Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

CEGLÉDI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6Ü XVIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1974. FEBRUAR 17., VASÁRNAP MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG TSZ Jobban élni a beruházások adta lehetőségekkel Az alaptevékenység fokozása növelje a jövedelmet A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben januárban, februárban a munka dandár­ját az irodákban végzik, ahol számvetést készítenek az el­telt gazdasági év eredményei­ről. Városunkban idén a Ma­gyar—Szovjet Barátság Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetben tartották meg első­ként a zárszámadó közgyű­lést. Az 1973. évi gazdálkodás­ról Skultéty József tsz-el- nök számolt be. Elmondta, hogy a szövetkezet vezetősége, okulva az előző évi hiányos­ságokból, igyekezett fokozni a döntések meghozatalában a demokratikus vezetés és az önkormányzat érvényre jut­tatását. A hétszáznégy tag több mint fele nyugdíjas, já­radékos, a dolgozók átlag- életkora 44 év. A kemény munkával eltöl­tött esztendő eredményeire rányomta bélyegét a kedve­zőtlen, aszályos időjárás. Kü­lönösen érezhető volt ez a növénytermesztésben, A kevés eső megnehezítette az őszi ve­tést. Tavaly a szövetkezet 1540 hektár területtel belépett a bábolnai CPS-vállalko- zásba, s az iparszerű ku­koricatermesztéshez szük­séges nagy teljesítményű gépeket még ősszel meg­kapta, azok segítségével sikerült ha­táridőre elvégeznie a szántást, vetést. A Mathiász János sző­lészeti brigád jó munkájával elérte, hogy területükön 72 mázsa szőlőt szüreteltek hek­táronként. Jelentős árbevétel­hez jutott a szövetkezet a helyben előállított lucerna- lisztből, amelynek kétharma­dát exportra szállították. A növényházi kertészet 1972 végén készült el. A megter­melt növények értékesítésé­ben nagyot léptek előre: a négymillió szál szegfű 32 szá­zalékát külföldre adták el. A hajtatóüzemben dolgozók elvándorlása alacsony és év­ről évre nő a szakmunkások száma, az átlagéletkor húsz év. A szövetkezet idén 7800 négyzetméteren primőr zöld­séget és 100 katasztrális hold területen szántóföldi zöldsé­get kíván termeszteni, ezzel a város lakosságának jobb zöldségellátását is elősegíti. Az állattenyésztésből szár­mazó bevételek az előző évi­hez viszonyítva alig emelked­tek, bár nőtt a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a csirke­állomány. Az elkövetkező időszak egyik fontos feladata a szakosított szarvasmarha­telep harmadik, jelenleg üres istállójának feltöl­tése üszőkkel. A húsfeldolgozó-üzem és sü­tőüzem termékeit a gazda­ság saját élelmiszer- és tej­boltjaiban értékesíti. Az 1972- ben még veszteséges kereske­delmi ágazatot, a ráfizetéses üzletek megszüntetésével si­ker jilt, nyereségessé tenni. Az' egy személyre Jutó háSH' átlagkereset 179Ö forint volt. A szövetkezet elnöke ' el­mondta, hogy a múlt évi nagy beruházások befejeződtek, s az elkövetkező időszakban a fő hangsúlyt a növényter­mesztés és az állattenyésztés fejlesztésére helyezik. Dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára hozzászólásában ele­mezte az 1972. évi alaphiányt, amelynek okozója a túlmé­retezett beruházásokon túl az alaptevékenység elhanyagolá­sa volt. A feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a szövetkezet eredményes­sége a meglevő beruhá­zások kihasználásától, azok hatékonyságának nö­velésétől függ. Elmondta, hogy az elkövetke­ző években a szövetkezet egyik legfontosabb feladatává kell tenni a két fő ágazat, a növénytermesztés és állatte­nyésztés fejlesztését, s a még ráfizetéses tevékenységek mi­előbbi megszüntetését. A hozzászólások sorát Laka­tos Tibor, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettes zárta. Megállapította, hogy az 1972 óta elért eredmények bizo­nyítják, a szövetkezet kilen­dült a holtpontról, bár a ter­mésátlagokkal és az állatte­nyésztés hozamaival nem le­het túlzottan dicsekednie. Azt jelenti ez a szerény előrelé­pés, hogy a tagság is és a ve­zetőség is megmozdult, hasz­nálni akarja az ötvenmillió forintot, amit hosszú lejáratú hitelként kapott. Ennek a nagy összegnek a kamata is jelentős mennyiség, több mil­lió forint. Ahhoz, hogy a beruházá­sokhoz kapott hitel visz- szafizetésén kívül a tag­ság jövedelmét is emel­ni Iehesen, keményen meg kell dolgozni. ‘OiXá»jjr4A>-> v'?»>••*. ,n";r «>•. • y Állatnunk'' azt várja a Ma­gyar-Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezettől, hogy év­ről évre mind nagyobb ered­ményeket érjen el a gazdál­kodása során, és ne végez­zen további beruházásokat addig, amíg a meglevőket maximálisan ki nem használ­ja. K. D. ABOMYBAAl Modern pékség, kenyérbolt A ceglédi Sütőipari Vállalat fejlesztési tervében egyebek között Abony sütőipari háló­zatának bővítése is szerepel: öt és fél millió forintos költ­séggel kétkemencés új üzemet létesítenek, amely a régi ma­lom helyére kerül. Az üzem felépítését 1975. vé­gére tervezik, s akkor új ke­nyérboltot is nyitnak. Az új orvosi rendelőben Hétfőn: tanácsülés Február 18-án, hétfőn dél­előtt 9 órai kezdettel ülést tart a városi tanács: a tava­lyi munka értékelése után az idei fejlesztési terveket és a város közlekedésének helyze­tét tárgyalja meg. Már az iskolában Közlekedni tanulnak A városi gyerekek, akik nap mint nap részesei az utcai for­galomnak, már az iskolában tanulják a közlekedés rendjét. A városi, iskolai közlekedési úttörőrajok és szakaszok után most több vidéki iskolában is előkészítik hasonló csoportok létrehozását. Elsősorban azon a településen van erre szükség, amely fejlődő, népes, különö­sen pedig azon, amelyet orszá­gos főútvonal szel át. TANÁCSTAGI beszámo­lok. Hétfőn, február 18-án, Cegléden, a 14. körlet lakói­nak a Kossuth Gimnáziumban Hetényi László, a 22. körzet­nek, a Várkonyi iskolában Dankowszky Sándomé, a 28. körzet lakói számára a Kini­zsi úti általános iskolában dr. Knolmár Mihály, a 30. körzet­nek az V. kerületi óvodában Pásztor Ernő, a 37. körzetbe­lieknek a Városgazdálkodási Vállalat • irodájában, Dubnicz- ki Mihály, a 38-as és a 39-es körzet lakóinak HeLmeczy Jó­zsef és Ecsedi Mária az újvá­rosi iskolában, tanácstagi be­számolót tart. Az 53-as és az 54-es körzet lakóinak a Baj- csy-Zsilinszki úti iskolában dr. Nagy Péter és Gál Mihály - né tanácstag számol be. Va­lamennyi rendezvény este 6 órakor kezdődik. Február elsején orvosi rendelőket adtak át Cegléden, a Kozma Sándor utcában: a tízemeletes torony házakba költöz­tek a kettes és a hármas gyermekkörzet, valamint a tizenhár­ma s felnőtt körzet rendelői. Képünkön: dr. Németh Márta gyermekszakrcndelést tart. Apáti-T6th Sándor felvétel« PEZSGŐVEL IS KOCCINTANAK Esküvők, névadó ünnepségek Győri Erzsébethez, a jász- karajenői anyakönyvvezető­höz naponta sokan bekopog­nak. A házasságkötések és név­adó ünnepségek, valamint a születési statisztika felől ér­deklődtem tőle. — Nagyon szeretem a fog­lalkozásom, 1955-ben válasz­tottam. Az anyakönyvvezető sok tevékenysége közül talán legszebb; amit a házasságkötő teremben fejt'ki. 4958-báh tet­tem szakvizsgát. Á községi tanácsháza pár évvel ezelőtti felújítása óta barátságosan berendezett teremben fogad­juk az ifjú házasulandókat. Minden alkalommal húsz út­törőruhás iskolás sorfala közt lép a bársony szőnyegre a menyasszony és a vőlegény. Az új párt virágcsokrokkal, NEM MINDEGY, HOGY HOGYAN ÉLNÉK Tanya a pusztában rövid műsorral köszöntik, majd mindkettőjük legkedve­sebb zeneszámát játsszuk magnószalagról. Múlt év ja­nuárjától pezsgővel is koccin­tanak az ifjú házasok és a vendégek. Tavaly ötvenhárom pár kötött házasságot, míg a megelőző években harminc­negyven alkalommal mond­tak egymásnak igent a háza­sulandók. — Kellemes teendői vannak az , névadó ünnepségeken, me­lyekből egyelőre nem sok, át­lagosan négy jut egy eszten­dőre. A szülőkön és a névadó szülőkön kívül jelen vannak az úttörők, továbbá a szülők munkahelyének, a községi nőtanács, a párt- és tanácsi vezetőség képviselői. Tavaly hatvannyolc újszülött került bejegyzésre a közös tanácsú községekben, Jászkarajenőn és Kőröstetétlenen. Gy. M. UJ LOCSOLÓ AUTÓ Tisztább lesz a város KICSERÉLIK A HULLADÉKGYŰJTŐKET KUKA hulladékgyűjtő és szállító gépkocsi vásárlását vette idei tervébe a Városgaz­dálkodási Vállalat, az állami bérlakások hulladékgyűjtőit tehát kicserélik olyanokra, amilyeneket az ilyen típusú szállítókocsi feltöltéséhez hasz­nálni tudnak. A tervben szerepel az is, hogy a régi locsolókocsit kise­lejtezik, s helyette ZIL típusú locsoló-seprő takarítóautót sze­reznek be. A kertészeti brigádokat, ha a szükség megkívánja, a par­kok környékén bevonják az utak és járdák tisztításába. TEKE Két héttel a rajt előtt Két héttel a rajt előtt mind­két csapat pályára lépett, elő­készületi mérkőzéseket vívott. Bem SE—Budapesti Pos­tás 3415:3361. A Bem SE játékosainak for­mája kielégítő, az első hat em­ber 452—429 fa között ütött. Mindkét együttes tartalékjait is szerepeltette, nyolc-nyolc játékos mérte össze erejét. EREDMÉNYEK: Szúnyogh (452). Batka (449), Hlagyvig (442). Lázár (438), Pintér (434), Tomyosi (429). Az NB Ill-ban szereplő Ceglédi Építők Kecskemétre látogatott, s a nehéz pályán rosszabb faaránya miatt szen­vedett vereséget. Kecskeméti MÄV—Ceg­lédi Építők 5:3. 2477:2407 Legjobb dobók: Varga (418), Nagy (416), Nyíri (402). A ceglédiek főpróbájukat — egy héttel a rajt előtt — hazai pályán tartják: a Bem SE a szintén NB Il-es Pápai Ezüst Nyílt, a Ceglédi Építők a Kecskeméti MÁV együtte­sét fogadja. U. L. Valahol egy lakásban képet láttam a falon: kis tanya áll a pusztában, szép táj, békés nyugalom fogja körül, füst száll kéményéből és nem messze tőle lomhán delel egy magyar-tarka tehén. Mint va­lami kis sziget, olyan a képen a tanya. Azt, hogy valójában mennyire más, csak azok tud­ják, akik valóságos tanyán él­nek, akiknek a tanya ad min­dennapi örömöt, gondot, meg azok, akik nap mint nap a szántóföldek közti dűlőutakon útnak erednek, hogy kerékpár­ral, autóbusszal, vonattal vagy épp váltva, mind a hárommal, városi munkahelyükre érkez­nek. Reggel ötkor — Kocsértól mintegy négy kilométerre, a lászlófalvi ta­nyán ismertem meg a világot. A fehérre meszelt falú, földes szobára, a korhadó mesterge­rendára, a zivatar idején szo­bánkba is becsöpögő esővízre, míg élek, emlékezem. Nyolca­dikos voltam, mikor kényel­mesebb, szebb tanyába költöz­tünk, a kocséri I. dűlőbe — kezdi Gyóni Ilona. Magyar—orosz szakos tanár­nő. Nagykőrösön tanít, a Pető­fi Sándor Általános Iskolában. Diplomáján alig néhány éve száradt meg a tinta, orosz nyelvtudását Leningrádban ta­nulva tökéletesítette. Vajon mit jelent számára most a tanya világ? — Nagyon sokat: az otthont. Anyámmal, testvéreimmel és az idős dédmamával most is ott élünk. Apám néhány éve meghalt, s anyámra, a városi lányból lett tanyai asszonyra maradt a ház és a család gondja. Testvéreimmel segí­tünk neki, amennyit tudunk. Nem kell félnünk, hogy otthon valaki munka nélkül marad: két tehén, sertés, anyakoca és baromfi van a háznál. Kell is, hiszen a bátyám feleségével és kisgyermekével már szinte kü­lön család a családban. — Reggel öt óra tájban ke­lek. A rendteremtésben, a jó­szágok etetésében segítek anyámnak, azután sietek a föl­deken át a buszhoz. A hét óra körül indulót el kell érnem. A napi buszozáshoz a bérletért 208 forintot fizetek. Gyóniék tanyája a maga módján kicsit kirí a többi kö­zül. Igaz, villanyvilágítás nincs benne, mert az odavezetés költségét nem tudnák megfi­zetni, de van rádió, tranziszto­ros magnetofon, televíziós ké­szülék. Szobáikat olajkályhá­val fűtik. Bizony, egyik sem olcsó dolog, de szükségét érzik, hogy mindez meglegyen. Beköltözni? Beköltözni esetleg a faluba, hogy könnyebb legyen az élet? — Már gondoltunk rá — mondja Ilona. — A lakás­igényt beadtam. Az Oj Élet Termelőszövetkezet, a községi tanáccsal együttműködve, házhelyeket parcelláz, ilyenre is gondoltunk: pedagógus köl­csönös lakásépítésre. Persze, ezek tervek. Anyagi lehetősé­geinkkel számolnunk kell min­denképpen. A tanyai életről beszélünk, | a zimankós telekről, a munka sokaságát hozó tavaszról, ami­ből kijut a családtagoknak is, dolgozzanak bár iskolában vagy irodában. Ha hazatérnek, az esti sötétség szab csak ha­tárt a munkaidőnek. Változ­tatásokat a tanyavilág életé­ben az tud igazán javasolni, aki maga is benne él, de tisz­tán látva, a jobbat is ismeri, a meglevőnél jobbat. Vezérfonal — Én nem mondom, hogy j meg kéne szüntetni a tanyá- j kát, — fejtegeti gondolatait a j fiatal tanárnő. — A tanyavi- | lágra még nagy szüleség van, de nem mindegy, hogy hogyan élnek ott Nemcsak a villany- világításnak, hanem elsősor­ban „a szellem napvilágának” kell eljutnia oda. Kis falu le­hetne a falu mellett a tanya­sor, a tanyaközpont. Művelő­désre, hasznos időtöltésre kel­lene több lehetőséget és al­kalmat adni a tanyaiaknak és az igényt kibontakoztatni ben­nük. „Minél kevesebb ünnepi frázist és minél több gyakor­lati tettet.” Mint a munkám­ban, ebben is ez a Lenin-idé- zet a gondolataim vezérfonala. Gyóni Ilona siet vissza, az iskolába. Dolgozatot javít, a holnapi órákra készül. Már alkonyodik: ma a ké­sőbbi busszal indul majd Ko- csérra. Villanyvilágításban könnyebb a dolgozatokat javí­tani, ma nem viszi haza a munkát. Eszes Katalin HÁZTÁJI TERMELŐK, KERTTHLMDONOSOK! A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Mező- és Éleimiszergazdasági Termelőszövetkezet növényházi kertészete a tavaszi szezonban kedvező áron kínál Tápkockás és tűzdelt paprika és paradicsom a legjobb fajtából kapható. Káposztafélék és egyéb zöldségfajok palántái. Megrendelhetők a Piac téri virágboltban, vagy levélben. Cím: MAGYAR-SZOVJET BARATSAG MEZŐ- ÉS ÉLELMISZERGAZDASAGI TERMELŐSZÖVETKEZET növényházi kertészete, Cegléd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents