Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

Elegendőt tárolt Zavartalan a téli gyümölcs- és zöldségeliátás Tói felkészült ősszel a gyü­mölcs- és zöldségellátásra a helyi MÉK-telep: egész télen zavartalanul szállította a piaci standok, a városi és a kör­nyékbeli boltok nagy részének a friss árut A telepen most is ügyes ke­zű asszonyok és lányok csoma­golják hálóba az almát, a bur­gonyát és a vöröshagymát. A MÉK temetőhegyi tároló­helyén, a jó időt kihasználva, válogatják az ott tárolt zöld­ségféléket, melyekből a napok­ban nagyobb tételt szállítottak Budapestre, Gödöllőre és Nagykátára is. Külpolitikai tájékoztató Választ kaptak kérdéseikre A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet vendége volt dr. Pálfy József, a Ma­gyarország című hetilap fő­szerkesztője. A fiatalok nagy érdeklődéssel hallgatták a kül­politikai összefoglalót, mely­nek elhangzása után baráti beszélgetésen kaptak választ az őket leginkább érdeklő kér­désekre. XVIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1974. FEBRUÁR 15., PÉNTEK Még senki sem reklamált Iskola- és irodaszereket gyártanak Tervezett változtatások KÉNYSZERPIHENŐ NÉLKÜL Síit látónk ma a moziban? Az Anderson magnószalagok. Színes, amerikai bűnügyi film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Csendesek a hajnalok, I—II. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Kéregkaparás, metszés, koronaritkítás A szokatlanul enyhe időjá­rás további munkákra serken­ti a mezőgazdaságban dolgo­zókat. Ahol még nem fejezték be a fejtrágyázást, a jó idő alkalmat ad a mulasztás pót­lására. A gyümölcsösökben sem kényszerülnek pihenésre a növényvédelmi munkákkal foglalkozók: a fagymentes idő alkalmas a kéregkaparásra, és ha az időjárás a továbbiakban is kedves» marad, meg lehet kezdeni, az őszi- és kajszi ba­rack kivételével, a korona rit­kítását és metszését is. A csapadékhiányos és fagy­mentes hetek miatt a mezei pockok elszaporodására lehet számítani. Főként az őszi ka­lászosok területét lephetik el. Amint megjelenésüket észle­lik, azonnal hozzá kell látni a védekezéshez. Ha a gazdaságok megkezdik az irtást, figyelmeztető táblán kell azt hírül adniuk, ugyanis a Thiodán és más növényvédő szer nemcsak a pockokra, ha­nem minden állatra ártalmas, gyorsan ölő méreg. A védeke­zés szigorú szabálya, hogy a mérget a lyukba kell elhe­lyezni úgy, hogy a környéké­re ne jusson . belőle. Nem árt az óvatosság, mert ameny- nyi hasznot hajt a védekezés, a gondatlanság ugyanannyi kárt okozhat. könyvkötészeten kívül külön­féle papírfeldolgozási tevé­kenységet végeztek. Később kapcsolatba kerül­tek a budapesti Könyvkötő Szövetkezettel, mely bőségesen ellátta munká­val a nagykőrösi üzemet, és korszerű gépek beszer­zéséhez is hozzásegítette. A múlt évben annyi lett a feladat, hogy a régi helyen már nem fértek el, s miután nem volt lehetőség a bővítés­re, a Petőfi utcában béreltek még egy helyiséget a papírfel­dolgozó teendők végzésére. A bokrosi üzemben jelenleg fő­leg könyveket kötnek. Domián Sándor üzemveze­tő elmondotta, hogy elsősor­ban iskola- és irodaszereket gyártanak. Iratfedeleket, rajztábla- tartó és növénygyűjtő dosz- sziékat készítenek, me­lyekét, a pesti szövetke­zet diszpozíciója szerint, Nagykőrösről küldenek szét, mondhatni az egész országba. Könyvkötést főleg közüle- teknek, tudományos intéze­tek megbízásából végeznek. Munkáikkal mindenütt elége­dettek. reklamáció még nem érkezett. Jelenleg h úszónké4 nő és öt férfi dolgozik. Az öt tanuló közül három már az idén szak- munkás-bizonyítvánvt kap. Meglátogattuk a Petőfi utcai üzemet is, ahol a nanírfeldol- gozó részleg üzemel, Böröczkv Miklós könyvkötőmesrter irá­nyításával. A master már 95 esztendeje dolgozik a szakmá­ban. Hetente több mint 3 ton­na papírt dolgoznak fel. T ,esr íelentősebb munkájuk tavaly egy reklámnantár fndnláwoij elkészítése volt. melyből 25 ezer darabot gyártottak. A pontosságot és nagy fi­gyelmet igénylő munkát be­tanított munkások, fiatal asz- szonyok és lányok végzik. Far­kas Balázsnéval. Hegedűs Ró­zsával, s többekkel elbeszél­gettünk. Általában elégedet­tek, csak a 6 forintos órabért keveslik. Ügy tudják, hogy a nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet és a szabad szom­batot, az. órabér helyett pedig a normát. Remélik, hogy ak­kor majd többe* kereshetnek. Kopa László Vágóhíd és húsüzem Mér készül a húsvéti sonka HELYI IGÉNYEK SZERINT ÍZESÍTVE Nagykőrös és Kocsér hús­ellátását jelentősen segíti a Szabadság Termelőszövetkezet, valamint az ÁFÉSZ közös vá­góhídja és húsüzeme. A napokban meglátogattuk a Bem József utcai üzemet. Már az udvaron étvágyger­jesztő illatok terjengtek: szál­lításra készítették elő a sok füstölt szalonnát, főzték az ízletes tarjahúst, és töltötték a kolbászféléket. Czakó József, az üzem he­lyettes vezetője elmondotta, hogy a Szabadság Termelőszö­vetkezet telepéről hetente át­lagosan harminc 110—130 ki­lós hízott sertést kapnak, az ÁFÉSZ hizlaldáiból pedig 15 hízott sertést dolgoznak fel tőkehúsnak. A Szabadság Termelőszö­vetkezet sertéstelepének vala­mennyi hizlalt jószága hozzá­juk kerül. Mióta megnyílt a Kecske­méti úti szövetkezeti élelmi­szer-áruház, havonta 180—200 ezer forint értékű húsárut ad­nak ott el, s most már csak helyben értékesítik valameny- nyi készítményüket. Termékeiket a helyi igé­nyek szerint fűszerezik. Ke­resett a kolozsvári módra ké­szített szalonna, az olasz és a soproni szalámi, a csabai módra ízesített kolbász. He­tenként 4—500 kilót készíte­nek 3,80 forintos kolbászból, melynek gyártását állami do­táció is segíti. Már hozzálát­tak a húsvéti sonka készítésé­hez, mely kicsontozva, kötöz­ve kerül majd az üzletekbe. A friss sertéshúst téiidő- ben többnyire szerdán szállít­ják a kimérőknek. Az üzem havi forgalma 300 —320 ezer forint, s össztelje­sítménye 1973-ban 30 száza­lékkal haladta meg az előző évit. K. L. SPORT A Kinizsi küldöttközgyűlése /. Leskó Lászlónak, a konzerv­gyár pártbizottsága titkárának elnökletével vette kezdetét a Nk. Kinizsi küldöttközgyűlése a sportotthonban. Nyikos Jó­zsef sportköri elnök beszámo­lójában részletesen ismertette a Kinizsi tevékenységét. Az elnökség létszáma nyolc­ra csökkent, s az elnökségi ta­gok közül csak hárman kon­zervgyáriak- Az egyesület 6 szakosztályának háromszáz­negyven tagja yan. A pártoló tagságot növelni, a szakosz­tályvezetőségeket erősíteni kell. Bár sok minden megvál­tozott, egyesek emberi maga­tartása még kifogásolható, amin az új fegyelmi szabály­zattal radikálisan javítani kí­vánnak. A szaikmaközi bizottsággal közösen, párost sportnapot rendeztek. Jó kapcsolatot ala­kítottak ki a Petőfi és a szak­munkásképző iskolával, az ÁFÉSZ-szal, s a bázisüzem ve­zetőivel, de a Toldi ITSK-val, több tárgyalás ellenére, nem mondható jónak kapcsolatuk. A megyei és a járási TSH segítséget adott a bitumenes kézilabda-pólya létesítéséhez, valamint a műanyag birkózó­szőnyeg beszerzéséhez. — Kár, hogy az új sportfel­ügyeleti szerv nem érdeklő­dik az itteni eredmények, gon­dok iránt, s hogy a városi sportbizottság sem jött létre évek óta — hangsúlyozta a be­számoló. A konzervgyári napköziben öt szakképzett gondozónő és hat óVónő ügyel fel a ki­csinyekre. Varga Andrásné óvónő a kiscsoportosok foglalkozását vezeti, s mint képünkön is látható, ezek az apróságok már önállóan étk eznek, bár néha az óvó néni segítségére is van. Varga Irén. felvétele Tíz edzőt foglalkoztat az egyesület, a munkával egyéb­ként is megterhelt embereket a szalkosztályvezetőségek nem segítik eléggé. Biztató a jövő szempontjából: kilencen se­gédedzői tanfolyamra járnak. A Kinizsi pénzügyi gazdál­kodása évente csaknem fél­milliós, a tavalyi felújtással 600 ezer forintos volt. A kon­zervgyár és a TSH támogatá­sa az összeg 60 százaléka, a többit a sportegyesületnék kell előteremtenie. Az utazási költ­ségek és a sportszerekre a ki­adások nőnek, ezért tagságbő­vítéssel és egyéb módon újabb bevételekre kell törekedni, an­nál is inkább, mert a tartalék- alap elfogyott. A meglévő létesítmények jók, de a növekvő tömeg­sportigény kielégítése végett több labdarúgópályára lenne szükség, az egyetlen hamaro­san tönkremegy. A klubház felújítása megkezdődött. A kdubházban kap helyet a kon­zervgyári lövészgárda és a ze­nekar is- A sportiskolára na­gyobb figyelmet szentelnek, a Petőfi iskola és a Kinizs> szo­cialista együttműködésével. Az asztalitenisz-szakosztály két edző irányításával műkö­dik. Az NB Ill-asokan kívül az utánpótlás az idén már rendszeresen szerepel majd megyei csapatbajnokságban. A modellezők végleg elnyer­ték a megyei serleget; létszá­mukat növeln* kell, elsősor­ban fiatalokkal. A birkózók csak szerencsé­vel maradtak az NB II-esek között. Bár a vezetőség fel­oszlott, Sárosi Tibor I. osztá­lyúra minősült, és úttörő- olimpiai országos bajnok is került ki a Kinizsiből. A labdarúgók körében javu­lás észlelhető: négy csapat, négy edző s megerősödött ve­zetés segítheti a fejlődést, amelyhez több pálya Is kelle­ne. Mindkét kézilabda-csapat megnyerte tavaly a megyei bajnokságot, ami a vezetők és a játékosok több éves munká­jának együttes eredménye. A két éve működő termé­szetjárók a múlt évben negy- | ven rendezvényen vettek részt, ami nagyrészt Koroknál Ist­ván szervező munkájának kö­szönhető. Gábor Gyula számvizsgáló elnök szerint a nyilvántartás és a pénztár vezetése pontos. A szertárakban gondosabb munkára kell törekedni. (Folytatjuk) Pénteki műsor Sakk KlOSZ-székház, 18: újabb III. osztályúra minősítő egyé­ni verseny, 1. játéknap. S. Z. A Nagykőrös és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet 1971-ben lé­tesítette bokrosi könyvkötő és papírfeldolgozó üzemét, mely­nek vezetését egy fiatal szak­emberre, Domián Sándorra bízta. Kezdetben heten dolgoztak, de mivel helyben kevés ten­nivaló akadt, vidékről is kel­lett munkát vállalniuk. A Közkinccsé válnak A múlt emlékei között Alig akad ember Nagykőrö­sön, aki ne fordult volna meg az Arany János Múzeum em­lékeket őrző termeiben. Bronz- és vasszerszámok, míves fegy­verek és mindennapi haszná­lati tárgyak vallanak itt el­múlt századokról, színes szőt­tesek, ruhák idézik letűnt idők divatját. Az állandó kiállítás az őskortól napjainkig mutatja be Nagykőrös történetét. A gyűjtemény évről évre gazda­gabb. Novák László igazgató módszeresen kutatja lakóhe­lyünk sajátosságait, múltjának emlékeit. Céhek és munkaeszközök Nagykőrös a török hódolt­ság idején egyaránt adózott a vármegyének és a portának is, mégis sikerült megőriznie vi­szonylagos önállóságát, hagyo­mányait. A hajdani mezővá­rosnak és környékének nép­rajzi sajátosságai, jellegzetes­ségei nem egy mai utód életé­ben, munkájában fellelhetők. A néprajzi kutatónak ezért itt könnyebb a dolga, mint Dél- Pest megye más települései­ben. Budapest vonzó hatása nem érződik, a lakosság életét nem formálta át az ingázás. Az iparosodás természetesen itt is jelentős változásokkal járt és jár. A kutató feladata éppen az, hogy megtalálja a régi életforma imitt-amott még föllelhető nyomait. Tavaly például arra gondol­tak, hogy a Ceglédi úton álló tímárházban céhmúzeu­mot rendeznek be. Ez a pre­klasszikus stílusú, egyesek szerint XVIII. század végi épület az országban szinte egyedülálló műemlék. Sajátos alakját a tímármunka jelle­ge alakította ki. Legfelső emeletén szárították, lejjebb pedig kikészítették a bőröket. Igen fontos lenne, hogy ezt a szép műemléket eredeti for­májában visszaállítsák, meg­mentsék az utókornak. Az Or­szágos Műemlék Felügyelőség és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága is támogatja az épület múzeummá alakítását, és erre a célra jelentős anya­gi támogatást is fölajánlott. Most már csak a város illeté­kesein múlik, hogy múzeum lesz-e Nagykőrös egyik legér­fAlrncohh miípmliP.kpbŐl? A felújítás után a helyi tí­már céh rekvizitumai kapná­nak falai között helyet, kor­hű környezetben lenne látha­tó például a céhláda és pecsét, továbbá a megannyi eredeti munkaeszköz, a csertörő, a bőrpuhító bak és a fodorítófa is. A tervek szerint a nagy- közönség elé tárnák a csizma­dia- és cipészcéh dokumentu­mait is. Ez a céh egyébként a legrégebbi a nagykőrösiek kö­zül, 1662-ben alapították. A kiállítás, ha megvalósul, híven tükrözi majd az egyko­ri mezőváros iparát. Régészeti és néprajzi gyűjtés Magában a múzeumban is jelentős változásokat tervez­nek. Ismét felépítik több mint 20 éve lebontott szárnyát, melyben előadóterem, könyv­tár és kiállítótermek kapnak helyet. Átadását a múzeum lé­tesítésének 50. évfordulójára, 1978-ra tervezik. Az igazgató elmondotta, hogy módszeres régészeti és néprajzi gyűjtőmunkával fel­kutatják a régi paraszti gaz­dálkodás, a növénytermesztés, az állattenyésztés használati tárgyait. Feldolgozzák a nép­rajzi vizsgálatok eredményeit, számba veszik a régi épülete­ket, portákat, mindazokat az emlékeket, amelyek híven megőrizték építőik ízlését. Mindezek úgy válnak majd közkinccsé, hogy a feldolgozó munka után, fényképekkel és rajzokkal gazdagon dokumen­tált kiállítást rendeznek, az egyes ágazatoknak megfele­lően csoportosítva a gyűjte­ményt. Kiállítják például Bal la Gergely krónikaíró, múlt században élt polihisztor unokájának, a nagykőrösi születésű Bállá Károlynak ha­gyatékát: Bállá Károly a futó­homok megkötésével, a szőlő- termesztés meghonosításával jeleskedett, hasznos és jöve­delmező tevékenységhez jut­tatva a futóhomokkal borított területek lakóit. Kiállítások Június végén nyitják meg, Alföldi szűr címmel, azt a ki­állítást melven Nagykőrös, a Kiskunság és a Hajdúság nép­viseleti darabjai láthatók majd. Bódi Irén kékfestő nép­művész alkotásaiból mutatnak be válogatást abból az alka­lomból, hogy a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága nép­rajzi múzeumnak rendezi be a nagykőrösi Vladár-féle egyko­ri kékfestő műhelyt. Ősszel A temető művészete című kiállítás a fejfákkal kap­csolatos kutatások eredmé­nyeit ismerteti, az időszaki ki­állítási teremben. A nagy sikerű képzőművé­szeti tárlatok folytatásaként, először Rácz József nagykő­rösi festő grafikáit és akva- relljeit láthatják az érdeklő­dők, majd Pirk János szent­endrei festő tárlatára kerül sor. Khim Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents