Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-14 / 37. szám
1974. FEBRUÄR 14., CSÜTÖRTÖK kMívIhp Búcsú Gáldi Lászlótól Skanzennyitás áprilisban HETI FILMJEGYZET Keresztesek TÖBB MINT KILENCMILLIÓ LÁTOGATÓ AZ ORSZÁG MÚZEUMAIBAN Szerdán az óbudai temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Gáldi Lászlót, a nyelvtudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadóját, címzetes egyetemi tanárt, a szótárírás, a romanisztika, a stilisztika és a verstan nemzetközileg is elismert kiváló művelőjét. Az életében mindig fáradhatatlan és sokoldalú tudóstól mély megrendüléssel búcsúztak családtagjai, pályatársai, tanítványai és tisztelői. Eltemették Balassa Imrét Szerdán a Farkasréti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Balassa Imre írót, zeneesztétát és zenekritikust, az Operaház nyugalmazott dramaturgját. A Magyar Állami Operaház nevében Lukács Miklós Kossuth- díjas igazgató, a Magyar PEN Klub nevében dr. Passuth László író, a népfront nevében Inokai János, a HNF I. kerületi bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő vett búcsút az elhunyttól, aki a népfront megalakulása óta aktívan tevékenykedett a szervezetben. Tegnap délelőtt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székiházában sajtótájékoztatón ismertette Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője a múzeumok tavalyi tevékenységét és az idei programját. Tájékoztatóját igen örvendetes adattal 'kezdte: 1972-ben 7 millió 881 ezer látogatója volt az ország múzeumainak, ez a szám 1973-ban 9 millió 322 ezerre növekedett. Az ország 195 múzeumából hat tavaly nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, mint például a budapesti Textilipari Múzeum vagy a nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum, A fővárosban 39 múzeum található, a többi az ország különböző helyein fogadja a közönséget. A múzeumok közül a két szentendrei, a Ferenczy Múzeum és a Kovács Margit Kerámiamúzeum érte el a látogatottság legnagyobb emelkedését. A korábbi években általában negyven-ötvenezren keresték fel Szentendre múzeumait, tavaly a látogatások száma 202 ezerre emelkedett. Az ország múzeumaiban mintegy huszonötmillió tárgyat őriznek. Csak tavaly 192 ezer tárggyal gazdagodtak a múzeumok, így például az épülő szentendrei Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum egy teljes kovács- és kádárműhellyel, a Magyar Nemzeti Múzeum a Verőcén talált későbronzkori karddal. Az 1973-as év mérlegéhez tartozik az is, hogy idehaza 1499, külföldön pedig 45 kiállítást rendeztek, a többi között Moszkvában, Kairóban, Párizsban, Manchesterben, Havannában, Bécsben, Münchenben, Varsóban, Prágában, Ulánbátorban és Üj-Delhiben. Az első tájegység-bemutató Az idei esztendő is gazdag múzeumi programot ígér. Március elején új múzeumot avatnak Nyíregyházán, amelyben a többi között helyet kap a Krúdy-emlékszoba és a Ben- czúr-kiálilítás is. A szentendrei Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum első — Sízabolcs- Szatmár megyét bemutató — tájegységrésze áprilisban nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az idegenforgalmi szezon kezdetére tervezik a tatai vár megnyitását is. A ceglédi Kossuth Múzeumban Kis emberek a nagy háborúban címmel az első világháború történetéről rendeznek kiállítást. Több, eddig zárva tartó múzeum megnyitáséra is sor kerül. Pécsett például újra nyitja kapuit a Zsolnay-kerá- miakiállítás. Szentendrei szalon Gönyei Antal arról az érdekes tervről is beszámolt az újságíróknak, miszerint tervezik: múzeumi célokra megvásárolják a Szentendre főterén levő kereskedőházat, s abban kapna helyet Czóbel Béla állandó kiállítása, valamint a Szentendrei Szalon, amely végre lehetőséget biztosítana a városban élő több mint félszáz művész legújabb alkotásainak a bemutatására is. Több, bizonyára nagy érdeklődésre számot tartó külföldi tárlat megrendezésére is sor kerül a fővárosi múzeumokban. így például márciusban nyílik a Tunéziai mozaik kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Ugyanitt az Ermi- tázs és a Puskin Múzeum anyagából láthatjuk majd A Fekete-tenger északi partvidé- | kének művészete című kiállítást, amelynek érdekessége, hogy ez a táj egybeesik a magyarság vándorlásának útvonalával. A másik szovjet kiállításra — A Volga menti népek művészete — a Magyar Nemzeti Múzeumban kerül sor. Magyar kiállítások külföldön Természetesen nemcsak külföldi kiállítások érkeznek hazánkba — a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan —, magyar kiállítások is utaznak külföldre. így például o Ferenczy család műveiből az NDK-ban rendeznek kiállítást. Prága és Szófia közönsége a nagybányai festőiskola művészetével ismerkedhet. Lenin- grádban néprajzi kiállítást rendeznek, Brüsszelben pedig a naiv művészek tárlatát. Felfrissítik a rodostói Rákóczi Emlékmúzeum anyagát is. Prukner Pál Fővárosi kiállítások Híradások határainkon túlról A SLÄGER: Leonardo, A tv-sorozat után egyetlen vasárnap háromezren nézték meg a Szépművészeti Múzeumban a Ferenczy István által Itáliában vásárolt kis bronzlovast, amelyről végre G. Aggházy Mária átható kutatásai nyomán kiderült, hogy Leonardo da Vinci alkotása és I. Ferenc francia királyt ábrázolja lovagi torna hőseként Artus szerepében. Hosszú út vezetett idáig. Meller Simon jelölte először Leonardo alkotásának, melyet Rabi- novszky Máriusz is elfogadott Balogh Jolán ellenében, aki a tőle megszokott alapossággal kételkedett. Az a Balogh Jolán, akinek a prágai Szent György-szóbor Kolozsvári testvérekhez kapcsolt szerzőségének perdöntő bizonyítását köszönhetjük. A felkeltett érdeklődést most fokozta az a tény, hogy a gyűjtemény Leonardo kollekcióját egy helyen, a grafikai tereimben állították ki, ahol mindenkinek alkalma nyílt az összehasonlításra. Tény, hogy nemcsak a rajz és a szobor lólábai között figyelhető meg lényeges hasonlóság, hanem a bronzló és az anghiari csata ábrázolásához készült fekete és vörös harcos nyitott szájában, mellyel Leonardo szenvedélyt jelölt. A két fekete harcos szájának nyitottsága között ugyanolyan mértékű az eltérés, mint a ló és a lovas között, s ez a stílusegyezés is a két mű azonos szerzőjére utal. Dicséretes, hogy a Szépművészeti Múzeum a több évtizedes vita befejeződésekor meghívja a széles közönséget, hogy lássa az igazolást, hogy érzékelje a reneszánsz e nagy egyéniségének máig is egyedülálló értékeit, aki szellemi energiákkal telítette a formákat. 'A NEMZETI GALÉRIA is fontos tárlatot fogadott a Kolozsvári Művészeti Múzeum gyűjteménye meghívásával, Jelenkori román festészet címmel. Román és magyar festők sajátos világát láthatjuk, elsősorban erdélyi képzőművészekét. A nagy élmény Zsögödi Nagy Imre panorá- mikus és drámai hangvételű művei nyomán épül bennünk, de megragadó Nagy Albert szeppent kislánya és Kovács Zoltán műgonddal szerkesztett csendélete is. Erőteljes és őszinte valóságlátás jellemzi Abodi Nagy Béla, Bern József, Darkó László, Tóth László alkotásait, csupán a Gyimesközéplakon élő tehetséges fiatal Antal Imre festményeit hiányoltuk. A román festők közül a realista hagyományokat magas szinten ápoló Comeliu Baba, valamint a kor társ festészet kiemelkedő alakja, Alexandra Ciucurencu és Petre Abrudan, Lucian Grigorescu művei keltenek különösen figyelmet. Örömmel üdvözöljük a kulturális kapcsolatok e fokozását és őszinte jó érzéssel tölt el a gondolat, amelyet a kiállítás katalógusának bevezetője hangoztat, hogy az alkotók „a festészet nemzetközi nyelvén tolmácsolják egy testvérország népének meleg, baráti üzenetét”. A határainkon túli képzőművészet egy-egy értékes reprezentánsával más kiállítóteremben is találkozunk. A SZOVJET KULTŰRA és Tudomány Házában Borisz Scserbakov festményeinek nagy a közönsége. Posztimpresszionisztikus finomsággal tárja fel a Var jafolyó árterületét, moldvai tájat, Rosztov hagymakupolás tornyait, portréi közül kiemelkedik Úszta Gyuláról festett arcmása. Sokan időznek a „Szeptember vége” előtt, melynek Petőfitől kölcsönzött címe Szinyei Merse Pál őszi hangulatait köze líti. A LENGYEL KULTÚRÁBAN Lis Zygmunt kitűnő lengyel művész grafikai sorozata a tékozló fiú fejét fegyvernek rajzolja, s e sorozatában a színek kiáltó örvényeivel követel változást. Azt követeli, hogy az ember hajdani tékozlásai után vívja ki önmaga jövőjének értelem-alapozta harmóniáját. AZ ERNST MÚZEUMBAN a vietnami festőknek is ez a mondanivalója. Bemutatkozásuk: meglepetés. Tiszta lelkiismeretű nép tiszta művészetével találkozunk. A képek sajátos életérzést közvetítenek; a szenvedések közepette is méltóságot, a küzdelem közben csöndes hősiességet, gyermeki ragaszkodást és elszántságot a bambuszligetekhez, ahol élnek. A hagyományos lakkfestés nemes produkcióit láthatjuk Tran Lien Hangtól, Nguyen Duc Nung- tól, de az európai stílus sem idegen, melyet Nguyen Sang törekvése jelez. AVILÄG GYERMEKEIVEL ismerkedhetünk meg Rév Miklós fotói nyomán a Nemzeti Galéria dísztermében. Vietnamban egymás kezét fogják, a tibeti fiúcska állatot hajt, a párizsi első nagy mondatát suttogja a lánynak, a magyar fiú úszni készül, de a világ minden gyermeke mo solyog egyetemes boldogság vággyal. Az emberiség szeretne végleg megszabadulni a háborútól, ezt igénylik és sugallják Rév Miklós megragadó fotói MESSZI TAJAKAT rögzít ezúttal több fővárosi kiállítás. Elindulnak a Velencei-tó vidékéről a festők Görögországba, Finnországba. Ilyen tág útiélményröl számol be székesfehérvári gyűjteményes kiállítása után Áron Nagy Lajos, a Csepel Galériában. Kitűnő felkészültségű, alapos művész, aki a nagymarosi rév- átkelést ugyanolyan gondossággal örökítette meg, mint a liptói környék báját és Bulgáriát. Koncentrált festményei' nek magas műgondja a mesterség tiszteletére figyelmezteti a mai fiatal, induló tehetségeket. Az Iparművészeti Főiskola diplomakiállításán gondolunk erre, miközben többek között a Ráckevén dolgozó Csá szár Ferenc térplasztikáit szemléljük, aki ötvösként most kezdi szobrászi eszményekkel is bővülő és ígéretesnek mutatkozó pályáját. Indulása, ha szívós akarat; kíséri, messzi távlatokig juthat. Losonci Miklós Alvmli Nagy Béla: Barátnők (olaj és tempera).. Alexandra Ciucurencu: Lány gitárral (olaj). Jelenet a Keresztesek című filmből. Egy több mint tíz évvel korábban bemutatott film felújítása mindig rejt valamiféle veszélyt. A filmművészet kiféjezési eszközei, stiláris fegyvertára az elmúlt tizenöt évben annyit változtak, hogy ma már avultnak tűnnek még olyan filmek is, amelyeknek művészi értéke ugyan nyilvánvaló, de az elkészítésük óta eltelt évtized alatt erősen megkoptak az akkor esetleg merészen újnak számító megoldások is. Csak nagyon kevés alkotás éli túl bizonyos fajta elöregedés nélkül a múló éveket. Némely filmműfajra meg különösen rányomja bélyegét a leforgatása óta eltelt idő. Vígjátékok, amelyeken annak idején jót derültünk, ma már szinte megnézhetetlenek. Nagy apparátussal készített, kosztümös történelmi filmek, amelyek lenyűgöztek kivitelezésük nagyvonalúságával, ma már szegényesnek, naivnak tűnnek. Különösen, ha nem volt más mondanivalójuk, mint a nagyvonalúság és látványosság. A Keresztesek, Aleksander Ford 1960-ban. forgatott és 1961-ben bemutatott, kétrészes, színes, szélesvásznú alkotása szerencsés módon elkerülte a fent emlegetett történelmi filmek sorsát. Ennek legalább három oka van. Az első: ez az annak idején szinte a történelmi filmekről alkotott fogalmainkat átértékelő hatású film egy nagyszerű történelmi regényből készült. Henryk Sienkiewicz azt írta meg a Keresztesekben, hogyan vívta ki önállóságát egy sokat szenvedett nép. Ez a regény olyasmi a lengyeleknél, mint nálunk Jókai a reformkorral és a szabadságharccal fogW- kozó regényei nálunk. A kitűnő írói alap volt a siker első tényezője, s ebből fakadt a második is: a film ezt az anyagot igen sikerültén mentette át a celluloid-szalag művészetének nyelvére. Mondanivalója, hazafias gondolatai, szélesívű drámaisága, jeleneteinek nagy tablói megmaradtak a filmen is. És ebből eredt a siker »harmadik tényezője: Ford, a lengyel filmgyártás nagy egyénisége, egy érett alkotó biztonságával készítette el a filmet, s egyben újjáformálta a szabványos történelmi filmekhez szokott nézők és kritikusok értékrendjét is. Ügy fonta egybe a tömegjeleneteket, a lengyelek és a német lovagrend közti konfliktusokat a két tábor egyéni arcú hőseinek sorsával, hogy ebből sodró, izgalmas dráma alakult ki. A történelmi folyamatok, s benne az egyén élete álltak itt össze dialektikus egységgé. Ez volt a film talán legvonzóbb vonása a bemutató idején. A fölényesen megoldott nagyszabású csatajelenetek, a grunwladi csatában csúcsosodó összecsapások lendülessége csak ráadás volt a regény romantikus stílusát meg is tartó, de azt maibbra, kevésbé szélsőségesre is hangoló főhősök ábrázolása mellett. Nos, a Keresztesek most, majdnem másfél évtized távolából is, ugyanezekkel az erényekkel ragad meg. Stílusa alig öregedett, megoldásaiban épp csak egy csöppnyit érezzük azt a romanticizmust, amelyet napjainkban nehezebben tűrünk, mint 1961-ben. Jó gondolat volt felújítani ezt a filmet, amely egy azóta felnőtt új mozinéző réteg számára nyújthat ismét tartalmas izgalmat. érdekes és nemes gondolatokat, lebilincselő filmélményt. Mindenki szép, mindenki kedves Ha a Kereszteseket nem utolsósorban a napi használatnál tartósabbra méretezett művészi mondanivalója, nemes hazafiassága őrizte meg épen annyi éven át, a Jean Yanne által írt, rendezett, s a főszerepben is önmagát „felsorakoztató” francia filmnek, a Mindenki szép, mindenki ked- ces-nek az a figyelemre méltó vonása, hogy nagyon a mának szól. Gerber, a film főhőse, a Radio Plus című francia rádióállomás riportere, azért keveredik faramucibbnál fara- mucibb helyzetekbe, mert a munkájában csak egy dolgot tart szem előtt: az igazságot. Erre viszont senkinek sincsen szüksége — legalábbis a rádiótársaságnál. Gerber hosszú hányódás. mulatságos és kínos kalandok után végül is teljhatalmú főnök lesz a rádiónál, s új korszakot nyit: munkatársaival a gyakorlatban próbálja ki a nagv pénzbefektetéssel hirdetett különböző árucikkeket, s adásaiban le- súitó véleményt mond a rossz, használhatatlan, a vásárlókat becsapó, sőt, esetleg egyenesen I az egészségre káros árukról. Az eredmény nem kétséges: i a cégek felháborodnak, s a tiltakozás elsöpréssel fenyegeti Gerbert, az igazság bajnokát. Mielőtt ezt megtudhatnánk, véget ér a film. De a nézőben ott marad a szinte bizonyosságnak tekinthető következtetés : Gerbert végül úevis kirúgják, lehetetlenné teszik. A fogyasztói társadalom törvényeit ugyanis nem a fogyasztók érdekei, hanem a gyártók haszna diktálják. Gerber lényegében ezt a tételt akarja megfordítani, kikorri- gálni. Fhhez viszont tüneti kezelések nem elegendők, itt gyökerestül kellene megváltoztatni mindent a társadalomban. Gerber — azaz Jean Yanne — eddig nem merészkedik. De az adott helyzet kigúnyolásában. a jelenségek fonákiának szellemes, keserű hangvételű megmutatásában jeleskedik. S miután ezt igen szórakoztatóan, sőt, elgondol- kodtatóan teszi, végül is különösebb óckodás nélkül megelégedhetünk a filmmel. Tétlen férfiak A tétlenség nagy veszély — ezt a tanulságot szűrhetjük le a derűs humorú, nem túlságosan mély, viszont jól meglátott figurákat és ügyesen felépített cselekményt felvonultató bolgár filmben, Ivan Ter- zief rendező munkájában. Egy útépítő brigád viszontagságait látjuk a filmben: éppen anyaghiány miatt vannak tétlenségre kárhoztatva, s ez a kényszerpihenő kiben-kiben felszínre hozza a valódi énjét, s az igazi emberi vonásokat. Kár, hogy a rendező néha túlságosan lassú tempóban pergeti az eseményeket. Takács István
