Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

1974. FEBRUAR 13., SZERDA MEGYEI kMMop Mozdonytemetó A MÄV kiöregedett gőz­mozdonyait selejtezés után szétbontják. A hasznosítható alkatrészeket a még meglévő gőzmozdonyokba építik be, a maradékot pedig haszonvas­ként értékesítik. Ritka madarak A Kőrishegyen a zirci ter­mészettudományi múzeum munkatársai, rendkívül ritka madár, a fehér hátú fakopács jelenlétét figyelték meg. Ez a hegyvidéki madárfajta álta­lában a 600—800 méter ma­gas hegyvidéki bükkösök zó­nájában érzi jól magát, s a korhadt, beteg fákat „gyógyít­ja”. A legnagyobb testű hazai fakopács védelmére a Bako­nyi Intéző Bizottság és a zirci természettudományi múzeum munkatársai javasolták, hogy a ritka madár fészkelő helyét és környékét nyilvánítsák vé­dett területté. Ezen a terüle­ten a kiszáradt vagy korhadó fákat nem vágnák ki. Gázvezeték - kitérőkkel A péceli tanács vette kézbe az építkezést Jövőre Pécel valamennyi belterületi lakosának módja nyílik majd rá, hogy háztar­tásában földgázzal főzzön-me- legítsen. Addigra elkészül a 32 kilométeres gázvezeték, s ily módon befejeződik a nagy­község közművesítése, mi­után a villany-, víz- és csa­tornahálózat teljes egészében, illetve ez utóbbi részben már elkészült. Ilyen eredményekkel kevés község dicsekedhet a megyé­ben. Volt idő, amikor péceli példaként emlegették. Aki nem ismerte az előzményeket, az most méltán csodálkozik, hogy mégis miért indulato­stik, miért elégedetlenek az emberek a gázvezeték épí­tése miatt? Önkéntességi alapok Bonyolult, szövevényes a gázvezetéképítés ügye. Tizen­egy éve víz- és csatornázási társulás alakult a községben, amely a belterület közműve­sítését sikerrel oldotta meg. 1966-ban gondoltak arra, hogy hasznosítsák a község határában húzódó, Hajdúszo­boszlóról Budapestre tartó gázvezetéket. Legyen teljes a komfort, gázzal fűtsenek- főzzenek a faluban, Megkezd­ték a szervezést. Arra számí­tottak, hogy ugyanúgy, mint a víznél és a csatornázásnál, társulást hozhatnak létre. Azonban a 17/1967-es számú kormányrendelet nem adott lehetőséget a társulás alakí­tására, csupán azt engedé­lyezte, hogy önkéntes lakos­sági hozzájárulással oldják meg a gázvezeték építését oly módon, hogy a tanács legyen a beruházó. Az akkori tanács­vezetőség ezt elvállalta. A péceliek többségének tet­szett a gázvezetékhálózat-épí- tés, a kilátásba helyezett ké­nyelem. Ezt bizonyítja, hogy 2400 családból 1600 család azonnal beleegyezését adta a gázvezeték építéséhez. Nyi­latkozatuk alapján tízéves visszafizetésre családonként a vezetéképítéshez szükséges 2500 forintos hozzájárulásra és a további beszerelési költ­ségekre — ami egy átlagos kétszobás lakásnál 15—20 ezer A Budapesti Közlekedési Vállalat járműveinek üzemeltetéséhez és karbantartásához, az 1974/75-ös oktatási évre Budapesten vagy környékén lakó, az általános iskola 8. osztályát végző FIÚKAT HÍV SZAKMUNKÁSTANULÓKNAK a következő szakmákba: villamosjórmű-szerelő, gépszerelő, karosszérialakatos, autószerelő, villanyszerelő, gépi forgácsoló, csőhálózat-berendezésszerelő, fényező és mázoló, asztalos, valamint kárpitos. Az elméleti oktatás a szakmának megfelelő MüM Intézetekben, a gyakorlati képzés pedig a BKV jól felszerelt tanműhelyeiben, majd üzemeiben történik. Tanulóink ösztöndíjat, kedvezményes áron ebédet, munkaruhát, a tanulmányi eredménytől függően társadalmi ösztöndíjat, valamint autóbuszra, villamosra, a HÉV-r*, o fogaskerekűre és a metróra érvényes, díjtalan utazási igazolványt kapnak. A jelentkezőket várjo és a ayakorlati képzés vállalását igazoló nyilatkozatot kiadja a BK'’ OKTATÁSI OSZTÁLY Budapest VII., Akácfa u. 15. II. em. 211. t'ILLANVDMT CIÁRI SZAKÜZLETBEN VÁSÁROLJON! Ipari Müszergyár, Ikiad min ta boltjában BUDAPEST Budapest VII., Majakovszkij u. 69. sz. alatti megtalálja a háztartási és a háztáji gépek meghajtásához szükséges villanymotorokat 220 V és 380 V feszültségre, 3 kW teljesítményig. Alkatrészek és tartozékok is kaphatók. A mintabolt telefonszáma: 423—709. SZAKTANÁCSADÁS • KÖZÜLETEKET IS KISZOLGÁLUNK forintra rúgott — OTP-köl- csönt kaptak. A továbbiakban a tanács arra számított, hogy a 8/1970-es ÉVM—PM együt­tes rendelet alapján, ahogy az építkezés halad, az ottlakókat, ha nem lennének önkéntes jelentkezők, kötelezhetik a költségek térítésére. Vagyis, ha olyan személynek a háza- telke elé ér a vezeték, aki elő­zőleg nem adta hozzájárulását, kénytelen lesz fizetni, miután magától értetődő, hogy veze­téket csak folyamatosan lehet építeni. Nagyvonalú vállalkozás Miután hivatalosan nem ala­kulhatott gáztársulás és a községi tanács lett a beruházó, egyszerűbbnek gondolták, hogy a vezetéképítés nem kis munkáját a megfelelő tapasz­talatokkal bíró víz- és csa­tornatársulásra bízzák. A tár­sulás, Baczoni István vezeté­sével, hozzá is fogott a nagy munkához. Itt követte el a tanács az egyetlen, de nagy, máig is ható hibát. Különböző forrá­sokból mintegy 14 millió fo­rinttal rendelkeztek indulás­kor, ami a szükségesnél nyolc­millióval kevesebb volt. Miután a munkálatokkal már nem akartak tovább várni, el­fogadták a víz- és csatorná­zási társulat vezetőjének aján­latát: 1970 végére elkészül a gázvezeték és a társulás köl­csönzi a még hiányzó 8 milliót. Megnyugtatták a tanács veze­tőit — akik ezt feltétel mélküf elhitték—.hogy legális eszkö­zök állnak rendelkezésükre, a vállalatok, közületek részére végzett munkák fejében ka­pott díjakat fordítják majd er­re. Rövidesen kiderült azonban: a társulat ilyen működése tel­jesen jogszabályellenes, az ál­taluk végzett munkák jó ré­szére nincs engedélyük. Ar­ról nem is szólva, hogy más feladatokra hivatkozva, telje­sen megszüntették a vezeték- építést. A törvényes felelős- ségrevonás során Baczoni Ist­vánt a bíróság elítélte. Annak idején az ügyről lapunk is be­számolt. Amikor a társulat ügyei 1970-ben napvilágra kerültek, a tanács házi brigádja foly­tatta — lassúbb ütemben — az építkezést, míg 1971-ben megalakult a nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme. Mindenki csak fizet Pécelen az 1967-es indulás óta eddig megépítettek mintegy 20 kilométernyi gázvezetéket, tehát 12 kilométer még hiányzik. Felhasználtak 15 millió forintot. További két­milliós állami támogatásra számítanak, s ebben az évben — a már eddig felvett 3,5 mil­lió forintos OTP-kölcsön mel­lé — újabb kétmilliót kérnek. A tanács helyzetét nehezíti, hogy „ugyanakkor már törlesz­teni kell az első ütemben fel­vett OTP-kölcsönök részleteit is. Ez a magyarázata annak, hogy miért elégedetlenek so­kan a péceliek közül, akár ön­kéntesen járultak a gázveze­ték-építéshez, akár a 8/1970-es rendelettel kötelezték őket a hozzájárulásra. Bízva az ere­deti tervben, a felvett köl­csönből az emberek már a házfalakba is beépítették a szerelvényeket s 12 kilomé­teren még nincs gáz. Ezek az emberek csak fizetnek évek óta, de még semmit sem kap­tak. A nagyközségi tanács mos­tani vezetőinek legnagyobb gondja ennek a sok vihart ki­váltott gázvezeték építés­nek mielőbbi befejezése. Ugyanakkor nem várhat to­vább az óvodaépítés sem, ar­ra is áldozni kellett. A veze­téképítést csak olyan ütem­ben folytathatják, amennyi pénz áll rendelkezésükre. A nehéz helyzetben levő nagyköz­ségi tanács 1975 végére váltja valóra a jószándékú, de — meggondolatlanul hiszékeny elődei ígéretét. Komáromi Magda ÁLTALÁNOS ISKOLÁS FOKON A haza védelmét tanulják „Kedves Jani bácsi! El­nézést kérek, hogy ilyen sokára írok, de már a váci Löivy Sándor Gépipari Szakközépiskolába járok. Néha katonák látogatnak meg minket, rádiókat, te­lefonokat, fegyvereket mu­tatnak be. Számomra egyik műszer sem ismeretlen, hisz — mint tudja —egyi- ket-másikat már használ­tuk. Különben ifjúgárdista vagyok. Itt folytatom azt a munkát, amit még az álta­lános iskolában együtt el­kezdtünk. Nem töprengek azon sem, mi lesz, ha ké­sőbb majd behívnak kato­nának, úgy érzem, akkor tudom majd igazán hasz» nosítani azt a sok ismere­tet, amit az úttörőőrs tag­jaival együtt elsajátítot­tam.” Boda András.” 0 Mindenekelőtt a jó tanulás Miután befejeztem az olva­sást, Lőrincz János munkásőr százados, a nagykátai Damja­nich János önálló század pa­rancsnoka, vörös nyakkendőt vesz elő a szekrényéből. Tiszteletbeli úttörő va­gyok. A vörös nylonon látha­tók igazolóim aláírásai: Boda András, Demeter Ferenc, Fe­hér János, Fehér Tibor, Korsós Sándor, Mihály József, Sipos István. Ök voltak az első mun- kásőr-úttörők, az újszilvási- újföldi általános iskola tanulói. Kollár Lajos úttörőtitkárral, aki azóta iskolaigazgató lett, kilencpontos „haditervben” fogalmaztuk meg a munkás- őr-úttörő-életbe való bekap­csolódás feltételeit: a jó tanu­lást, a gyengébbek segítését, a honvédelmi nevelési órákon való érdeklődő részvételt... Az egységparancsnok ismét a szekrényhez lép. és kivesz egy köteg kartont. Szép, gon­Numizmaták Gödöllőn Klubok, szakkörök munkál­kodnak a gödöllői Petőfi Sán­dor Művelődési Házban, ahol vasárnap sincs pihenő. Angol nyelvleckét vevő fiatalok, bé­lyeggyűjtők és a numizmati­kát kedvelők adnak itt talál­kozót egymásnak. Legutóbb a Magyar Érem­gyűjtők Egyesülete gödöllői csoportjának foglalkozására látogattam el. A csoportot két máriabesnyői lakos, Kovács G. István és Liptói László ötletére szervezték meg. S mivel nemrégen alakultak, a Porból palacsinta - nagyüzemben BESZERZIK AZ ELEKTROMOS AUTOMATÁKAT A palacsinta a magyar kony- ] elképzelések szerint az idén ha egyik kedvenc étele, külö- | mintegy 150—200 berendezést nősen nagy keletje van az | vásárolnak, üdülő-, s kiránduló helyeken, az idegenforgalmi szezonban. Mégis ritkán kapható, mert igen munkaigényes, nem sze­retik sütni. A MÜÁRT segít ezen a problémán, a vendéglátóipar gépesí­tési programjába felvet­te a palacsintasütő auto­mata beszerzését. A mintapéldányt nemrégen mutatták be a szakemberek­nek, teljes sikerrel. A francia gyártmányú asztali, elektro­mos készülék — amely a brnói vásáron aranydiplomát kapott — óránként 240 palacsintát gyárt. Működése, kezelése igen egyszerű, tartályába csak be­le kell Önteni a porból, vagy a hagyományosan készített masszát, s a gép önműködően adagol és süt. A nagyüzemi palacsi ntasütéshez a magyar édesiparnál megvannak a palacsinta­por készítésének feltételei, s tárgyalnak az iparral a cél­szerű tálaláshoz alkalmas, pa- -pírtányér előállításáról is. Az háromtagú vezetőség, később veszi csak át az irányítást. Az alig egyhónapos csoportnak már Aszódról, Galgamácsáról, Tú­ráról és Szadáról is vannak tagjai. Céljuk, hogy helytörté­neti múzeummal is felveszik a kapcsolatot Az alapító tagok közé tar­tozó Kovács G. István — aki jeles Petőfi-kutató is — a jel­vényeket gyűjti. Harminc éve gyűjti az érmét Halmos Jó­zsef, jelenleg 2626 darabbal rendelkezik. Kerényi Lajos, az ikladi Ipari Műszergyár dolgozója 850 régi pénz tu­lajdonosa. Vannak, persze, fiatalok is, ők egyelőre még csak „megfigyelőként” jár­nak el egy-egy összejövetelre. A véglegesítés után szeret­nék. ha a csoport meggyöke­resedne, szélesedne, s a járás és a város gyűjtőit egy tábor­ba fogná össze. Cs. J. Víz-, gőz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztő, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadlóburkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS" KSZ munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45. dós rajzok: felhívás a járás valamennyi úttörőcsapatához. Az újszilvásiak munkája. Elő­ször kilenc őrs nevezett be a különböző községekből, de az­után érkeztek az újabb jelent­kezések is. A pálmát először az újszilvási Bocskai István 4226- os úttörőcsapat egyik, már em­lített őrse vitte el, mivel min- denekfelett a jó tanulás dön­tött. És 1971. november 7-én iskolai csapatgyűlésen a mun­kásőrség másfél évtizedes fennállására készülve, zászlót bontottak. Később csatlakoz­tak hozzájuk a többi község­beli jelentkezők is. Négy hó­nappal ezután hét őrs 110 út­törője vett részt a járási mun- kásör-úttörő szemlén. Látni­való bőven akadt: híradós-, fegyver- és tereptani bemuta­tót tartottak, az őrsvezetők pedig beszámoltak vállalt fel­adataik végrehajtásáról. Aztán nyáron a ceglédi országos Dó- zsa-ünnepségeken képviselte a járást az egyik munkásőr- úttörőszakasz. Az ünnepeket is A nagykátai járásban mún- kásőr-úttörőnek lenni tisztes­ség, a többiek felnéznek rá­juk. Egy-egy csapatot, rajt ä munkásőr alegységek tagjai patronálnak, és ez bizony fele­lősség. Felelősség, mert máig is csak a legjobbak lehetnek munkásőr-úttörők, aki viszont egyszer az úttörőing ujjára varrta a munkásőr jelvényt, az olyan élményekben részesül­het, amelyekben tényleg csak kevés gyereknek lehet része. A munkásőrök megismertetik őket az oktató fegyverekkel; kézbe vehetik, szétszedhetik valamennyit. Lég- és kispus­kával célba lőhetnek. S ami különösen emlékezetes vala­mennyiüknek, az a pándi ha­tárban rendezett harci túra volt: háromszáz úttörő részvé­telével számháborút rendeztek, színes rakéták röppentek a magasba, ködgyertyák füstöl­tek, és rádiókkal irányították az akciót. A munkásőr-úttörők e látványos faladaton kívül a hétköznapokon is megfelelnek. Meglátogatják az öregeket, felkutatják a járás történelmi, munkásmozgalmi emlékeit, és — változatlanul segítenek mindenütt, ahol ez szükséges. Csatlakozott a munkásőr-út­törők közé a tápiógyörgyei út­törőzenekar is. Először a csa­pat kért segítséget a munkás- őr-úttörőktől, és ennek viszon­zásaképpen mindmáig az ő ze­nekaruk játssza a pattogó in­dulókat az ünnepi összejöve­teleken. Ha szükséges, kézi- labdapályát építenek, miként a tápiószentmártoniak tették Hatlacki István kiváló mun­kásőr pedagógus vezetésével. Vannak olyan úttörők, akik tíz-húsz kilométereket kerék­pároznak azért, hogy az ünne­peket is együtt töltsék patro- nálóikkal, a munkásőrökkel. — Nem merész gondolat, fegyvert adni ilyan fiatal gye­rekek kezébe? — vetem közbe. Az egész pedagógusgárda Lőrincz János fegyelmezett vonásai meglágyulnak. — Tudja, mit jelent az, ha egy addig tiltott dologról fel­oldjuk a titok varázsát, és per­sze kellő felügyelet mellett, megengedjük, hogy a gyerek kézbe vegye a fegyvert, vagy URH-rádió összeköttetést te­remtsen társaival? Hiszen, amit nagyon elzárnak, amit nagyon tiltanak, az élénkebb fantáziát ébreszt a fiatalok­ban, és mi éppen e képzelő­erő megfelelő hasznosításá­ban bízunk. Célunk, hogy a gyerek közelről is megismerje, megszeresse a haza védelmére hivatott fegyveres erők, testü­letek munkáját. Ebben külön­ben kiváló munkatársaink a járás pedagógusai, és az úttö­rő szövetség honvédelmi szak- bizottsága. Terveink kifogyha­tatlanok. S természetesen a felnövekvő nemzedék helyét is mindig elfoglalják az ifjabbak. A munkásőr-úttörők zászlaja eddig mindig markos, jó ke­zekbe került. Pless Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents