Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
1974. FEBRUÁR 10.. VASÄRNAP MS ST tutor ci Hidrológus továbbképzés Az UNESCO felkérésére Magyarország ezúttal rendezte meg ötödik alkalommal a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot amelyet szombaton nyitottak meg az Országos Vízügyi Hivatal székházában. Az előző négy nemzetközi tanfolyamon 28 nemzet hidrológusiai, főként a fejlődő országok fiatal szakemberei — összesen 61-en — bővítették elméleti és gyakorlati ismereteiket Magyarországon. A féléves tanfolyamon a taagyar előadói kar, 28 nemzetközi hírű egyetemi tanár és tudományos kutató angol nyelvű előadásokban számol be 14 ország 26 fiatal szakemberének a hidrológiai tudományok legújabb' eredményeiről, kutatásairól és vizsgálati módszereiről. Rekonstrukció a pomázi gyárban Új előfonoda - 1800 négyzetméteren — Hogy halad a rekonstrukció? — kérdeztük Lugosi Józsefet, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárának főmérnökét. Röviden az előzményekről: a gyáregységet 1973. január elsején csatolták a HFS-hez, s mindjárt döntés is született a rekonstrukcióról. A tervek szerint a gyárban két új üzemcsarnok épül, egyik a gyűrűsfonoda és a kiszolgáló egységek, másik az előfonoda részére. A két új üzem gépberendezéseit a nagyvállalat két másik gyárából, Kistarcsáról és a Soroksári útról kapják. / — Ami a rekonstrukció helyi feladatait illeti, azok a A KÖZLEKEDÉS ARTÉRIÁI Három gond — három feladat Hazánkban Budapest a forgalom szíve, s ha a hasonlatot folytatjuk, Pest megyében húzódnak a legfontosabb közlekedési artériák. Keletről nyugatra menni, északról délre utazni, a fővárost érinteni lehetetlen Pest megye útjai, vasútvonalai nélküi. A forgalom pedig egyre nagyobb, íme a bizonyítás a számok nyelvén: 1962-ben 416 ezer gépjármű közlekedett Magyarországon, tíz évvel később egymillió kétszázezer, 1962-ben 35 ezer külföldi érkezett hazánkba autóval, a motor nyergén — ez az adat a harminc- szorosára növekedett, egymillióhetvenezerre. A közúti forgalom fokozódása különösen érezteti hatását Pest megyében. Hogyan jussunk Szentendrére ? Csak az elmúlt időszakban a megye területén 570 millió forinttal gazdagodott a vasút. Elsősorban a pályák állapotát hozták rendbe. Villamosítottak egyes vonalakat, gyorsult például a közlekedés Szob, Nagy- káta felé. A vonat azonban még mindig gyakran lassú: a negyven kilométerre levő da- basi járásból másfél-két órát is döcöghetünk, amíg a fővárosba érünk. Az elővárosi közlekedés pedig majd a négytengelyes személykocsik beszerzésével javul meg: Az autóbuszok is birkóznak a megnövekedett követelményekkel: a megyében naponta százezer utas ül buszra, hogy eljusson munkahelyére, alvótelepülésére, vagy kirándulni a Dunakanyarba. Az idei száz új autóbusz is csak javít a helyzeten, de gyökeres változást nem hozhat. Íme a változatos Pest megyei közlekedési helyzetkép, amely sok változást, fejlődést tükröz. E cikkben néhány, még megoldatlan feladattal kívánunk foglalkozni — rangsorolás nélkül. Kezdjük egy közlekedési „csőddel”: szezonban a 11-es szentendrei út forgalma nem kisebb, mint a balatoni autópályáé. Délutánonként huszonkét kilométert áll a sor, az első gépkocsi már a E'lórián téren vesztegel, az utolsó pedig a szentendrei Duna-parton. Elterelő útra van szükség — a Budakalász— Üröm közötti rossz minőségű —, méghozzá olyanra, amely a fővárosi dugót is kikerüli. A szentendrei benzinkúttól Viseg- rádig az utat pedig fel kellene újítani. A szakemberek keresik a megoldás lehetőségét: egy tehermentesítő utat terveznek, amely Csillaghegytől nyugati irányban kerülné ki a forgalmi dugót, s a Bécsi út felé megkerülné a Flórián teret. Egy másik megoldás az észak-budai útvonal, amely Solymáron keresztül haladna. A tervek megvalósulásáig is javíthat a közlekedés biztonságán a Pest megyében megalakult autópálya-rendőrség munkája. A L gyűrű és „sárrázók“ A fővárost körülvevő útgyű- rű kialakítása is elodázhatatlan feladat: lehetővé kell tenni. hogy a tranzitforgalom fölöslegesen ne terhelje Budapest közlekedését. A budai és pesti oldalon a megyében haladó útgyűrű egy-egy szakasza már ma is jó minőségű, használják is az autósok, de a teljessé tételhez még sok beruházásra van szükség. Az agglomerációs járásokban húzódó útgyűrű nemcsak a főváros forgalmát javítaná, de korszerűsítené a járásij közlekedést is így például jelentősen a budai járásét. A Pest megyén áthaladó fő- közlekedési utak minősége egyre javul, ugyanezt már nem mondhatjuk el a tanácsi kezelésű utakról. A megyében 11 ezer kilométer a tanácsi úthálózat, ennek mindössze hat százaléka a szilárd burkolatú. Az évi hetven millió forintos fejlesztés az arányok gyökeres megváltozását nem teszi lehetővé. Ezért fáradozik azon a megye vezetése, hogy az ötödik ötéves tervben a megye útfelújítási kereteit növeljék. E feladatoknál kisebbnek tűnik az útbetorkolások minőségének javítása. Kisebbnek tűnik, de a feladat nagy: Pest megyében 6800 útbetorko- lás található, ebből csak keveset lehet megszüntetni, viszont a földutak és a szilárd burkolat találkozásánál „sárrázóra" van szükség — a közlekedés biztonsága érdekében. Ezek megépítésére minisztertanácsi határozat van, a végrehajtás érdekében a megyében is felmérték a szükségletet, s kijött, hogy összeadva mintegy kétszáz kilométernyi útjavítás elkerülhetetlen, 150 millió forint értékben. A műútra felvitt sár sok baleset forrása, a sárrázó megépítése ezért szük- ségés, de a feladatnak a megye úgy tudna eleget tenni, ha évi tíz-tizenöt millió forintot kapna erre a célra. Biztonságos utazás? Az előző témával már eljutottunk a forgalom egyik fontos tényezőjéhez: a közlekedés biztonságához. Az elterelés, az útgyűrű, a „sárrázók” közvetve vagy közvetlenül ezt a célt is szolgálják. Az adatok pedig gyors változtatást sürgetnek: tavaly a megyében 1596 baleset történt, százötvennyolcan haltak meg, nyolcszázketten súlyos sérülést szenvedtek. Az anyagi kár a korábbi 13 millióról 19 millió forintra emelkedett. A balesetek elsősorban emberi hibákra vezethetők vissza, mindössze 27 esetben történt szerencsétlenség műszaki okból. És ami a tranzit- forgalmat jellemzi: a balesetet elkövetőknek csak 50 százaléka Pest megyei illetőségű. Ezek az adatok is sürgetik a közlekedés feltételeinek minél gyorsabb megjavítását. F. P. tervnek megfelelő ütemben realizálódnak. Elkészült az 1500 négyzetméteres fonodaépület, helyükön vannak a levegő- és a kábelcsatornák — mondja a főmérnök. — Elkészültek az üzemcsarnok szellőzőkürtői, s a gépek betonalapjai. Rövidesen befejezik az álmennyezet aluminium lemezeinek festését, és a 4 klíma- berendezés szerelését, tehát minden előkészület megtörtént a 13 darab szovjet gyűrűsfonógép befogadására. — S azok mikor várhatók? — Ez az a kérdés, amire pillanatnyilag senki nem tudna válaszolni. A gépeket a két testvérgyár akkor adja át, ha előbb megkapja és üzembe helyezi a saját új, svájci Hyspa- no-gépeit. Sajnos, ezeknek a szállítási határideje a nyugat-európai energia- válság miatt veszélybe került. Hogy ennek spekulációs okai vannak-e, vagy a válság nyomán keletkezett valós kooperációs nehézségek késleltetik, nem tudjuk. — Mi lesz, ha a szállítás soká elhúzódik? — Felmerült egy olyan elképzelés, hogy akkor azokat a csehszlovák gyártmányú, DC gyűrűsfonókat telepítik át a Soroksári útról hozzánk, amelyeket az eredeti terv szerint a 13 darab szovjet gyűrűsfonógép üzembe helyezése után kellett volna megkapnunk. Ezt a szükségmegoldást a termeléskiesés csökkentésének kényszere vetette fel, s a dolgozók folyamatos foglalkoztatásának igénye. — Mikor kezdődik a rekonstrukció második üteme? — Március „elején, .-a jelen-, légi kártoltfónoda ■ épületének lebontásával; Ennek hélyére épül ugyanis az az 1800 négyzetméteres, acélvázas, klímaberendezésekkel ellátott csarnok, amelybe az előfonoda kerül. ny. é. Szomszédaink — barátaink A szocialista országok életét ismertető „Szomszédaink— barátaink” sorozat idei első rendezvényeként szombaton nyitották meg Miskolcon a Kossuth művelődési házban a bolgár kulturális napokat: a bolgár grafikusok alkotásaiból nyílt kiállítás a művelődési ház nagytermében. A tárlaton 40 egy- és többszínnyomású rézkarcot, linó- és fametszeteket mutattak be a kiállító bolgár művészek. Az ezeréves per győzteseinek élete Gazdag falu a Galga partján A februári szél versenyt fut a nagykörút szélességű főutcán — mindössze egy eltévedt kalap próbál lépést tartani vele. A falut kettészelő folyó hirtelen jókedvében tükröt tart a rá- mosolygó napnak. Galga, Galga — ízlelgetem a bemutatkozást követően a Weöres Sándor-versbe kívánkozó nevet, s talán abbeli hitemben, hogy a folyók titkos szövetségének kódjára bukkantam, vagy csak a hívó rím könyörgésének engedve, elhatározom — a Volga számos kis- öccsének egyike éppen a Galga. A Épülő házak Galgamácsáról azt tartják: gazdag falu, jómódú embereit lakjáK. Hamar meggyőződöm róla: az öreg íalu kezd felnőni a kissé rátarti újtelephez. A választó víz, a Galga jobb és bal partján egyaránt vakolásra váró, új házak dicsekednek a változásról. Az egykor Wett- stein báró birtokán alkalmazott uradalmi cselédek, majorsági dolgozók fiai, unokái lassan megszokják, hogy o maguk urai. A számok se mondanak mást. 1960-tól 1970-ig ötvenhárom, általában két- háromszobás, ház épült fel, az utolsó három esztendőben pedig negyvenegy építési engedélyt szentesítették a tanácsházán. A zömmel kétszintes házakban a szobák száma négy-ötre gyarapodott s ugyanakkor a fürdőszoba sem unikum Galgamácsán. Izolált község a miénk — mondták többen is. Évek múlnak el, amíg egy-egy család elvándorol innen. „Házasodni meg se be, se ki, nem nagyon házasodnak a fiatalok.” így gyorsabban gyűlik . egybe a péjiz. Egyes, bepglések, szerint az egy, családtagra-jutó jövedelem eléri ,a havi: ^zernégy- száz forintot — magasabb jóval az országos átlagnál. Városi ember számára elképzelhetetlen kis költséggel élnek errefelé az emberek, élelemre jóformán alig költenek. Baromfi, disznó minden háznál szép számban található, de gondot a zöldséghiány sem okoz — megterem az egész évre való a háztájiban. Örboty- tyán környékén sok mácsainak van szőlője, ezért nem csoda, hogy minden családnak van legalább három-öt hektó bora. Ha valami hiányzik még, az a házikertkultúra, kevés a gyümölcs. A kötött talajt nem kedvelik, megfúlnak a sárga- meg az őszibarackfák. Nem így a' direkttermő szőlők: évente egyszer lenyesegetik a karóval egy szintre és lehet szüretelni. Sokasodó emberek A község népessége ma már meghaladja a kétezret. Csodálkozzanak velem: a szaporulat csaknem egy százalékkal hagyja maga mögött az orszáSZAFARIK Néhány éve mindössze 8—10 kávai bedolgozója volt a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezetnek. Tavaly viszont egy szép. tágas üzemcsarnokot épített a szövetkezet Káván. Jelenleg lií-ari dolgoznak a varrógépeik mellett, többségük betanított munkás. Nagy Sizériákban kerülnek ki a divatos féri Üdültök, műbőr kabátok és szafarik kezeik közül. Cáritol Katalin felvétele gos átlagot A mosógép bűvölete rég a múlté, ritka az olyan ház, amelyen antenna nem hivalkodik, s minden ötödik háztartásban gép hűti az ennivalót. Tíz évvel ezelőtt egy-két gépkocsi ha volt a faluban, ma hetvenegy. — A keresők kétharmada, főleg az idősebbek, tsz-tag — mondja a közös tanácsú három község pártbizottságának csúcstitkára, Blaskó Imre, aki civilben a tanácselnök helyettese s műszaki csoportvezető egy személyben. — A fiatalok pedig a környező üzemekbe járnak dolgozni — Ik- ladra, Túrára, Gödöllőre, Hatvanba vagy Budapestre, de sokan vállaltak munkát a tsz exportcsomagoló, fafeldolgozó vagy kelmetisztító melléküzemében is. Hármas szövetségben Galgamácsa történelmének legújabb korszaka kétséget kizáróan három évvel ezelőtt a szomszédos két község, Vác- kisújfalu és Vácegres tanácsainak az összevonásával kezdődött. Ezt követte sorrendben az iskolák, a művelődési házak, a pártszervezetek, majd a termelőszövetkezetek közös irányításának kialakítása — méghozzá minden különösebb zökkenő nélkül. Bobkó Bamáné megbízott vb-titkár elmondta, hogy ebben a szövetségben „senki nem húzza a rövidebbet”. A kirendeltségeken ugyanúgy intézik az ügyeket, mint régen, az elnök és jómaga havonta kétszer, a csoportvezetők jóval gyakrabban kiszállnak Kisújfalura és Egresre. Bejönni a három kilométerre levő Mácsára csak anyakönyvi bejegyzés miatt kell, de annak sincs akadálya, hogy bár* ki falujában, tartsa mes-:«? esküvő j éfc Az idén szeretnék négy tanteremmel bővíteni a mácsai, jelenleg négy tantermes, két műszakos iskolát. A terveket társadalmi munkában Blaskó Imre készítette el, pénzük is van vagy félmillió forint, ezt kellene a megyének kiegészítenie. Aztán kivitelező is majd csak kerül. Gond még van az újjávarázslándó iskola körül, amely a kisújíalui felsősök oktatását is szolgálja, de abban mindenki bizonyos, hogy szeptemberre elkészül az új iskola. Más kérdés, hogyan oldják meg a pedagógushelyzetet a három községben — a jelenlegi huszonkét nevelő közül — többen képesítés nélküliek — kilencen rövidesen igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt Gazdag falu — hangzott el korábban —, jómódú emberek lakják. A tanács maiga mégse tehetős, jól meg kell gondolni minden fillér helyét. Tennivaló akad bőven: szilárd útburkolat kellene a sártól járhatatlan utcákban, de az sem lenne rossz, ha Ikladról továbbjönne a vezetékes víz Galgamácsára, s bizony előbb- utóbb egy bölcsőde is elkelne. A lakosság ellátását mégis számos Pest megyei község megirigyelheti. Azelőtt csak egy vegyesbolt volt az öreg faluban, ma modern önki- szolgáló és iparcikkbolt várja a vásárlókat. Két presszó nyílt az utóbbi három évben, s a mácsai kisvendéglőt is jó ízekkel hagyja el, aki betér egy ebédre. Hasonlóan nincs panasz az egészségügyi ellátásra, a három községnek van saját körzeti orvosa, s újabban fogorvosa is. Ezek után ßzinte nevetséges. hogy hosszú idő óta nincs a községben fodrász és cipész. Üdvös lenne, ha ezt a csekélységet az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet minél hamarabb orvosolná. A második gazda A község másik gazdája a Hunyadi Tsz január elsején fuzionált a váckisújfalui Petőfivel s a vécegresi Kossuthtal. Közös nevük: összefogás — keresve se találhattak volna megfelelőbbet. Elnöknek az újfalui Pintér Andrást választották. — Az Összefogás 3438 hektáron lát munkához, ebből 2615 hektárnyi a szántóterület. Közös vagyonunk 100—100 millió forint. A zárszámadást még mindhárom tsz külön bonyolította, a mácsai tagok egy napra eső jövedelme 123, a kisújíaluiaké 143 forint. Az egresieket még nem tudom — eiejitői nem tuatak létezni, nem egyszer mérleghiányosak voltak. Bár még a terv tárgyú közgyűlés ezután lesz, a tapasztalt elnök szívesen beszél a vezetőséggel már megtárgyalt idei fejlesztésekről. Az már bizonyos, hogy két és fél milliót fordítanak az egyesülés első esztendejében beruházásra. A váeegresi rossz gépparkot felújítandó már vettek öt MTZ traktort. A tsz négyszáz tehenét Galgamácsára akarják telepíteni, át kell hát alakítani a növendékistállókat — a gépi fejeshez^,szükséges berendezések szerelése rövidesen befejeződik. Üj fehér-fekete öltözőt kap Galgamácsa és Vác- kisújfalu. A gázolaj tároló-kapacitást két, egyenként 250 hektós új kúttá! növelik. Teljesen gépesítik a cukorrlpa- termesztést: a tavalyi mellé vásárolnak még egy cukorré- pa-ldemelő kombájnt, valamint egy cukorrépavető gépet. Dédelgetett álmuk továbbá egy kukoricabetakarító gép beszerzése is. A művelődés otthona A művelődési ház igazgatója érett, jószemű fiatalember. Gyulai Sándort ugyan csak két éve iktatták be hivatalába, mégis azt lehet mondani, patriotizmusa nem marad el a tősgyökeres galgamácsaiáké mögött. Szociográfiáit ír a Gal- ga-menti településről. — A művelődési házak irányításának összevonása óta a költségvetésünk kis híján megkétszereződött. Ami a felszereltséget illeti, bár még így is rendkívül szegényes: az elmúlt évben cirka annyi mindent vásároltunk, mint a megelőző hat évben. De progresz- szív a rendezvényeink látogatottsága is: 1964-hez viszonyítva 180 1971-hez pedig 280 százalékkal emelkedett. Jóllehet tíz évvel ezelőtt, amikor a kultúrház megnyitotta kapuit, sokkal inkább újdonságnak számított, mint napjainkban, ugyanakkor lényegesen több tömeges megmozdulás volt a faluban, s lényegesen kevesebb televíziókészülék, amely magához láncolja az embereket A teljesség kedvéért szólni kell Galgamácsa sportéletéről.. A tsz égisze alatt működő sportkör elnöke, Barna István elmondta, hogy korábban csak labdarúgó-szakosztályuk volt, jelenleg az asztaliteniszezok és a sakkozók is szép eredményeket érnek el. Nyomokban a tömegsport is felfedezhető: igaz, csak tizenöt-húsz lány hódol a női focinak, de egy- egy mérkőzésük legalább félezer nézőt csábít a pályára. ★ A nagykátai járás öt községe után a Pest megyei pártbizottság javaslatára Galgamácsára érkezett az MSZMP Központi Bizottságának „Falu a szocializmus útján” című kiállítása. Az ezeréves per győzteseinek életét ábrázoló ötvenhat tabló bemutatja a falu társadalmunkban megváltozott szerepét, részletesen foglalkozik a szövetségi politika általános, valamint a munkás-paraszt szövetség időszerű kérdéseivel. A gondos házigazdák a tsz melléküzemágainak termékeit, valamint Vankóné Dudás Juli néhány világot járt festményét is bemutatják a látogatóknak. Az MSZMP KB vándor- kiállítását tegnap délelőtt Nyiry Tibor, a járási párt- bizottság munkatársa jelenlétében Pintér András tsz-elnök nyitotta meg. Galgamácsa után az értékes kiállítást a gödöllői járás négy községében lehet majd megtekinteni. Sorrendben: Ikladon, Bagort, Galgahévízen és Vácszent- lászlón. Kertész Péter
