Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

Mezőgazdasági könyvhónap Kiállítás 3 zíirszámdü közgyűlésen A városi könyvtár február­ban mezőgazdasági könyvhó­napot rendezett: kiállításokon . mutatja be a korábbi évek jó nahány mezőgazdasági témá­jú kiadványát. Tizennegyedi­kén, az Agrártudományi Egyesület előadásán, valamint a Szabadság Termelőszöve kezet zár^zámadó közgyűlésén is -bemutatták a válogatást­A mezőgazdasági könyvhó­nap jelentős esemény a város­ban, hiszen nagyon sokat} ér­deklődnek a mezőgazdaság iránt, ki munkája, ki kedvte­lése révén, a városi könyvtár pedig egyben mezőgazdasági szaikkönyvtár is: szívesen lá­togatják kölcsönzőjét a szak­emberek és a hétvégi kert tu­lajdonosok, találhat érdeklő­désének megfelelő könyvet például a kertész, az állatte­nyésztő egyaránt. Legkeresettebbek a nyúl-, galambtenyésztéssel, a vadá­szattal, méhészettel, szőlőter­mesztéssel foglalkozó kiadvá­nyok. Szerdán Zárszámadó közgyűlés Holnap, február 20-án, dél­előtt fél 9 órai kezdettel tart­ja az Arany János Termelő- szövetkezet tagsága zárszáma­dó közgyűlését az Arany Já­nos Művelődési Otthon szín­háztermében. Bárány Lajos, a termelőszö- /vetkezet elnöke tesz jelentést a volt Petőfi és Rákóczi ter­melőszövetkezet tavalyi gaz­dasági és pénzügyi eredmé­nyeiről, majd a küldöttek meg­hallgatják az ellenőrző bizott­ság elnökének jelentését. Előadás a kajszibarack­termesztésről Dr. Nyújtó Ferenc, a Ker­tészeti Kutató Intézet ceglédi kísérleti állomásának igazga­tója tart Nagykőrösön elő­adást február 25-én, délelőtt 10 órai kezdettel a művelődési otthon emeleti klubjában. Az előadó a kajszibarack­termesztésről szóló ismertetést a spanyolországi, illetve szov­jetunióbeli tanulmányútján készített diaképek levetítésé- vel teszi szemléletesebbé. A PESmtfrYEI HÍR LA P külön kia da sá" XVIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM / 1974. FEBRUAR 19., KEDD A kocséri takarékszövetkezet fiókintézetet létesít Nagykőrösön Támogatja a művelődési ház építését A kocséri takarékszövetke­zet megtartotta mérlegbeszá­moló küldöttközgyűlését. A gyűlést Vass Imréné, a községi tanács vb-tttkára ve­zette le, a takarékszövetkezet tavalyi munkájáról, eredmé­nyeiről pedig Antal Domonkos igazgató számolt be. Az eredményes munka kö­vetkeztében a betétállomány, a gépkocsinyeremény-betétek- kel együtt, a 16 millió forintot meghaladta, amiben nagy ré­sze van annak, hogy a két kocséri termelőszövetkezet jó keresetet biztosít a község la­kóinak. Kölcsönt 7 millió 300 ezer forintot folyósítottak: egy­millió forintnál több volt a termeltetési hitel, me­lyet szarvasmarha- és ser­téstenyészállat vételére, baromfitenyésztésre és -hizlalásra, gyümölcsös- és szőlőtelepítésre folyó­sítanak. Az ipari boltban vásárolt tv- készülékek, rádiók és háztar­tási gépek vásárlására is sok kölcsönt adtak. Tavaly bevezették az állat­forgalmi vállalat által felvá­sárolt jószágok kifizetését, fi­zetik a lottó- és békekölcsön- nyereményeket. Az igazgató ezzel kapcsolatban felhívta a küldöttek figyelmét, hogy az idén minden békekölcsönköt- vénv kifizetésre kerül. A na­gyobb összegű fizetéseket az Üi Élet Termelőszövetke­zetnek is a takarékszövetkezet végzi. A műit évben több mint ezer különféle új biztosítást kötöttek. A jelentősen megnöveke­dett forgalommal 351 ezer forint tiszta nyereséget ér­tek el. Kerékpáron — Csemőbe, Nyársapáira Húszezer kémény - kilenc kéményseprő- ÖTÉVENKÉNT FÜSTNYOMÁSPRÓBA A kéményeket Cegléden a Pest megyei Kéményseprő Vállalat tisztítja, melynek a megyében tíz kirendeltsége van. A ceglédi kirendeltséget Pol­gár József főművezető irá­nyítja. Az 1973-as munkater­vet teljesítették, s a vállalat dolgozói a megyei munkaver­senyben a második helyet ér­ték el. A ceglédi kéményseprő-ke­rülethez Csemő és Nyársapát egy része is hozzátartozik, s a városi kéményseprők mint húszezer kéményt títanak rendszeresen. A nehéz munkát nyolc fő­állású kéményseprő végzi, és égy nyugdíjas, mint bedolgo­zó. A távolabbi területekre kerékpáron járnak. A lakás­kéményeket kéthavonként tisz­títják. az üzemi és mászóké­ményeket minden hónapban. Sok munkát ad a szakem­bereknek a kémények kiége­tése, valamint a vizsgálat, ami az új épületekben és a gáz­fűtés bevezetésekor kötelező. A füstnyomáspróbát a ké­mények énsévének ellenőrzé- több I sőre ötévenként meg kell is- tisz- I mételni. I K. L. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Balogh Gyula és Gyömbér Erzsébet: Ágnes, Kis János és Illés Terézia: Attila, Tóth Já­nos és Szrapkó Mária: Mária, Dobos László és Kollár Kata­lin: Katalin. Kicsi Antal és Aczél Gyöngyike: Zsuzsanna. Szűcs Ambrus és Apró Erzsé­bet: Anikó, Nyiri Lajos és Szuda Eszter: Csaba, Csábi Dezső és Fakan Klára: Erika. Purgyik Sándor és Szelei Ilo­na: Ilona, Szentpéteri György és Laczkó Edit: György. Ballo Dezső és Ézsaiás Judit: Judit- Sztndi Ferenc és Bretus Mar­git: Attila. B.imbó László és Réz Terézia: Terézia. Fehér, Ambrus és Sipos Julianna: Ti-, bor, Baranyi Ernő és Sipos Katalin: Nándor nevű gyer­meke. Házasságot kötött: Erdős László es Eszenyi Má­ria, Tóth Ambrus és Nagy Ka­talin. Horváth József és Ko- csák Edit, Szabó Ambrus és Pozsgai Rozália. Meghalt: Somodi Ádám (Szolnoki u. 31.), Tóth Pálné Eszényi Te­rézia (Ady E. u. 6.). Habron József (Kocsér, 5- dűlő 34 ), Mihályi Mária (Hangácsi u. 11), Hengán Ferenc (Losonczi u. 6/a.), Gajdáczi Pál (Kustár u- 18.). Kovács László (Ság- vári u. 23.). 1972-ben Jászkarajenőn fiók­intézetet létesítettek, melynek működése szintén eredménye­sen indult. Tavaly Nagykő­rösről is többen fordultak a takarékszövetkezethez hason­ló kéréssel, és baromfihizla- lási kölcsönöket is vettek tőle igénybe. A 15 éves kocséri takarék- szövetkezet 1974. évi tervébe felvette a naigykőrösi fiókin­tézet felállítását, melynek fel­tételéül a felettes pénzügyi fó­rumok azt kötötték ki, hogy rész jegy állományához másfél millió forintot, s benne egy­millió forint körösi új rész­jegyzést biztosítson. Egymillió forint új rész­jegyzés már megvan, a to­vábbi részjegyzés folyik. Egy részjegy 200 forint. 500 forintig évi 7 százalékos osztalékot fizetnek, nagyobb összeg után pedig a rendes ka­mat jár. A továbbiakban Czeczon Istvánná főkönyvelő a mérleg adatait ismertette, Molnár Im­re felügyelő bizottsági elnök, Ragó István párttitkár, Vass Imréné vb-titkár és Barhács János termelőszövetkezeti el­TAVASZ AZ ERDŐBEN 1 A vasárnapi napsütés kicsalogatta a városbelieket a Pál- fája erdőbe. A jó levegőn szülők, gyermekek egyaránt jól érezték magukat. Nem hiányzott az ízletes bográcsgulyás sem. Fleischmann János felvétele SPORT Étidig négyszáz gól esett A 4. forduló volt eddig a legszínvonalasabb a férfi te­remkézilabda Kinizsi Kupá­ban, a Toldi-sportcsamokban. Szoros eredmények születtek. Bem SE (Cegléd)—Nk. Ki­nizsi II. 28:22 (15:11). Nk.: Fehér — Mészáros, Ko­vács F. (4), Péczeli (9), Simon (1), Juhász Gy. (8), Kőházi; csere: Csicsó, Szépe. Tíz percig (4:4) meglepően jól tártotta magát a zömmel ifikből álló körösi II. csapat a tavalyi felnőtt megyebajno­ki 3. helyezett honvédek el­len. A ceglédiek kemény vé­dekezés után, nagyobb rutin­jukkal nyertek. A hazaiak, fő­leg Juhász Gyula jóvoltából, több ügyes akciót is vezettek. Ceglédi Építők—Nk. Ki­nizsi I. 13:11 (6:6). Nk.: Szabó — Nagy Z. (1), Szőke (1), Varsányi G. (3), Podhorszki, Bertalan (5), Vi­SZOCIAUSTA HAZAFISAGRA NEVEL A tudományos munka műhelye \ Megőrzi a homoki kultúra hagyományait 3 ------- 3 46- 69 — ka rtóczki; csere: D. Kovács F. (1), Fúiep, Dér. A magas já­tékosokból álló, a szoros me­zőnyű NB I B-ből, balszeren­csével, 47 százalékos össztel­jesítménnyel tavaly kiesett Építők ellen, taktikai okokból, a Kinizsi is magas játékosok­kal kezdett A kuparangadón az első félidőben a nagykőrösi csapat helyenként igen érett, jó játékot mutatott. Végig szo­ros volt az eredményállás és nagy a küzdelem. Szünet után, fegyelmezetlenség folytán, a feljavult vendégek két góllal elhúztak, amit erőszakos já­tékmodorukkal, időhúzással tartam tudtak. Lajosmizsei VÍZGÉP—Kecs­keméti MFSC 21:20 (11:10) A Kinizsi Kupa-merítözéssorozat állása: L. Nk. Kinizsi I. 4 3 — 1 2. Ceglédi Ép. 3. Bern SE 4. Lajos mizse 5. Nk. Ki­nizsi II. 6. Kecske­méti MFSC 4 ------- 4 61-100 — A góllövőlista élmezőnyé­ben: Sápi P. (Lajpsmizse) 23, Szabó Z. (C. Építők) 19, Var­sányi (Kinizsi) 17, Görög (KMFSV) 16, Bertalan I. (KMFSC) 15 gólt dobott. A sportszerűségi verseny állása: Kinizsi II 2, Kinizsi I 4, KMFSC 8, C. Építők 10, La- josmizse 17, Bem SE 26 perc összkiállítással. Tollaslabdázó úttörők A X. nyári úttörő-olimpia programjáoan, újításként, a tollaslabdázás is szerepel. Városunkban a Petőíi-isko- la, tizenkét fiúval és nyolc lánnyal, megrendezte háziver­senyét, egyéni számokban. A lányok között Varga Margit, a hetedikes fiúk közül Németh Ambrus, a nyolcadikosok kö­zül Torma Tamás bizonyult a legjobbnak. Mivel Nagykőrösön másik iskolából nem volt jelentkező, a Petőfisek képviselik váro­sunkat a megyei úttörő-olimpia tollaslabda vetélkedőjén. E sportágban most szerepelnek majd városunk határain túl nagykőrösiek először. S. Z. MA: Program az asszonyklubban Ma, február 19-én, délután 5 órakor, az Arany János Mű­velődési Központ klubtermé­ben a városi nőbizottság a nők akadémiája sorozatban újabb előadást rendez: Bálint Fe­renc, a városi zeneiskola igaz­gatója Magyar zeneszerző kor­társak című előadása hangzik el, a zeneiskola művésztaná­rainak közreműködésével. Mit látónk ma a moziban ? Pókháló. Magyar film. Kísérőműsor: Világmagazin. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN A rend gyilkosai. Francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. nök a takarékszövetkezet ered­ményes munkájáról szólt, és ama véleményének adott ki­fejezést, hogy a nagykőrösi fióklétesítés fejlesztési érde­ke a szövetkezetnek, de nagy jelentőségű érdeke a nagykő- rösieknek is. Hasonló érte­lemben nyilatkozott Pék An­dor, a MÉSZÖV kiküldöttje, aki reméli, hogy a részjegyzést rövidesen biztosítják, s a ta­karékszövetkezet igazgatójá­nak javasolta, hogy kérje a termelési hitelnyújtási keret növelését. A takarékszövetkezetben be­vezették a 44 órás munkahe­tet és a szabad szombatot. A munka könnyítésére könyve­lőgépet vásároltak. A közgyűlés an a betétek 3 millió forinttali növelé­sét irányozták elő. Saját székház építésének ter­vét vetették fel, s támogatják korszerű, új községi művelő­dési ház létesítésének gondo­latát is, amit Barhács János elnök vetett fel a termelőszö­vetkezet közgyűlésén. A takarékszövetkezet ered­ményeit a tagokkal részköz­gyűléseken ismertetik. Kopa László (egyebek közt A fülemüle és A nagyidai cigányok eredeti kéziratát, a tanári pedantériá­val kijavított dolgozatok jó néhányát), szintén segítséget kap gazdasági, és muzeológiai teendőik végzéséhez.' Dr. To­ros László, aki áldozatos munkával kutatja és ápolja az Arany Emlékeket, a közel­múltban fejezte be figyelem­re méltó, nagy terjedelmű ta­nulmányát, amelyet, Arany, János Nagykőrösön címmel, tavasszal megjelentet a váro­si tanács, vállalva a kiadás költségeit. Az időszaki, kiállítások vál­tozatos programot adnak, nép­rajzi, képzőművészeti és tör­téneti anyagok váltják egy­mást, időről időre a raktári anyag egy részét mutatják be tematikus elrendezésben. A tárolás, sajnos, nagy gondot okoz, amiként szinte vala­mennyi múzeumunk helyhiány­nyal küzd. Szép gyűjteményük van népi és stílbúTOrokból, de megfelelő elhelyezésé nem könnyű. A gyűjtemény további gyarapítása részben a tároló- hely bővítésének függvénye. A városi tanács már sok formá­ban kifejezte segítő jóindula­tát, ez esetben is csak a táv­lati segítségnyújtásban re­ménykedhetnek. PEST MEGYÉBEN négy nagy gyűjteményű múzeum van, a vácin, a Szentendréin és a ceglédin kívül gazdag a nagykőrösi gyűjteménye is. Mind tudományos, mind köz- művelődési szempontból je­lentősek e múzeumok, nem holt intézmények, anyaguk nem holt anyag: segítik a szo­cialista hazafiságra nevelést, gondolkodásra késztetnek, fel­keltik a szülőföld szeretetét Társadalmilag szükségesek, tá­mogatásuk éppen, ezért helyi érdek is, hiszen ezek az intéz­mények őrzik meg a leghitele­sebben esv-egy város történel­mi múltját, s egykor jelenünk is a história r^sze lesz. Tamasi Tamás nyos munkatársa foglalkozik. A városhoz kapcsolódó képző- művészeti anyag is lassan gya­rapodik, a református egyház például egy néprajzi tárgyú festményt ajándékozott. Ily módon állt össze a 4000 —5000 darabból álló néprajzi és a körülbelül 6000 tárgyat számláló régészeti kincs. Ez a gerince a gyűjteménynek, nagyrészt a város területéről származó anyag, de hellyel- közzel akadnak Cegléd kör­nyéki és pilisi darabok is, hi­szen például a homoki kultú­ra reprezentánsa, a szőlő és gyümölcs termesztése területi­leg is túlnő a nagykőrösi ha­táron. A SZERZEMÉNYEKET gon­dosan nyilvántartásba veszik, leltározzák, valamennyit kü­lön kartonra vezetik, rendsze­rezik: mindez azért is fontos, mert csak így válnak alkal­massá a tudományos feldol­gozásra. A muzeológus vallja, hogy a múzeumi munka motorja, él­tető eleme a kiállítás. Annak révén válik közkinccsé az ösz- szegyűjtött anyag, bővíti szá­zak, ezrek ismereteit, kiegé­szíti meglevő tudásukat, új összefüggéseket világít meg, felkelti érdeklődésüket további témák iránt. A kiállítások tu­dományos. esztétikai és köz- művelődési igényt elégítenek ki. az iskolák számára felbe­csülhetetlen értékű tanul­mányforrások, nagyszerűen ki­egészítik a tananyagot, új fo­galmakkal ismertetik meg a diákokat. Kár, hogy ma még nem él­hetnek a kívánt mértékben ez­zel a lehetőséggel. Előadóte­remre lenne szükség, ahol megtarthatnának esv-egy tör­ténelemórát, s jelenleg a ter­mek fűtbetetlensése is akadá­lyozza a huzamosabb egy hely­ben tartózkodást. Az Arany János emlékmú­zeum. amely jelentős iroda­lomtörténeti dnk"mnntumokat őriz a költővel kapcsolatban A MÜZEUM csendes világ. A polcokon, az üveges tárlók­ban sorakozó tárgyak látszó­lag rendeltetésüket. vesztve, élettelenül pihennek. Igaz, nem forog a rokka, nincs kéz­ben a csörgő guzsaly, mégis fontos szerepük van: a tudo­mányt, az ismeretgyarapítást szolgálják. Az őskori leletek­től a század eleji tárgyi emlé­kekig sok ezer darabot őriz­nek, de csak csekély része kap helyet a kiállítótermek­ben: többségük a raktárak mé­lyén zsúfolódik. . A kívülállók oly keveset tudnak a múzeumi munkáról, talán azt gyanítják, ott meg­állt az idő, s csak a nyitva tar­tás, a tárgyak őrzése és időn­ként egy-egy kiállítás rende­zése a dolgozók feladata, ho­lott a valóság egészen más: rendszeres és tervszerű tudo­mányos- és népművelő munka folyik a falak közt. Novák Lászlóval, a nagykőrösi Arany János Múzeúm igazgatójával beszélgettünk e munkáról. A múzeumi embereket tisz­teletre méltó gyűjtőszenve­dély hajtja. Fáradhatatlanul buzgólkodnak újabb , lelet­anyag feltárásán, tudományos szempontból értékes" tárgyak megszerzésén. Sok esetben ma­ga a lakosság könnyíti meg munkájukat: felismerve vala­mely használati eszköz, régi, idejét múlt tárgy, ma már használaton kívüli, elavult szerszám muzeális jelentősé­gét. ajándékul vagy kisebb- nagyobb térítés ellenében fel­ajánlják a múzeumnak. így 'jutottak hozzá egvebék között Biczó Ambrus csizmadiames­ter több szép, régi szerszámá­hoz, Lázár József mészáros bárdjaihoz, taglóihoz, ajándék­ként. Megvásárolták a Szántó­féle csizmadiaműhelyt, tavasz- szal a Dajka-féle kádármű­helyt veszik meg. Folyamat­ban van a Vla.dár-fé\e kékfes­tőműhely átvétele is. Tevékenységi körükbe tarto­zik a régészeti leletmentés, amellyel a múzeum tudomá­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents