Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

HUSZONÖT ESZTENDŐ Gyarapodó gazdaságok számadása Közgyűlés a bugyi Tessedik, a kőröstetétleni Vörös Csillag, a nagykörösi Dózsa és a zsámbéki Új Élet tsz-ben Szombaton a Pest megyében negyed század óta fennálló termelőszövetkezetek közül négy tartott közgyűlést. A zárszámadás mindig ünnep, ha jól végződő évről beszél, hét a vezetőség. A négy jubi­láló tsz gazdasági eredményei elismerésre méltóak, de ami ezeket a jubileumi közgyűlé­seket igazán ünneppé avatja, az a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság huszonöt esz­tendő munkájával, erőfeszíté­sével küzdelmesen kivívott diadala. E négy tsz sikeres gazdálkodásán is a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlő­dését mérhetjük le Tizenöt szűk év után tíz bőséghozó Milyen nagy idő egy ne­gyed század, és mi minden történik ennyi idő alatt! A kormány és a TOT vándor­zászlajával kitüntetett bugyi Tessedik Sámuel Tsz meg­alakulásának 25. évfordulóján csupán egyetlen alapító tag­nak, a 68 esztendős Gendur Károlynak adhatta át Szat­mári Gyula elnök a földhöz, a Sajátos... R övid idő alatt már harmadszor használ­ja a címül válasz­tott kifejezést a járási hi­vatal elnöke, így kívánva aláhúzni gondjaik, bajaik jelentőségét, mindannak égető voltát, amivel napról napra szembe kell nézniük. A népesség növekedése sa­játos helyzetet teremt, évente községnyi nép, mint­egy ezer ember települ le a járásban. A járás gazda­sági helyzete sajátos, mert kevés az ipar és közepe­sek a termelőszövetkeze­tek. Sajátos gondnak véli az elnök azt is, hogy a be­vándorlók nagyobb része fiatal, s a természetes sza­porodás így örvendetesen növekszik, ám vele a gond is, hová helyezzék a kisde­deket, a nagyobbacska gye­rekeket, mert a bölcsődék, az óvodák ... Sajátos?... Nem vitat­kozom az elnökkel. Mi­nek? A gondokra a szó ol­csó vigasz. Ám valóban pusztán egy kifejezés tüs­kéjén akadnék fenn? Mert néhány napja Pécelen az került a jegyzetfüzetembe: „... azzal a sajátos hely­zettel kell számolnunk, hogy épül ugyan nyolcvan szövetkezeti lakás, de je­lentkező háromszor ennyi­nél is több van ...” S miért nem épülhet több szövetke­zeti lakás? A lakáshoz köz­műveket képtelen lenne építtetni a nagyközségi ta­nács, azaz nem járulhat hozzá további otthonok építésének megkezdéséhez. Sajátos helyzet? Ne nyelvészkedjünk. Ku­tassuk inkább azt a gyöke­ret, amely a tartalom tala­jába nyúlik. Az első kapa­vágásra az bukkan fel, hogy sajátos egyenlő sür­gős. A másodikra: sajátos, azaz súlyos. A harmadikra: sajátos, tehát különleges figyelmet kívánó. A negye­dikre: sajátos, ezért segít­séget érdemlő... S mire napvilágra jut a gyökér, az1 látjuk, hogy napjaink egyik közgondolkodásbeli dilemmájára leltünk. A sajátos kifejezés ugyanis nemcsak az újságíróval folytatott beszélgetésekben hangzik el. Ott szerepel hivatalos előterjesztésekben, felszó­lalásokban, értekezletek vitaindítójában szintén, s azzal a szándékkal, hogy végre valahára értsék meg gondjainkat, méltányolják nehézségeinket, nyúljanak mélyebben a zsebbe ... S mivel a községek túlnyo­mó részének jellemzői a növekedésből fakadnak, a községek túlnyomó része hivatkozhat sajátosságai­ra. Akkor viszont bárhol, bárkik, mit méltányolja­nak? Kétségbe vonnánk a te­lepülések közötti különb­ségeket, a járások eltérő helyzetét? Szó sincs róla! Csuoán a másfajta rangso­rolást kívánó, sürgető sa­játost ítéljük megfonto­landónak. Sajátosság az, hogy jó néhány községben az asszonyoknak nem tud­nak megfelelő munkát ad­ni? Már a kérdésben ben­ne a válasz, hiszen jó né­hány község állíthatja ugyanezt, sőt, város — Százhalombatta — ugyan­csak. Sajátos gond az, hogy települések tucatjaiban nincs még egészséges ivó­víz? Ismét kérdésben a válasz. S ezért idegőrlő gond, kínos helyzet, ami­kor valaki vagy valakik elé tizenöt-húsz olyan előter­jesztés, javaslat kerül, ami­lyet a sajátosság tintájá­ba mártott tollal írtak. Döntsenek? Mi mellett, mi ellen? S tegyük fel, a terveket félretolva igent mondanának a sajátos em­legetésével megfejelt ér­vekre, nem támadna he­lyettük száz másik, meg­hallgatást követelő érv? Pest megye valóban sa­játos helyzetet foglal el az ország térképén — a fővá­rost körülölelve —, s né­pességnövekedési tábláza­tán. Ez olyan területi elté­rés, amilyet figyelmen kí­vül hagyni nem lehet. Ám sajátosságát úgy is igyek­szik hangsúlyozni, hogy például — kiterjedt társa­dalmi összefogással —, a negyedik ötéves terv vé­géig az eredetileg számí­tottnál háromszor annyi óvodai helyet teremt, s új tantermekből 220 helyett 350-et hoz tető alá. S ez az a kettősség, amit a közsé­geknek csak kisebb cso­portja tud felmutatni, a nagyobb rész pusztán sa­játosságait véli kamatozó befektetésnek, ha, persze, meghallgatásra talál em­legetése. E lőfordul, hogy ilyen meg amolyan módon még mindig meg­hallgatásra talál. S ennek bizony híre megy a járás­ban, a megyében — „kisír­ták maguknak, elkacsmar- ták ...”, mondják ilyenkor az irigykedve dörmögők —, s óhatatlanul arra biztatja a többieket is, próbálják meg ... Sok a próbálkozó, a pénznek meg ezer helye van. Adni csak úgy lehet, ha valahonnét elveszik. Vegyék? Csak az a fontos, hogy a „mi községünk” gondja enyhüljön? Akad­nak vezetők, akik úgy gon­dolják: csak akkor dolgoz­nak jól, ha mindent, amit lehet, megszereznek, kikö­vetelnek. Tényleg ők dol­goznának jól? Vagy inkább a csende­sebbek, a helyi erőket min­den lehető módon megmoz­gatok? Azok, akik nem is­mételgetik a sajátosságo­kat érvként, h-nem belát­ják. elfogadják az ésszerű korlátokat? Kézenfekvő a válasz. A tervszerű mun­kának. a meglévő eszközök átgondolt felhasználásá­nak ők a letéteményesei. Nehezebb a dolguk? Min­den bizonnyal igen. ök szembenéznek a helyi jel­lemzőkkel, s fokozatosan alakítják azokat. Tudják: a község érdekénél vannak nagyobb érdekek, a község a megve egész testétől nem független valami. hanem rész az egészben. És ők úgv szolgálják a részt, hogy az egészre is ügyelnek. Mészáros Ottó szövetkezethez való hűségé­vel, szorgalmas munkájával kiérdemelt aranygyűrűt. Raj­ta kívül a tizenöt alapitó kö­zül már csak hárman — má­sutt dolgozók — jöhettek el a jubileumi közgyűlésre, ök 1956 felfordulásos napjaiban hagyták el a tsz-t, mert bi­zony a megélhetésüket sem biztosította. Számszerű adatok nincsenek az első esztendők eredményeiről, eredménytelen­ségeiről, a tsz-t ért hányatta­tások közepette minden irat eltűnt. A gazdaság elnöke most, az ünnepi közgyűlésen . azonban arról számolhatott be, hogy immár tizedik éve nincs mér­leghiány, és minden esztendő­ben nagyobb nyereséggel zá­rul a gazdasági év. Az 1552 hektáron gazdálkodó tsz 1973-as mérlege már 19 millió 921 ezer forint bruttó jövedel­met mutathat ki. Macsek La­jos elnökhelyettes arról tájé­koztatta a közgyűlést, hogy a két éve megújult — s külö­nösen a fiatalokat vonzó — családiház-építési akcióhoz az idén további összegekkel járul a tsz. A közgyűlés elnökségéből — amelyben helyet foglalt Ihá­szt József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, Bo­ros András, a járási hivatal elnöke és Békési Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is — első­ként dr. Nyíri Béla, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnökhelyettese szó­lalt fel, majd Gabányi Lajos, a megyei pártbizottság gazdag ságpolitikai osztályvezetője a jubiláló tsz eredményeinek el­ismeréséül oklevelet nyújtott át Szatmári Gyula elnöknek. A gazdaság törzsgárdájának húsz tagja jutalomban része­sült. Az ország élvonalában A kőröstetétleni Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ünne­pi közgyűlésén dr. Lakos László elnök köszöntötte a tagságot s a körükben meg­jelent vendégeket, köztük dr. Gaál Lajost, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetőjét, Nagy Imrét, a ceglédi járási pártbizottság első titkárát és Vimola Ká­rolyt, a Dél-Pest megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkárát. A ta­valyi gazdálkodásról számot adva, a tsz elnöke elmondot­ta, hogy a növénytermesztés 1,9 millió forinttal többet ho­zott a tervezettnél. A kőröstetétleni tsz az ál­lattenyésztésben elért kima­gasló eredményeivel nemcsak a megye, hanem az ország gazdaságai. között is az élen jár. Tehénállományukat saját nevelésű állatokkal gyarapí­tották. A múlt esztendő végén (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII, ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1974. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Megkezdte munkáját a Béke-világtanács szófiai ülésszaka Fock Jenó táviratban üdvözölte a tanácskozás résztvevőit Százhúsz ország, az ENSZ és számos más tekintélyes nem­zetközi szervezet közel 600 kül­döttének részvételével szom­baton megkezdte munkáját a Béke-világtanács szófiai ülés­szaka. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök táviratiban üd­vözölte az ülésszak résztve­vőit, és kifejezte meggyőződé­sét, hogy az ülésszak munkája hasznos lesz és a bóke-világ- mozgalom további erősödését fogja szolgálni. Fock Jenő, a Magyar Nép- köztársaság kormányának el­nöke pedig a következő táv­iratot küldte Szófiába: „Baráti szeretettel üdvözlöm a Béke-világtanács szófiai ülé­sének résztvevőit, a haladás és a béke híveinek e fontos [ tanácskozását. A szocializmust építő magyar nép, annak kor­mánya és a magam nevében kívánom, hogy siker koronáz­za összejövetelüket a béke ügyének, az emberiség egye­temes érdekének javára. Önök a békeszerető erők moszkvai világkongresszusá- hak, a népek e történelmi je­lentőségű közgyűlésének fel­hívását és ajánlásait kíván­ják elősegíteni, megvalósíta­ni. Ez igen nagy- felelősséget ró önökre, kedves barátaink, s ezt csak aláhúzza az a szándé­kuk, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülésében elért eredményekre alapozva újabb erőket szólítsanak a béke zászlaja alá. Felelősségteljes feladatuk lesz az is, hogy megválasszák a béke-világ- mozgalom új vezetőségét, azo­kat a köztiszteletben álló sze­mélyiségeket, akik kiemelkedő szerepet vállalnak majd száz- és százmilliók küzdelmének szervezésében a békéért, a ha­ladásért, a nemzeti független­ségért és a népek szabadsá­gáért. A magyar kormány és a bé­keszerető magyar nép óhaját fejezem ki, amikor szívből kí­vánom, hogy tanácskozásuk si­kerrel tegyen eleget küldeté­sének. A mostani nemzetközi helyzet a béke védelmében és építésében új erőfeszítéseket követel meg. A tartós enyhü­lés irányába tett lépéseket még mindig akadályozzák a hidegháborút visszakívánó retrográd erők. Az imperia­lizmus, a kolonializmus, a faj­üldözés sötét erői igyekeznek visszaforgatni a történelem óráját, megkísérlik megtörni az enyhülés folyamatát. Ép­pen ezért sorsdöntő feladat megerősíteni a béke-világ- mozgalmat, annak egyik leg­erőteljesebb osztagát, a Béke­világtanácsot, magasabb szint­re emelni a különböző párt- állású, meggyőződésű, hitű, de egyaránt békeszerető erők összefogását az egyetemes bé­ke érdekében. Meggyőződésünk, hogy a Béke-világtanács, a nemzet­közi békemozgalom képes lesz erre a történelmi tettre. Gyümölcsöző, eredményes tanácskozást kívánok mind- annyioknak!” A szófiai ülésszakon Georgi Dimitrov Goskinnak, a Bol­gár Országos Békebizottság elnökének megnyitó szavai után Todor Zsivkov üdvö­zölte az ülés résztvevőit. A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az államtanács elnöke hangsúlyozta, hogy a béke­erők moszkvai világkong­resszusával új fejezet kezdő­dött a nemzetközi békemoz­galomban. A történelem véres tanulságai megmutatták — mondotta —, hogy a béke nem hullik ajándékként az emberi­ség ölébe: megszilárdításához szervezett, céltudatos és kö­vetkezetes erőfeszítésekre van szükség a nemzetközi enyhü­lés korszakában is. A szófiai pártszékház ta­nácstermében a küldöttek óriási tapssal fogadták Ro- mesh Chandrának, a BVT fő­titkárának beszédét. Chandra köszönetét mondott a bolgár vendéglátóknak az eredményes munka feltételeinek biztosítá­sáért, majd a békemozgalom eddig elért sikereit és lehe­tőségeit elemezte. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a népek véleményének súlya, szavuk ereje ma nagyobb, mint a tör­ténelem folyamán bármikor. A megye szolgáltatásfejlesztésére az idén és jövőre Negyvenmilliós Az 1969-ben megjelent 1038- as kormányhatározat nyomán a megyei tanácsoknak, így a Pest megyei Tanácsnak is, kü­lön alap áll rendelkezésére a szolgáltatás fejlesztésének tá­mogatására. A IV. ötéves terv­ben erre a célra eredetileg 84 millió forinttal gazdálko­dott a tanács, szükségesnek látszott azonban a szolgál­tatás fejlesztésének a terve­zettnél is nagyobb ütemű meggyorsítása érdekében ezt Hibakeresők A Hazai Fésűsfonó pomázi gyáregységében 45 nő dolgozik a kivar-ó részlegben. Munká­juk nagy figyelmet igényel, az áruban keletkezett hibákat kell megkeresniük és kijaví­taniuk, mielőtt még a kikészí­tő üzembe kerülnének a fé­sűs és kártoltszövetek. Gárdos Katalin felvétele az összeget felemelni. Az öt­éves terv eddig eltelt három esztendejében pályázatok nyo­mán a különböző, szolgálta­tással foglalkozó vállalatok és szövetkezetek több mint 66 millió forint támogatáshoz jutottak, az idei és a jövő évre 40 millió forint áll ren­delkezésre. Az öt év során a legna­gyobb mérvű támogatást, 28,5 millió forintot a tex­tiltisztítás és -mosás kap­ta, s mivel a megyében gyakor­latilag ezzel egy vállalat fog­lalkozik, a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Válla­lat, félmillió híján az egész összeg neki jutott. Néhány évvel ezelőtt ko­moly gondokat okozott az, hogy a meglevő gépkocsiszervizek nem tudták az igényeket ki­elégíteni. A megyei szolgál­tatásfejlesztési alapból ezért a szervizek építésére és bőví­tésére vállalkozó szövetke­zetek 26 millió forintos tá­mogatásban részesülnek. Ma már biztosítottnak lát­szik, hogy az öt évre ter­vezett 1 millió óra több­letkapacitás megvalósul. A budaörsi Vegyesipari Ktsz a támogatás segítségével vár­hatóan az idén nyitja meg Budaörsön közepes — szak­emberek szerint ideális — kapacitású szervizét. Az igé­nyeknek megfelelően Érden egy úgynevezett kisszerviz épül, Maglódon pedig a meg­levőt bővítik. Az elektroakusztikai cikkeik és a háztartási gépek javítá­si igényét mintegy 80 száza­lékban a Gelka elégíti ki Pest megyében, de több szövetke­zet is foglalkozik javítással. A 10 milliós megyei támoga­tást is lényegében a Gelka kapta, illetve kapni fogja. Az ötéves terv célkitűzése az volt, hogy a megye minden váro­sában legyen, illetve min­den városát lássa el szerviz. Ez a terv is megvalósul 1975 végig. Gödöllőn már műkö­dik szövetkezeti szolgáltatás, Százhalombattát az érdi szer­viz látja el, Nagykőrösön már megnyitotta a szervizt a he­lyi Gépjavító és Faipari Ktsz, Nagykáta is túl van a gondon. Nagykátát említettük, holott nagyközség, szintén cél azon­ban, hogy minden járási székhelyen legyen elektroakusztikai cikkeket és háztartási gé­peket javító szerviz. Vácott, Szentendrén és Mono- ron a tervek szerint 1975-ben nyílik meg. A megyei támogatás segít­ségével Pest megyében a IV. ötéves tervben 14 szolgál­tatóház épült, illetve épül, ezenkívül több szolgáltató­házat nyitottak és nyitnak más pénzügyi források segít­ségével a vállalatok, szövet­kezetek. A tervezett 14 szol­gáltatóházból öt — Aszódon, Érden, Gödöllőn, Kismaroson és Nagykátán — már meg­épült, Cegléden, Isaszegen, Pátyon, Piliscsabán és Soly­máron jelenleg épül, a dobo­sinak, a monorinak, a szent­endreinek és a szigetszent- miklósinak pedig készülnek a tervei. A lakáskarbantartás ré­szesedése több mint 7 millió forint. A szentendrei Városgazdál­kodási Vállalat, a százhalom­battai költségvetési üzem és öt építőipari szövetkezet része­sült támogatásban. Két gázcseretelep is épült — Cegléden és Péterin — me­gyei támogatással. d. g.

Next

/
Thumbnails
Contents