Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

CHILE Pinochet a szakszervezetek ellen... A szákszervezeteket örökre száműzni kell Chile politikai életéből — jelentette ki Augusto Pinochet tábornok, a fasiszta junta feje az ország északi részében tett látogatása során. A chuquicamatai réz­bánya munkásai előtt Pino­chet hangsúlyozta: „A politi­kai tevékenységet a szakszer­vezetekben végérvényesen el­temettük — nem két vagy há­rom évre, hanem örökre”. A katonai junta köreiben pénteken egyébként nagy za­vart keltett az a bejelentés, amelyben Pinochet tábornok elismerte, hogy a keresztény- demokrata párt vezetői levél­ben tiltakoztak a politikai te­vékenység betiltása, az embe­ri jogok megsértése, a politi­kai foglyokkal való kegyetlen bánásmód és az egyre maga­sabb árak miatt. A junta szó­vivője pénteken a levelet úgy próbálta , beállítani, mintha nem a kereszténydemokrata párt, hanem csupán két ma­gánember tiltakozásáról lenne NEFB-nyilatkozat Due Ngh!ep-1 aktió A fogolycsere újabb soigoni manővere Felújították a fogolycserét Dél- likoptereken szállítja a DOTí-nek Mint már jelentettük, több mint féléves kényszerszünet után folytatódott Dél-Viet- namban a párizsi megállapo­dás által előírt fogolycsere. A most megindult akció során — három szakaszban — össze­sen csaknem 4200 polgári és katonai foglyot cserél ki a Ritmus P est megye iparában egy-egy foglalkozta­tottra hozzávetőleg — bruttó értéket számítva — 250 ezer forintnyi állóeszköz jut. Tekintélyes summa. Persze, van ebben özönvíz előtti szövőszék, negyven­esztendős WM-esztergapad, s van elektronikus számí­tógép, utóbbi a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál. Az ötvenes években búcsújárás vjlt abban a műhelyben, amelyben fölállítottak egy új gépet. A hatvanas évti­zedben gyorsait a tpclmi- kai változás, de még min­dig nagy eseménynek tűnt a friss technika némely követének, képviselői énen bevonulása a gyárakba. Napjainkban a változás rit­musa lett a természetes; ha tetszik, ha nem, erre kell táncolni. Persze, a tánchoz ismerni illik a lépéseket. Mert egyébként az igyekezet nem több, mint suttyó gye­rekek ugrabugrája. A hetvenes évek első harmada nemcsak új üze­mekkel gyarapította a me­gyét, hanem a meglevő gyárak is korszerűsítettek. Az ikladi Ipari Műszergyár üzembe helyezte az auto­mata motortekercselő sort, a Pest megyei Műanyagipa­ri Vállalat automatizálta a műanyagláda-gyártást, megteremtette az olefincső- termelés technikai és tech­nológiai feltételeit, ' a Mechanikai Művek az automata zománcoz'’beren­dezéssel. a Beton- és Vas­betonipari Művek szent­endrei gyára a Siómé cső- gvár megszervezésével len­dített egyebek mellett — mert hisz’ jó néhány ha­sonló fejlesztő^ végrehaj­tottak — a változás ritmu­sán B ecsülendő tények ezek, s ha még melléjük soroljuk a licencia­vásárlásokat — aminek segítségével például a Híradástechnikai Anyagok Gyára a ferrittermelés alapanyagának, a vasoxid- nak hazai előállítását ol­dotta meg —, az új üze­mekbe betelepített modern gépeket, a gyorsabb ritmus gazdagító hatása kétségte­len. Van azonban valami, ami elgondolkoztató ebben a folyamatban. Mégpedig az. hogy a változás legtöbb­ször kívülről érkezett az üzembe — ami még nem baj, sőt természetesnek is vehető —, s jóval szeré­nyebb azoknak a ritmus­gyorsító tényeknek a száma, amelyek bölcsője, felneve­lője maga az üzem volt. Holott a kettő összetarto­zik. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet ki­alakította azt a technoló­giát és berendezést, amely­nek segítségével az uborka kézi tisztítása a konzerv­gyárakban fölszámolható. A lúgos hámozó vegyi anyagokkal puhítja fel a héjat, majd — fürdetés után — kelekkel szabadít­ja meg az uborkát e feles­leges buroktól. Az eljárás, a gép nemzetközi viszony- latoan is újdonság ... pe­dig „csak” egy szövetkezet­ben dajkálták. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár műszaki kollektívája dol­gozta ki azokat az elektro­mos vagy pneumatikus haj­tóművekkel felszerelt táv­működtetésű szerelvénye­ket, amelyek igazi frontát­törést hozhatnak a hazai felhasználóknál, ha ... Ha majd alkalmazzák azokat. Külföldön sikerük van. itthon még nincsen. Miért? Itt térünk vissza a korábban pedzett gondo­lathoz: a kívülről érkező s a belül megérlelődött vál­tozások összetartoznak. A távműködtetésű szerelvé­nyek hasznosítása ugyanis a vásárlótól megköveteli az üzemelési feltételek bizo­nyos változtatását, csekély többletmunkát a jelentős eredmény fejében. S mégis, ezt a többletmunkát sokan sajnálják. E z az, ami elgondol­koztató, ami érdemes a iigyelemre. Mert a vállalatok, a gyárak — s ez nagyon helyes — fölhagy­ta« azzal, hogy mindent maguk igyekeznek megol­dani, bötyköléssel, pazarló „takarékossággal”. Ma már anekdotának tűnik, hogy némelyik megyei textilgyár gépeket is készített, saját használatra. . Ez a jogos, kívánatos fordulat azon­ban valahogy elterelte a figyelmet az üzemek, a vállalatok kapuin belül le­vő szellemi erőkről, azok­ról a tehetséges műszakiak­ról, akik jóval többre ké­pesek, mint a napi rutin- feladatok megoldása, az úgynevezett folyó termelés irányítása. A tapasztalatok alapján arra következtethe­tünk, hogy a vállalati ma­gatartást most a vásárlási törekvések határozzák meg, ■azaz a készen kapott tech­nika, technológia meg- és átvétele. Ami nem baj. A baj az, hogy e vásárlások mellett parlagon hever a házi termőföld, sem erköl­csiekkel, sem anyagiakkal nem biztatják a műszakia­kat arra, hogy leljék meg a belső tartalékokat, a rit­must házi eszközökkel gyorsító lehetőségeket, mó­dokat. A szervezet egészének ritmusos mozgásra van szüksége, tehát arra, hogy a vállalat, a gyár minden része összhangban álljon a többivel, s ezt kívülről nem, csakis belülről lehet megteremteni. Amihez el­engedhetetlen a műszakiak seregének segítségül hívá­sa, ső<t segítségük igénylé­se. Mészáros Ottó Vietnamban. A saigoni rendszer he- á tad an dó foglyokat. DIFK és a saigoni kormány. Február 8-án a saigoni ható­ságok 200 személyt át is ad­tak a felszabadító erőknek Loc Ninhben, a DIFK központjá­ban. A fogolycsere felújítására vonatkozó megállapodás ne­héz tárgyalások sorozata után született meg. A tényt a dél­vietnami közvélemény öröm­mel fogadta. A NEFB az ese­ményről nyilatkozatot adott ki, és ebben a többi között hangsúlyozza: az ellenőrző bizottság mindenkor nagy jelentőséget tulajdonított a párizsi megállapodás 8. cikke­lyének, amely a foglyok köl­csönös szabadon bocsátását írja elő. A NEFB már eddig is jő néhány alkalommal mű­ködött közre fogolycserénél. A bizottság reméli, hogy a február 5-én létrejött megál­lapodást teljes mértékben végrehajtják, ami hasznos hozzájárulást jelent majd a párizsi egyezmény előírásai­nak tartalommal való megtöl­téséhez. A saigoni hadsereg száraz­földi erőkkel nagyszabású tá­madást indított pénteken a központi fennsíkon a DIFK ellenőrzése alatt álló Dúc Nghiep és környéke ellen. A szárazföldi erőket támogatja a saigoni tüzérség és a légi­erő is, s mint a főparancs­nokság közölte, folyamatosan küldenek erősítéseket. A saigoni támadás azárt is rendkívül súlyos akció, mert Dúc Nghiepet jelölték ki a dél-vietnami felek közös meg­egyezéssel arra, hogy a fo­golycsere keretében átadják a DIFK fogságában levő saigo- niak egy csoportját. Saigoni részről többször folyamodtak már a fogolycsere elodázása céljából hasonló manőver­hez: legutóbb például a fel­szabadított Loc Ninh térségé­ben bombázták az egyik re­pülőteret, majd arra hivatkoz­va tértek ki a fogolycsere meg­vitatása elől, hogy a szóbanfor- gó repülőtér „megrongálódott” és így úgysem lehet szó a csere lebonyolításáról. Dúc Nghiep térségében szombaton is folytatódtak a harcok. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM ARA 1 FORINT 1974. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP Nagyobb tsz-jövedelem A zárszámadó közgyűlések tapasztalatai A tavalyi munka eredmé­nyeit összesítő számvetést a legtöbb gazdaságban már meg­vitatták a téesztagok. A zár­számadások a termelőszövet­kezetek javuló jövedelmi helyzeté­ről tanúskodnak Pest me­gyében is. A termelés dinamikus növeke­dése — 1973-ban a téeszek bruttó termelési értéke az elő­ző évhez képest országosan 10 százalékkal emelkedett — és 1 a Mltségszint javulása eredményeképpen gyarapodott a gazdaságok jövedelme. A Gödöllő, Ganz Műszerművek Árammérő Gyára Fejlesztés 96 millió forintért A magyar fogyasztásmérő­gyártás akkor indult dinami­kus fejlődésnek, amikor 1950- ben Gödöllőn felépítették a Ganz Műszerművek Áram- mérőgyárát, amely attól kezd­ve a kutatás központjává is vált- A felfutást szemlélteti, hogy míg a kezdeti időszak­ban a gyár harmincmillió fo­rint értékben termelt, addig 1973-ban például — év köz­ben megemelt — 293 millió forintos tervet teljesített. Az idén ezt körülbelül hat százalékkal szeretnék túl­szárnyalni. Termékeiknek fele export­ra készült, ennek értéke ta­valy 141 millió forint volt, 2,2 százalékkal több a tervezett­nél- A gyár főképpen fogyasz­tásmérőket, hitelesítő beren­dezéseket és kapcsolóórákat exportál­A felmérések tanúsága sze­rint a gyár készítményei iránt körülbelül 15 százalékkal na­gyobb az igény, mint ameny- nyit ki tudnak elégíteni. Az idei árualap 90 százalékát máris lekötötték, igy valószí­nű, hogy minden megrende­lésnek neon fognak tudni ele­get tenni, legalábbis ez évben nem. Most — éppen a terme­lés fokozása érdekében — új beruházások kezdőd­nek a gyárban. A járműprogramba való be­kapcsolódáshoz, a további fel­újításhoz összesen 96 millió forint hitelt kapnak. Az idén új gépek kerülnek majd a szerszámgyártó üzemegység­be, a festöde elkészült csar­nokát pedig korszerű beren­dezésekkel látják el. VÁCI KIS KONTÉNEREK Segítik a kereskedelmet a munkaiüGcsökkentés megoldásában Pörgő orsók — körhurkoló A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci egysége, igazodva a megváltozott igényekhez, mindinkább a kor követelmé­nyeinek megfelelő profilokkal bővíti tevékenységét. Az új gyártmányok sorába tartozik a motorkerékpár-ol- dalkocsik gyártása. Főként a Szovjetunióban népszerűek ezek a járművek, amelyekből évente közel 22 000 dara­bot gyártanak. Miután az előzetes hírek sze­rint a soron következő, több évre szóló keretszerződésben a szovjet külkereskedelem igé­nye a jelenleginek két-há- romszorosára növekszik, a gyár már most felkészül ilyen nagy mennyiségű — alumí­nium alapanyagú oldalkocsi előállítására is. Mind nagyobb szerep jut a A Váci Kötöttárugyár a közelmúltban Pásztón új, modern üzemet létesített, amely 450 környékbeli asszonynak és leánynak nyújt munkalehetőséget. A konfekciórészleg napi 1500 tréningruhát gyárt, a modern körhurkológépeken pedig 200 kg jerseyanyagoí állíta­nak elő. gyár termelésében a konténe­reknek is. A svédországi és angliai exportszállítmányok olyan megelégedést kelteitek a megrendelőknél, hogy egyre növekvő igényeket jelentenek be. Erre tekintettel most tanul­mánytervet készítenek a gyár­tás fejlesztésére. Hazai viszonylatban a nagy­méretű konténerek igénye — jelentősebb mennyiségben — csak a következő ötéves terv­ben várható, de — különösen a kereskedelmi dolgozók mun­kaidejének csökkentése miatt — mind nagyobb érdeklődés mutatkozik olyan kisméretű konténerek iránt, amelyekkel az árut közvetlenül az eladó­térben lehet elhelyezni. A váci gyár konstruktőrei, a kereskedelemmel együtt­működve, többféle ilyen szállítóegységet terveztek. A közelmúltban elkészült pro­totípusokat a nagykereskedel­mi és kiskereskedelmi válla­latok együttesen próbálják ki a gyakorlatban. A megfelelő tapasztalatok gyűjtése után — előreláthatólag még az idén — megkezdik a főként élelmisze­rek szállítására alkalmas kis konténerek gyártását. K. Z. Czincge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hazaér­kezett Bukarestből, ahol részt vett a Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi miniszte­reinek bizottsági ülésén. Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter tegnap Komárom me­gyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a baji Vörös Brigád Tsz zárszámadó közgyűlésén. Baczoni Jenő külkereskedel­mi államtitkár a francia fő­városban tárgyalásokat folytat a magyar—francia gazdasági kapcsolatok hosszabb távú fejlesztésének kérdéseiről. I mérleg szerinti eredmény a | szövetkezeti szektorban egy év alatt 19 százalékkal lett nagyobb, a tsz-ek bruttó jöve­delme pedig csaknem kilenc —• megyénkben hét — száza­lékkal haladta meg az 1972. évit. , A jövédelem növekedésével összefüggésben változtak a jö­vedelem felosztásának ará­nyai. A jövedelemből képezhe- j tő fejlesztési alap a szövetke­zeti, szektorban 12 — Pest megyében 14 — százalékkal nőtt ' 1973-ban. Kedvező, hogy — amint ez a zárszámadá­soknál bebizonyosodott — a fejlesztési alapot a szövetkeze­tek többségében a korábbinál kisebb arányú hitelvisszafize­tési kötelezettség terheli. Emelkedett az egy foglalkoz­tatottra jutó átlagjövedelem is. A zárszámadási beszámolók tanúsága szerint a javuló ter­melési eredmények részben annak köszönhetők, hogy a gazdaságok többségében fejlő­dött az üzem- és munkaszer­vezés, valamint a költséggaz­dálkodás. A költségek, ráfor­dítások szerkezeti változása ezt a tendenciát erősíti meg, amennyiben széles körben bontakozik ki a technológiai fejlődés — szakosított állattenyésztő telepek, korszerű termelési rendszerek alakulnak — s ez­zel együtt csökken a foglalkoz­tatottak száma. Ily módon az összes költségen belül az anyag- és anyagi jellegű költ­ség növekedik az átlagot meg­haladó mértékben, a munka­bérköltség ennél kisebb ütem­ben emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents