Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

PEST MEGYEI Hl»tAP KÜLÖNKIADÁSA Új munkahelyen Elbúcsúzott az A CEGLÉD» JÁRÁS S3 CE6L&D VÁROS Pl XV1I1. ÉVFOLYAM, G. SZÁM 1974. JANUÁR 9„ SZERDA Ifjúságcentrikus műsorpolitika A művelődési központ—mint a fiatalok otthona Társadalmi vezetőség — Segítség a kluboknak A KISZ Központi Bizottsá­ga titkárságának 1972. május 29-i határozata értelmében a KISZ-szer vezetéknek igé­nyelniük és segíteniük kell a művelődési otthonok tevé­kenységét, ezért a Kossuth Művelődési Központ, a KISZ városi bizottsága és a városi tanács művelődési osztálya együttműködési szerződést kötött, melynek eredménye­ként a művelődési mind fontosabb kap a városi KISZ-fiatalok programjainak központ szerepet és járási kulturális összeállí­tásában, idő hasznos eltölté­a szabad sóben. Munkájukról, terveikről beszélgettünk Lűr Istvánnal, az intézmény igazgatójával. Ifjúságcentrikus műsorpo- litikéjuk fő célja, hogy a mű­velődési otthon — program­jaival, foglalkozásaival és egész tevékenységével — el­sősorban az ifjúság szolgála­tában álló intézmény, az if­júság otthona legyen. Sok fiatal vesz részt a nyelvtanfolyamokon. Az idén kellő számú jelentkező ese­tén, eszperantó és francia nyelvet is tanulhatnak. A filmklub, a kisgrafikaba- rátok köre, a bélyeg- és éremgyűjtők, a magnósok és akvaristák között számos KISZ-tag is található. A Fórum ifjúsági klub, a népitánc- és színjátszó cso­portok valamennyi tagja har­minc év alatti. Rendszeresen tartanak zenés rendezvénye­ket és táncesteket. Az ifjúság igényeit szem előtt tartó műsor kiválasz­tásának köszönhetően, a szín­házlátogatók között mind több a fiatal és számos fíISZ- alapszerv.07.et is rendszeresen vásárol bérletet. A művelődési központban külön harmincöt tagú if­júsági társadalmi vezető­ség működik, mely felméri a KlSZ-alap- szervezetek igényeit, s bírá­latait is közli a műsorpoliti­kával kapcsolatban. E bizott­ság azt kérte, hogy a KISZ- alapszervezetek rendszere­sebb és részletesebb tájékoz­tatást kapjanak a különböző rendezvényekről. A városban sok ifjúsági klub alakult, de több meg is szűnt, a fiatalok szerint azért, mert a klubok megépítése után sok helyütt magukra maradtak. Lűr István elmondta, hogy A Ceglédi VSE NB I-es fér­fi asztalitenisz-csapata a baj­noki mérkőzéseken 1973-ban, újonc létére, 12 pontot' szer­zett, ezzel a 8—9. helyen végzett, ami az NB I-ben va­ll' bennmaradást jelentette számára. A tavaszi idényben, a Mis­kolci EMTE, a Mátyás SE és az Aknamélyítő Bányász le­győzésével, hat pontot szerzett. Ősszel két csoportra osztot­ták a mezőnyt. A ceglédiek a „B” csoportban kaptak he­lyet, ahol első három találko­zójukat megnyerték: újra győztek a Miskolc és az Ak- namélyitő ellen, s nagy fegy­vertény volt a Kaposvári Va­sas idegenben való legyőzése. Ezzcn már igen nagy előnyre tettek szert vetélytársaikkal szemben, végül a Miskolci EMTE és az Aknamélyítő Bá­nyász esett ki az NB I-bőL A csapatban Réthi dr. sze­repei'. a legjobban. Bodrogi és G. Bíró követi. A sorsdöntő mérkőzéseken a többiek is 'intos győzelmeket szereztek, s közöttük így alakult a sor­rend: Kudelich, Farkas, Lu­kács. Ceglédnek 1972-ben, Réthin kívül még nem volt felnőtt minősített versenyzője az I. és II. osztályban. Az elmúlt év jelentős fejlődést hozott. Réthi dr. és Bodrogi I. osztá­lyú minősítést szerzett, a többiek pedig II. osztályút. A m-gyar nemzetközi bajnoksá­gon Réthi dr. és Bodrogi in­dulhatott. 1973-ban Két jelentősebb versenyt rendeztek Cegléden. Először a VB-re készülő mon­golokká mérkőztek, majd a Ceglédi Ősz. Kupa első osztá­lyú minősítő versenyre került sor. több válogatott kerettag indulásával. A férfiak között Pest me­gyében a CVSE valamennyi számban diadalmaskodott. Ke- let-Magyarország versenyén egyéniben Bodrogi második lett, a férfi párost Réthi dr.— Bodrogi nyerte, a vegyes pá­rosban Bodrogi az abonyi Tamásival az oldalán végzett az élen. A női csapatot kivétel nél­kül fiatalok alkotják, akik sokat fejlődtek az elmúlt év­ben, s indulhattak az osztá- lyozón, ahol sikerült kihar­colniuk a feljutást, így hosz* szú idő után NB Il-es női csa­pata is lett városunknak. A siker részese Tóth E., Dará­nyi, Szabó és Márki volt. Az utánpótlás nevelésére nagy súlyt fektetnek: húsz fiatal tanulja a sportág minden csínját-bínját. Az NB I-be most két gyen­gébb 1> épességű csapat, a Csőszerelő és a Nagykálló ju­tott fel, így ez évben köny- nyebb lehet a bennmaradás elérése. A szakosztály terve az 1—6. közé jutás volt, de a szakosztályvezetés válsága a terv megvalósítását nem tette lehetővé, így most' is csak a bennmaradás kiharcolása le­het a reális cél. A szakosz­tályvezető elnök, Varga Ernő, a szakosztályvezető Tugyi Gé­za és a többi szakvezető le­mondott. Lemondását a de­cember 28-i ülésen valameny- nyi személy megerősítette. Ezen a megbeszélésen az ille­tékese ígéretet tettek, hogy a spor'egyesülettel és a város vezetőivel karöltve, megte­remtik a személyi és a tárgyi teltételeket a Ceglédi VSE to­vábbi NB I-es szerepléséhez. A vitás kérdéseket sürgő­sen rendezni kell, hiszen ja­nuár 15-én lezárul az átigazo­lási időszak, és a verseny- idény is elkezdődik. Ungureán László a művelődési központ dolgozói szívesen segíte­nek bármelyik KlSZ-alap- szervezetnek, ifjúsági klubnak a művészek fel­kérésében, a klubestek, rendezvények megszer­vezésében. Kérik, keressék fel őket gond­jaikkal, problémáikkal, mint ahogy a csemői és az Arany­homok ifjúsági klub vezetői tették. Cegléd ifjúsági parkja a múlt év májusában kezdte meg működését, programjá­ról a művelődési központ gon­doskodott. Idén még színe­sebbé, gazdagabbá akarják tenni a park műsorait: az összeállításhoz várják a fiata­lok ötleteit, javaslatait. K. D. Magányosan áll a törteli állomásépület, a kisvasút sín­párja közt a téli szünidőben kisiskolások játszottak moz- donyosdit. De most már nin­csen, aki az épület mellett feszes vigyázzban állva kö­szöntse a szerelvényt. Néma a hideg forgalmi irodában a te­lefonkagyló is, nem jelzi sen­ki a fogadóállomásoknak. ho?y a kisvonat tovább indult. Ba- gi János vezető állomáskeze- 1Ő már nem teljesít ott szol­gálatot. Majd a csemöi ágon Bizony, nem volt könnyű mosolygós arccal, örömteli szívvel utolsó _ útjára bocsáta­ni a törteli vicinálist. — Huszonnégy éve, hogy a vasútnál dolgozom — mondta a Törteién töltött utolsó na­pok egyikén. — Tizennyolc évesen kezdtem, de előtte ker­tészinas voltam. Nem tartot­tak fogva sokáig a növények: fél év sem telt el, és pályát változtattam, családi örökség­ként foly tattam a vasúti szol­gálatot. Nagyapám Erdélyben volt vasutas, apám a nagy- kátad vonalon dolgozott. Én a ceglédi, néhai huszárlakta­nya mögött, a deltaőrhelyen szolgáltam. Hat éve, hogy azt lebontották, akkor kerültem Törteire. — A hétköznapokat mindig jobban szerettem az állomá­son, mint az ünnepeket. Most, az utolsó karácsonyi napokon, a perceket olvasással igyekez­tem volna kergetni, ha hagy­ták volna magukat. De nem ment. Vagy a családom ju­tott az eszembe, vagy az, hogy hányat kell még szá­molnom, hány napot, amis Törteién leszek. Mint a gye. rekek, ha várakoznak vala. mire. Nem könnyű megváln egy falutól, ha nem is élei itt, de sok minden ideköt. í sok ismerős, a köszönő embe rek, az épület... Cegléden j élek, családostul, naponta ki­jártam szolgálatba. Ezután a csemöi ágon dolgozom majd mint raktárkezelő. Társamat, Fehér János váltóőrt szintén oda helyezték, arra a vonalra, kocsiőmek. Örül a csalod — Igyekszem megszokni új munkahelyem. Szabad időm több iesz, hiszen Törteién az utóbbi időben 17 órát teljesí­tettem, Csemőben fele annyi munka vár. Ennek főként csa­ládom örül. Van egy kis sző­lőnk, szeretem gondozni, rend­ben tartani. Szívesen segítek a konyhakerti munkában is: annaik idején megszöktem a kertészet elől, most tavasztól őszig az a kedvenc időtölté­sem. — Utazni? Bár vasutas va­gyok, nem sokat utaztam. A családdal most úgy tervezzük, Romániába teszünk hosszabb utat autóval. Rendszeresítjük a hazai kirándulásokat is, hi­szen olyan sok szép tája van Magyarországnak. Törteire autóval jártam ki, szeretem a kocsit. Emlék marad a lámpa Az állomásépületből útra kelnek a bútorok: ott már nem lesz szükség rájuk. A szekrény Kovácséké lesz: a családfő tíz évig volt állo­másfőnök, két éve nyugdíjas, ott lakik az állomás épületé­ben. Az íróasztalt Bagi János váltja meg. A 'kis jegyszek­rénynek is van gazdája, szer­számosláda lesz belőle. A forgalmista lámpája szintén emlék marad. A törteli vasútállomás volt szolgálattevői remélik: még rájuk is sokáig emlékeznek majd a néhai kisvonat utasai, hiszen úgy összetartoztak évek hosszú során át. Győri Mária Válasz olvasóink levelére Ne fajuljon szópárbajjá Seregélyek, puskavégen A Budai út éber őre Nyugodtan alhatnak a gazdák SÜRGET AZ IDŐ Az NB l-ben maradtak, mégis lemondott a szakosztályvezetőség Csendes a határ. Még a se­regélyek is elvonultak a föl­dekről. Velük november köze­péig gyűlt meg a bajuk a me­zőőröknek, akik a helyi va­dásztársaság engedélyével, szeptembertől novemberig irt­hatták sörétes puskájukKal a nem kívánt vendégeket A közös gazdaságok maguk választotta mezőőrökkel vi­gyázta tják területüket, a váro­si tanács négy mezőőrt foglal­koztat. Kijelölt körzetük a Csengeri-széltől a Nagyközép- útig, a Pesti út városszéli ha­tárától a Seregélyes dűlőig ter­jed; a negyedik körzet éber őre a Budai úti hétvégi telkek­re vigyáz. Nyugodtan alhatnak a kis ingatlanok gazdái: télen nyolc, a nyári hónapokban naponta tíz órát figyelnek az őrök a rájuk bízott területre. Nyáron több dolguk akad, a gyümölcs­ös zöldségérés idején fokozott éberségre van szükség, olyan­kor gyakoribb a dézsmáló a kis kertek tájékán. A mezőőrök tapasztalatból tudják, mikor, merre kell ke­rülniük. A nyári hónapokban a késő esti, vagy az éjszakai órákban is találkozhat velük a későn járó: zöld egyenruhás alakjuk megnyugtató látvány a féltve őrzött kis kertek, gonddal ápolt parcellák tulaj­donosainak. A mezőőrök munkáját a vá­rosi tanács termelésellátási és felügyeleti osztálya ellenőrzi. Hetenként egyszer eligazítást tartanak részükre, amikor az időszerű teendőkre is felhívják a figyelmüket. ★ Magyar Benő mezőőr szíve­sen látott vendég a Budai úti hétvégi telkek gazdái körében. Hétszáznyolcvan parcella tar­tozik hozzá. Jó ismerője a ha­tárnak, nagyjából még azt is tudja, egy-egy kertben hány fa fordult termőre, hol telepí­tettek új szőlőt, s hol építet­tek hétvégi házat. A nyáron számon tartotta az érett gyü­mölcstől roskadozó fákat, félt­ve vigyázta a frissen ültetett facsemetéket. Hamar megálla­pította, hol járt tolvaj. A gyü­mölcsösök szarkáinak mind­össze egy esetben volt szeren­cséjük- egy éjszaka hét facse­mete tűnt el az egyik bekerí­tett kertből. Rajtavesztett pél­dául az a tolvaj, aki az egyik faházból gumicsövet és villás­kulcsot tulajdonított el. Persze, akadnak kisebb né­zeteltérések a szomszédok kö­zött is. Ö az igazságtevő, ha egy elszabadult kutya vagy ba­romfi a tilosban jár: ilyenkor a kárt, ha nem éri el a száz forintot, megtérítteti a jószág gazdájával. ★ A hobbykertek mezőőre most a házakra, portákra vi­gyáz. Saját otthonában is szí­vesen áll a hétvégi telkek té­len sem tétlenkedő gaz­dáinak rendelkezésére. Van­nak, akik a tavaszi faültetés­hez, palántázáshoz, dugványo­záshoz kémek tanácsot tőle. Jó helyen kopogtatnak, Magyar Benő szakképzett kertész, pár éve végezte el a kétéves kerté­szeti szakmunkásiskolát. / Csatári Ilona A Ceglédi Hírlap decem­ber 1-i számában A tréfá­nak is van határa címmel cikk jelent meg az autó­busz-közlekedéssel kapcso­latban. A Volán az alábbi választ küldte: November 17-én az EVIG- töl 14.32 órakor indult a GC 15—64 forgalmi rendszámú autóbusz. Sorban az első ajtón szállták fel az utasok, és a cikkben olvasható, hogy sok kiskatona igyekezett felszállni a nyitva levő első ajtón, de egyikük a becsukott középső ajtót erőszakkal benyomta, és úgy szállt fel az autóbuszba. Szerintem részéről ez nem volt helyes, mint katona, fegyel­mezetlen magatartást tanúsí­tott. Ha egy ajtó zárva van, azt erőszakkal kinyitni szigo­rúan tilos! A járati személyzetet kihall­gattam. Elmondták az esetet, és azt, hogy az erőszakos be­hatolásért valóban, de csak ijesztésképpen szólt a katoná­nak a jegykezelő: 25 forintra megbünteti. Már a 25 forintos követelésből is eleve kitűnik, hogy csak ijesztésképpen tette a jegykezelő a kijelentést, ugyanis ha valaki helyi jára- ] ton jegy nélkül utazik, nem 25, I hanem 50 forintot köteles fi­zetni, mint pótdíjat. Ez az ér­tesítés minden kocsi belső ré­szében, jól látható helyen, ki­függesztve olvasható. A jegy­kezelő nem ment oda a kiska- tonához, hogy az összeget tőle, j mint pótdíjat átvegye, hisz a beszélgetés mintegy 4—5 mé­Teli zsákok A kocséri Üj Elet Termelőszövetkezet lisztcseretelepén és darálójában naponta húsz-huszonöt mázsa szemes terményt őrölnek. A gazdák nap mint nap hozzák-viszik a teli zsákokat. Apáti-Tótn Sándor felvétele tér távolságból zajlott le kö­zöttük: a jegykezelő az eisó ajtó közeieoea a jetszauoknan jegyeket adott, a oerleteket el­lenőrizte. Senki a kiskatonát a kocsi­ról le nem szállította. Úgy latszik, ö maga is megbánta, amit tett, azért szállt le az autóbuszról es indult el gya­log. A személyzetet elmaraszta­lom, mert a szabálytalansagot négy- vagy hatszemközt kel­lett volna, egyszerűbb szavak­kal a kiskatonának megma­gyaráznia. A levegóajtót egyetlen lökés tönkreteheti, mert azt 6 légkör levegő tart­ja zárva: ha oenyomján, köny- nyen átszakadhatnak a nyitó- hengerekben a dugattyúk. Azért, hogy csak az első ajtót nyitották ki, nem lehet a sze­mélyzetet hibáztatni: ha ka­lauz nélküli a kocsi, akkor is ugyanúgy szálltak volna fel az utasok, hogy jegyük megvál­tása és helyük elfoglalása után már ne zavarja senki őket. A nagy sietségre nem volt szükség, mert a beszállításra megfelelő idő állt rendelkezés­re, s mintegy harmincöt-negy­ven ember várakozott, az autóbusz pedig hatvanszemé­lyes volt. Járati személyze­tünket figyelmeztettem, hogy a jövőben a forgalmi utasítás­nak megfelelően járjon el ha­sonló eset alkalmával, ne fa­juljon szópárbajjá az intézke­dés. Pászti Miklós főnökségvezető Lehetőség az orosz nyelv gyakorlására Társalgási tanfolyam kezdődik Dr. Lomb Kató, a tizenkét nyelven beszélő magyar toi- mácsnő mondta legutóbb, amikor Cegléden járva a nyelvtanulásról előadást tar­tott a fiataloknak: az orosz nyelv az egyik leglogikusab- ban felépülő nyelv, s ismere­tével szinte a világ egy da­rabja kerülhet közel ahhoz, aki nyelvtanát, szóképzését megtanulja, aki lelkiismeret­tel foglalkozik vele. A magyar fiatalok közül sokan négy, többen pedig nyolc éven át tanulhatják is­kolában, alap- és középfokon az orosz nyelvet. Cegléden a Kossuth Mű­velődési Központ most lehe­tőséget ad a nyelvgyakorlás­ra: január végén orosz társal­gási nyelvtanfolyamot indít, melyre bárki jelentkezhet, aki az orosz nyelvet alap-, illet­ve középfokon tanulta. A társalgási tanfolyam sok segítséget ad azoknak, akik orosz szakon szeretnének to­vábbtanulni. valamint azok­nak is, akik turistaútra a Szovjetunióba vagy a környe­ző, szláv anyanyelvű országok valamelyikébe készülődnek. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents