Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK Pénteken, február 22-én Cegléden két választókörzet­ben tartanaik tanácstagi beszá­molót és utcabizottsági vá­lasztást: a 65. körzet lakóinak este fél 6 órai kezdettel az Atkári tanyán Varga József, 6 órai kezdettel a diákotthon­ban a 18. körzet számára Ba­lázs Sándor mond beszámolót. Szombaton, február 23-án délután 5 órai kezdettel az 55. választókörzetnek a Talajja­vító Vállalatnál Bicskei Éva, a 63. körzetnek a téglagyári kultúrteremben Nyújtó Jó­zsef tart tanácstagi beszámo­lót. Újabb KISZ- alapszervezet alakul A napokban megalakult a járási KISZ-bizottsághoz tar­tozó 58. alapszervezet. Ceglé­den — a rendőrségi pártszer­vezet kezdeményezésére — hu­szonegy fiatal alakított KISZ- ala ps zervezetet. Az alakuló ülésen részt vett Magyar László járási KISZ- titkár is. A fiatalok megismer­kedtek az ifjúsági mozgalom célkitűzéseivel és az alapszer­vezet előtt álló feladatokkal. Az alakuló taggyűlés Veres Istvánt választotta meg titkár­nak. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM 1974. FEBRUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Engedély nélkül építkezők Az előírások megszegői szigorú bírságot Ellenőrzést tartott a műszaki osztály Városunkban az elmúlt évek során több ezer ember költözött emeletes háziba, de szép számmal épülnek a csa­ládi házak és az építkezési kedv a hétvégi telkeit számá­nak gyarapodásával tovább fo­kozódott. Öröm nézni a gon­dosan elkészített új épülete­ket, hiszen ezek is fokmérői fejlődő életünknek. Azt bizo­nyítják, hogy igényesebbé vál­tunk, s az eddigieknél is jobb körülmények között, kulturált környezetben kívánunk élni. Am néhányan semmibe véve az előírásokat, toldozzák-foldoz- zák épületeiket, csúf bódékat, kalyibákat tákolnak össze, azt gondolva, hogy az ember a sa­ját telkén azt tehet, amit akar. Az engedély nélküli épít­kezések felderítése érde­kében a városi tanács SZOCIALISTA HAZAFISAGRA NEVEL A tudományos munka műhelye Megőrzi a homoki kulidra hagyományait A MÚZEUM csendes világ. 'A polcokon, az üveges tárlók­ban sorakozó tárgyak látszólag rendeltetésüket vesztve, élet­telenül pihennek. Igaz, nem ■forog a rokka, nincs kézben a csörgő guzsaly, mégis fontos szerepük van: o tudományt, az ismeret gyarapítását szol­gálják. Az őskori leletektől a század eleji tárgyi emlékekig sok ezer darabot őriznek, de csak csekély része kap helyet a kiállítótermekben: többségük a raktárak mélyén zsúfolódik. A kívülállók oly keveset tudnak a múzeumi munkáról, talán azt gyanítják, ott meg­állt az idő, s csak a nyitva tartás, a tárgyak őrzése és időnként egy-egy kiállítás ren­dezése a dolgozók feladata, holott a valóság egészen más: rendszeres és tervszerű tudo­mányos és népművelő munka folyik a falak közt. Novák Lászlóval, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatójával e munkáról beszélgettünk. A múzeumi embereket tisz­teletre méltó gyűjtőszenvedély hajtja. Fáradhatatlanul buz­gólkodnak újabb leletanyag feltárásán, tudományos szem­pontból értékes tárgyak meg­szerzésén. Sok esetben maga a lakosság könnyíti meg mun­kájukat: felismerve valamely használati eszköz, régi, idejét múlt tárgy, ma már használa­ton kívüli, elavult szerszám muzeális jelentőségét, ajándé­kul, vagy kisebb-nagyobb té­rítés ellenében felajánlják a múzeumnak. így jutottak hoz­zá egyebek között Biczó Amb­rus csizmadiamester több szép, régi szerszámához, Lázár Jó­zsef mészáros bárdjaihoz, tag­lóihoz, ajándékként. Megvásá­rolták a Szántó-féle csizma­diaműhelyt, tavasszal a Dajka­féle kádárműhelyt veszik meg. Folyamatban van a Vladár- féle kékfestőműhely átvétele is. Tevékenységi körükbe tarto­zik a régészeti leletmentés, amellyel a múzeum tudomá­nyos munkatársa foglalkozik. A városhoz kapcsolódó képző- művészeti anyag is lassan gya­rapodik, a református egyház például egy néprajzi tárgyú festményt ajándékozott. Ily módon állt össze a 4000 —5000 darabból álló néprajzi és a körülbelül 6000 tárgyat számláló régészeti kincs. Ez a gerince a gyűjteménynek, nagyrészt a város területéről származó anyag, de hellyel- közzel akadnak Cegléd kör­nyéki és pilisi darabok is, hi­szen például a homoki kultúra reprezentálása, a szőlő és gyü­mölcs termesztése területileg is túlnő a nagykőrösi határon. A SZERZEMÉNYEKET gon­dosan nyilvántartásba veszik, leltározzák, valamennyit kü­lön kartonra vezetik, rendsze­rezik: Mindez azért is fontos, mert csak így válnak alkalmas­sá a tudományos feldolgozás­ra. A muzeológus vallja, hogy a múzeumi munka motorja, élte­tő eleme a kiállítás. Annak révén válik közkinccsé az ösz- szegyűjtött anyag, bővíti szá­zak, ezrek ismereteit, kiegészíti meglevő tudásukat, új össze­függéseket világít meg, felkel­ti érdeklődésüket további té­mák iránt. A kiállítások tudo­mányos, esztétikai és közmű­velődési igényt elégítenek ki, az iskolák számára felbecsül-, hetetian értékű tanulmányfor­rások, nagyszerűén kiegészítik a tananyagot, új fogalmakkal ismertetik meg a diákokat. Kár, hogy ma még nem élhet­nek a kívánt mértékben ezzel a lehetőséggel. Előadóteremre lenne szükség, ahol megtart­hatnának egy-egy történelem- órát, s jelenleg a termek fűthetetlensége is akadályozza a huzamosabb egy helyben tartózkodást. Az Arany János emlékmú­zeum, amely jelentős iroda­lomtörténeti dokumentumokat őriz a költővel kapcsolatban (egyebek közt A fülemüle és A nagyídai cigányok eredeti kéz­iratát, a tanári pedantériával kijavított dolgozatok jó néhá- nyát), szintén segítséget kap gazdasági és muzeológiai teen­dőinek végzéséhez. Dr. To­ros László, aki áldozatos munkával kutatja és ápolja az Arany-emlékeket, a közel­múltban fejezte be figyelem­re méltó nagy terjedelmű ta­nulmányát, amelyet, Arany János Nagykőrösön címmel, tavasszal megjelentet a váro­si tanács, vállalva a kiadás költségeit. Az időszaki kiállítások vál­tozatos programot adnak, nép­rajzi, képzőművészeti és törté­neti anyagok váltják egymást, időről időre a raktári anyag egy részét mutatják be tema­tikus elrendezésben. A tárolás, sajnos, nagy gondot okoz, amiként * szinte valamennyi múzeumunk helyhiánnyal küzd. Szép gyűjteményük van népi és stílbútorokból, de meg­felelő elhelyezése nem könnyű. A gyűjtemény további gyara­pítása részben a tárolóhely bő­vítésének függvénye. A váro­si tanács már sok formában kifejezte segitő jóindulatát, ez esetben is csak a távlati se­reményked­gítségnyújtásban hetnek. PEST MEGYÉBEN négy nagy gyűjteményű múzeum van, a vácin, a Szentendréin és ceglédin kívül gazdag a nagy­kőrösi gyűjteménye is. Mind tudományos, mind közművelő­dési szempontból jelentősek e múzeumok, nem holt intézmé­nyek, anyaguk nem holt anyag, segítik a szocialista hazafiságra nevelést, gondol- kadásra késztetnek, felkeltik a szülőföld szeretetét. Társadal­milag szükségesek, támogatá­suk éppen ezért helyi érdek is, hiszen ezek az intézmények őr­zik meg leghitelesebben egy- egy város történelmi múltját, s egykor jelenünk is a histó­ria része lesz. Tamasi Tamás Szonátaest a zeneiskolában Február 23-án, szombaton délután fél hat órai kezdettel hangverseny lesz Cegléden, a zeneiskola hangversenytermé­ben. Az iskola két tanára, Dá­vid Sándor és Béres Károlyné szonátaestjét rendezik meg. A műsorban Händel, Beethoven és César Franck egy-egy mű­ve hangzik el. műszaki osztálya a város egész területén ellenőrzi a szabálytalan építkezése­ket és tíz évre visszame­nőleg megbírságolja az építtetöket­A városképi előírások megsze­gése, vagy az országos építés­ügyi szabályzatban foglaltak be nem tartása miatt az épí­tési hatóság a bontást is elő­írhatja. ,Aki a felszólítás elle­nére sem végzi el a bontást, tizenöt naponként ezer forint bírsággal sújtható. Amennyi­ben az épület fennmaradása engedélyezhető, a tulajdonos bírságként köteles az összes építési költség tíz százalékát befizetni. Sokan nem tudják, hogy az 1973-ban megjelent 25., 26./ÉVM , IM. számú ren­delet szerint egy család tulaj­donában csak egy lakó- és egy üdülőtelek lehet. Aid a ha­tóság megkerülésével az el­adásra kötelezett telekre épít, azzal az épületet minden eset­ben lebontatják. A műszaki osztály dolgozói ősszel széles körű ellenőrzést tartottak a Budai úti zárt- kertekben. Megállapították, hogy nagyon sokan engedély nélkül építettek, több épü­let pedig a jóváhagyottnál nagyobb alapterületű. Az elmúlt év során csak a víkendtelkeken közel százezer forint bírságot kellett kiróni emiatt. Pedig az adás-vételi szerződés — amelyet minden tulajdonos megkapott — kü­lön kitér az építéssel kapcso­latos előírásokra. Ezen a te­rületen a 720 építkezőnek több mint a fele megkérte az elő­írt engedélyt, és azt kivétel nélkül meg is kapták. A jó idő belálltával mind több helyen fognak hozzá az építkezésekhéz. Az érdeklő­dők a városi tanács műszaki osztályán részletes tájékozta­tást kaphatnak a szükséges en­gedélyek megszerzéséhez. K- D. ABONYI KRÓNIKA A PÁRTHATÁROZATOK SZELLEMÉBEN Dinamikusan fejlődik a nagyközség Növekvő termésátlagok, iparosodás, javuló ellátás Az MSZMP abonyi nagy­községi bizottsága a napok­ban ülésezett. A megbeszélé­sen megjelent Bállá János, az MSZMP járási bizottságának első titkára. A tárgyalt té­mák között szerepelt az MSZMP X. kongresszusán és a Központi Bizottság 1972. no­vember 14—15-i ülésén hozott határozatok helyi végrehajtá­sa. A napirend előadója Tar­kó Sándor volt. Mindkét dokumentumban jelentős helyet kapott a szo­cialista társadalom alapjait érintő gazdasági építőmunka, a IV. ötéves terv célkitűzé­seinek maradéktalan végre­hajtása. Ennek figyelembe­vételével a pártbizottság meg­állapította, hogy a nagyközség fejlődése és fejlesztése a központi in­tézkedésekhez igazodóan halad. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának eredményei megfelelnek a IV. ötéves terv időarányos részének, növény- termesztésben évről cvre jobb eredmények születnek. Egyes növényfélék termésátlaga a megyei, sőt, az országos át­lagnál is jobb. A tervnek meg­felelően csökkentették a nö­vényfajták számát, így főleg búzát, őszi árpát, kukoricát és cukorrépát termelnek. A múlt év óta növekedett a szántó­földi kertészet területe: meg­haladta a 300 hektárt. 1974- től áttérnek az iparszerű, zártrendszerű kukorica ter­mesztésére. Emelkedett a szarvasmarha-állomány, nö­vekedett a tejtermelés és ez­zel együtt az ágazat jövedel­mezősége is. Bár Abony alapvetően me­zőgazdasági jellegű település, az utóbbi években mind erő­teljesebben iparosodik. A tervidőszak első évei­ben több új üzem települt Abonyba, és ezzel a fog­lalkoztatási gondokon si­került enyhíteni. Igaz, az új üzemek létszám- igénye elmaradt a tervezet­től, ennek ellenére termelési értékük évről évre emelke­dik, meghaladják az előirány­zott összeget. Jó eredményeik elsősorban a technikai szín­vonal fejlesztéséből adódnak, de közrejátszik ebben a mi­nőség javulása is. Az iparte­lepítés hatása, a foglalkozta­tási gondok enyhítésén túl, lemérhető a tudatformálás­ban, az életkörülmények ala­kulásában, a mozgalmi munka fejlesztésében és segíti a te­lepülés kommunális fejlődé­sét. A szolgáltatások — mind mennyiségben, mind színvo­nalban — fejlődést mutat­nak. A kisipari termelőszö­vetkezetek, különösen az utób­bi időben, fejlesztették áru­termelő tevékenységüket és szolgáltatásaikat. Fejlődött a nagyközség kereskedelmi ellá­tása. Az alapvető cikkekből a kínálat jó, a múlt évtől több hús- és hentesáru került az üzletekbe. Változatlanul nincs megoldva a folyamatos zöldség- és gyü- mölcsellátás. A vízműépítés az utolsó szakaszhoz ért, több út ka­pott szilárd burkolatot, több kilométernyi járda készült, korszerűbb lett a közvilágí­tás. Az egészségügyi ellátás is javult, bővült az üzemorvosi hálózat. Nem valósult meg azonban a gyermekorvosi és nőgyógyászati szakrendelés. Ennek feltétele a megfelelő orvosi lakások felépítése. A közoktatás — az isko­lareform követelményei­hez igazodva — korsze­rűsödött, az új tornaterem megoldotta a Szelei úti iskola diákjainak rendszeres testnevelését. A fejlődést dokumentálja a ki­segítő iskola és a 2-es számú óvoda megépülése. A tervsze­rű közművelődési tevékenység elősegítette a lakosság általá­nos műveltségének növelését, a kulturális és szórakozási igények kielégítését. Gy. F. LEFEKTETIK A VEZÉRLŐKÁBELT Egyre több tagja van a vízműtársulatnak — A múlt év augusztusától üzemel Abonyban a víztorony és december 31-ig huszonegy kilométernyi hálózat került a földbe — jelentette be Majer- csik László, az abonyi vízmű­társulat elnöke a minap meg­tartott küldöttgyűlésen. Ebben az évben, a terveknek megfelelően folytatódik a munka: 17,5 kilométer vezetéket fek­tetnek le. Az év első felében megépül az a háromezer méter hosszú há­lózat is, ami tavaly elmaradt. A rendőrség értesítése: Megtalálták a kerékpárokat A Ceglédi Rendőr-főkapi­tányság felkéri azon kerék­pártulajdonosokat, akiknek az alábbi helyekről vitték el ke­rékpárjukat, jelentkezzenek a rendőrség I. emelet 23-as szobájában járművükért. 1973. július vége felé a Ká- tai és Széchenyi út kereszte­ződésében levő 10-es számú italbolt elől elloptak egy 28-as Csepel gyártmányú, fekete színű, 341161 számú férfike­rékpárt. Megkerült az 1973. november vége felé a Mária utca és a Pesti út sarkán levő Kábák italbolt elől ellopott szovjet gyártmányú, zöld szí­nű 69/1407-es számú női ke­rékpár, az 1974 januárjában a Széchenyi és Kátai út sarkán levő 1-es italbolt elől ellopott 28-as fekete színű férfikerék­pár. Ez évben, január vége fe­lé a Kossuth Ferenc utcában levő rendelőintézet elől ello­pott 26-os fekete színű női kerékpárt is átveheti a tulaj­donosa. Folytatják a járdaépítést ■■ Sí: .sj A 4-es számú során a Ceglédi, a felszedték a járdát. műút abonyi szakaszának korszerűsítése Szolnoki út és a Kossuth tér nagy részén A helyreállítási munkálatokat az útépítők még az ősszel megkezdték, de az Időjárás közbeszólt. Most foly­tatják a félbeszakadt munkálatokat, s május végéig elkészül a járda. Felvételünk a Kossuth téren, a Barátság-parkban készült. Gyuráki Ferenc felvétele Befejezik a Damjanich úti és a központi vízműtelep építését, a törpevízmű rekonstrukcióját és lefektetik a vezérlőkábelt A hálózatépítés jelentős része a Tószegi, Mátyás király és Ceglédi út által határolt területen folyik majd. Az építési tervek rendelkezés­re állnak, a kivitelezővel az előkészítő tárgyalások megkez­dődtek és megvan a megfelelő pénzügyi fedezet is, a csak­nem 12 millió forint. A lakosság hozzájárulása ta­valy mindössze négyezer fo­rinttal volt kevesebb a koráb­bi évben befolyt összegnél, de így is meghaladta a tervezet­tet. Tovább emelkedett a víz­műtársulat tagjainak száma, négy és fél ezer érdekeltet tartanak nyilván. (-if-) A mérleg biztató Tervszerű felkészülés Tóth Ernő testnevelő tanár és Gönczöl Géza edző vezeté­sével tervszerűen készülnek a további jó szereplésre az ösz- szevont járási bajnokság ke­retében az abonyi labdarúgók. A felnőtt és az ifjúsági csapat egyaránt 16-os kerettel, ja­nuárban kezdte meg az edzé­seket. A felnőttek a felkészü­lés kezdetétől több edzőmér­kőzést játszottak és a mérleg biztató. Az NB III-as Török- szentmiklóstól mindössze 5:3- as vereséget szenvedtek, Martfű vegyes csapatát 3:2 arányban legyőzték. A két mérkőzésen Czigler, Batta, Károlyi, Gulyka és Diószegi mutatott átlagon felüli jó formát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents