Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

PEST MEGYEI um. FEBRUAR 33., SZOMBAT sJCMap Jó évet zárt a Petőfi Tsz ,A járási hivatal nagytermé­ben tartotta zárszámadó köz­gyűlését a gödöllői Petőfi Ter­melőszövetkezet. A megjelen­teket Kovács László, a terme­lőszövetkezet párttitkára kö­szöntötte. Sárosi János elnök beszámolójában eredményes­nek mondotta az 1973-as gaz­dasági évet, amelyhez hozzá­járult az egyre fejlődő állat- tenyésztés (szarvasmarha, juh). A felemelkedés útján elin­dult szövetkezet az 1973-as esz­tendőt 2 millió 900 ezer forint tiszta nyereséggel zárta. 1974-ben hasonló tervvel dolgoznak, mint 4973-ban. A közgyűlésen felszólalt többek között Süvek Zoltán, a járási hivatal elnöke. A közgyű­lésen megválasztották a nő­bizottságot, kiegészítették a döntőbizottságot és elfogadták a dr. Kalmár József jogtaná­csos által előterjesztett alap­szabály-módosítást. Cs. J. A bevétel a fóti Gyermekvárosé Vadászba! a Margitszigeten Korábban Tanzániát is be­járta, és azóta is több külföl­di meghívásnak tett és tesz eleget Ignácz Ferenc fogtech­nikus, gödöllői vadász. Ű az idei, s egyben első országos vadászbál szervezője. — Március 2-án este, a mar­gitszigeti Nagyszállóban lesz a bál, az ország minden me­gyéjéből érkeznek a meghí­vottak, összesen 450-en. A tombola tiszta bevételét a fóti Gyermekváros természettudo­mányokkal és vadászattal fog­lalkozó szakköreinek adjuk. Ignácz Ferenc nemcsak a bálra, hanem következő af­rikai útjára is gondol. Meg­hívásra részt vesz egy expedí­cióban is, amely a makonde törzs nyomait kutatja. Cs. J. Az idei városfejlesztési alap: 166 millió 221 ezer forint Rckordköltséjjvetés Gödöllőn Átadnak 239 lakást A Gödöllői Városi Tanács elkészítette összefoglalóját a fej­lesztési alap idei felhasználásáról. Emlékeztetőül Leírjuk: 1972- ben a tanács összességében 52 millió 918 ezer forintot hasz­nált fel fejlesztési célokra. Az összeget akkor a korábban el­kezdett munkák befejezésére fordították, ám a pénz jelentős része mégis érintetlen maradt, mivel az építőipar sok helyen nem tudta megtartani a kitűzött átadási határidőt. Négy toronyház elkészül Nagy előrelépést mutat, hogy tavaly ennél jóval töb­bet. mintegy 120 millió forin­tot használtak fel, míg az «idei fejlesztésre és fenntartás­ra szánt pénz több mint 200 millió forint! Rekordköltség­vetés! Ilyen jelentős fejlesz­tési alapra még nem volt példa a város történetében. Jóllehet, ebből az összegből 42 millió forint a rendelők, iskolák, napközik stb. fenn­tartási költsége, így a „tiszta” fejlesztési alap pontosan 166 millió 221 ezer forint. Többször írtunk már a gö­döllői lakásépítkezésekről, a tetszetős, korszerű lakótele­pekről, amelyek a szigorúan megszabott városrendezési tervnek megfelelően szület­nek. Néhány évtized múlva egy 200 méter' hosszú, ovális főtér lesz a város központja, s p köré épül ki a kereskedel­mi centrum és a közintézmé­nyek tömbje. Ehhez az elkép­zeléshez igazodva készült már el a pártbizottság, a rendelő- intézet és' az ABC-áruház épülete. Az új belváros teljes kiénftése után 3000 lakás lesz a központban, amelvet az el- kéDzelések szerint 16. tízeme­letes lakóház vesz körül. Az idei fejlesztési alapból — akárcsak a korábbiakból — a legtöbbet lakások építésére költi a tanács: mintegy 143.5 millió forintot. Tavaly össze­sen 233 lakás készült el, az idén újabb 239 átadását ter­vezik. Az Alsóoarkban né®v, 44 lakásos toronyházba köl­tözhetnek majd be, s az el­képzelések szerint további há­rom alapozása és szerkezeti építése is elkészül. Az Alsó­parki lakótelepen a befejezés utáp összesen 11 toronyház magasodik. PRE-M—ISOL-óvodák Még az idén elkészül a Ka­zinczy utcai lakótelep A—3 jelű, egyben utolsó 19 lakásos épülete, s befejeződnek az üt­és parkolóhely-építések, meg­oldják a térvilágítást. Elkez­dődik a János utcai lakótelep tovább építésének előkészí­tése, hozzáfognak a közmű­vesítéshez, a szennyvízcsator­nák és az elektromos kábe­lek lefektetéséhez, s föld alá kerül a víznyomócső is. A be­építendő új rész a Szőlő ut­cáig terjed. Első épületét elő­ször a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat, majd a váci Tanácsi Épí­tő'pari Vállalat készíti. Át­adása 1975-ben várható. Ugyancsak megkezdődik a Kossuth Lajos utcai tömbfű­tőmű kialakítása, innen fűtik majd az 1975-ben átadandó Szabadság téri OTP-társashá- zakat. • . Mindez azt bizonyítja, hogy az idei városfejlesztési terv is a lakásépítkezéseken alapul. A gödöllői központú Középma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat ebbén az évben ezt nem tudja oly nagy mér­tékben segíteni, mint .koráb­ban, kapacitása nagyon lekö­TURAI GONDOK iskola lesz-e ismé a kastély? Az iskola és a kastély — e két fogalom gyakran hangzik el együtt Túrán, némelykor gondokkal telten, néha re­ménykedve, hogy hátha meg­oldódik a gond, 'ámely 920 gyereket, sok pedagógust és szülőt érint, közvetve az egész települést. A kastélyiskola A probléma gyökerei a rég­múltba nyúlnak, amikor is Tú­rának nem volt megfelelő is­kolája. A felszabadulás után aztán itt is sürgetővé vált az igény, pótolni az elmaradáso­kat, tanítani minél több fel­nőttek és természetesen el­végeztetni az általánost min­den iskolaköteles gyerekkel. A megoldás kézenfekvőnek látszott. A nagyközségben van egy kastély. Ybl Miklós ter­vezte, egy földbirtokos meg­rendelésére, aki előírta, hogy melyik épületrész milyen le­gyen. így épült fel a múlt szá­zad vége felé — pontosab­ban 1883-ban — az a sokfé­le stílusú, de igen tágas palo­ta. amely az 1940-es évek vé­gén, és később helyet adott a túrái iskolások többségének. Emellett voltak gyerekek, akik a községben másutt. • a Tabán úti. az iskola úti és a Park ut­cai ór,;jietek osztályaiban ta­nultak. Vaskos dosszié A túrái pedagógusok birto­kában van egy fűzős iratcso­mó. amely 1955. március 1-től tartalmazza a kastélyra vonat­kozó fontosabb iratokat, el­sőként az Építészeti Tanács titkárságának értesítését ar­ról. hogy az épületet műem- lékielleeűnek nyilvánítják. Ez a dossziéban az egyet­len rövid irat. A többiben hosszú bekezdések sorolják — 1963-tól kezdődően — a túrái tanács vagy oéldául az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség meeáilanításRit a kastély egyre romló állapotáról. Sőt, már 1963. október 3-án meg­állapítja egy műemlékfelügye- lőségi levél, hogy „életveszély áll fenn", ameüwiek elhárí­tására — mint íoák — a ja­vítási munkákat a községi ta­nácsnak saját költségén el kell kezdeni. Mérnöki vizsgálatok és költ­ségvetések' elkészítése után sor is került kisebb méretű javí­tásokra, de már 1964. decem­berében kénytelen volt meg­állapítani az iskola akkori igazgatója, hogy a további romlást nem tudják megállí­tani. A hatvanas évek végén a kastély épülete tovább romo- sodott. Számítások készültek, amelynek nyomán a megyei és a járási tanács új Iskola építését határozta el, amely — 11,5 millió forint költség­gel — 1971-ben készült el, nyolc tanteremmel és egy tor­nateremmel. Tanítás szempontjából az ezután következő két tanév vi­szonylag nyugodtabb volt, mert egyszerre folyt az okta­tás a kastélyban és a Köztár­saság úti új iskolában. Nem sókkal később azonban a tel- ies életveszély miatt a nagy­községi tanács 1973. július 31- én kénytelen volt határozatba foglalni, hogy a kasitélv a to­vábbiakban oktatási célokra nem használható. A határozat­ra a Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat szakmérnökei­nek statikai megállapításai szolgáltattak alapot. Zsúfoltság és várakozás Az újabb fordulattal a- vi­szonylag kedvező tanítási hely­zet az ellenkezőjébe csapott át. A kastélyban tanuló 400 gyerek közül ugyanis mintegy 300 a Tabáni úti épületbe ke­rült. 60 a Köztársaság útra, 40 az‘Iskola utcába. A nagy­község 61 pedagógusának több­sége ettől kezdve egy műszak helyett két műszakban oktat, többnyire zsúfolt osztályokban. A Köztársaság úti isjtola hely­zetét súlyosbítja, hogy a nap­közis csoportok többségéit oda kellett elhelyezni. Közepes nagyságú étkezőjükbe az isko­lában ebédlő 180 gyerekből egyszerre csak harmincketten férnek be, így az étkezés csak­nem háromórás időtartamra zavarja a tanítást. Lehetne még sorolni a ne­hézségeket. A turaiaknak azonban nemcsak a tanítási gondok okoznak fejtörést, ha­nem velük összefüggésben to­vábbra is, hogy mi lesz a kas­tély sorsa. * A megoldás A túrái kastély romosodá- sa utolsó időszakában, szinte segítségért kiált. Ügye elhú­zódásának egyik fő oka, hogy a Műemeléki Felügyelőség ál­láspontja szerint tetőszerke­zetét és, más részeit csak ere­deti formájá n szabad hely­reállítani. Ez azonban szak­értői becslések szerint csak­nem 50 millió forintba kerül­ne. Bizonyára mondani sem kell. hogy a nagyközségnek ez csillagászati összeg lenne. Kínálkozna viszont megol­dás. A tetőszerkezet néhány millió forintból — nem erede­ti formájában ugyan, de — egyszerűbbre át lehetne alakí­tani. így az épület műemlék jellege egvéb tekintetben még megmaradna. Ugvanakkor he­lyiségeit. termeit és huszonöt holdas rííarkját ismét fel le­hetne használni nevelési cé­lokra. Ehhez az elgondoláshoz kellene a gödöHöi iárásl hiva­talnak és Túrának mielőbb megkaoni a Műemléki Fel- üsvelős°g beleegyezését és — lehetőleg — az a\yagi támo­gatást. Az ellenkezőiére nem i* jó gnndoUii. Az flgv további el­húzódása esetén ugyanis az Ybl Miklós tervezte túrái kas­télyt hamarosan le kellene bontani. Pacsay Vilmos tett, így a rögzített határidők nem minden esetben felel­nek meg a szükségleteknek. Az Alsóparki és Kazinczy utcai lakótelepen, az Országos Tervhivataltól kapott 12 mil­lió forintos különkeretből egy-egy százszemélyes köny- nyűszerkezetes, úgynevezett PRE—M—ISOL-óvoda épül, ezeket még az idén birtokuk­ba vehetik a gyerekek. Csatornázás! tervtanulmány Üt- és járdaépítésre 3,5 mil­lió forintot használ fel az idén a városi tanács. A kö­zéptávú útfejlesztésnek meg­felelően megépítik a Semmel­weis és a Városmajor utcát, elkészül a Szabadság téri par­koló, s folytatódik a terep- rendezés a jövendő korszerű autóbusz-pályaudvar helyén. Ennek érdekében kezdődött el máris az amúgy is életveszé­lyes épületnek nyilvánított Pálma presszó lebontása. Terv­be vették még a Gödöllő ét­terem körüli park rendezését, s a Dózsa György út sarkán éktelenkedő üres‘telek elkerí­tését is. A program a korábbi ter­vekhez képest jóval nagyobb mértékű járdaépítést irány­zott elő, ám az elképzelések csak akkor válnak valóra, ha a lakosság is megfelelően hoz­zájárul. A fontossági sorrend a következő: Dregonya utca, Fácán sor, Liszt Ferenc, Sal- lai, Ságvári, Bacsó, Martino­vics, Török Ignác, József At­tila és Körösi Csorna utca. A teljes megvalósuláshoz a le­hető legtöbb társadalmi mun­kára van szükség: amennyi­ben valamelyik körzet lakos­sága nem vesz részt a kivite­lezésben, annak egyelőre le kell mondania a járdáról. 1963-ban alakult meg a gö­döllői ívóvíztársulat; érdekelt­ségi körzetében körülbelül 20 ezer ember lakik. A társulat tizenegy esztendei munka után teljesítette vállalt felada­tát, három fő ütemben 49 mil­lió forint felhasználásával s körülbelül 60 kilométernyi ve­zeték lefektetésével megoldot­ta a város vízgondjait, jócs­kán túlteljesítve tervét. Az idén csatornázási tervtanul­mány készül a Város összes gyűjtővezetékéről, a szenny­vízkibocsátók várható telje­sítményéről. A szennyvíztisz­tító mű kiviteli terveivel együtt ezek lesznek az ivóvíz­társulat helyében megalakuló csatornamű-rtársulat „alapjai”. Megemlítjük azt is, hogy a Blaha strand fejlesztését is elhatározták, vásárolnak egy tisztítóberendezést, s a vízel­látás javítása7 érdekében for­rásfoglalás is várható. Nysa és bútoráruház Elkezdődött a 100 személyes betegek napközi otthonának tervezése, a helykijelölés a Táncsics utcában megtörtént. Jobbára társadalmi összefo­gással bővítik a Dózsa György úti bölcsődét és a Mátyás ki­rály úti iskolát. Ebben az év­ben elkezdődik a kórház re­konstrukciója is. A nemrégen átadott, 800 adag főzésére alkalmas gyer­mekélelmezési konyha részére a tanács rövidesen vásárol egy Nysa típusú gépkocsit ebéd­szállításhoz. Az ÁFÉSZ be­ruházásával egy lakberende­zési és bútoráruház épül a leendő autóbusz-pályaudvar mellett. Ennek építéséhez a városi tanács 2 millió forint­tal járul hozzá.. Üzem az autópályához Az Aszfaltútépitő Vállalat gépei Szada határában a fel­állítandó betonkeverő Üzem helyét egyengetik. Innen fogják hordani az anyagot az M—3-as autópálya újabb szakaszának építéséhez. Ötven évre elég az agyag nincs megállás ff ff"""1 Amikor két esztendővel ez­előtt itt jártam, ezt mondta az üzemvezető (azért idézem, mert szavai a mai napon is érvényesek): „Mindig is hagyo­mányos gyár volt a mienk, csak az utóbbi három évben léptünk előre sokat. Többet, mint azelőtt két évtizedig. Új­donság itt még a futószalagos megoldás is, azelőtt a nyers téglát is kézzel vitték ki a szintihez, s kézi erővel szál­lítottak száradás után a ke­mencékbe. Van, aki egy hétig dolgozik itt, és azt mondja, ha sose kap kenyeret, akkor se csinálja tovább.” Az erdőkertesi téglagyár szemlátomást semmit nem változott. Még talán ugyanaz az égővörös törmelék borítja az udvart, mint két esztende­je. De valami mégis más. Most nagy csend van, a kis moz­dony — amúgy ez itt a legza­josabb gép — mozdulatlanul áll a görbe síneken. — Téli karbantartás van -- mondja Pásztor József műve­zető. — Ilyenkor nem dolgo­zunk, áll minden. Odabent a kemencéket javítják, kita- pasztják a leomlott, leégett fa­lakat. mert a százfokos meleg egy év alatt mindig megteszi a magáét. Tart a telep taka­rítása, a gépek nagyjavítása. Bár úgy állunk már, hogy akár három nap múlva elkez­dődhetne a gyártás. De soha­sem lehet tudni, mikor kö­szönt ránk egy jó nagy fagy. A fagy a nyers tégla legna­gyobb ellensége. Égetés után a jobbik esetben megrepede­zik, a rosszabbik esetben por­rá omlik. Márciustól októberig * A téglagyár időszakos üzem, márciustól október végéig ter­mel. Nyaranta mindig annyi nyers téglát gyártanak, hogy a következő holt szezonban is legyen mit égetni. Most is ezt tennék, ha nem javítanák éppen a kemencéket. — Hogyan teljesítette a gyár tavalyi tervét? — Kitűnően. Nyers téglából 12 millió dar^b készült, ez pe­dig 103,1 százalékos tervtelje­sítésnek számít. Ezzel szem­ben 12 millió 700 ezer darabot égettünk ki, éppen hogy túl­teljesítve egy fél százalékkal a tervet. — Kik voltak a vevők? — A legtöbb téglát a kör­nyék községeinek lakosai kap­ják, a kereslet bizonyítja, hogy gyártmányaink mind egy Segítség a letelepedéshez A statisztika tanúsága sze­rint a járásban összesen 693- an dolgoznak oktatási terüle­ten, 126-an képesítés nélkül, közülük hetvenhatan azonban már valamelyik felsőoktatási intézményben továbbtanulnak. A képesítés nélküli neve­lők számának csökkentése ér­dekében a járási hivatal mű­velődésügyi osztálya arra tö­rekszik, hogy gyarapítsa a szol­gálati lakások számát. Tavaly egy ikerlakást adtak át lsa- szegen; jelenleg Valkón két és Aszódon hat szolgálati lakást építenek. Dányban egy há­romlakásos épületet vásárol­tak erre a célra. A nevelők letelepedését segítette elő a pedagógus OTP-akció, ebben a kedvezményben 1966. és 1973 között 58 nevelő részesült. szálig el is fogytak. Sokat vitt a Pest megyei 6-os számú Építőipari Vállalat, a gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság, a váci Városgazdálkodási Vál­lalat. , Mit terveznek erre az évre? — 12,5 nyers és 11,5 millió darab égetett téglát szeret­nénk gyártani. Mázsákban Sokáig figyeltem két éve a lerakóasszonyokat, akik a ku­liról leemelt nyerstégla-raká­sokat pakolták gúlába, eről­ködtek, kínlódtak, ahogy nyúlt a téglasor, annál többet kel­lett gyalogolniuk ^ teherrel. Már nem emlékszem, mit mondtak, mennyit is kell meg­emelniük egy nap alatt. De mázsában fejezték ki! Máté Józsefné, a gyár párt­titkára: — 1964 óta sokat fejlődtek a dolgozók munkakörülmé­nyei. Azóta végezzük kulival a lehordást. A nyerstégla­gyártó üzemrészben befejező­dött a szalagos!tás. A létszám? A termelőmunkában jelenleg hetvenhatan vesznek részt. Ez egy tízórás műszakhoz elegen­dő. A két műszak bevezetésé­hez még legalább 20 ember •kellene. De csak szép álom ez. Soha nem leszünk annyian, mint kellene. Inkább csak el­mennek az emberek. Nemcsak azért, mert nagyon nehéz a munka, de akár esik, akár fúj, gyártani kell, nincs megállás. A téglagyár legrégibb be­rendezése egy fogas törőhen­ger. Pontosan nem tudni, mi­kor „állt” munkába, annyi bi­zonyos, hogy elmúlt' húszesz­tendős. A legújabb berende­zés — egy PVA téglaprés — hét esztendeje kefült a gyár­ba. Épül az őrbottyáni A gyár mögött körülbelül egy kilométerre emelkedő domb felől halk duruzsolás hallatszik. A távolság megszé­píti a tizenegy szkréper eről­ködését. A karcagi Talajjavító Vállalat gépei dolgoznak az agyagbányában, körülbelül két esztendőre elegendő agyagot bányásznakki a téglagyártás­hoz. Mintegy 50 ezer köbmé­ternyit. — Milyen fejlesztésre van ,kilátás? ) Pásztor József: — Semmilyenre. A tervek szerint az idén kezdik építeni a közeli őrbottyáni téglagyá­rat, úgy hallottuk, hogy mo­dern, nyugati gépekkel szere­lik fel, sok automata is lesz benne. Ezért aztán nálunk nem lesz beruházás. Pedig ott hátul, a domb tö­vében 50 esztendőre elegendő agyagkészlet vár még kiter­melésre. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételt készítette: Ékes János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents