Nekem huszonöt csecsemőm van — közli Koncsek Erzsébet, az idősebbik. — Nekem huszonnyolc — mondja Kurunczi Julianna, a fiatalabbik. Pályaválasztás Tiszteletreméltó szám. Nagyobbacska gyerekünk is ván seregestől, egy—hároméves ötvenhat, aztán három—hatéves hetvennyolc tartozik Erzsikére. Juliskának még több: nyolcvankettő, illetve száztizenhárom gyermeke van a két Segélyhívó oszlop Gombnyomásra jelentkezik a rendőrség Utcai rendőrségi segélyhívó készüléket fejlesztett ki a Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat. A kivitelre is tetszetős segélyhívó egy 2,2 méter magas oszlop. Bárki odamegy és megnyomja a rajta levő gombot, azonnal jelentkezik a rendőrségi ügyeletes, akivel közvetlen hangos beszélgetést folytathat a segélyt kérő, riaszthatja a mentőket, tűzoltókat. Fordított helyzet is lehetséges. Ha a rendőrség központjából keresik a területen szolgálatot teljesítő rendőrt, a kiadott jelre az oszlop tetején levő kék lámpa villogni kezd. Az utcai segélyhívó minta- példánya sikerrel vizsgázott. Mindjárt húsz darabot rendeltek a vállalattól. Mástél év a száguldó Renaultosnak ítélet az M—1-es autópályán okozott súlyos baleset ügyében Tavaly június 28-án az esti órákban Budapestről Székes- fehérvár felé vezette IX.—70— 46. rendszámú személygépkocsiját dr. Tóth Ferenc. A Re- naultban rajta kívül hárman ültek. Tóth mintegy 120 kilométeres sebességgel meg akarta előzni az előtte haladó Trabantot, de nem győződött meg arról, hogy meg vannak-e az előzés feltételei, és nem vette észre azt sem, hogy egy másik gépjármű már őt előzi. Ennek ellenére sávot változtatott, s fékezésre kényszerítette a már előzésben levő gépkocsit. A veszélyt látva, Tóth a kormányt jobbra rántotta, és visz- szatért a külső forgalmi sávba. A nagy sebesség és a hirtelen mozdulat következtében a gépkocsivezető elvesztette uralmát az autó felett, és a leálló pályán is áthaladva, áttörte a szalagkorlátot, majd az árokba zuhant. A baleset következtében a gépkocsi utasai közül Asbóth Margit a helyszínen meghalt, Balogh Jánosné maradandó testi fogyatékosságot szenvedett. A Pestvidéki Járásbíróság dr. Ács András tanácsa dr. Tóth Ferencet halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egy év 6 hónapi szabadságvesztésre. és a gépjármű- vezetéstől való három évi eltiltásra ítélte. korcsoportból. Aztán Erzsinek tizenöt, Juliskának meg tizenkét állapotos asszonyra is kell vigyáznia, merthogy anya- és csecsemővédőnők a két orvosi körzetre osztott Dányban. Felelősségteljes és jelentős munkát végeznek. A két dányi orvoson kívül, Gödöllőn, a járási hivatal egészségügyi osztályán is hangoztatják, hogy jól dolgoznak. Koncsek Erzsébet többször is kapott már jutalmat, Kurunczi Júlia eddig még egyszer sem, dehát csak alig egy fél éve foglalta el állását, csupán múlt tavasszal kapta meg oklevelét. — Amikor 1967-ben végeztem — beszél a „régi időkről” Erzsi —, nem lehetett válogatni, oda kellett menni két évre, ahová küldték az embert. Engem ide irányítottak Dányba és egyenesen bedobtak a mélyvízbe. Hetven csecsemő, negyven terhes anya, 280 kisgyerek — ez volt akkor a létszám. De legalább volt lakásom, beköltözhettem az éppen elkészült második körzeti orvosi lakás egyik szobájába, amíg nem jött az új orvos. Másfél év múlva albérletbe kellett mennem. Két éve megépült az egászségház és benne az egy szoba, összkomfortos védőnői lakás. Érdemes volt kiböjtölnöm albérletben, megszerettem Dányt és az ittenieket. Nincs messze, Pécelen van a szülőháza. Nővére is védőnő. — Pécelen a védőnő, a mostani járási fővádőnő. Mayer Mátyásáé volt. Az iskolásokkal is foglalkoznia kellett és olyan kedves volt hozzánk, rajta keresztül szerettük meg a nővéremmel ezt a pályát. Státusvizsgálat Erzsinek is foglalkoznia kell iskolásokkal. Havonta egyszer tisztasági vizsgálatot tart köztük és ott van, amikor a körzeti orvos iskolaorvossá átváltozva, meglátogatja a gyerekeket. Iskolásainak száma 460 körül van, de a kolléganőre is jut száz fő, a csak alsótagozatos másik iskolában és 75 kisóvodás. Az elsősök, negyedikesek és nyolcadikosok státusvizsgálatát évente előkészíteni, vagyis megmérni testsúlyukat, magassásukat, mellbőségüket és minden adatukat bevezetni az egészségügyi lapjukra, szintén a védőnő dolga. A csecsemőket sűrűn, a nagyobbacskákat is gyakran kell látogatni. Ott a helye hetenként az orvos mellett a ter- hesanya-tanácsadáson és amikor ugyancsak hetenként rendelést tart a gyermekszakorvos. Felsorolni is sok, mi mindenre kell figyelnie a családlátogatásokon és a rendeléseken, mégis örömmel beszélnek arról, hogy a család- ] szemének, védelmi intézkedések nyomán 1 rövidesen még több lesz a tennivalójuk. — A gyermeknevelési segély bevezetése is javított a helyzeten — magyarázza Koncsek Erzsi. — Azelőtt a mamák öt-hat év múlva hozták világra második gyermeküket, most általában nem várnak annyi ideig, és- elég sok mostani újszülött már a harmadik jövevény a családban. Babonaságok Dicsérik mind a ketten a kismamákat, hogy a többségük megfogadja tanácsaikat, és hallgat az orvosra, ámbár akad még nem is egy, aki elismeri, hogy például nem szedi az előírt orvosságot. — De alapjában véve a mamákkal kevés a baj — jegyzi meg Kurunczi Julianna. — Inkább a nagymamákkal. Féltik a kisunokát a szemmel veréstől, a gonosztól, és ez ellen előszedik a régi praktikákat. Például a kórházból, ahol szüléiéit, testére erősített rózsafüzérrel hozzák haza. nehogy útközben megszállja a gonosz lélek. Aztán este nem öntik ki a fürdővizet, mert akkor nem tud elalulni a gyerek. Ártalmas viszont az a ba- bonaság, mely szerint, amíg születése után négy-öt héttel meg nem keresztelik a babát, némelyik nagymama nem engedi kivinni a szobából. Tervezgetés De térjünk vissza a való élethez. Mennyi a védőnő keresete? — Egyezerhatszáz forint — mondja a kisebbik. Nem is rossz kezdőfizetésnek, ő maga sem kevesli. Annál kevésbé, mert idevaló Dányba, az apja ipari munkás, a szüleinél lakik, és nem kell hazaadnia egy fillért sem. Az idősebb keresete: — Ezernyolcszáz forint — és hozzáteszi: — Hét év után! Mégis biztosít róla, hogy azért megél valahogy, még televíziója is van Ez a fő szórakozása, és nagyon szeret olvasni. Hát Julianna mivel szórakozik? Néha táncol Olyan fiatal, még nincs huszonegy éves. Annak pedig, hogy Erzsi nem táncolgat, nem az életkora, hanem valaki távol lakó lehet az oka. Erről árulkodik sejtelmessé váló mosolya, amivel arra a kérdésre felel, hogy ha férjhez megy, miképpen tervez családot. — Két gyereket akarok gyors egymásutánban. fgy is illik. Jó példát kell mutatnia a községben az egészségügyi középkádernek, a népesedéspolitika előretolt őrSzokoly Endre *
