Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLEKLETE A rádió hullámhosszán Illyés Gyula E. Schwarzkopf Leonard Székely Magda Koós János író operaénekes- Bernstein költőnő táncdalénekes (Kedd, P. 20.58) nő karmester (Péntek, K. 19.40) (Szombat, P. (Szerda, P. 21.00) (Csütörtök, K. 23.15) 10.30) Voith Ági színművésznő (Vasárnap, P. 8.49) TV-FIGYELŐ Lírai ismeretterjesztés. Szerdán este elmaradt a Mű­emlékvédelem című műsor is­métlése. A változással nagyon jól jártunk: a már ismert ri­port helyett Arcok a magyar középkorból címmel Zsigmon­di Boris remek kisfilmjét lát­hattuk. Jellege, műfaja szerint képzőművészeti ismeretter­jesztő film az Arcok; nem va­lami látványos vállalkozás te­hát. Szellemi karaktere szerint azonban jóval több ennél. Nyoma sincs benne az isme­retterjesztés görcsös erőlteté­sének, a szándékok merevsé­gének. Mindennek éppen az ellentéte érződik a film koc­káin. Valamiféle könnyed és derűs fölény, valami varázsla­tos líraiság. Zsigmondi Boris filmje nem­csak ismereteket közölt tehát, hanem a képek, a szöveg, a zene jó kiválasztásával és bravúros összeszerkesztésével a tudnivalók mellé érzelmi ha­tásokat is nagyon intenzíven odaállít; a szürke tudnivaló­kat ily módon mintegy megtá­masztotta, megemelte. Bár ha jól meggondoljuk, ezek a tudnivalók nem is vol­tak olyan nagyon szürkék. A válaszott téma érzelmi szem­pontból sem bizonyult semle­gesnek. A Mohács utáni orszá­gos pusztulásból kikerült és megmaradt képzőművészeti al­kotásokat mutatta be a film. Méghozzá ügy, hogy a képek, szobrok, nagyon gyakran meg­csonkított képek, szobrok mö­gött állandóan ott éreztük a kegyetlen történelmet. A való­ságnak ez az állandóan jelen­levő lüktetése idézte fel az in­tenzív érzelmi hatást. Az ismeretterjesztés legma­gasabb csúcsain járó, szép filmet láttunk. Űjabb doku- mentumát-bizonyhékát annak, hogy milyen figyelemreméltó eredményekkel dolgozik a te­levízió képzőművészeti rovata. Klasszikusok követése. Mostanában egyre terjedő di­vattá válik a klasszikusok át­dolgozása. Ez néha már egé­szen odáig megy, hogy az em­ber, ha valamilyen klasszikus alkotást lát, akár filmen, akár színpadon,' akár képernyőn, még abban sem lehet biztos, hogy a hajdani szerző nem ép­pen az ellenkezőjét írta-e meg annak, mit filmen, televízió­ban, színházban eléje tárnak. Messzire vezetne ennek az egyébként nem napjainkban született folyamatnak az elem­zése, boncolgatása. Két dolog azonban mindenesetre egészen biztos. Egyrészt az, hogy ezek­nek a különféle radikális át­dolgozásoknak nagyon gyak­ran megvan a maguk elégséges oka — joggal. Másrészt az, hogy az átdolgozásoknak eb­ben a vízözönszerű dömping- jében nagyon jó néha olyan átültetéseket látni, amelyek szövegben és szellemben egy­aránt hűségesek a szerzőkhöz. Jó dolog, mert ezek a művek biztos ismereteket adnak, mert legalább biztosak lehetünk ab­ban, mit írt valamikor a haj­dani szerző. A televízió egyik jelentős új sorozata, az Orosz klassziku­sok, azt hisszük, mindenek­előtt e hűség és pontosság miatt érdemel megkülönbözte­tett figyelmet. A sorozat leg­utóbb látott darabja, a Doszto­jevszkij regényéből készült Fehér éjszakák is ezt doku­mentálja. Pavlov, a film ren­dezője, minden modernizáló trükk nélkül magát a regényt vitte filmre: Dosztojevszkijt láttuk és nem Pavlovot. A radikális és hűtlen átdol­gozásoknak ebben a mai vilá­gában ez bizony nem kis do­log. Krimi VIII. Henrik hat felesége A király beleszeret a szelíd lel­kű, vallásos fiatal lányba, Jane Seymourba, s Boleyn Anna halála után feleségül is veszi. Jane meg­fékezi a királyt: kibékíti első há­zasságából való lányával, lecsilla­pítja folytonos bosszúszomját, s fiúgyermekkel ajándékozza meg Vili. Henriket — maga azonban belehal a szülésbe ... Jane Sey­mour szerepében Anne Stallyb- rasst látjuk (magyar hangja: Muszte Anna). Rendező: John Glenister. (Ismétlés az I. csator­nán: szombaton.) Adás: szerda, január 16. II. mű­sor: 20.00. Farkasok A nagy francia forradalom egyik drámai epizódját eleveníti fel ez a képernyőre átültetett színmű, amelyet Romain Rolland (1806— 1944) írt. A nagy francia szocia­lista író e történettel a hírhedt Dreyfus-ügyre reagált, 1897-ben. A francia seregek főhadiszállásán játszódik a cselekmény, készül a döntő harc a forradalom ellen tá­madó német csapatok ellen. Am ekkor egy arisztokrata származá­sú tisztet árulással gyanúsítanak Az érte és ellene küzdő erők közti harcot ábrázolja az író első szín­darabja, amely méltán foglal he­lyet másik három forradalmi drá­mája (Danton, Július 14.. Szere­lem és halál órája) mellett. A tv- filmet Kajdúfy Miklós rendezte, főszereplők: Sinkovits Imre. Tor- dy Géza, Madaras József Fülöp Zsiffmond, Horváth Sándor. Adás: vasárnap, január 20. 20.05, tévkmozaik FORGATÁS ELŐTT Egy fiatalember autóstoppal felkéredzkedik a „jól szi­tuált” maszek kocsijába. Csak­hamar kiderül, hogy az utas — szökevény. Hogy miféle me­nekülő, s hogy a kocsitulajdo­nos miért gyűlöli, tiszteli egy­szerre — erről szól a jele­net ... A „befutott” orvos és a fe­lesége, hosszú idő óta először pihenni utazik. A pihenés azonban egyfajta jellempróbá­vá változik, amelyben a fér­fi és az asszony nemcsak megmérkőzik, de meg is mé­retik egyben — ez a második történet „dióhéjban” ... Idős házaspár, évek óta nincs látogatója. Egyszercsak kulcs csördül a zárban, s mielőtt észbekapnának, egy idegen fiatalember telepedik az asztalukhoz — igy kezdő­dik a harmadik kis tévéjáték. Czela György novelláiból mindhármat Nádor Tamás ír­ta televízióra. Látogatók és útitársak összefoglaló címmel márciusban kerülnek Gaál Albert rendező kamerája elé ezek a történetek. MŰHELY Talán nem mindenki tudja: a tévében külön festőműte­rem működik. Ennek vezető­je, Szakonyi Csaba mondja: „A tévéjátékok kulisszafesté­se a főfeladatunk. Bármilyen furcsán hangzik: színes dísz­letet készítünk a fekete-fehér műsorokhoz is, hiszen az ilyen háttér sokkal lágyabb, érzé­kelhetőbb, tónusgazdagabb. A színes tévé természetesen még nagyobb színkultúrát, gyakor­latot I ivetel tőlünk. A tele­víziózás „őskorában” még oly­annyira naturális díszletekét készítettünk, hogy egy alka­lommal a takarítónő ki akarta porszívózni az egyik csupán megfestett szőnyeget. E meg­lehetősen kétes „siker” óta persze nemcsak a tévé kellék­tára sokkal gazdagabb, de az „élethű” díszletfestésről is egészen más a felfogásunk”. KONKURRENCIA? NEM! Aki rendszeresén figyeli a könyvesboltok kirakatait, ész­revehette, hogy mind gyak­rabban láthatja a tévéműsor­ral egyidőben megjelenő alap­művet, amelyből film, vagy a televízióváltozat készül. Csupán néhány cím az okos együttműködést tükröző listá­ról: Creres Tibor: Hideg na­pok; Sánta Ferenc: Húsz óra; Homérosz: Odüsszeia; Fejes Endre: Jó estét nyár, jó es­tét szerelem; Jókai Mór: És mégis mozog a föld; Doszto­jevszkij: Fehér éjszakák stb. Különösen a Fejes-könyv és a Homérosz-mű volt nagy slá­ger — ez utóbbi például több mint 80 000 példányban kelt el. íme, egy újabb bizonyíték: hem kell a matuzsálemi korú, ám sosem vénülő könyvet az ifjú és „rámenős” képernyő- testvértől félteni! TELEVÍZIÓ Új játékok a közeljövő műsorában PEST MEGYEI TIEiLIEIVIIIZiliO melléklete RADIOFIGYELO 1974. ' január 14—20. KOSSUTH RADIO 8.15: Mit üzen a rádió? 8.50: A Magyar Rádió és Televízió gyer- meikKórusa csehszlovák szerzők kórusaiból énekel. 8.58: Felelet. Déry Tibor regénye. V. rész. 9.26: Rádióbörze. 9.30: A hét zenemüve. 10.05—10.30: Iskolarádió. 10.30: Ze­nekari muzsika. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Józsa Ibolya és Dóry József nó­tákat énekel, Lakatos Lajos cim- baimozik. 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak. 14.05: Édes anyanyel­vűnk. 14.10: Sándor Judit és Bódy József énekel. 14.40: Legkedvesebb verseim. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Decsényi János dalaiból. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Bartók: II. szvit. 16.39: Londoni beszélgetés a Public Record Officeban. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: A hét rá­dióhallgatója. 17.40: Belépés nem­csak diplomával! 18.05: Húszas stú­dió. 19.40: Muzeális felvételeinkből. 20.10: A Magyar Rádió Karinthy- színpada. 21.03: Robert Casadesus zongorázik. 21.30: Mikrolánc. 22.20: A varázshegedű. 22.45: Hol járt, mit csinált? 23.00: Sosztakovics: IV. szimfónia. 0.10: Heintje énekel. PETŐFI RADIO 8.05: Nótacsokor. 9.03—10.00: Ezeregy délelőtt. 10.00—12.00: A ze­ne hullámhosszán. 12.00: Romanti­kus zene. 13.03: Hazaszeretet. 13.20: Operahármasok. 14.00—17.00: Kettő­től ötig... Közben: 14.10—14.20: Könyvről — könyvért. 17.00: Ket­tesben. 18.20: Üj könyvek. 18.23: Kemény Egon: Erdő mélye. 18.35: A személytelenség mítosza és a valóság. 19.00: Dévai Nagy Ka­milla énekel, Béres János kamara- együttese játszik. 19.20: Jó estét, gyerekek! 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 21.05: Közkívánatra! Kb. 22.00: Verbunkosmuzsika. 22.30: A hét zeneműve. 23.15: Tánczene négy városból. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Huszon­öt perc beat. 18.50: Verdi-áriálc. 19.15: Láttuk, hallottuk. 19.35: Beelhoven-zongoraművek. 20.33: Zenei panoráma. 20.53: Az Allotria Dzsesszband játszik. 21.14: Zseb­rádiószínház. 21.33: Hangfelvételek felsőfokon. POZSONYI TV 18.10: Szórakoztató műsor. 19.00 és 21.10: Híradó. 19.25: Sport. 20.00: A professzor úr távozik. Tv-játék. KOSSUTH RADIO 8.20: Boross Lajos népi zenekara játszik, Zala Tóth Erzsébet és Ler- ner Ferenc nótákat énekel. 9.00: Harsan a kürtszó! 9.35: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Ko- dály-kórusokat énekel. 10.05—10.30: Iskolarádió. 10.30: Menotti: Amelia bálba megy. 11.27: Beszélgetés egy versről. 11.54: Borovicska: A kert­ben — polka. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódia koktél. 13.45: Tör­vénykönyv. 14.15: Brekuli csillagot keres. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: A Havasi Krisztina—Thomann Zsuzsa kettős magyarországi né­met népdalokat énekel. 15.24: Rá­dióiskola. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Liszt: Tasso — szim­fonikus költemény. 16.27: Az óra. 16.40: Lehár: Bécsi nők — nyitány. 16.40: Atlasz. 17.05: Grace Bumbry és Bruno Prevedl énekel. 17.30: Az AZ ASSZONYSÁGOK DÍJA című Krúdy-regényből ké­szült rádiójáték kellemes csa­lódást okozott, s bizonyára többeket megörvendeztetett így. Z. Szalay Sándor, az „át­ültető”, rendkívül nehéz fel­adatra vállalkozott, amikor Krúdy kevéssé cselekményes, árnyalatokból építkező, egy­szerre nosztalgikus és iro­nikus, költői prózáját a rádió­ra hangszerelte. Munkája ta­lán azért is lett legtöbbször eredményes, mert igyekezett minél többet „menteni” a Krúdy-szövegekből, s inkább vállalta a kicsit ismeretter­jesztő hangot, a leíró, elme­sélő részeket. A „nász” és „gyász” körül keringő laza mese az egykori Pesten ját­szódik; a századforduló, s Krúdy jellegzetes alakjai vo­nulnak fel, s mondják el a maguk banális, s aztán költői­vé változó monológjaikat. A hosszú idézetekben megele­venedtek a figurák, s látha­tóvá, érzékelhetővé lettek a tájak, szobák, ételek és bo­rok, az asszonyi ruhaneműk, az emberi test. A babonás­sötét, lebegő és foszladozó Krúdy-világban ugyanis a legfontosabb a reáliák jelenlé­te; o vaskosság és érzékiség mindig együtt tűnik fel az át­tetszővel — s talán éppen et­től olyan szorongató és hite­les az írás. Török Tamás ren­dezése is puritán maradt, nagy teret engedett a szövegnek — s úgy tűnik, nem mindig po­zitív eredménnyel, a színé­szeknek is. A teljesítmények ugyanis igen változóak let­tek. Czifra János kettős alak­jával, a megformálás igényes­ségével (Miklósy György) nem vetekedhet a narrátor szere­pében megszólaló Pándy La­jos. A regény humorát, nyelvi gazdagságát, a megfogalma­zás mámorát, a hasonlatok, jelzők áradását nem segítette érvényesülni a majdnem mo­noton, sok helyütt csak szo­morkássá váló tolmácsolás. Az özvegy megszállottságát Schu­bert Éva rövid jelenetében is megrázóan formálta meg, Medgyesi Mária Natalia sze­repében azonban nem tudott kitörni a hagyományos, egysí­kú, olcsó romantikából. Játé-' ka valamiféle negatív bizony­ság volt arra: mi sülhet ki abból, ha „komolyan” veszik ezt az érzelmességet, ha az előadó nem érti azt, amit csi­A kővetkező hetekben, hónapok­ban jó néhány új tv-játék kerül a képernyőre. Illyés Gyula: Ozorai példa című drámájából Kardos Ferenc, az ismert rendező készí­nál. A gyenge pontok ellené­re is jól sikerült vállalkozás­nak érzem az Asszonyságok díját, olyan átültetésnek, amely folytatást is ígér. Íme, hallható, hogy Krúdy is „rá- diósítható”, hogy a sokáig csak olvashatónak hitt szöveg előbb a film nyelyén (Huszá- rik Zoltán Szindbádjában) arathat sikert, s aztán a mik­rofon közvetítésével is. A LAKÁSCSERE című hangjáték szerzője Káló Fló­rián. Az íróként jelentkező színész műve — elhiszem — sokféle érdekességet mutat­hat fel, arra azonban nincs mentség, bárki ír is valamit, hogy fittyet hányjon az iro­dalom, a pszichológia, sőt, az ész és érzelem minden tör­vényének, lehetséges meg­nyilatkozásának. A rövidség sem lehet enyhítő körülmény, hiszen a „minidarab” is sok üresjárattal dolgozott, s csak a bosszantóan rossz megszóla­lások, elhibázott helyzetek miatt, no, meg a valóban ha­mar bekövetkező befejezés mentett meg az unalomtól. Egy válni készülő asszony bemutatja cserére ajánlott la­kását a házasodni készülő fia­talembernek. A férfi szíveseb­ben tárgyalna a volt férjjel, mert megérzi, hogy az asz- szony ingerült, ellenséges, s talán megsejti azt is, hogy miért. A nőt a cserepartner a > (Folytatás a 2. oldalon) I tett íiimei. A történet 1848. szep­tember végén játszódik az ozorai szőlőhegyen, amikor az itt szüre­telő parasztok megiutamuouák Koth császári tábornok sereget — szüreti mozsarakkal, üstökkel, kondérokkal. Az anekdotikus cse­lekménymag mögött korszerű mondanivaló húzódik meg. Megöli-e Vitok Pál Cserepes Margitot? Az izgalmas kérdés kap- I csán Fejes Endre drámája ter­mészetesen másról és többről is beszél; a mű az író ars poeticájá­nak drámai megfogalmazása. A rendező Szőnyi G. Sándor, a sze­replők: Mensáros László, Csomós Mari, Bessenyei Ferenc, Harsány! Gábor. Tomanek Nándor, Sulyok Mária, Drahota Andrea, Koncz Gábor. A bemutatók között szerepel Lö­vik Károly: Feje fölött holló című tv-játéka, amely az író több no­vellájából készült. A Dömölky János által feldolgozott írások a múlt század végi Magyarország nemeseinek életébe adnak bepil­lantást. A közreműködő művészek között van Kozák András, Páger Antal, Szemes Mari, öze Lajos és Drahota Andrea. Ilf és Petrov ötlete nyomán ké­szült az Aranyborjúk című három­részes film. Gyurkó László ebben egy olyan kedves gazember port­réját, kalandjait festi meg, aki ki­használja az emberi butaságot ah­hoz. hogy milliomossá váljék. A produkciót Szinetár Miklós ren­dezi, a főbb szerepekben Darvas Ivánnal, Harkányi Endrével, Ki- bédi Ervinnel. Major Tamással és Bánhidi Lászlóval. Egy ipartelep jellegzetes figuráit mutatja be Ba- ráth Lajos: Átmenő forgalom cí­mű vígjátéka. A rendező Gaál Al­bert, az operatőr pedig Szilágyi Virgil. A hentes halála A milliomosok általában nem tartoznak a közkedvelt emberek közé, de az egykori szegény hen­tes fiából felkapaszkodott, gőgös pénzmágnást egész környezete gyűlöli. Elviselhetetlen a termé­szete, s a felfuvalkodott emberhez egymás után érkeznek a fenyege­tő névtelen levelek. Maigret fel­ügyelő ..földije’' a rendőrségtől kér védelmet, de késő. Mikor meg­ölik, bizony elég nehéz kiválasz­tani — rengeteg gyanúsítható el- I lenlábasa közül — a gyilkost Maigret-nek . . . I Adás; szombat, január 19. 20.00. A rádió állandó műsors/ámai KOSSUTH RADIO: 4.25: RakOi/i imluto Duett i. . e­lentés. 4.45: Szót kérek 1 5.00: Reggeli krónika 5-20; Műsoralánlatünk. 5.30: Hírek. Időjárás jelentés. 5.40: Falurádió 5.59: Pontos időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. ft.20: Reklám 6.30: Hírek Időjárás jelentés. 6.45: Szót kérek! 6.50: Kék.ám. 6.59: Pontos időjelzés 1.00: Reggel) krónika III. Utána: Körzeti időiárásjelentés 7.20: Reklám 1.33- Mű­sora jánlatunk. 7.59: Pontos időjelzés 8 00. Hírek Időiárásjelentés h.05j Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: Fontos időjelzés 10 Oft- Hírek Időjárásielentés il 59: Pontos ‘dő- Jelzés 12.00: Harangsz.ó Utána* Déli krónika 14.59: Pontos időjelzés. 15 00: Hírek. Időiárásjelentés. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! »6 59? Pontos Időjelzés. 17.00: Hírek Időiárásjelentés 18.59: Pontos időjel­zés. 19.00: Esti krónika 21.59: Pontos időjelzés. 22.00: Hírek Időjá- rásjelentés. 24.00 Hírek Időiárásjelentés 0.25* Himnusz 0.10* Vízjel- tőszolgálat. PETŐFI RADIO: 4.25: Rákóczi induló 4.30: Hírek Idő járásjelentés. 5.00: Hírek. Idöjárásjelentés 5 30: Hírek. Idöjárásjelentés. 6.00: Hírek. Időjárásjelentés. 6.17: Reklám. 6.20: Torna. fi.30: Hírek Időiárásjelen- tés. 6.45: C7J könyvek. 6.58: Hallgatóink figyelmébe! 7.00: Hírek Idő- Járásjelentés. 7.33: Hírek. Ulána: Körzeti időiárásjelentés. 7.50: Mú­zeumi híradó. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Időlárástelentés TOO* Hírek. 9.53: Pontos Időjelzés. 10.00: Hírek. Időjárás jelentés. 12.00: Hí­rek. 1.1.00: Hírek. Időiárásjelentés. 13.45: Időtárás- és vízállás jelentés. 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. 16.30: Hírek, tfi.33: Műsorismertetés. 17.30S Hírek. 18 00: Hírek. Idő’árásielentés. 19.54: Jó estét, gyerekek! 19.591 Pontos Időjelzés. 20 00: Esti krónika II. kiadás 23.00: Hf**ek. Időjárás- jelentés. 24.00: Hírek. Időiárásjelentés. S. MŰSOR: 18.00: Hírért. Időiárásjelentés. 23.00: Hírek. Időjárás­lelentés. Szombat-vasárn.ipr »6.00: Hírek. Időjárás jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents