Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

A falu a szocializmus útján Ma, csütörtökön, 14 órai kezdettel Albertirsán, a mű­velődési házban ünnepélyesen megnyitják A falu a szocia­lizmus útján kiállítást, me­lyet a járásban Törteién és Jászltarajenőn is bemutatnak. Csak a gyár, a gép vonz tanulókat Járási megnyitó PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1974. JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK Cegléden a szövetkezetben dolgozó cipészeken kívül hu­szonöt magánkisiparos tevé­kenykedik. Elsősorban ők is javítómunkát vállalnak, cipőt kevesen készíttetnek. Bár szakszerűen, jó technológiával dolgoznak, munkájuk, ilietve a kisipari cipők iránit csök­kent az igény. A fiatalok közül is csak elvétve akad, aki pályavá­lasztáskor cipészszákmát sze­retne tanulni. Az, aki még­is cipőgyártással akar - fog­lalkozni, betanított munkás­nak jelentkezik a Cipő Ipari Vállalathoz, oda, ahol gépek mellett dolgozhat: lábbeliké- szítő-tanulóniak, kisiparosok­hoz alig egy-két fiatal jelent­kezett az utóbbi években. Eredményesen munkálkodtak Jól teljesítette feladatait a Hazafias Népfront járási bizottsága HANGULATOS RENDEZVÉNYEK, BARÁTI TALÁLKOZÓK Eredményekben gazdag év, becsülettel elvégzett munka áll a Hazafias Népfront ceg­lédi járási bizottsága mögött. A járási elnökség az ülése­ket és a napirendre került kérdéseket következetesen megtárgyalta, tagjai részt vettek a községi tanácsok végrehajtó bizottsági ülésein, a községi rendezvényeken és hozzászólásokkal, tevékeny­ségükkel is sókat segítettek. 1973-ban a népfrontbizott­ság elve az volt, hogy A járási pártbizottsággal közösen a nópfrontbizottság- nak alkalma volt, hogy a nyár folyamán több, lelkesen tevékenykedő aktivistát vál­lalata, munkáltatója jutal­mazott aként Leningrádba küldhessen. Útnak indult hatvan pakk Az óév utolsó munkanapján Takarékba, szorgalmas emberek Köd pásztázta a határt, a kerekek nyomán fröccsent a sár. Nem jó ez így; ha tél van, legyen fagy, hulljon a hó. Más úgy a disznóvágás is, a kamrában kifagy a szalonna, s jobban telik a vakáció, ha vidáman siklik a szánkó. No, de ne legyünk türelmetlenek, ki tudja még, mit hoz a tél? A tanácsházán Kocsérra érve szétlebbent a ködfüggöny és kisütött a nap. A tanácsháza előtti parkban zöld egyenruhában álltak őr­séget a fiatal fenyők. Oda­benn az év utolsó aktáit írták. A tanácselnök törvényeink vaskos tárába mélyedt, vala­milyen ügyre keresett orvossá­got Megörült a fotoriporter érkezésének, javasolta, örökít­se meg a körzeti ápolónő most épülő szolgálati lakását, kap­ja lencsevégre a már tető alatt álló fogorvosi rendelőt és az orvoslakást, mindkettőn dol­goznak a helybeli Űj Élet Tsz építőmunkásai, kihasználva az enyhe időt. A postán Bekukkantva a postára, Nagy Károlyné, a hivatal ve­zetője elsorolta, mi mindent kell elvégezniük az év utolsó napján. Sok csomagot továbbí­tottak, volt olyan nap is, ami­kor hatvan „pakkot” adlak fel a kocsériak:. tartalmuk több­nyire disznótoros, vágott ba­romfi volt, de sokan küldtek egyéb ajándékot is szeretteik­nek. A csomagforgalmon meglát­szott, hogy egyre több a sze­mélyautó a községben: sokan személyesen vitték el a köze­lebbi, távolabbi városokba, amit gyermeküknek vagy a só­gornak szántak. A kis telefonközpont kezelő­nője alig győzte a munkát. Amióta az Üj Élet Tsz kibőví­tette melléküzemeit, rengeteg a vidéki telefonhívás, s bizony, kölcsönös türelem kell á be­szélgetések zavartalan lebo­nyolításához. Bőven akadt munkája a három külterületi kézbesítőnek és a falu utcáit járó postásnak, újságkihordó­nak is. A malomban A termelőszövetkezet dará­lójának nyitott ajtaján finom, fehér por szállt ki. Lovas ko­csira rakták a zsákokat, egy ltucsmás férfi a kerékpárvázon átvetve tolta a szállítmányt. A molnár naponta 20—25 mázsa szemesterményt enged át a ga­raton, mindig forgalmas a ma­lom. Az utcákon alig volt felnőtt, dolgozott mindenki. A gyere­kek uralták a terepet: a téli szünet gyorsan röppenő nap­jait élvezték, de még egy kis jég sem volt, amely alkalmat adott volna a csúszkálásra. Délután népes csoportok gyülekezték az autóbuszmeg­állókban. Az Üj Élet Tsz jól fűtött, világos varrodájában, kárpitosüzemében, többi mű­helyében véget ért a munka, volt, aki a tanyák-közé, volt, aki Nagykőrösre igyekezett haza. Tisztes nyereség A takarékszövetkezetben folyt a hivatali munka, hosszú papírcsík formájában öltötte ki nyelvét a számológép. Tisztes nyereséget ígértek a könyvecskék, szépen emelke­dett a betétállomány, takaré­kosak a dolgos kocsériak. Va­gyoni helyzetük alakulását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 3100 lakosú község­ben nyolcvan család tart autót, rádió és televízió majdnem minden házban szól, és a ta­nyákon, ahová még nem ju­tott el a villany, tizenegy he­lyen nézik a telepes televíziót. Tamási Tamás FIGYELMEZTETŐ TÁBLÁK Megkezdték a dúvadirtást A csemői Rákóczi Tsz — KÖZGÉP Vállalat vadásztár­sasága 1974. január 1-én is­mét megkezdte területén a szárnyas és a szőrmés dúva- dak irtását. A kártevőket sztrichninnel és mérgezett to­jásokkal pusztítják a putri­sarki erdő, a Beck pusztai er­dő területén és környékén, a tőzegtelepen és környékén, Nyársapát északi területén, Cegléd déli és Csemő északi területén. A méreg erős, emberre, há­ziállatra egyaránt ártalmas. Az elhullott ragadozók, a ki­tett tojások és mérgek érinté­se, összeszedése tilos és élet- veszélyes, az abból eredő ká­rokért, balesetekért a vadász- társaság felelősséget nem vál­lal. A mérgezés kezdetétől a kijelölt területeken figyelmez­tető táblákat, feliratokat is elhelyeznek. A dúvadirtás június 30-ig tart. Addig nem szabad sza­badjára engedni a háziállato­kat, nehogy a mérgezett ele­deltől elpusztuljanak. A gye­rekeket külön figyelmeztetni kell, hogy össze ne szedjék a kitett tojásokat, mert azok nem ehetők és játéknak sem valók. A műit évben, mivel a la­kosság megértette a dúvadir­tás fontosságát és a vadász- társaság figyelmeztetését. az előző éVeknél jóval kevesebb károsodás érte a gazdákat, a tanyavilágban élőket. járási rendezvényeiket ne Cegléden, hanem egy-egy nagyközségben, község­ben tartsák meg. Március 15-i nemzeti ünne­pünk rendezvényének szín­helye Albertirsa volt. Az ün­nepségen sokan résA vettek a járás más településeiről, kü­lönösen a környező községek­ből, Dánszentmiklósról és Mikebudáról; a KISZ járási bizottságával közösen szer­vezték. Abonyban a jobbágy­felszabadítás évfordulója je­gyében került sor ünnepség­re. Ez alkalomból kiadták Balogh Sándor járási nép- frontbizottsági tag igényesen elkészített monográfiáját. A tavasszal megtartott ta­nácstagi- jelölőgyűlések, majd az azokat követő választások munkáiban a járási és a köz­ségi népfrontbizottságok tag­jai aktívan részt vettek, és sokat tettek a nagygyűlések eredményességéért is. A múlt évben ismét sor került az Abonyi napok ren­dezvénysorozatára, melynek fővédnöke a nagyközség nép­frontbizottsága volt, s a járá­si bizottság rendezésében ott került sor a járásbeli és a Budapest, XVIII. kerületi fi­zikai dolgozó tanácstagok ta­lálkozójára, amely tartós ba­ráti kapcsolat alapja lett: az ősz folyamán a buda­pestiek látták vendégül kerületükben a ceglédi járásbelieket. Alkotmányunk járási ün­nepsége 1973-ban Abonyban volt. Annak megrendezésé­ben is számos feladat jutott a Hazafias Népfront tagjai­nak. Az év folyamán lengyel és bolgár baráti estet, találkozót rendeztek, Kocsér határában, a Kutya­kaparó csárdánál Petőfi Sán­dorra emlékezve rótták le kegyeletüket. Ősszel Kazinczy Ferenc emlékére szobrot avattak, Abonyban, a járás egyetlen, nemzetiségi telepü­lésén, Ceglédbercelen pedig nagygyűlést tartottak az or­szágos nemzetiségi kongresz- szus alkalmából. Szeptemberben, Abony­ban népfrontnapot ren­deztek, melynek vendége Darvas József volt, az író—olvasó találkozón pe­dig a vidéki értelmiség helyzetéről folytattak em­lékezetes eszmecserét. Októberben az Í974-ben, Abonyban sorra kerülő Cho­pin zenei emlékverseny meg­nyitó ünnepségét tartották, melynek kezdeményezésében és megvalósításában jelentős feladatot vállalt a nagyközsé­gi és a járási népfrontbizott­ság. Munkájukat lelkiismeret- tel, eredményesen akarják folytatni ebben az évben is. E. K. • • Ugyeletet tartottak A GELKA ceglédi szervizében az ünnepek alatt, karácsonykor és szilveszterkor számos hibabejelentést kapott az ügyelet. Képünkön: Katona Sándor, a szerviz vezetője és Öcsai László műszerész munka közben. Apáti-Tőth Sándor felvétele ABONYI KRÓNIKA MEGTANULTAK TANULNI Bevált az új oktatási rendszer SOKFÉLE ESZKÖZ SEGÍTI AZ ISKOLAI MUNKÁT Az MSZMP Központi Bi­zottsága határozata, majd a kormány és a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése alapján, az 1973/74-es tanév kezdetével az általános és kö­zépiskolákban új oktatási for­mát vezettek be. A féléves tapasztalatokról és eredmé­nyekről az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskolában, Finna György igazgatótól kap­tunk tájékoztatást: — Az oktatási forma lénye­ge a tananyag csökkentése, a diákok tehermentesítése. A tananyagcsökkentést végre­hajtottuk. Az eredmények jók, javult a tanulmányi színvonal, a gyerekek ak­tívabbak az órákon, bát­ran és határozottan szól­nak a tárgyalt anyaghoz. Az a változtatás, hogy egyes osztályokban némely tárgyak­ból a szigorúan vett osztályo­zás elmaradt, semmiféle hát­ránnyal nem járt, a tanulók szorgalma inkább emelkedett. Az új oktatási forma egyik legnagyobb előnye, hogy Ev végi öröm az új keretek között si­került megtanítanunk ta­nulni a gyerekeltet. — Az új rendszerben jól ér­vényesülnek és eredménye­sebbé teszik a munkát a tech- nikai felszerelések és a külön­féle, például az audiovizuális segédeszközök, a feladatlapos megoldások, a munkafüzetek. Televíziók, diavetítők, lemez­játszók, magnetofonok szí­nesítik, elevenítik az ok­tatást. A tv-t elsősor­ban az Iskolatelevízió adásai­nak megtekintésére, a diavetí­tőt egyebek között a földrajz, élővilág oktatásához, a lemez­játszót és a magnetofont az ének-, zene-, nyelv-, iroda­lom, történelemtanításban használjuk. A rajz- és történelemok­tatást szakköri foglalkozá­sok teszik korszerűvé. Segítséget jelent az iskolák­nak, hogy a helyi tanács a feladatlapokat sokszorosítja. Jelentős támogatást kapunk az új oktatási forma végrehajtá­sához az úttörőszervezsttől. Gy. F. Javult a vízellátás, visszajött a csuklós busz A múlt évben gyakran em­legetett téma volt Abonyban a nagyközség rossz vízellátása. Más alkalommal a helyi autó- buszforgalmat lebonyolító, el­vitt csuklós járművet hiányol­ták. A vízellátás megjavítására 1973 végére tettek ígéretet a lakosságnak, a csuklással kap­csolatban azt a választ adták, hogy a busz felújítása után visszakerül. Az ígéretet mind a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat, mind a Volán Vállalat teljesítette: néhány nappal az ünnepek előtt, megfelelő nyo­mással, jó víz kezdett folyni a csapokból, és a helyi autóbusz- forgalom lebonyolítására meg­érkezett a felújított csuklós is. Mindkettőt örömmel fogad­ták az abonyiak. ABONYI TSZ SK Nem valósultak meg az elképzelések A labdarúgó-csapa! a legnépszerűbb Az abonyi Tsz Sportkör munkájára 1973-ban ólomsúly- j ként nehezedett az anyagi j gond. Éves költségvetésükből 1 csaknem 100 ezer forint bévé- [ tel elmaradt, emiatt több je- ! lentős versenyen nem vehet­tek részt a sportolók. Látogatottság hiányában nem rendeztek bálokat, csök­kent a vállalati, üzemi támo­gatás mértéke, és a sportren­dezvények sem érték el a ter­vezettet. A női asztaliteniszezők cél­ja az NB II-ben a jó pozíció megtartása volt, s ezt sikerült elérniük: a harmadik helyen végeztek. A szakosztálynak egy arany, két ezüstjelvényes ifjúsági, valamint két harmad- osztályú sportolója van. Tamá­si, Steiszkál és Zano az orszá­gos vidék és országos tizek versenyein rangsorolt játékos lett. Az 1973. évi megyei úttö­rő-olimpián az első korcso­portban Zana Ilona, a máso­dikban a nyolcéves Juhász Erika megyei bajnokká lépett elő. A fiúk gyengébb ered­ményt értek el. Korábban ugyan felkerültek az NB Hi­ba, de kiestek, és így a megyei bajnokságban vettek részt. Fontos feladat lesz, hogy a I csapatot mielőbb kiegészítsék I fiatalokkal. A birkózók az NB Il-es csa- | patbajnokságban versenyez­tek, s végezetül a negyedik helyet szerezték meg. Jelentő­sebb eredmény volt még Ká­rásznak és Sándornak az or­szágos versenyen elért negye­dik, illetőleg ötödik helye. Rontotta a szakosztály ered­ményességét az edzőválság, ami valószínű a közeljövőben megoldódik. A sportkör elnök­sége mindent elkövet annak érdekében, hogy a meglevő lelkes birkózógárdát megtart­sa. A férfi kézilabdacsapat több­éves válsága folytatódott, a csapaton belül változatlanul rossz volt az összhang. A férfi kézilabdások a megyei bajnok­ságból kiestek, sőt a csapat is széthullott. A jövőt tekintve, az elnökség úgy döntött, hogy a szakosztályt spartakiád-ver- senyek rendezésére tartják fenn. Atlétikában, a minőségi munkán túl, a tömegbázis szé­lesítése szerepelt a tervek kö­zött, azt azonban még az isko­lák támogatásával sem sike­rült az elképzelésnek megfe­lelően megvalósítani, sőt a csa­pat két élenjárójának, Buda­vári Évának és Dorogi Mag­dolnának — anyagi okokból — a versenyeken való szerep­lését sem tudták mindig biz­tosítani. A két sportoló, továb­bi fejlődése érdekében, az el­nökség egyetértésével, január 1-től a Nagykőrösi Pedagógus SE versenyzője lesz, viszont á kiváló atlétákkal rendelkező egyesület húsztagú, kihelyezett sportiskolát nyit Abonyban. Az úszószakosztály sikerrel szélesítette táborát. Elsősorban a kicsinyek körében talált nagy érdeklődésre az úszás. Jó volt az oktató munka és a fia­tal úszók szorgalmasan, lelki- ismeretesen készültek, edzet­tek. A fejlődő szakosztályok kö­zé tartozott a labdarúgóké. Ki- egyensúlyozattan dolgozott, az összevont járási versenyben mind a felnőtt, mind az ifjú­sági csapat a második helyen áll. A csapatok körében kiala­kult közösségi szellem, a ked­vezőbb eredmények elérésére való törekvés jó perspektíva. A labdarúgók népszerűsége a legnagyobb a sportot kedvelő abonyiak körében. A sportkör anyagi bázisai az új évben sem változnak, az anyagi gondok csak azáltal egyszerűsödnek, hogy két szak­osztályban (kézilabda, atléti­ka) megszűnik a minőségi sporttevékenység. A felszaba­duló pénzt a többi szakosztály kanhatja meg. Kár, hogy nem kínálkozott jobb megoldás. Gyuráki Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents