Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CEGLÉD V XVIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1974. FEBRUÁR 20. SZERDA Zárszámadás az albertirsai Dimitrov Tsz-bcn Az eredményes gazdálkodás éve volt Becsülettel helytállt minden szocialista brigád Fennállása óta a huszonne­gyedik zárszámadó közgyűlé­sét tartotta meg az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet. Eredményekben gazdag évről adhattak számot, melyet ma­guknak köszönhetnek: a jobb munkafegyelemnek, a megnö­vekedett termésátlagoknak, a gyorsan fejlődő állattenyész­tő ágazatnak. A következetes szakmai irányítás, a szorgalom és az, hogy a közösben szin­te mindenki úgy dolgozott, mintha saját magát akarta volna példaként állítani a töb­biek elé, csak megerősítette azt, hogy nem hiába viseli a Dimitrov Tsz a kiváló terme­lőszövetkezet címet. A most el­kezdett év, a jubileumi 25-ik sem lesz könnyű: jól meg kel­lett alaoozni, hogy továbbra is bizonyíthassanak. A zárszámadó közgyűlést a nagvközségi művelődési ház színháztermében rendezték. Farkas Pál, a Dimitrov Ter­melőszövetkezet elnöke tájé­koztatójában elmondta, hogy az elmúlt év a nehézségek ellenére is a nyugodt, ered­ményes gazdálkodás éve volt. 75 ezer 540 ledolgozott mun­kanap áll mögöttük. Jellemző volt, hogy nőtt az állandó és az időszaki, valamint az alkal­mi munkavállalók száma — egyes termények betakarítá­sában még az iskolások is se­gítettek. Az éves munkaver- senybe 20 brigád .nevezett be, s közülük 17 brigád maradék­talanul teljesítette vállalt kö­telezettségeit, s ismét elnyer­hette a kitüntető szocialista brigád címet. Lelkiismeretes­ségük, becsületes helytállásuk sokat jelentett abban, hogy most, zárszámadáskor ilyen eredményekről tudnak számot adni. A Dimitrov Tsz-ben 600 hek­táron vetettek őszi búzát. 26 mázsás hektáronkénti átlagot terveztek, 31,9 má­zsás eredményt értek el. Őszi árpából a tervezett 28 mázsás hektáronkénti átlag he­lyett 37,3 mázsásról készíthet­tek jelentést. Eredményeiket a jól szervezett munka mellett a fajtamegválasztásiniak és az agrotechnika helyes alkalma­zásának köszönhetik, amely szinte minden ágazatban jel­lemző volt a termelőszövet­kezetre az elmúlt évben. So­kat adtak a kellő talajelőké­szítésre, a vegyszerezésre. A főként exportra termesztett spárga, melyet gondos vegy­szerezéssel, kézikapálással megóvtak a gyomosodástól, kö­zel 130 ezer forinttal többet hozott a közös kasszájába a tervezettnél. Kukoricatermé­sük, sajnos, fertőzés miatt lett eredménytelenebb, mint kí­vánták. Hogv mentsék, ami menthető, késleltették a beta­karítást és a gyorsszárítót is igénybe véve, szemesen, adap­terrel gyűjtögették be a ter­mést. A borversenyeken többszö­rösen kitüntetett tsz szőlőter­mése szinte az évszázad ter­mése volt! 116 hektárról — a tervezett 60 mázsás hektáron­kénti átlag helyett — 175 má­zsát tudtak szüretelni: 218 va­gon szőlőtermést szedtek az ősszel. A szőlőre igen eredmé­nyesen hatott az agrotechnika igényes alkalmazása. A műtrágyázás, a mikro- elemes levéltrágyázás, a hozzáértő művelés igen so­kat segített ebben. A tsz követte a tsz-szövetség Világjáró turisták - a ceglédi járásból Növekvő forgalom az IBUSZ-irodán EGYRE NAGYOBB GOND A SZŰKÖS ELHELYEZÉS Az IBUSZ ceglédi irodája talán, ha húsz négyzetmétert foglal el a Kossuth szálloda előcsarnokából. A szegényes környezet ellenére mégsem kell szégyenkezniük, az elmúlt esztendő forgalma messze fe­lülmúlt minden várakozást. Ha csak a nagyobb, belföl­di és külföldi kirándulásokat, utazásokat vesszük figyelem­be, akkor is gazdag program­ról tájékoztathat Mészáros Piroska fiókvezető. Ceglédről tavaly tíz autóbusz indult külföldre. Bécsbe, Csehszlová­kiába, Lengyelországba, Ro­mániába, Jugoszláviába és az NDK-ba látogattak el a vá­rosbeliek és a környék lakói. A hazai kirándulóhelyek között Sopron, Hévíz állt az élen, és természetesen nyáron a Balaton. A járás községeiből in­dul' országjáró autóbu­szoknak több mint 5 ezer utasa volt. .. Kossuth szállóban évek óta „albérletben” működő IBUS7-kirendeltségen sok kül­földi megfordul. A szocialista országok valutáin kívül schil- linget, lírát váltottak be a legtöbbet. A forgalomra igazán nem panaszkodik Mészáros Piros­ka. A szűkös elhelyezés több gondot ad, maholnap már gátolja munkájukat és az új szolgáltatások bevezetését. Márciustól hattal szaporodik a létszám. Hogy részükre hol tudnak majd helyet biztosíta­ni, egyelőre teljesen bizony­talan. Még a várakozó ügyfele­ket sem tudják hellyel kí­nálni, ha csak azt a három rozzant széket nem számítják, ame­lyet az étterem portájától kapnak kölcsön. A gondokat csak az oldja meg véglege­sen, ha felépül a Szabadság téren az az épület, amelyben helyet kap a kirendeltség. Ad- di- azonban még sok idő el­telik, sokan felkeresik a je­lenlegi irodát. A jelek azt mu­tatják, egyre többen. A ceglédiek szeretnek utaz­ni. Az idei esztendő egyéb­ként is széles választékot kínál. A vállalatok, intézmények által szervezett csoportokon kívül az egyénileg utazóknak is felajánlja szolgálatait az iroda. Szállodát, étkezést, pen­ziót, vonatjegyet és még sok más egyéb dolgot leköt, be­szerez, elintéz az utas igénye szerint. Több ezren vették igénybe az IBUSZ nyújtotta lehető­ségeket. Az élénk érdeklődés azt mutatja, hogy ebben az évben még többen kelnek út­ra Ceglédről. Cs. I. agrokémiai laboratóriumának utasításait és sok gondot for­dított az altalaj művelésére is. Több mint 8,1 millió forin­tot hozott a szőlő a közös gaz­daságnak és a továbbiakban is minőségi bort adó fajtákat te­lepítenek. Az állattenyésztést egész éven át jó legelő segítette: nem fukarkodtak itt sem a műtrágyázással. Azt a terüle­tet, amelyre takarmánynövé­nyeket vetettek, végezetül szintén legelőnek használták, jószágaik így fogyasztották el azt is, amit nem volt érdemes már betakarítani. A jó felté­telek megteremtése magával hozta a jó eredményeket az állattenyésztésben. Tehenésze­tük tbc-mentes, 3256 literes tehenenkénti átlag tejhozamot sikerült elérniük. Hízómarhá­ból 236-öt értékesítettek. Ser­téstenyészetük a magas önkölt­ség ellenére sem volt ráfizeté­ses. A tsz-ben az állatállomány értéke most meghaladja a 13,3 millió forintot. Az év folyamán általános re­vízió volt a Dimitrov Tsz-ben. Szabálytalanságot nem talál­tak. A zárszámadó közgyűlésen a beszámolót és az elhangzott jelentéseket több hozzászólás követte. Valamennyi hozzászó­ló a munkatársak, szocialista brigádok nevében elégedettségének adott hangot és további jó mun­káról biztosította a tsz ve­zetőségét. Az albertirsai Dimitrov Ter­melőszövetkezetben az egy dolgozó tagra jutó éves kereset 27 ezer 125 forint. Munkaver­seny díjazására, szocialista brigádok jutalmazására 250 ezer forintot, különféle egyéb jutalmakra, kitüntetettek ju­talmazására 47 ezer forintot fizettek ki. E. K. Áramszünet Zöldhalmon A DfiMÁSZ ceglédi kiren­deltsége értesíti Zöldhalom lakóit, hogy mától — a kisfe­szültségű hálózat átépítése miatt — körülbelül március 1-ig reggel fél 8-tól délután 16 óráig áramszünet lesz. ÉLNEK AZ ÖNÁLLÓSÁGGAL' Jó megalapozott döntések A községi tanácsok munkájáról Az új gazdasági év elején minden üzem, intézmény mér­legre teszi előző évi tevékeny­ségét, és meghatározza főbb feladatait. így történik ez a tanácsoknál is. Tavaly tovább növekedett a községi tanácsok hatásköre, valamennyi telepü­lésen helyben gyakorolják az építési hatóságok funkcióit is. Ezzel a hatáskörök leadá­sa a községeknél nagyrészt befejeződött. Jelentős az előrelépés a tes­tületi és a szakigazgatási mun­kában is. A helyi tanácsok élnek a tanácstörvényben biz­tosított nagyobb önállósággal. A testület tagjai aktívak, nyíltan és bátran mondják el véleményüket. Nem egyedi problémákat, hanem a körzet, vagy a község egészét érintő kér­déseket vetnek fel. Dönté­seik megalapozottak. A tanácsüléseken részt vesz­nek — a társadalmi, gazdasá­gi szervek vezetőin kívül — más meghívott, köztisztelet­ben álló személyek is. Szíve­sen veszik, ha ők is elmond­ják véleményüket, javasla­tukat. A tanácsüléseken egyéb­ként bárki részt vehet, hiszen azok nyilvánosak. Javult az együttműködés a társadalmi, gazdasági szer­vekkel, melyek egy részével, írásban rögzítették a közös feladatokat. A munkában a leggyakoribb partner, segítő a Hazafias Népfront helyi szervezete. A tanácstagok rendszeresen eleget tesznek önként vállalt társadalmi kötelezettségeik­nek. Ismertetik körzetük vá­lasztópolgáraival az eredmé­nyeket, problémákat, terve­ket A járás 436 tanácstagjá­nak döntő többsége meg­tartotta éves beszámolóját. Egyes községekben még je­lenleg is tart a beszámolók időszaka. Legpéldásabban Mi- kebuda, Ceglédbercel tanács­tagjai teljesítették kötelezett­ségüket, Ceglédbercelen pél­dául a tanácsüléseken alig- alig akad hiányzó. A lakosság ismeri a fonto­sabb községpolitikai felada­tokat, és részt vállal ezek megvalósításából. Ezt bizo­nyítja, hogy 1973-ban is je­lentős volt a társadalmi mun­ka értéke: 9,8 millió forintot tett ki. Ez egy lakosra átszá­mítva 194 forint. Az élenjáró községekben, így Mikebudán 559, Ceglédbercelen 330, Dán- szentmiklóson 293 forint jut egy lakosra. Az iskolák nyári karbantar­tási, tatarozási teendőiről 1972-ben 350 ezer forint, 1973- ban már 807 ezer forint ér­tékben vállalt részt a lakos­ság társadalmi munkában. Emelkedik a születések szá­ma, ami szükségessé teszi a bölcsődei és óvodai férőhe­lyek bővítését. Ebben is nagy segítséget nyújtottak a járás üzemei, tsz-ei. Az albertirsai Dimitrov éz Szabadság Tsz 25—25 férőhellyel bővítette az óvodát, Ceglédbercelen a lakosság és az Egyetértés Tsz a 35 férőhelyes bővítéshez 130 ezer forint értékű társa­dalmi munkával járult hozzá. A szakigazgatási szerv nagy ügyiratforgalmat bonyolít le. Gyakori, hogy nemcsak ható­sági, hanem más ügyben is kérnek felvilágosítást, taná­csot. Évente 28 ezer ügyiratot forgatnak és 240—250 ezer értékesítést, határozatot (tü­dőszűrés, járlatlevél, eboltás, adó stb.) küldenek ki. A meg­növekedett állattartási kedv például — ezt bizonyítja a kiadott sok járlatlevél: Abonyban 31 000, Csemöben 14 600, Jászkarajenőn 31 700, Mikebudán, a járás legkisebb községében 5640 — szintén a szakigazgatás dolgát gyara­pítja. A községek idei fő felada­tait a IV. ötéves tervben meg­határozott célkitűzések szab­ják meg, vagyis, hogy tovább javítsák a lakosság élet- és munkakörülményeit, egész­ségügyi, művelődésügyi, ke­reskedelmi ellátottságát. Sziráki Péter, a járási hivatal titkárságának vezetője Budapesten, a KISZ-iskolán Tantárgy: a vezetési ismeretek Négynapos vezetőképző tan­folyamot szervezett a járási KISZ-bizottság az ősszel meg­választott új titkárok részé­re. A budapesti KISZ-iskola vendégeként 31 fiatal ismer­kedett meg az ifjúsági moz­galomban alapvetően szüksé­ges vezetési ismeretekkel. A több módszertani foglal­kozással azt kívánja elérni a járási bizottság, hogy a gya­korló KISZ-titkárok a min­dennapos munkában is helyt­álljanak. A KISZ pártirányí­tásáról Fekete Antal, az MSZMP ceglédi járási bi­zottsága osztályvezetője, a termelést segítő tevékenység­ről Babcsán József, a pártbi­zottság munkatársa tartott előadást. Nagy sikerű elő­adást tartott az ifjúsági tör­vény végrehajtási utasításá­nak feldolgozásáról dr. Szűk Lászlóné, a KISZ Központi Bizottság munkatársa. A tanfolyam vezetősége a négynapos továbbképzés leg­aktívabb résztvevőit könyvju­talomban részesítette. M. L. Megkétszereződött a példányszám Az Ifjú Kommunista című folyóiratnak egyre népesebb tábora van a ceglédi járás KISZ-alapszervezeteiben: há­rom évvel ezelőtt az alapszer­vezetek mindössze 166 pél­dányt rendeltek belőle, leg­utóbb a járás ötvenhat KISZ- alapszervezete számára már csaknem 320 lapot vitt a pos­ta. A legtöbbet, negyvenkettőt, a kocséri Üj Élet Termelőszö­vetkezet fiataljai fizetik elő egész évre. Tekézők az NB III-ban Fiatalok a tizenkettes keretben Cegléden 1936—37-ben or­szágosan is az elsők között alakult meg a tekeszakosz­tály. Először területi bajnok­ságokat rendeztek. Ezekből azután 1947-ben kialakult az NB I mezőnye, ahol első, má­sodik és harmadik helyen vé­geztek a ceglédiek. 1950-ben újra területek szerint osztot­ták fel az indulókat, s később újra az NB I volt a verse­nyek kerete. Az Építők 1960— 63-ig itt szerepelt. 1962-ben kötelezték a csapatokat a né­gyes pólya megépítésére. Szűcs László, Nagy László, Pákozdi Sándor megyei baj­nak lett, sőt Szűcs, Nagy, il­Kántort is láthatják Cegléden, a Kossuth Múzeumban meg nyílt a Hivatása rendőr című országos ván­dorkiállítás. A tablókon a rendőrök minden napi munkáját mutatják be az érdeklődők­nek, akik szép számban keresik fel a bemu tatót. Cegléden február 20-ig, naponta — hét­fő kivételével — délelőtt 9 órától délután 17 óráig lehet a kiállítást látogatni. A képen: Papp Sándor rendőr őrnagy a sok dicsőséget szerzett nyomozókutyáról, Kántorról beszél a kiállítás megtekintésére érkezett diákoknak. Apáti-Tóth Sándor felvétele tetve Türei Pál, Balogh, Má­tyás és Rónaszéki Lajos he­lyet kapott a válogatott ke­retben. A kiesés után évekig a fel­jutás kapujában állt a csapat, a célt azonban nem sikerült elérniük. Tízéves NB Il-es szereplés után az Építők a ki­esők között végzett, így az idén a most megalakult NB IH-ban játszhatnak. Már az előző évek alapján várható volt az elmúlt év eredménytelensége, ami nem is elsősorban a szakmai mun­ka hiányosságaira vezethető vissza. Betegség, családi gon­dok, kiöregedés következtében több személyi változásra ke­rült sor, s a fiatalok között is volt, aki elment (Lázár, ma a Bem SE játékosa), vagy le­állt (Gál László), ősszel a csapat már reménytelennek tűnő helyzetben is felzárkózott, s csak egy mérkőzésen múlt vé­gül a kiesésük. Hazai pólyán ötször szenvedtek vereséget, ami azt bizonyítja, hogy a ki­esés elleni harc rossz hatás­sal volt a teljesítményre. Némi bizonytalanság után eldőlt, hogy a Ceglédi Építők tekecsapata indul a bajnok­ságban az idén is. A felkészü­lést a szokásosnál később, ja­nuár 20-án kezdték el, heti három edzéssel. Az eddigi elő­készületi mérkőzéseken bizta­tó eredményeket értek el a já­tékosok, ez remélhetően majd a szerzett pontokban és a he­lyezésben is megmutatkozik a február 24-én kezdődő baj­nokságon. A tizenkettes keretben több fiatal is helyet kapott, nagy harc lesz a csapatba kerülé­sért. Az idei feladatokra Mol­nár Károly, Nyíri Ferenc, Varga József, Hollósi László, Kovács Imre, Pákozdi Ru­dolf, Király János, Sárik Sán­dor, ifjú Türei Pál, Nagy László, ifjú Nagy László és Raffai Gyula készül. U. L.

Next

/
Thumbnails
Contents