Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

1974. FEBRÜÄR 20., SZERDA 7 A RENDELTETÉS ÉS A FORMA ÖSSZHANGJA Könnyűszerkezetes építés Pest megyében I A tervezők mindenkor a társadalmi és a művészi szükségletekből indulnak ki az új építési anyagok és módszerek alkalmazásánál, a szerkezetből alakítják ki az épület formáit. Az esztétikai hatást az épület ren­deltetésének és formájának összhangja adja. Elméletben. A valóság mást mutat. Elég egy lakótelepi séta, s máris meggyőződhetünk: a házak többsége „ipari tí- pusalikotás”. Homlokzatuk egyhangú, uniformizált. A lakások belső térelosztása sem mindig célszerű: hosz- szú belépők, széles gardróbfolyosók, felesleges ajtók szűkítik a lakóteret, a bútorozható falfelületeket. Több tiszteletet! Szovjet kitüntetések a Zsiguli kooperáció magyar résztvevőinek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kitüntetéseket ado­mányozott a magyar—szovjet Zsiguli-kooperáció eredmé­nyes fejlesztésében kiemelke­dő munkát végzett magyar dolgozóknak. A kitüntetések átadására kedden került sor a Szovjetunió budapesti nagy- követségén. Az ünnepségen megjelent Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Párái Imre, az MSZMP Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője és Nagy Mária, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára. V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete mondott beszédet, majd a magas kitüntetéseket A. P. Sityikov, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke adta át. A Népek Barátsága Ér­demrendet kapta: Andorba C- örgy, a Bakony Művek mű­vezetője, Gombár János, a Bakony Művek gyáregységve­zetője, György Gyula, a var­sói magyar külkereskedelmi képviselet vezetője, ár. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Kommer Jenő, az Elzett Fémlemezipari Művek fő mérnöke. Nagy Imre, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára gyáregységvezetője, Né­meth Béla, a KGM csoport- vezetője, Novak Iván, a Kül­kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, Rédei Tibor- né, a Videoton műszerésznő- íe Szatmári Istvánná, az El­zett Fémlemezipari Művek gépmunkásnője és Tordai Je­nő külkereskedelmi minisz­terhelyettes. Ezenkívül 34 munkás és ve­zető szakember kapott kü­lönböző érdemérmeket. A ki­tüntetett magyar szakembe­rek nevében dr. Horgos Gyula miniszter mondott köszönő-* tét. M-7 59-es kilométerkő Még az idén elkészül az M •—7-es út újabb, korszerű au­tós pihenője. Az 59-es kilomé­terkőnél, 280 négyzetméter alapterületű autósbisztrót épí­tenek, amelyhez gépkocsi­szerviz és üzemanyagtöltő ál­lomás is tartozik majd. Hazánkban 52 tervező vál­lalat működik; ezek számos közismert Ybl- és nívódíjas építészt foglalkoztatnak, akik tervpályázati alkotásaikkal bi­zonyították, hogy a jelenlegi gazdasági, építőipari adottsá­gok mellett is képesek jó mi­nőségű, művészi terveket ké­szíteni. Mégis jogos a kérdés: amikor az építész „felskicceli”, pauszpapírra veti egy lakóház, gyár, iskola vagy áu'uház ter­vét, gondol-e vajon arra, hogy több millió forint felhaszná­lásáról dönt? A választ Bakóczay Ákostól, a Lakó és Kommunális Épüle­teket Tervező Vállalat gazda­sági igazgatóhelyettesétől vá­rom. — Az országnak nincs mun­kaerő-feleslege, ezért a nagy munkáslétszámot igénylő, ha­gyományos építési módszere­ket új technológiák váltják fel: az alagútzsalus, a házgyá­ri, a könnyűszerkezetes építés, — Hogyan reagálnak erre a tervezők? — A tervezést korábban az esztétikai és funkcionális igé­nyek kielégítése határozta meg. Ezekhez most a gazdasá­gosság és á kevésbé élőmun­ka-igényes ' technológiák köve­telménye járul. Életszínvonal­politikánk az iparszerű, töme­ges lakásépítést sürgeti. A házgyárak termékeivel lénye­gesen lerövidül az építési idő. Sajnos, a hagyományos módon készülő kommunális építkezé­sek — bevásárlóközpontok, is­kolák, óvodák stb. — nem tudják követni a paneles la­kóházak építési ütemét. A ter­vezőknek ezért olyan techno­lógiát kell figyelembe ven­niük, amellyel a kommunális beruházások befejezése a laká­sok átadásával egy időpontra hozható. — A LAKÖTERV lakások és ezekhez kapcsolódó kommuná­lis épületek, városközpontok tervezésiével foglalkozik. Ház­gyári — úgynevezett bázister­vezői — funkciója meUett van-e szerepe a korszerű épí­tési módszerek kikísérletezésé­ben? — Nem is lebecsülhető. Ha­tókörünk Budapesten kívül számos vidéki városra is — Egerre, Szolnokra, Székesfe­hérvárra, Százhalombattára, stb. — kiterjed. Tavaly 7000 lakás beruházási programját, 8300 lakás kiviteli tervét, 116 iskola és 1550 óvoda tervét ké­szítettük el. A Pest megyei Tervező Vállalatnak mi adtuk át 700 budaörsi lakás tervét. Könnyűszerkezetes technoló­giával eddig általában csak ipari létesítményeket — alma­tárolókat, üzemcsarnokokat építettek. Nemrég — éppen Pest megyében — a mi ter­veink alapján szereitek össze két könnyűszerkezetes iskolát. Az egyiket Gödöllőn, az angol Clasp cég, a másikat Dunake­szin az olasz Feal cég gyárt­mányaiból. Nyolc tantermes iskolákról van szó, amelyek könnyűszerkezetes rendszerrel három négy hónap alatt össze­állíthatók, míg a hagyomá­nyos technológiával készülők építési ideje: egy év. A másik előny, hogy a szerelés kevés embert kíván. Építési költsé­gük? Ezek nem olcsó technoló­giák. Az „olasz iskola” 3100 forintba, az angol pedig 3250 forintba kerül — légköbméte­renként. A két „importiskola” diszpozíciós tekveit — a szer­kezeti elemek paramétereinek ismeretében — a LAKÖTERV készítette. A következő lépés: a könnyűszerkezetes tervcsa­ládok kidolgozása lesz, külön­böző variációkra. Néhány kö­zülük máris épül, sőt a duna­újvárosi óvoda-bölcsőde a be­fejezés stádiumába jutott: a Dunai Vasmű, az ORSZAK, a CSŐSZER, a 26-os ÁÉV és a LAKÖTERV kooperációjából jött létre. A rövid átfutási időn túl ára is kisebb, légköb­méterenként 2230 forint. Ter­mészetesen a hagyományos szerkezetű épületekhez képest jelentősnek tűnik az árkülönb­ség, viszont a kivitelezési költ­ségek fokozatosan csökkennek majd, mihelyt nagyipari ter­mékként, szériában állíthatók elő a hazai tervezésű könnyű­szerkezetes épületek. Alkal­mazásuk elképzelhető a lakó­telepeken is, ott, ahol a lakos­ság számának gyors növekedése sürgeti a szolgáltatások bőví­tését. — A műszaki fejlődés a ter­vezőket kutatómunkára, kísér­letezésre készteti. Hogyan tud­ják ezt összeegyeztetni a je­lenleg tapasztalható mennyiségi szemlélettel, azzal, hogy a vál­lalatot a bér- és jövedelemsza­bályozók minél nagyobb árbe­vételre ösztönzik? — A nemzeti vagyon és a nemzeti jövedelem alakulása nagymértékben függ a terve­zők alkotómunkájától. A sza­bályzórendszer egyértelműen a vállalati érdeket helyezi elő­térbe: az önfinanszírozást, a nyereségtől függő bér- és jö- vedelemgazdá 1 kodáíf a mennyi­ségi termelésre ösztönöz. Arra, hogy minél kevesebb idő aliatt — minél több tervet készít­sünk. Csakhogy a minőségi kö­vetelményeket, a műszaki színvonal emelésének igényét, a kutatást, a kísérletezést — mégha kockáztatjuk is az ár­bevételt — hosszú távon nem tanácsos háttérbe szorítani! — Hasonlóan a műszaki ku­tatóintézetekhez, nem lehetne a tervezővállalatoknál is beve­zetni egy új érdekeltségi és jö­vedelemelvonási rendszert? — Az ÉVM műszaki terve­zési főosztálya feltárta a je­lenlegi szabályozórendszer ne­gatív oldalait. A vizsgálat anyagát — javaslatokkal ki­egészítve — felterjesztette a Minisztertanácshoz, amely jó­váhagyta a tervező vállalatok szabályozórendszerének módo­sítására vonatkozó elképzelé­seket. Ezek várhatóan 1975. január elsején lépnek életbe. Az új ösztönzők segítségével fokozatosan megteremthető a beruházó, a tervező és a kivi­telező érdekazonossága.' Ránk nézve különösen kedvező, hogy a módosítottt szabályozók a bérfejlesztés mértékét nem te­szik függővé a nyereség nagy­ságától, s a jutalmazási rend­szer a beruházás eredményes­ségére ösztönöz. Még egy fon­tos változás: eddig nagyon hi­ányzott a tervezési munkához az „érlelési” periódus. Az új szabályozórendszer lehetősé­get ad alternatívák kidolgozá­sára is. Ezentúl több idő jut információszerzésre, szakiro­dalomra, tervek tanulmányo­zására — a beruházás alapo­sabb előkészítésére, aimi pedig lerövidíti a kivitelezést. A LAKÖTERV az elmúlt években dinamikusan fejlő­dött. Termelékenysége csak­nem megkétszereződött; árbe­vétele az 1968. évi 47 millióról — azonos létszám mellett — tavaly 82 millió forintra emel­kedett. Mindez — a következe­tes üzletpolitikán kívül — a jó tervezőgárda munkájának köszönhető. Horváth Anita Univerzális a Lehel S-80-as A március eleji kölni vásá­ron mutatja be a Jászberényi Hűtőgépgyár a Lehel-család új tagját, azS—80-as abszorp­ciós készüléket. A svájci li- cenc alapján kifejlesztett, mí­nusz tizennyolc fokos mély­hűtővel felszerelt hűtőgép gázpalackról, kis feszültségű telepről és kétszázhúsz voltos hálózatról egyaránt üzemel­tethető, ezért a „második” fridzsider szerepét töltheti be a lakókocsikban, hétvégi há­zakban. A nyolcvan literes új Lehel-készüléket a belkeres­kedelem várhatóan ez év második felében hozza forga­lomba. Rafael János szülei albert- irsai, Vörösmarty utcai laká­sán volt vendégségben népes rokonságával együtt. A békés sörözgetés közben toppant be az ittas Rafael László és Ra­fael József. A házigazda hely. lyel és itallal kínálta őket. Néhány pohár után Lászlónak és Józsefnek eszébe jutott: János az ő haragosuk: felesé­gük ellen lopás miatt feljelen­tést tett a rendőrségen. Most számon kérték rajta. János távozásra szólította fel a két férfit, majd kitette őket a lakásból. Kis idő múlva azok Jakab József társukkal ismét meg­jelentek, téglákkal, vasakkal, rossz edényekkel dobálták meg az ablakot, majd az aj­tót szétverve, bementek a la­kásba. Ott a fenyegető fegy­Fehér Rudolf 36 éves bün­tetett előéletű alattyáni la­kost Tápiógyörgye lakossága messzire elkerülte, ha csak te­hette, de ez nem mindig sike­rült. Fehér ugyanis gyakran az autóbusz-megállóban „va­dászott” áldozatra, és ittasan kötözködött, erőszakoskodott mindenkivel. Megtörtént, hogy rátörte az ajtót egy egyedül­álló nőre, és bántalmazta őt. máskor „rendőrként” mutat­kozott be, és a ház lakóját megfenyegette: magas pénz­bírságot vet ki rá, ha pedig nem fizet, megveri. Nyomo­E gyeden hét sajtótermésé­ből vett szemelvényekkel szeretném kezdeni: „Üjabb területeket nyivánítot­tak védetté a Duna—Tisza kö­zén, ahol nagy gonddal őrzik a táj ritka növény- és állatvi­lágát ... A többi között fmeg- óvják a pusztulástól a kun- adácsi úgynevezett Hodályi fenyvest, amely hamvas és mézgás égerrel elegyítve dísz­ük. Ugyancsak ritka fatársu­lást óvnak Kecskemét határá­ban: a hetényegyházi pusztai tölgyest. Védetté nyilvánítot­ták a szabadszállási Strázsa- hegyet is. A továbbiakban még kilenc, ritka faunájú te­rületet kell védelem alá vonni...” Egy másik közle­mény, néhány nappal később­ről: „Hamarosan befejeződnek az előkészületek a kis-balato- ni rezervátumba néhány hét múlva visszatérő vándorma­darak fogadására. A kócsagok, gémek, kormoránok és egyéb víziszárnyasok az ősszel el­hagyott, háborítatlan tanyáju­kat keresik ... Az idén a ma­dárszálló egynegyedét „tata­rozzák”: a szigorúan védett körzetben mintegy 100 hektá­ron learatják a nádat, hogy megteremtsék a feltételeket az újításhoz”. Néhány hét múlva rendeletet tesznek köz­zé a hüllők megmaradt fajtái — a siklók, kígyók, gyíkok stb — a kisragadozók, vala­mint a denevérek, cickányok védelméről. Hazánkban tehát sok min­den élvez védelmet: egykori várak megmaradt romjai, sok száz éves templomok, műem­lékké nyilvánított kastélyok, paloták, középületek, a népi építészet szemet gyönyörköd­tető falusi lakóházai; védett terület az őstermészet mind­máig ittfelejtett csodája, Bá­torliget, a Hortobágy, a Ge- menci erdő, a kis-balatoni madárszálló és — ha a 24. órában is — rövidesen bő­vül a kipusztulóban levő, vé­dett állatfajok köre. És ez így is van rendjén: becsüljük meg, amink van: tiszteljük történelmi emlé­keinket, óvjuk, kíméljük a természet ajándékát, növény- és állatvilágunkat. De miért nem tiszteljük az embert?! Történelmi emlé­keinkhez hasonlóan, miért nem élvezik az utókor védel­mét, megbecsülését történelmi nagyjaink, művészeti, tudo­mányos életünk óriásai?! ver a kezükben a vasvilla és a kés volt, életveszélyesen megfenyegették a jelenlevő­ket, Kunu Gusztávot és fele­ségét meg is sebesítetrték. Dulakodás támadt, és eköz­ben kitódultak mindannyian az udvarra. A zajra viszont feléledt a környék is, és az odaérkező Rafael Pétert Ra­fael János egy baltával úgy vállon ütötte, hogy kulcscsont­törést szenvedett. Rafael László, Rafael Jó­zsef (aki különben már ga­rázdaságért és lopásért ült börtönben) és Jakab József garázdaság, Rafael János pe­dig súlyos testi sértés bűntet­te miatt felelnek a bíróság előtt. Az ügy szereplői vala­mennyien szegről-végről ro­konok. zóként tüntette fel magát, az utcán haladó két nő, Bábosik Lászlóné és Jakab Józsefné előtt is. ötszáz forintot köve­telt tőlük. A Nagykátai Járásbíróság tő’ ó rendbeli garázdaság, ma­gánlaksértés és hivatalos mi­nőség színlelésében elkövetett zsarolás bűntettében bűnös- . nek mondta ki a község ré­mét. Háromévi szigorított börtönben végrehajtandó sza­badságvesztésre, és a köz- ügyektől való ötévi eltiltásra ítélte. [ A tárgyra térek, s megint csak a lapokból vett idézette] I kezdem: „Ismét lopott” cím­mel az alábbi hír jelent meg a minap az újságban: „Rákó­czi Ferenc, aki állandó mun­kát nem vállalt és kisebb lo­pásokból éldegélt, január 15- én bement...” Néhány hete szemtanúja voltam, amint egyik Pest környéki gyárunk vendésze óriási üggyel-bajjal rakta ki a szűrét a gyárkapun egy munkából elkésett, mocs­kos hangon szitkozódó, hulla- részeg embernek. Kérdésemre, hogy mit akart itt, a rendész ezt felelte: „Nálunk dolgozik. Hegesztő, Bartók Bélának hívják. Már kétszer volt elvo­nókúrán ...” Pár esztendeje így mutatko­zott be az egyik Pest megyei termelőszövetkezet jó humo­rú agronómusa: „Petőfi Sán­dor vagyok, a pénzköltő.” La­kótelepünk élelmiszerboltjá­ban nemrég megszólított egy nyelvünket törve, idegen ak­centussal beszélő férfi, hogy tisztes asztalos kisiparosként felajánlja szolgálatait.' A ne­vét — mondta — „könnyű” megjegyezni: Deák Ferenc, azelőtt Dvorak. A fentieken kívül szeren­csém van ismerni — legalább­is cégtáblájáról — egy Arany János nevű késes-köszörűst, egy KÖZÉRT boltvezető Dó­zsa Györgyöt, egy Kaltenec- kerből magyarosított Kossuth Lajost és egy karlsbádiból magyarított Hunyadi János ke­serűvizet, amely mint tudjuk, „emésztését rendben tartja, jogosítvány nélkül hajtja”. Elnézést a profán párhuza­mokért — nem én találtam ki őket. De ideje lenne már gátat vetni az ilyesminek. Annak is, hogy bizarr fantá­ziájú reklámszakemberek has­hajtót nevezhessenek el a magyar történelem egyik leg­kiemelkedőbb hadvezéréről, annak is, hogy a véletlen jó­voltából történelmi előneveket viselő szülők korlátlan sze­rénytelenséggel választhassa­nak utónevet újszülöttjüknek, s annak is, hogy idegen csen- ségű nevek tulajdonosai sze­szélyük szerint magyarosít­hassák nevüket. H a másképp nem megy — rendelettel. Olyan ren­delettel, amely törté­nelmünk. kultúránk legna­gyobbjainak emlékét védi. Nyíri Éva A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz: hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat. y/////////////////////z Jelentkezés: Cegléd, Külső Kátai út. A PEST MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT gödöllői epítesvezetőségére felvételre keres építőipari technikust, építőipari művezetőt, építőipari anvagkezelőt, adminisztrátort. Jelentkezni lehet a Személyzeti és Munkaügy' Osztályon. Vác, Bartók Béla u. 14. A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. • Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79-83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. Rafaelek a bíróság előtt Rokoni verekedés O. F. Elítélték a zsarolót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents