Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

M0M0M1DÍKI RES T MEGYEI HÍRiÁP K Ü.'.L.Ö N K I A DA S A XVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM 1974. FEBRUÁR 14-, CSÜTÖRTÖK ÖSSZEFOGÁSSAL - MEG TÖBBET Negyvenkét tanterem épül A járás pártfitkárainak értekezlete tárgyalta — A végrehajtó bizottság határozata értelmében javíta­ni kell a tanítási órákon vég­zett munka tartalmát és fej­leszteni az erkölcsi, hazafias és testnevelés színvonalát — mondotta Kozák Sándomé, az MSZMP monori járási bizott­ságának titkára azon az érte­kezleten, amelyen a párt já­rási végrehajtó bizottságának az állami oktatás helyzetéről szóló legutóbbi határozatát is­mertette a községi pártbizott­ságok, csúcsvezetőségek és közbeeső pártszervezetek tit­kárai előtt A megbeszélésen jelen volt Guba Pál, az MSZMP monori járási bizottságának első tit­kára, Földesi István, a járási pártbizottság osztályvezetője és a járási pártbizottság több munkatársa. Kozák Sándomé hangsú­lyozta: a határozat kimondja, hogy össze kell hangolni köz­ségi szinten is a művelődési intézmények, az iskolák, óvo­dák, könyvtárak és a művelő­dési házak tevékenységét, majd a továbbiakban az óvo­dai helyzettel foglalkozott. — Járásunkban — mondot­ta —, 1970-ben az óvodai korú gyerekek 52 százalékát si­kerfiit elhelyezni, ezzel szemben tavaly már 61 százalékuk járhatott óvo­dába, mert Vecsésen, Maglódon, Mo- noron új óvodát építettek, másutt a régit bővítettéle, kor­szerűsítették. Jelenleg építik a bényeit és az ecserit, de még az idén szeretnék megkezdeni Monoron és Vasadon is egy- egy új óvoda építését A negyedik ötéves tervben előirányzott óvodai helyek számát kétszázötvennel túlha­ladták a monori járásban, de az így is alatta van a Közpon­ti Bizottság 1972. június 14— 15-i határozatában megsza­bott 80—35 százalékos elhe­lyezési aránynak, bár az is igaz, hogy a meglevő óvodák kihasználtsága az országos át­lag felett van, mivel az 130 százalékos. Az óvodákon kívül a böl­csődék bővítésével is fog­lalkozni kell, különösen a nagyközségekben, ame­lyekben, például Monoron, máris nagy az igény irán­tuk. Az iskolák vonatkozásában a végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy az oktatás szín­vonala emelkedett. Már csak Felsőnyáregyházán van össze­vont tagozatú osztály, ahol harminc gyermek tanul. A végrehajtó bizottság határoza­ta nyomán, ugyanúgy, mint legutóbb Gombán, Bényén, és Káván, rövidesen ott is meg kell változtatni a helyzetet, mégpedig úgy, hogy a gyere­kek egy részét a vasadi kollé­giumban helyezik el, a többit pedig Monori-erdőn: a megfe­lelő buszjárat és a korszerű napközi otthon biztosított. örvendetes, hogy a pedagó­gusok áldozatkész munkája nyomán — korrepetálások, kü­lön foglalkozások révén — az elmúlt tanévben a kétszáztíz bukásra álló gyerekből mind­össze hatan buktak meg, ami az országos átlag felett van. Ezt a szintet lehetőleg ebben a tanévben is tartani kell. Súlyos gondot jelent az isko­lák túlzsúfoltsága. Űj iskolák kellenének szinte mindegyik nagyközségbe, de Mende kis­községbe is. Szinte tarthatatlan már a helyzet Üllőn, ahol ugyan a 16 tantermes iskola felépül, de benne a tanítás megkezdése áthúzódik a kö­vetkező ötéves terv első évé: re. Igen rosszak az állapotok Pilisen, a 2. számú és Mono- roh, a Munkásőr úti iskolában is. A gyerekek száma előre­láthatólag még tovább nö­vekszik. Például a jelenle­gi tanulmányi évben az elsősök száma, a múlt évi ezerháromszáznegyven­eggyel szemben, máris ezerötszáznegyvenkettőre emelkedett. Még rosszabb a helyzet az iskolai napközi otthonokkal, bár kilencszázhetvenkettőről ezerszázhuszonnyolcra emel­kedett az azokba járó tanulók száma, mivel Monori-erdőn új otthon épült, de máshol is bő­vítettek. Mégis előfordul, pél­dául Gyomron, hogy a felsős gyerekeket nem tudják nap­közi otthonban elhelyezni, mi­vel a helyet elsősorban az alsó tagozatosok részére kell bizto­sítani. Ezért szinte minden községben sok azoknak a fel­sős gyerekeknek a száma, akik napközi otthonok híján, az ut­cán töltik szabad idejük egy részét. Ezután a képesítés nélküli pedagógusok helyzetéről szó­lott Kozák Sándorné, és is­mertette a velük kapcsolatos határozatot, majd elmondotta, hogy a végrehajtó bizottság döntése értelmében, különálló szakmunkáskép­ző iskolát is létre kell hozni Monoron, megszün­tetve a jelenlegi rossz álla­potokat. Szorgalmazni kell vala­mennyi községben az Egy köz­ség — egy tornaterem mozgal­mat is, de a határozat értel­mében a kisebb községekben, például Mendén, Vasadon, Nyáregyházán és Úriban, a művelődési otthonok nagyter­meit is fel lehetne tornaórák­ra használni. A hozzászólások során Jám­bor Ottó, a gyömrői, Szigeti János, az üllői, Bencze Endre, a monori és Juhász János, a pilisi pártbizottság titkára a községük helyzetének problé­máit tárta fel, Földesi István pedig a pedagógusok helyzeté­vel foglalkozott általánosság­ban, majd Guba Pál azt hang­súlyozta, hogy az igények sok­kal nagyobbak, mint a lehe­tőségek: egy évszázados elma­radást nem lehet egy-két év alatt pótolni. A két világháború közölt a monori járásban egyet­len iskola sem épült, ezzel szemben a IV. ötéves tervben 42 tanterem kerül te­tő alá, de az is kevés, még több kellene. Az állam segít, de jobban össze kell fogniuk a helyi szerveknek is, legalább úgy, mint a monori tornate­rem felépítésekor. Kovács György HOGYAN LEHETNE JOBBAN? A TIT járási szervezetének törekvései Főként a pedagógusok Tavaly, december 31-én a TIT monori járási szervezete csak hetvenkét tagot szám­lált, ezért az idei év egyik fő feladata a létszám növelé­se, s községi TIT-csoportok létrehozása. A szervezet idei munkater­ve időben elkészült. Milyen feladatokat tartalmaz? Arra kell törekedniük, ha­tározza meg a munkaterv, hogy segítsék a dolgozók po­litikai és világnézeti nevelé­sét, a termeléssel összefüggő szakismeretek) a korszerű, ál­talános műveltség további terjesztését. Vannak már ha­gyományos, jól bevált formák, munkásakadémiák, mezőgaz­dasági akadémiák a járás üze­meiben, termelőszövetkezetei­ben. Továbbra is gondot fordí­tanak a szocialista bri­gádok szakmai, politikai képzésére. Szinte minden évben hiá­nyosságként állapítják meg: nem tudnak előadásokat tar­tani a fiataloknak, ugyanis sok közöttük a bejáró mun­kás, korán indulnak, későn érkeznek, kevés a szabad ide­jük. A KISZ-alapszervekkel és a művelődési otthonokkal együttműködve kell részle­tes programot kidolgozni, hogyan lehetne mégis szoro­sabb kapcsolatot teremteni a fiatalokkal? Együttműködési terv készült már korábban is, de teljesítetlen maradt. Továbbra is segíteni kíván­ja a szervezet az oktatási in­tézmények nevelőmunkáját, azzal, hogy a már népszerű­vé vált szülők akadémiája előadássorozatot továbbfej­leszti, a tanulók szabad ide­jének hasznosabb eltöltésére ismeretterjesztő előadásokról gondoskodik. Eddig is jelentős erőfeszí­téseket tettek, hogy a külön­böző ismeretterjesztő előadá­sokat TIT-tagok tartsák, ez azonban nem sikerült mara­déktalanul. A kisközségekben nincs egyetlen TIT-tag sem, annak ellenére, hogy a falusi értelmiség száma nő. A gon­don enyhíteni a közeljövő egyik fontos feladata. Járási szinten próbálták megoldani a különböző értelmiségi réte­gek közötti kapcsolat kiala­kítását, de nem sikerült. Még az idén megpróbál­ják községenként kiala­kítani a klubokat, me­lyekben az érdeklődök találkozhatnak. Igény van rájuk, Vecsésen már meg­tették az első lépéseket, a munkát folytatni kell. A pedagógusok képviselte­tik magukat a legnagyobb létszámmal a TIT-ben, s fő­leg ők vállalják — kikötés nélkül — az előadások tartá­sát. Orvosok is akadnak a já­rási szervezetben, területi megoszlásuk azonban nem megfelelő. Nagyon kevés a közgazdasági felkészültségű TIT-tag. Nemzetközi politikai és filozófiai felkészültségű szakosztályi tag sincs elegendő: törekedni kell számuk növe­lésére. A munka eredményessé­gének alapja: a kapcso­latok elmélyítése a tö- megszervekkel. A járási pártbizottsággal a TIT kapcsolata kifogástalan, a járási hivatal művelődésügyi osztályával úgyszintén, de rendszeresebbé kell tenni a közös tevékenységet a Vörös- kereszt járási szervezetével és a községi KlSZ-bizottságok- kal is. (koblencz) JEGYZET Sötét az este De milyen sötét! Mert most még a hold sem világit, ko­romsötét massza az ég. A mo­nori Móricz Zsigmond utcán nem égnek az utcai lámpák, az ember az orráig sem lát. Pedig erre járnak az állomás­ra sokan, éjszaka és hajnalban is. Ingázók, akiknek nemcsak egyszeri, kellemetlen séta közben van néhány szavuk az itteni közvilágításra, hanem nap mint nap. Ráadásul a Mátyás király utca sarkától már a járda is olyan, hogy bokatörés veszé­lye nélkül nehéz rajta közle­kedni: kátyúk, gödrök, a mé­lyedésekben tócsák. Csak 'az ABC-áruház fénye „tájékoz­tat”, meg a bisztró piros neon- felirata. Az állomás előtti téren vi­szont már van világosság. Nem kell botorkálni, és teljes pom­pájában tárul az ember elé a kép: a sarki tsz-borozó, amely­nek oldalfala ugyancsak szé­gyenkezik. Aztán a buszmegállók, terít­ve papírral, cigarettásdoboz­zal. Jut a hulladékból a liget bokrai alá is bőven. Még szerencse, hogy az ott i felhalmozott hulladékot este nem látni: ugyanis bent, a fák között is vaksötét van, ott sem égnek a lámpák. (zs.) Búcsú a téltől? Szánkókkal a Kékesen (Tudósítónktól) Az időjárás folytán évről évre elmaradt a monori járás­ban a téli úttörő-olimpia szán­kó sportágának hagyományos vetélkedője. Jégkorongban és gyorskorcsolyában is csak a gyömrői strand jege, illetve a budapesti műjégpálya állt ver­senyzőink rendelkezésére. Az idén Kiss József men- dei testnevelő tanár kezdemé­nyezésére, végre sikerült a versenyt megrendezni. A já­rás sí- és szánkóversenyzői különbusszal utaztak a Mátrá­ba, és a Kékestető déli lejtő­jén mérték össze tudásukat. A mendeieket Kiss József, a gyömrői 4. sz. iskola verseny­zőit Bállá Károly, a pilisi 1. sz. iskola versenyzőit pedig Ferenczy László testnevelő ta­Pilisi sikerek nár készítette fel, illetve kí­sérte el. ★ Kékestetőn 8—10 centis, kis­sé kásás, de a versenyzésre még alkalmas hóréteg volt. A sorsolás után a pajtások, osz­tályok szerint, több kategóriá­ban mérték össze tudásukat. A versenyzőkön kívül igen sok téli sportot kedvelő kiránduló népesítette be hazánk bizonyá­ra még egyetlen havas vidé­két. Az úttörők bukósisakban tették meg a 300 méteres le- siklópálya útvonalát. EREDMÉNYEK Kisdobos, 11—111. osztály: 1. Vízvári Katalin (Pilis, 1. sz. iskola), 2. Szabó Erzsébet (Mende). ÍV. osztály: 1. Varga Mária (Pilis), 2. Pápa Erzsébet Uri Télen is dolgoznak A Pest megyei Víz- és Csa­tornaépítő Vállalat jó ütemben építi az úri vízmüvet. Az idő­járás kedvez a téli hónapok­ban is, ennek köszönhető, hogy eddig 8 kilométer . hosszúság­ban fektették le a vezetéket. Ha továbbra is ilyen jól ha­ladnak, valószínűleg üzembe helyezik a létesítményt augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén. Végső búcsú Glózik Púitól Mindenki ismerte és szeret­te Maglódon Glózik Pált, aki egészen fiatal korától a helyi postahivatal kézbesítője volt. Mindig mosolyogva közlekedett kerékpárján, ha az utcáin ta­lálkozott valakivel, mindenki­hez volt egy-két kedves sza­va. Munkáját lelkiismerete­sen végezte, felettesei is elé­gedettek voltak tevékenysé­gével, ezért váltott ki mély részvétet váratlan halálhíre. Harmincnyolc éves volt mind­össze. Nyugdíjasok napjával egybekötve Klubot avattak Maglódon JELENTŐS TÁRSADALMI MUNKA Készülődés a rajtra Évről évre fejlődik a Mag- lódi Vas- és Fémipari Szövet­kezet. Már 1972-ben szóba ke­rült, hogy klubhelyiség kelle­ne, ahol a dolgozók szabad idejüket hasznosan tölthetik. Azonban anyagiak híján az avatásra csak a minap kerül­hetett sor. Nem is avathatták volna szebb eseménnyel, ugyanis azon a délutánon tartották meg a nyugdíjasok napját is, A huszonnyolc nyugdíjasból húszán vettek részt a benső­séges ünnepségen. Ott volt Pécsik Lajos, az MSZMP nagyközségi bizottságának tit­kára és Kovács József tanács­elnök is. Raukó János, a szövetkezet elnöke rövid beszédében mél­tatta a felavatott klub jelen­tőségét. Elmondotta, hogy a szövetkezet több mint 60 ezer forintot fordított a helyiség rendbehozatalára és berende­zésére, de a dolgozók is je­lentős társadalmi munkával járultak hozzá az átalakítás­hoz. ★ Kruzsel Károlyné tizenegy és fél évig dolgozott a szö­vetkezetben. — Nagyon meghatódtam, amikor megkaptam a meghí­vót. Kispesten lakom, mégis szívesen jöttem el. Jólesik ta­lálkoznom a régi ismerősök­kel. ★ A nyugdíjasok valámeny. nyien kitűnően érezték ma­gukat, a szép muzsikát késő délutánig hallgatták. (Sí.) mCsor MOZIK Gomba: Csipkerózsika. Mo- nor: Felszarvazzák őfelségét. Űri: Twiggy, a sztár. Vecsés: A rendőrség megköszöni. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Pilis, 19 óra: ifjúsági klub; Baráti és közösségi kapcsola­tok kialakulása címmel tart előadást Gál Pál. üllő, 18 óra: lövészklub, disc jockei és asz­talitenisz-klub. talt édesapja és testnevelő ta­nára, hogy rövidesen a műjé­gen megrendezendő megyei korcsolyaversenyen a dobogó valamelyik fokára állhat. A győztesek jövőre a megyei szánkóversenyen képviselik járásunkat. ★ A verseny végeztével a paj­tások még igyekeztek pótolni az elmulasztott téli örömöket. Már sötétedett, mikor el­hagytuk az egyre olvadtabb szánkópályát, és buszunkkal vidám hangulatban indultunk haza. Köszönet jár Mészáros György autóbuszvezetőnek, aki a GC 63—47. sz. autóbusz- szal a csúszós úton, a ködös időben is minden baj nélkül hazaszállította járásunk ver­senyzőit. (Mende); fiúk: 1. Retter Lász­ló (Mende), V. osztály: 1. Fe- rencz Anikó (Gyömrő, 4. sz. iskola), 2. Fehér Magdolna (Pilis); fiúk: 1—2. Bánszid Pál (Pilis) és Oláh László (Gyöm­rő), 3. Ubrankovics Tamás és Kovács Károly (Pilis). Ví. osz­tály: 1. Festő Margit (Gyöm­rő), 2. Ferencz Klára (Gyöm­rő); fiúk: 1 Hídvégi István, 2. Gyebnár Károly (mindketten pilisiek), VII. osztály: 1. Czop- kó Valéria, 2. Bánszki Zsuzsa, 3. Böszörményi Aliz (pilisiek); fiúk: 1. Gáspár János, 2. Mik- lósdi István, 3. Bártfai László (pilisiek). A versenyről a sportok két örök kísérője, az öröm és a bá­nat sem hiányzott. A pilisi Gál Zsuzsa bukás miatt kiesett a versenyből, akit azzal vigasz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents