Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

4974. FEBRUÁR 1., PÉNTEK PEST *f£C hírlap Követelmény: a szigorú technológiai legyelem Napirenden az iparszerű növénytermesztés - eszmecsere 1200 résztvevővel Gödöllőn Rendszergazdák: Bábolna, Baja, Szekszárd, Nádudvar A természettudományi kutatás, a helyi címerek, zászlók a Minisztertanács ülésének napirendjén A mezőgazdasági termelési rendszerek megalakulása óta első ízben került sor országos szakmai tanácskozásra, amelyen — csütörtökön — az eddigi tapasztalatokat és a rendszerek fejlesztésével kapcsolatos további teendőket vitatta meg a gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1200 mezőgazdász és köz­gazdász. Az elnökségben helyet foglalt dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese, dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató- intézet igazgatója és dr. György Károly, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület főtitkára. Megduplázott hozamok Dr. Tibold Vilmos rektorhe­lyettes megnyitója után dr. Kovács Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, előadásában arról szólt, hogy napjainkban az élelmiszer-gazdaság szinte hihetetlenül gyors fejlődésé­nek lehetünk tanúi, amire mi sam jellemzőbb, mint hogy 1973-ban olyan terméseredmé­nyeket könyvelhet el mezőgaz­daságunk, amit az öt-nyolc éve készített terveink szerint js csak 1980-ban, 1985-ben vél­tünk megvalósíthatónak. A hozamok ilyen arányú növe­kedése nagyrészt az iparszerű termelési rendszereknek kö­szönhető. A rendszerek a mezőgazda- sági ágazatok iparosodásának komplex szervezetei: egyesítik a biológiai-kémiai és műszaki termelési elemeket. Ézeket a szervezeteket az úgynevezett rendszergazdák — egy-egy ál­lami gazdaság vagy termelő- szövetkezet — irányítják, s kölcsönös gazdasági érdekelt­ség alapján szoros partneri kapcsolatot alakítanak ki a gazdaságokkal, amelyeknek s ierződés formájában anyagi és technikai támogatást, köl­csönzést biztosítanak, de ugyanakkor szigorú technoló­giai fegyelmet írnak elő. A garantált terméstöbbletből bi­zonyos fokú — általában ki­sebb összegű — részesedést is i lényeinek. Ezek a termelési rendszerek nemegyszer egy­két év alatt megkétszerezik a Helyi hozamokat. Különösen a kukorica- és a búzatermesztő gazdaságok érnek el a rend­szerek keretében gyakran a világ élvonalát megközelítő termésátlagokat; nem ritka a 6D—80 mázsás hektáronkénti kukoricatermés, sőt a legjobb ikernek a 100 mázsás termést is elérték. Félmillió hektáron A rendszerekbe tömörült gazdaságoknak nem az ötlet­szerű „gépesítés” a feladata, hanem az átfogó termelésfej­lesztés. Példájuk azt mutatja, hogy az V. ötéves tervben a növénytermesztés korszerűsíté­sének a mennyiségi fejlesztés Iielyett minden tekintetben a minőségi változással kell szá­molni, tehát a termelőágaza­tok mindegyikét intenzív irányba kell korszerűsíteni. (Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években 000 000 dolgozóval és 600 000 hektárnyi területtel lett „sze­gényebb” a mezőgazdasági ter­melés.) A rendszerek bebizonyítot­ták, hogy alkalmazásukkal az üzemek a lehető legrövidebb idő alatt feltárhatják a gaz­dálkodás tartalékait, s az in­tegrációval növelhetik a terü­leti hatékonyságot. A hazai mezőgazdasági termelésben meglevő differenciáltság azon­ban arra int, hogy az ágaza­tokban mindenütt egyenletesen gyarapítsák a termelés lehe­tőségeit. A rendszerek ter­jeszkedése nem hozhatja hát­rányos helyzetbe a gépbeszer­zések során azokat sem, akik nem csatlakoznak a társulá­sokhoz. A különböző rendszerekben 1974-ben már az ország ter­mőterületének 10 százalékát, több mint 500 000 hektárt mű­velnek. A mezőgazdasági nagy­üzemek egyharmada valami­lyen formában tagja ezeknek a szervezeteknek. Különösen a kukorica- és a cukorrépa-ter­mesztők vállalkozó kedve nagy, amit az is bizonyít, hogy a kukorica-vetésterület felén, a cukorrépa termőterületének pedig 40 százalékán alkalmaz­nak iparszerű termelési rend­szert. Idén további növényi kultúrákat vontak be az integ­rációba, egyebek között a búza-, a napraforgó-, a szója-, a rizs-, a burgonya- és a hagy­matermelő gazdaságok bizo- nyíják, hogy az általuk alkal­mazott rendszerek megértek az elismerésre. A főosztályvezető hangsú­lyozta: csak a szakmai és anyagi szempontból megala­pozott rendszerek működését támogatják, sőt, a MÉM azt a jogot is fenntartja, hogy a jövőben bármikor visszavonja az alapítási engedélyt. A rendszerek semmilyen vonat­kozásban nem hozhatják hát­rányba a kívülálló üzemeket. Erőteljesen támogatják azo­kat a szervezeteket, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkednek, és eljárásai­kat külföldön is terjesztik. Ezután Tóth János, a bá­bolnai CPS-vállalkozás igaz­gatója ismertette az első, s a legnagyobb termelési rendszer programját. Mai program: a cukorrépa Az igazgató feladataik kö­zül külön kiemelte: tovább akarják fejleszteni a biológiai lehetőségeket, amit az is bi­zonyít,'hogy évente 270 kü­lönböző kukoricád hibrid vető­magot hasonlítanak össze — ezeket a világ valamennyi élenjáró kukoricatermelő or­szágából szerzik be. Ezután a bajai kukoricater­mesztési rendszer eredmé­nyeit ismertette Aradi József igazgatóhelyettes, majd dr. Bállá Antal igazgató a szek­szárdi Kukorica Termesztési Szocialista Együttműködés, dr. Magyar Gábor igazgató pedig a nádudvari kukoricater­Mint tegnapi lapunkban beszámoltunk róla, Pest me­gyében tartózkodik Borisz Jeliszejevics Gud, a harkovi Pedagógiai Főiskola igazga­tója és testvére, Ivan Je­liszejevics Gud, a harkovi Gyógypedagógiai Intézet igaz­gatója. Mindketten részt vet­tek a brjanszki erdő legendás partizánharcaiban. Tegnap ke­gyelettel emlékeztek hősi ha­lált halt partizántársukra, Ma­jor Józsefre, és megkoszorúz­ták a pilisszentiváni szülőhá­zán levő emléktáblát. A ko­mesztő rendszer szakmai eredményeiről számolt be. Az értekezleten részt vevő szakemberek ma az iparszerű cukorrépatermesztő rendsze­rek tapasztalatairól tanács­koznak. . _ A Budapesti Műszaki Egye­tem központi épületében csü­törtökön folytatódott a felső- oktatási intézmények vezetői­nek országos tanácskozása. A háromnapos eszmecsere máso­dik napján részt vett a munká­ban dr. Kornidesz Mihály, az MSZMtP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, dr. Po- linszky Károly és dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszter- helyettesek, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhe­lyettes, Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára, Virizlay Gyula, a SZOT tit­kára, Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, Köpeczi Bé­la, az Akadémia főtitkára. Hazánk 55 felsőoktatási in­tézményének mintegy 400 ve­zetője — rektora, főigazgatója, dékánja és párttitkára — a Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes elnökletével megtartott plenáris ülésen meghallgatta dr. Polinszky Károly művelő­désügyi miniszterhelyettes re­ferátumát a felsőoktatás idő­szerű oktatáspolitikai, tudo­mánypolitikai és ifjúságpoliti­kai feladatairól. A középfokú és a felsőfokú oktatás összefüggéseként ele­mezte — többi között — a mi­niszterhelyettes a felvételi vizsgák helyzetét. Fontos fel­adat, hogy az érettségi és a felvételi minden értelemben közelebb kerüljön egymáshoz. Az írásbeli és a szóbeli felvé­teliken egyaránt figyelembe kell venni a középiskolai tan­anyagcsökkentéssel kapcsola­tos intézkedéseket. A kérdez­hető tananyagot pontosan kör­szorúzási ünnepségen részt vettek, és elhelyezték a kegye­let virágait Novak Béla, az MSZMP Budai Járási Bizott­ságának első titkára, Varga Ferenc, a járási hivatal elnö­ke, Major Miklós, az eszter­gomi Labor Műszeripari Mű­vek szerkesztője, a hősi halált halt felderítő testvére, a Ma­gyar Partizánszövetség képvi­seletében Földes Pál író, a község párt- és állami veze­tői, az üzemek, gazdaságok képviselői. Képviseltette ma­gát Esztergom városa is. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárának a természet- tudományi kutatások helyzeté­vonalazták, s a miniszterhe­lyettes felhívta a rektorok, fő­igazgatók figyelmét: az intéz­kedéseket részleteiben is is­mertessék a felvételi bizottsá­gok tagjaival. Éppen a tan­anyagcsökkentés figyelembe­vétele érdekében, továbbá a pedagógiai szempontok mara­déktalan érvényesítésére a közös írásbeli feladatokat ki­dolgozó bizottságokban és a felvételi bizottságokban egy­aránt biztosítják a középiskolai szaktanárok részvételét is. A felsőoktatási tananyag korszerűsítéséről szólva a re­ferátum elemezte az egyes fel­sőoktatási intézményekben ed­dig elért eredményeket, s a tervezett intézkedéseket. Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának budapesti székházában ankétot rendezett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága az agglomerációs övezet helyzeté­ről, a közművelődési tenniva­lókról. A tanácskozásra a me­gye negyvennégy — az agglo­merációs övezetbe tartozó — községéből hívták meg a rész­vevőket, tanácselnököket, a Hazafias Népfront községi el­nökeit és titkárait. Az anké- ton megjelent Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront me­gyei titkára is. A tanácskozást Novak Imre, a megyei kulturális bizottság elnöke nyitotta meg, kiegészít­ve azt az írásos felmérést, amelyet a megyei pártbizott­ság megbízásából készítettek tizenkilenc településen. Az utolsó tíz évben a Pest megyei agglomeráció az or­szág leggyorsabban növekvő körzetévé vált. A negyven­négy település nagy részében a lakosság száma — a beván­dorlás következtében — meg­duplázódott, de van olyan fa­lu is, ahol ez az arány még ennél is nagyobb. Annak el­lenére, hogy az agglomerációs övezetben növekedett az ipar- telepítés, a negyvennégy köz­ségből még mindig mintegy száznyolcvanezren járnak be naponta — munkahelyükre — a fővárosba. Az agglomeráció teremtette gondokról beszólt Aranyosi László, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának munkatár­sa vitaindítójában. Elmondot­ta, hogy az említett községek­ben mintegy háromszázötven­ezer ember él. A keresőképes lakosságnak ebben a körzet­ben mintegy nyolcvan-nyolc­vanöt százaléka az iparban dolgozik. A többségük szak-, képzetlen, segéd- vagy beta­nított munkás. Egy most folyó vizsgálatra hivatkozva elmondotta: 1949- ben a megye lakosságának mindössze 17,5 százaléka vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát. Azóta ez negy­venkilenc százalékra emelke­dett. A fejlődés ellenére a megye lakosságának ötvenegy százaléka még mindig nem rendelkezik az általános isko­la nyolc osztályával, s ezek többsége éppen a megye agg­lomerációs övezetében él. röl szóló jelentését. Hazánk­ban ma már 20 kutatóintézet, 197 egyetemi tanszék és 2 to­vábbi kutatóhely foglalkozik természettudományi kutatá­sokkal. A kutatók mindin­kább részt vállalnak a gyakor­lati kérdések megoldásában, amit többek között az is mu­tat, hogy az utóbbi években megnövekedett a hasznosított szabadalmak, valamint a szer­ződéses munkák száma. A ter­mészettudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szét­aprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek mun­kája között nincs megfelelő összhang és együttműködés. A természettudományi kutatá­sok eredményeit így elsősor­ban az egyes ágazatokon be­lül használják fel, s csak ki­sebb mértékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudomá­nyokban. A kormány a jelen­tést elfogadta és úgy döntött, hogy arról tájékoztatni kell az érdekelt kutatóintézetek dol­gozóit, s a tanszékeken műkö­dő tudományos kutatókat A Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi cí­merek, zászlók alkotásának és Pest megye — saját erejé­hez mérten — megpróbált ja­vítani az agglomerációs köz­ségek helyzetén. A negyedik ötéves terv végére már har­minchárom település kap víz­müvet. Társadalmi összefogás­ból sok új óvoda épült, fejlő­dött a kereskedelmi hálózat, s korszerűsödött a közlekedés is. Központi segítség nélkül azon­ban alapvető változásokra nincs kilátás. Az 1971-es kormányhatáro­zat alapján elkészült az agg­lomerációba tartozó települé­sek általános, összevont rendezési terve, amelynek jó­váhagyására még az idén sor kerül. A megyei kulturális bizott­ság is tervet dolgozott ki a legjobb népművelési módsze­rek kialakítására. Ezt megye- szerte ma már csak a kisala- gi kísérletként emlegetik. A kísérletre azóta újabb két'köz­séget jelöltek ki: az egyik Gyömrő, a másik Szigethalom. Érthető, ha Furuglyás Géza, a Hazafias Népfront gyömrői tit­kára, művelődésiház-igazgató, erről számolt be a tanácsko­zás részvevőinek. Elmondotta: legfőbb céljuk az egységes közművelődési rendszer kiala­kítása. Dékány Sándor, a Ha­zafis Népfront ráckevei járási titkára a Szigethalom község­ben kezdődő kísérlet kapcsán elmondotta, hogy a huszon­négy esztendeje alakult köz­ségben 1960-ban még csak 2800-an laktak, ma viszont a lakóinak száma hétezer-hat- száz. A községnek nincs mű­velődési háza, klubja, könyv­tára. Az évi kétszázezer forin­tos fejlesztési alap nem is nyújt lehetőséget erre. Fábián Zoltán író, a Magyar írók Szövetségének titkára, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának alelnöke az el­múlt időszak nagyarányú változásairól szólva a tovább­lépés ütemének meggyorsítását sürgette. Boros István, Pomáz nagyközség tanácsának elnöke követendő példaként említette, hogy náluk minden felnőtt klubnak, szakkörnek ifjúsági változata is működik az isko­lában. A nagyközség tanácsa az elmúlt év szeptemberében 4,5 milliót szavazott meg egy kulturális és sportkombinát építésére. Speicer Lajos, a Hazafias | használatának, valamint 4 díszpolgári cím adományozás sának szabályozására. A kor- mány a javaslatokat elfogadta, a helyi kezdeményezések alap­ján kibontakozó gyakorlatot szabályozva a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyományai és mai arculatuk kifejezésére a jövő­ben jelképként címert alkot­hatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az or­szág címerének használatát, a^ állami eljárások során még az­zal együtt sem használható. A kormány hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre méltó tette­kért és tevékenységért dísz­polgári címet adományozhas­sanak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, miután a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az Or­vostovábbképző Intézetet az elmúlt év végén egyetemi jel­legű felsőoktatási intézmény- nyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgató­ját a rektori teendők ellátásá­val bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Népfront csömöri küldötte egy korábbi felmérésre hivatkozva elmondotta, hogy a felmérés szerint 1985-ig 8500-ra nő a község Okossága. Az élet azonban megelőzte az elképze­léseket, mert már ma is 8500 lakosa van a községnek. Budai Antal, a Hazafias Népfront dunakeszi elnöke örömmel számolt be a részvevőknek: amióta a nagyközség egy forr galmas pontjára került a könyvtár, egy hónap alatt hat-, százzal nőtt az olvasók száma. Szőke József pilisszentiváni küldött a helyi művelődési ház áldatlan állapotáról beszélt. Az elhanyagolt épületben ital­bolt működik. Martin János Maglódról a tanulás, az olvar sás megszerettetésének fonr tosságáról beszélt. Pintér Béla Ecserről arról szólt, hogy a községnek nincs művelődési háza, csak az iskolában van ler hetőség négy szakkör működr tetésére. Dr. Helméczi Mátyás Dunaharaszti nagyközség nép- frontbizottságának elnöke jár vasolta, hogy létre kellene hozni egy megyei agglomerá­ciós bizottságot a további öszr szehangolt munka elősegítésér re. Erdős Sándor Pécelről eP mondotta, hogy a nagyközségr ben igen sok a veszélyezteteti gyermek, a zöme bejáró szűr lök családjából kerül ki. Per- ger Ferenc, a Hazafias Népr front kerepesi bizottságának elnöke szintén a gondokról beszélt, csakúgy, mint Mod» Károly Budakeszi nagyközség népfrontbizottságának elnöke, Ennek a főváros közvetlen szomszédságában levő telepőr lésnek, mondotta a többi kör zött, sem művelődési háza, sem könyvtára, sem mozija nincs. És nincs művelődési hár za a több mint tizenháromezer lakosú Gyálnak sem, mondotta Domnanics Ferenc, a nagyközr ség tanácsának elnöke csakr úgy, mint Hantos József, a községi népfrontbizottság tit- kára. Gondokról, problémák- ról beszélt a tanácskozáson Hantos József, a gödi nép- frontbizottság titkára és Onódi Antal, a diósdi népfrontbizott- ság elnöke is. A tanácskozás Aranyosi László válaszával és Novák Imre zárszavával fejeződött be. P. P. Koszorúzás Pilisszentivánon Képünkön balról jobbra: Borisz Jeliszejevics Gud, Ivan Jeldszeje- vies Gud, Földes Pál. Gárdos Katalin felvétele A felvételiknél figyelembe kell venni a tananyagcsökkentést Az anyagi és szellemi erők összefogása Tanácskozás az agglomeráció közművelődési gondjairól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents