Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
1974. FEBRUAR 20., SZERDA rEsi HEGYEI k/Cfrlap Mérlegen 1973 A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése Pest megye lakónépessége 1973-ban 12 ezer fővel, 922 ezerre növekedett. Az utóbbi három évben a növekedés évi átlagos mértéke 1,3 százalékot tett ki, meghaladva az előző öt esztendő 1,2 százalékra rúgó értékét. A megye népessége — a munkaerőt vonzó jelleg miatt — viszonylag fiatal, amit egyebek között bizonyít az is, hogy mind az élveszü- letések, mind a természetes szaporodás ezer lakosra számított mutatója meghaladja az országost. Ipar A megye szocialista iparának termelésbővítése 1973-ban megegyezett az országos átlaggal, s hét százalékot tett ki. Ezen belül elsősorban a tanácsi ipar fokozta tevékenységét, a termelésnövekedés 15 százalékot ért el. Szembetűnő a szövetkezeti iparban a termelés emelkedésének lelassulása. A minisztériumi ipar 6,1 százalékkal fokozta termelését, amihez hozzájárult, hogy a vállalatok és ipartelepek több mint egyharmadánál a termelés nem érte el az 1972. évi szintet. Leggyorsabban a minisztériumi iparon belül a vegyipar fejlődött, amit nagymértékben elősegített a Dunai Kőolajipari Vállalat hárommillió tonnás kapacitású finomítósorának üzembe helyezése 1972- ben. A kőolajszármazékok mellett erőteljesen bővült a termelés a fotópapírból, gyü- mölcskonzervekből. A gépipari vállalatok termelésén éreztette hatását a termékszerkezet változása, s ez indokolja, hogy például a Csepel Autógyárban mérséklődött a tehergépkocsik kibocsátása, ugyanakkor az Ikarus részére gyártott autóbusz-fenékvá- zak előállítása egyetlen év alatt megkétszereződött. Lelassult az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedése, s nem érte el az országos értéket sem. A tér ’lés növekedésének a termelékenység emelkedésével fedezett hányada 71 százalék, ami szintén alacsonyabb az országos átlagnál. Beruházás — építőipar Az igazgatóság által megfigyelt beruházások körében az éves költség-előirányzatot nem használták fel maradéktalanul. Az üzembe helyezett beruházások értéke tavaly 5— 6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Változatlanul gondokat okoz a beruházások késedelmes kivitelezése, az eredetileg tervezett költségek olykor nagymértékű túllépése. Tanácsi beruházásokra az 1972. évinél valamivel többet költöttek, s bár növekedett az átadott tanácsi rendelkezésű lakások száma az előző évihez képest, a tervezettet nem érte el. Elmaradás tapasztalható a lakásépítésben Szentendrén, Cegléden, Ráckevén és Dunakeszin, ami kivitelezői kapacitásproblémákkal és köz- művesítési gondokkal függ össze. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek beruházási célú kiadásai 19 százalékkal maradtak el a tavaly előttitől. Az év folyamán a közös gazdaságokban ötezer szarvasmarha. és 24 ezer sertésférőhelyet adtak át rendeltetésének. 1973-ban a megye szocialista építőipara mintegy 2,6 mik liárd forint értékű építési-szerelési munkát végzett, ami mennyiségét tekintve hat százalékkal nagyobb a korábbi esztendőben elértnél. A termelőszövetkezeti építőipari közös vállalkozások tevékenysége mérséklődött, munkájuk értéke folyó áron is kevesebb, mint 1972-ben volt. Mezőgazdaság Főként a kedvezőtlen időjárásnak tudható be, hogy a megye mezőgazdaságában a növénytermesztés bruttó értéke 2—3 százalékkal emelkedett csupán, szemben az 1972. évi öt százalékkal. Kiemelkedő növekedés a szőlőtermesztésben volt tapasztalható, a gyümölcsfélék és a szántóföldi zöldségfélék bruttó termelési értéke a korábbiaknál kisebbnek bizonyult. Míg kenyér. és kalászos takarmány- gabonákból emelkedtek a hozamok, a cukorrépa, és a burgonyatermésátlagok mérséklődtek. Tavaly 9,7 százalékkal bővült az öntözési lehetőség, a legalább egyszer megöntözött terület 21,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1972-ben. Annak ellenére, hogy némi javulás tapasztalható, az öntözőberendezések kihasználtsága még mindig csupán 59 százalékos. Bár a szárazság nagyon is indokolta volna, az öntözött zöldségfélék területe csökkent. Fokozatosan növekszik a központi intézkedések hatására a megye szarvasmarhaállománya, 1973-ban, az év végén 2,7 százalékkal volt na- gvobb, mint 1972-ben. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a háztáji és egyéb gazdaságokban csökkent a szarvasmarhák száma. A sertésállomány gyarapodása kiugróan nagy: 34 százalék, s a jószágtartó kedv a háztáji és egyéb gazdaságokban is növekedett. Foglalkoztatottság, bérek 1973-ban a megfigyelt, nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma — a kereskedelem kivételével — emelkedett, az 1972-eshez hasonlóan, két százalékkal. A megye iparában valamivel több, mint százezer embert foglalkoztatnak, az építőiparom 19 ezret, s ez utóbbi 5,7 százalékkal több, mint 1972- ben. Kedvezőnek ítélhető, hogy elsősorban a munkások száma növekedett, ugyanakkor mérséklődött a munkaerőforgalom. A tavaly március elsején végrehajtott központi bérintézkedések hatására a szocialista iparban és építőiparban a munkások havi átlagbére nagyobb mértékben növekedett, mint 1972-ben. 1973-ban az iparban a munkások havi átlagbére 2266 forintot tett ki, ami 9,9 százalékkal haladja meg az előző évit. Jövedelmek, fogyasztás Pest megye lakosságának 1973. évi pénzbevételei 10,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói ár-zínvonal országos 3,5 százalékos emelkedését figyelembe véve a lakosság vásárlóereje hét százalékkal bővült. Az év folyamán a bér és bérjellegű bevételek 11,1 százalékkal, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek 9,7 százalékkal voltak nagyobbak az előző' évinél. A pénzben! társadalmi juttatások 15—16 százalékkal emelkedtek. A lakosság takarékbetét-állománya az év végén meghaladta a hárommilliárd forintot. A fogyasztói árszínvonal tovább emelkedett, s különösen az idényáras cikkeknél a burgonya és a zöldségfélék árának növekedése volt szembetűnő. Több mint 11,6 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le a megyében a kiskereskedelem, s ez 11,1 százalékkal haladja meg — folyó áron — az 1972. évit. Az áru- főcsoportonkénti megoszlás nem módosult, az élen a bolti élelmiszerek, majd a vegyes iparcikkek állnak. A tartós fogyasztási cikkeken belül leggyorsabban az új személygépkocsik értékesítése bővült. 1973-ban 3700 új személygépkocsit vásároltak a megye lakói. A kiskereskedelmi hálózat 78 bolttal és 17 vendéglátó- hellyel gyarapodott tavaly. Egyéb életkörülmények 1973-ban Pest megyében 7606 új lakásba költözhettek be a bérlők, vagy tulajdonosok, s az elkészült otthonok mennyisége 3,7 százalékkal haladja meg az 1972. évit. összesen 819 lakás szűnt meg a megyében, s így a lakásállomány növekedése 2,4 százalék. A lassú növekedés ellenére változatlanul gondokat okoz a bölcsődei ellátás. Az intézmények jelentős része túlzsúfolt, s ezért még inkább figyelmeztető, hogy az üzemi bölcsődék bővítése elmaradt a tervezett-tői, míg a területi intézményeké a terveknek megfelelően alakult. Kiemelkedő eredmények születtek az óvodai helyek gyarapításában. 1973-ban 2600 gyermek számára teremtettek elhelyezési lehetőséget, s ma már az óvodáskorú ifjak 53 százaléka tölti napjait a megye valamelyik ilyen intézményében. A hathatós előrelépés ellenére is az óvodai ellátottság még mindig nem kielégítő, az év folyamán felvételre jelentkezettek egyharmadát, hely híján, nem tudták fölvenni az óvodákba. Országos tanácskozás a Belkereskedelmi Minisztériumban Az idén is biztosított a lakosság folyamatos ellátása Fel kell lépni a nem tervezett termelői áremelések ellen Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága kedden ülést tartott az Országházban. Palkó Sándornak, a bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta a bizottság 1974. évi feladatait és elfogadta munkatervét. Ezt követően Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes társaságában a bizottság tagjai megtekintették a Kereskedelmi és Vendáglátóipari Múzeum állandó kiállítását. kell. Átmenetileg nehézségek jelentkezhetnek emiatt. Így például bizonyos csomagolóanyagoknál. A minisztérium ezért felhívta a vállalatok figyelmét arra, hogy gondoskodjanak a műanyagokkal kapcsolatos termékek helyettesítéséről, szüntessék meg a műanyagból gyártott cikkek, csomagolóanyagok reklámozását, ne bővítsék a választékot és az időszakos leértékelésbe ne vonják be ezeket a cikkeket. A tervek szerint a fogyasztási cikkek kereskedelmi árszínvonalának növekedése az idén sem haladhatja meg a 2 százalékot. Ezért a vállalatoknak határozottan fel kell lépniük a nem tervezett ipari termelői áremelések ellen. A háztartási-vegyiáruk közül az alapvető ellátást szolgáló mosó-,, mosogató- éíS .áztatószerekből ' legalább a' • • tavalyi szintet kell tartaniok és az alapanyagárak növekedését nem hárítják át a fogyasztókra. A festékáruknál az alap- anyagár-változást részben for- galmiadó-módosítással, részben az árrés változtatásával kívánják ellensúlyozni, az emelkedés egy résziét azonban a fogyasztói árakban is érvényesítik. Legfontosabb a megelőzés Kevesebb a bűnü száma A legfőbb ügyész tájékoztatója Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész kedden sajtótájékoztatón ismertette, hogyan alakult hazánkban 1973-ban a bűnözés. Egyben vázolta az ügyészi szervek további tennivalóit, elemezte a jogpolitikai elvek, a bűnüldözés legfontosabb kérdéseit. Az elmúlt évben Magyarországon 125 388 bűncselekmény elkövetőit állították bíróság elé, ami azt jelenti, hogy a bűnügyek száma valamivel kevesebb volt, mint a megelőző esztendőben. A bűnözés dinamikáját és összetételét — tíz év adatai alapján — az jellemzi, hogy az összbűnözés kórképe nem rosszabbodott. A VAGYON ELLENI BŰNÖZÉS alkotja az összbűnözés csak- n m hatvan százalékát. E cselekmények nagyobb fele tavaly a személyek javait és nem a társadalmi tulajdont károsította. A gazdasági bűn- cselekmények száma — a korábbi években leleplezett ilyen ügyek összességéhez mérten — növekedett az elmúlt évben; a rendőri szervek aktívan üldözik az üzérkedőket, az árdrágítókat, a deviza- jogszabályok kijátszóit. Figyelme* érdemel, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekménnyel okozott kárból a tsz-ek részesedése a2 1969. évi 11.4 százalékról 1973- ban már 26,2 százalékra emelkedett — s ez összefüggésben van a gazdasági bűnözéssel. Enne’- nyomán a legfőbb ügyészség elhatározta, hogy e területen megvizsgálja a bűnözési és bűnüldözési problémákat. A közvéleményt élénken foglalkoztató bűncselekménycsoportban, AZ ERŐSZAKOS ÉS GARÄZDA JELLEGŰ BŰNÖZÉS körében a határozott fellépés és következetes ítélkezési szigor eredményeként újabb csökkenés tapasztalható. 1970 és 1973 között a csökkenés 11,5 százalékos volt. Dr. Szénás: Géza külön felhívta a figyelmet arra, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűn- cselekmények elkövetőivel szemben fellépőket — akár a bántalmazottakat, akár az ő védelmükre kelő közbeavatkozókat — megilleti a jogos védelem. A fiatalkorú bűnelkövetők abszolút száma 1973- ban 15,6 százalékkal (9175-ről 7748-ra) csökkent a megelőző évhez képest. A kriminálrstatisztika adatai alapján A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK az összbűnözésnek az elmúlt évben is — hasonlóan, mint a korábbi esztendőkben — 14 százalékát tették ki. A vagyon elleni bűnözés után ez a legnagyobb bűnelkövetési kategória. Figyelmeztető adat, hogy az ittasan való jármű- vezetés aránya 10 százalékkal nőtt. Mások életét, a közlekedés biztonságát veszélyeztetik az ittas vezetők, ezért a legmesszebbmenő társadalmi támogatásban kell részesíteni az ilyen és ehhez hasonló cselekmények ellen fellepő rendőri ellenőrzéseket. Hangsúlyozottan került szóba a sajtóértekezleten, hogy az Elnöki Tanács által 1973- ban kiadott jogpolitikai határozat többek között előírja: a bűnözés elleni küzdelemnek elsősorban a bűncselekmények megelőzésére kell irányulnia. Az általános megelőzéssel kapcsolatos tennivalók között megemlítette dr. Szénási Géza: folytatják azt a gyakorlatot, hogy a kapzsisággal, a harácsolással szemben '— a jogpolitikai elveknek megfelelően — jelentős és ennél fogva szigorú vagyoni hátrányok alkalmazását szorgalmazzák. A konkrét büntetési tételek kiszabásán túl biztosítani kell —• a lehetőség határáig — az okozott kár megtérítését is az elkövető részéről. A bűnüldözés erőit a következő időszakban különösen a társadalmi tulajdonban jelentős kárt okozó cselekmények és a gazdasági bűnözés, valamint az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeket elkövető visszaesők a konok bűnözők ellen mozgósítják. Az élelmiszerekről szólván: a rendelkezésre álló árumeny- nyiségek, valamint a mező- gazdaság és az élelmiszeripar termelése összességében lehetővé teszi az idén is a lakosság igényeinek folyamatos kielégítését. Fokozni keli az olcsó cikkek gyártását Szükséges azonban, hogy a keresKedeiem a korábbinál követKezetesebben tolmácsolja az ipari vállalatoknak azokat az országos fogyasztói, választéki igényeket, amelyeket tavaly az ipar nem tudott maradéktalanul kielégíteni. Mind a főosztályvezető előterjesztése, mind a felszólalók, köztük Molnár Károly miniszterhelyettes, utalt arra, hogy az idén fokozott figyelmet kell fordítani az olcsó cikkek iránti igények kielégítésére, az előre csomagolt áruk értékesítésének fokozására és az úgynevezett középárú cikkek forgalmának növelésére. Arról se feledkezzen meg azonban a kereskedelem, hogy fokozódik a kereslet a jobb minőségű, drágább áruk iránt is. A vitában a kereskedelmi vállalatok vezetői közül többen elmondották, hogy továbbra is figyelmet kell fordítani a hús és húskészítmények iránti fokozott igények kielégítésére. Élénk vita alakult ki a tej és tejtermékek árusításáról. A felszólalók — kiiztük dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes is — egyértelműen megállapították: a korábbi évektől eltérően ma már megfelelő mennyiség áll rendelkezésre tejből és tejtermékből és az élelmiszer-kereskedelem feladata, hogy segítse a fogyasztás növekedését. Egyetértettek ezzel a kereskedelmi szakemberek, ugyanakkor néhány meglévő problémára is felhívták a figyelmet. Dr. Magyar Lajos, a Kis- kunlacháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöke például elmondotta: szükséges lenne, hogy a tej és a tejtermék a meghatározott szavatossági idejének legalább háromnegyed részében a kereskedelem rendelkezésére álljon. Előfordul ugyanis, hogy a boltok az ipartól olyan árut kapnak, amelynek szavatossági ideje aznap lejár. Mindentől függetlenül azonban vitathatatlan, hogy a kereskedelemnek is és az iparnak is javítania kell a tej- és tejtermékkínálatot: szakboltokkal, tej ivókkal kell bővíteni a hálózatot. Zöldség-gyümölcsből elsőbbség a hazai vásárlónak Szinte naponta felmerülő fontos kérdés a zöldség- és gyümölcsellátás. Mint dr. Lé- nárt Lajos miniszterhelyettes elmondotta, a belföldi ellátás elsőbbségét biztosítják, mindé*’ más — például export — igényt ennek rendelnek alá. Mindezek mellett, a megfelelő ellátás érdekében a tavalyinál 25 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt importálunk, a kereskedelmi vállalatok, pedig fokozzák a háztáji gazdaságok, kiskertek termékeinek felvásárlását, a tisztított. előre csomagolt áruk értékesítését. Az élelmiszer-választék jobb bemutatására szükséges, hogy a vállalatok felülvizsgálják az ABC-áruházak profilját, és onnan a tartós fogyasztási cikkeket kivonva, a szeszáruk bemutatási helyét csökkentve, jobb lehetőséget teremtsenek az élelmiszerek bemutatására. D. G. Az idén a tervek szerint az élelmiszer-fogyasztás 4,3 százalékkal, a boltok élelmiszer-forgalma pedig 9 százalékkal növekszik. A látszóla- | gos ellentmondás abból adódik, hogy a lakosság saját termelésből származó fogyasztása tovább csökken. A legfontosabb feladat most is a lakosság folyamatos, zavartalan ellátása, az alapvető élelmiszerekből minden szükséglet! kielégítése, a fogyasztási struktúraváltozás elősegítése, a kor- j szerű táplálkozás fejlesztése, a háztartási munka további könnyítése. Ez a tavalyinál nem kisebb feladatot ró a mezőgazdaságra, az iparra és a kereskedelemre. Egyes világpiaci jelenségekkel hazánkban is számolni lyettes és dr. Lénárt Lajos • mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes is, valamint a megyei tanácsok ke- I reskedelmi osztályvezetői, az I élelmiszer-kereskedelem és a hozzá kapcsolódó nagyobb ipari üzemek vezetői. Pest megyét is szerepének megfelelően képviselték szakemberek. A megye összes kereskedelmi és vendéglátó egységei tavaly az előző évhez képest ! több mint 11 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítot- . tak le, az élelmiszer-forgalom : 12 százalékkal, a háztartási- vegyicikk forgalom 15 száza- ' lékkai növekedett. A lakosság tavaly az előző évinél csaknem ötmilliárd forinttal többet fordított élelmiszerekre és háztartási-vegyi cikkekre. A nagy forgalmat lényegében egész évben kiegyensúlyozott, színvonalas ellátást nyújtva, elismerésre méltó munkával bonyolította le a kereskedelem — ösz- szegezte az 1973-as eredményeket Szigethi Gyula főosztályvezető, a Belkereskedelmi Minisztérium tegnap megtar- ' tott országos élelmiszer- és vegyiáru kereskedelmi szakmai értekezletén, amelyen ! részt vettek Molnár Károly ' belkereskedelmi miniszterhe- 1 Ami igen - és ami nem hárítható a fogyasztóra
