Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
4 ""k/Cu-Iop 1974. JANUÄR 8., KEDD TV-FIGYELŐ Felnőtt szakmunkástanulók Szeptemberben indáinak a tanfolyamok Halovány hél vége. A szom. bat-vasárnap egy árnyalattal megint gyengébbre sikerült a televízióban, mint a hét sima napjai. De ezúttal kivételesen nem szidjuk ezért a műsor- szerkesztést: maga is érzi már, hogy a hét vége adásai megoldatlanok. Erre mutat, hogy már a következő szombatra új típusú, magazinszerű adás- tervvel rukkolt elő a tévé. Várjuk meg tehát ezt, hátha tényleg felfrissül majd ettől az újdonságtól a műsor, hátha csakugyan új színt hoz a hétvégék régóta tapasztalt szürkeségébe. A neorealizmus epigonjai Az elmúlt hét minden napjára legalább egy folytatásos anyag jutott. Szombat éjszaka is egy új sorozat, A buszon című angol vígjáték első epizódjával búcsúztunk • a képernyőtől. Sajnos, nem örömmel. Az angol humor ugyan remek, jó néhány kitűnő filmjük bizonyság rá. A buszon című burleszk (amelyet Lázadás a buszon címen a mozik is vetítenek) azonban nem ennek a jellegzetes humornak a folytatása. Ebben a tiümiben a neorealizmus támadt fel, méghozzá abból az időszakból, Micsoda Monor? A vasárnapi tévé „Kicsoda — micsoda?” műsorában az első versenyző a második kérdést csak nagy nehezen fejtette meg. Nem csoda. Egy élőlényről volt szó, aki — a kérdések során kiderült — Pest megyében él, mégpedig városban. „Melyik a város? — firtatta a versenyző. — Cegléd?” „Nem.” „Hatvan?” „Nem” — hangzott a válasz, és az egyébként kedvesen magyarázható három zsűritag egyike sem világosította fel arról, hogy Hatvan nincs Pest megyében. Hosszú percekig tartóit a kérdező találgatás, melyik is az a szóban forgó város, hiszen ez támpontja lett volna a megfejtésnek. Végül is a szimpatikus ifjú versenyző az utolsó pillanatokban mégis kiderítette, hogy kicsoda a feladvány tárgya: „Az év első újszülöttje, aki Monoron született.” Csakhát micsoda Monor? Város? A mindenttudó zsűritagok mindenesetre erre az alkalomra megtették annak. Különben ezen a vasárnapon volt a „Kicsoda — micsoda?” műsorszám ötvenedik adása, amit a statisztika bizonyít. Vajon arról is készült statisztika, hogy a zsűri az ötven alkalommal hányszor tévedett? amikor ez a hajdan nagy alkotásokat létrehozó irányzat válságba jutott, és már csak csdp-csup dolgokra futotta az erejéből. Az angol film ezt a neorealizmust kísérli meg élettel megtölteni. Nem nagy sikerrel: egy angol család, amely olyan harsány és könnyelmű, mintha olasz lenne, nem látszik hitelesnek és meggyőzőnek. Az angolok egész egyszerűen nem értenek a humornak ehhez a fajtájához, a film minden kockájáról kiált az utánzás, lesír róla az epi- gon izmus. Az egyik és a másik szemünk. Végignézve az osztrákok Hét pofon című filmjét, az egyik szemünk állandóan nevetett, a másik meg állandóan sírt. Nevetett, mert örültünk annak, hogy a mű alapjául magyar alkotást választottak; ez mégiscsak valami. Sírtunk viszont amiatt, hogy éppen Aszlányi Károly Hét pofonját választották. Markánsabb, frissebb művet akár a szerző művei között is találhattak volna. Képesítés nélkül. A Hét ismét kitűnő — bár a már megszokott színvonalas külpolitikai adást most erősen nélkülöző műsorában megint szerepelt Pest megye. Ezúttal a képesítés nélkül tanító pedagógusokról volt szó. A Hét riporterei az erdőkertest iskolába látogattak, hogy a pedagógiai munkát hivatásként vállaló, képesítés nélküliek életének gondjairól beszámoljanak. A téma folytatásaként Horváth János, a Hét műsorvezetője Miklósvári Sándorral, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának vezetőjével beszélgetett. Az interjúból kiderült, hogy a képesítés nélkül tanítók munkábaállásuk után egy esztendővel megkezdik a rendszeres továbbképzést, tehát néhány év után képesítést szereznek. Kiderült azután az is, hogy a jövőben több jelentkezőt vesznek fel a tanító- és tanárképző iskolákba. Mindezzel belátható időn belül megoldódik a nagyarányú pedagógushiány, amely a képesítés nélküliek ilyen viszonylag nagyszámú alkalmazását (az összpedagógus létszám 5 százaléka) is szükségessé tette. ö. L. Felnőttkornak szakmunkás- képzését 1969-ben törvény szabályozta. Hiányszakmákban Az öt éve kiadott törvényt a munkaügyi miniszter tavaly megjelent utasítása kiegészítette, és a felnőttek szakmai képzését megkönnyítette, mégpedig összesen 43 szakmában. Természetesen olyanokban, amelyekre általában nem jelentkezik kellő számú ipari tanuló. Ezért, például többek között a hegesztő, öntő, kovács, gépiforgácsoló, fonó-szövő, kőműves, ács-állványozó, sütő, cipész, állattenyésztő szakmát felnőttek nem a hagyományos képzésnél előírt három, illetve két év, hanem rövidebb idő alatt kitanulhatják, ha előzőleg másfél—két és fél éves gyakorlatot szereztek. További kedvezmény: nem szükséges az általános iskola nyolcadik, elegendő a hatodik osztály sikeres befejezéséről szóló bizonyítvány. Ugyanakkor a miniszteri utasítás kifejezetten megtiltotta 28 szakmában a rövidített idejű felnőttképzést. A munkaügyi miniszter utasítása a megyei tanácsok munkaügyi osztályára bízza a felnőttkorúak szakmunkásképzésének megszervezését, és ezért ezek az osztályok felkérték a foglalkoztató üzemeket, jelentsék be, hány dolgozójukat, melyik szakmában kívánják kiképez- tetni. Több körültekintéssel — A válaszokat már meg is kaptuk — tájékoztat bennünket Tóka Zoltán főelőadó, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályán. — Meglepően nagy az igény a megyében. összesen 2433 felnőttkorát kívánnak beiskolázni az üzemek. A válaszok átvizsgálásából azonban kiderül, hogy egy részük nem ismeri, vagy nem tanulmányozta kellőképpen át a vonatkozó törvényt, illetve miniszteri utasítást. Egyes vállalatok nem szakmunkásképzési, hanem betanított munkás igényüket jelentették be, mások azt, hogy mennyi ipari tanulót kívánnak a jövő tanévben beiskolázni. — Végül is, mennyi maradt a bejelentettek közül a felnőttkorúak szakmunkásképzésére alkalmasnak? — Az egész megyében 1735 fő. — Ők valamennyien vállalkoznak tanulásra? — Reméljük, hogy igen, bogy a munkaadók megbeszélték velük. — Mennyi a felnőttkorúak szakmunkásképzésének tanulmányi ideje? — ötféle: rövidített tanfolyamtípust állapít meg a miniszteri utasítás. Amelyik szakmánál hároméves a hagyományos tanulmányi idő, ott az intenzív tanfolyom egy év, amelyiknél két esztendő, ott 9 hónap alatt elsajátítható a szakma. A többi típusú tanfolyamon másfél-két esztendő alatt. Kihelyezett osztályok — Mikor és hol indulnak a tanfolyamok? — A következő tanév elején, vagyis szeptemberben. Van olyan tanfolyamtípus, amelyiket kifejezetten szakmunkásképző-iskolában kell megszervezni. Máskülönben, ha az üzemben legalább egy osztályra való jelentkező akad, ott kihelyezett osztály indulhat. Ilyen helyeken azonban el kell érni, hogy más közeli üzemekből, ahol csupán egykét emberről van szó, befogadják a jelentkezőket. — Jelentkezhetnek-e még felnőttkorúak a rövidített szakmunkásképző tanfolyamokra? — Ennek nincs elvi akadálya, a beiratkozás a tanfolyam kezdete előtt zárul. Végsősoron az egyes vállalatoknak kell eldönteni, milyen szakmából, hány embert irányítanak tanfolyamra. Sz. E, Színházi körkép Eredeti bemutatók — Darvas Iván drámaátdolgozása — Nyolc fővárosi premier januárban A naptári év eleje, első néhány hónapja általában a legkedvezőbb színházak számára, s többnyire ez az időszak hozza az évad legfigyelemreméltóbb bemutatóit. Az egyébként is figyelemreméltóan indult 1973—74-es színházi szezon most januárra több érdekességet is tartogat, amelyek közül különösen két fővárosi bemutató emelkedik ki. A Uj magyar dráma A Madách Színházban január 18-án mutatják be először Illés Endre, Névtelen levelek című darabját. Üj magyar darab előadása mindig ünnepe a színházi életnek, ám ez a mostani azért is örvendetes, mert a közismert, nagy- kultúrájú szerző ezúttal is közéleti témához nyúlt. Olyasvalamihez, amely sajnos, eléggé régi, s kellően el nem ítélhető rossz emberi tulajdonság, s amely napjainkra sem tűnt el. A rágalmazásról szól a szerző, méghozzá az egyik legaljasabb válfajáról, a névtelen rágalmazóról. A színhely egy tudományos intézet, amelynek élére fiatal, tehetséges igazgatót neveznek ki. Alig kezdi meg azonban működését, máris kilenc névtelen levelet kap és ezek mindegyike az intézet másmás munkatársát rágalmazza meg. S azon a vitán, amelyet az igazgató ez ügyben összehív: nyílt harc, ellenségeskedés robban ki, vélt és valódi sérelmek kerülnek a felszínre. A kilenc levél lavinát indított el, s e görgeteg rétegei — az író feltáró munkájával — nem kis tanulságul szolgálnak. Az új magyar darabot Lengyel György rendezi, a főbb szerepeket Huszti Péter, Ben- cze Ilona, Mensáros László, Vass Éva, Balázsovits Lajos, Bálint András játssza. Első hazai* bemutató Peter Weiss nevét a színházlátogató közönség már három nagysikerű előadásból is megtanulhatta: a Vizsgálat, a Luzitán szörny és a Marat halála nemzeti színházbelí bemutatóiból. (Ez utóbbit filmen is láthattuk.) Mindezek alkalmat szolgáltattak Peter Weiss sajátos dramaturgiai-írói módszerének a megismeréséhez is, amelyet nyomon követhetünk a most, ugyancsak január 18- án a Nemzeti Színházban bemutatásra kerülő Hölderlin című művében. Ebben a viszonylag új darabjában (1970- ben irta, Hölderlin születésének 200. fordulója évében), szintén a mondanivaló tartalmához mérten kissé szokatlan formában, helyenként anakronisztikus elemekkel, komikus, sőt, groteszk eszközökkel érzékeltet egy korszakot, egy emberi magatartást, egy eszmét. E drámában a 18. és 19. század fordulóján élt nagy német költőit, Hölderlint válasz-* totfca mintegy modellül, mondanivalója tolmácsol ójául, s a jakobinizmusban találva meg a kulcsot e különös sorsú költő életéhez. Lényegeset * tfsz hozzá a Hölderlin-kérdés megítéléséhez, de műve sokkal több ennél: távolabbra és mélyebbre is ás a társadalmi válságok és az emberi magatartásformák talajában. A szerző maga így nyilatkozott egy helyen új művéről: „A Hölderlin politikai dráma, mint a többi drámáim, csak a politikus elem nem olyan egyértelműen, olyan plakátsze- rűen megrajzolt. Azt a politikai valóságot, amelyben Hölderlin élt, belesűrítettem az egyén problematikájába, melyben így az egész korszak tükröződik. A fő téma: hogyan hatnak az emberre, aki határozottan részt vesz kora történésében, a társadalmi változások, hogy fogja fel a problémákat — megoldja azokat, vagy összetörik”. Jelenkori drámánk e kiemelkedő alkotását Marion Endre rendezi, s a népes szereplőgárda főbb posztjain Gel- ley Kornélt, Avar Istvánt, Sin- kó Lászlót, Szacsvay Lászlót, Szersény Gyulát, Sólyom Ildikót, Csernus Mariannt láthatjuk majd. * Történelmi költői játék E két valóban jelentős színházi eseményhez rangsorolhatjuk egy hozzánk közeli vidéki társulatnak, a kecskeméti Katona József Színháznak szép irodalmi kezdeményezését, amellyel Heinrich Kleist múlt század elején, 1808-ban írt művét, a Heilbronni Katicát adják elő. A kecskeméti előadás jóformán első magyarországi bemutatónak számít, mert nem egészen tisztázott, hogy egyáltalán játszot- ták-e már hazánkban. Csupán a Schöpflin-féle Színművészeti Lexikon utal rá. hogy valószínűleg bemutatták, de gém időt, sem helyet nem jelöl meg. Most Petra Szabó Gizella fordításában adják elő a kecskemétiek e romantikus művet, amelyet szerzője „nagy történelmi költői játék”-nak nevezett, s amelyben a címben szereplő Katica végül is a császár felesége lesz. Szőke István rendezi a darabot, a címszerepben Szakács Eszter, a főbb szerepekben pedig Major Pál, Perényi László, Pécsi Ildikó, IJri István lép fel. Csehov, József Attila, * Tamási Áron A hónap új bemutatói sorában a Vígszínház Csehov mindig időszerű hagyatékának hódol, a Cseresznyéskert felújításával. Érdekesség lesz ezúttal, hogy a darabot Tóth Árpád fordításának felhasználásával az orosz szövegből Darvas Iván dolgozta át, aki maga is szerepel az előadásban, a többi között Ruttkai Évával, Koncz Gáborral, Béres Ilonával, Halász Judittal, Tahi Tóth Lászlóitól, Tordy Gézával. Rendező: Horvai István. Bemutató: január 24. Az Irodalmi Színpad József Attila emlékét idézi Eszmélet (József Attila lexikon) címmel, egyelőre — a Nagymező utcai színház átépítése miatt — még mindig a Láng Művelődési Központban (Budapest, XIII. Rozsnyai u. 3.). Az irodalmi összeállítást Gelléri Ágnes szerkesztette, Gáspár János rendezte, a szereplők: Keres Emil, Latinovits Zoltán, ■ Mensáros László, Madaras József, Dőry Virág. Bemutató: január 23. A Madách Színház Kamara- színháza folytatja Tamási Áron kultuszának méltó ápolását, s az Énekes madár emlékezetes felújítása után most a Csalóka szivárványt mutatja be, amelyet 1942-ben játszott először a budapesti Nemzeti Színház. Tavaly tavasszal a sepsziszentgyörgyi Állami Magyar Színház adta elő BudaILLÉS BÉLA 1895-1974 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Illés Béla elvíárs, kétszeres Kossuth-díjas író, a munkásmozgalom régi harcosa 1974. január 5-én, hosszas szenvedés után elhunyt. Illés Béla elvtárs temetése január 11-én, pénteken délben 12 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Munkatársai, elvtársai, barátai és tisztelői negyed 12-től róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Magyar írók Szövetsége Az Üj Írás tavaly decemberi számának körkárdés.e.ire válaszoló írók között valameny- nyi olvasója örömmel fedezte fel Illés Bélát. Ha pár sorban is, de minden szava azt üzente az életéért aggódóknak — élek. Petőfit vallja szívéhez legközelebb állónak: „12 éves születésnapomra kaptam és még ma is kedvenc könyvem. Remélem millióké”. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen fontos könyveket nem olvasott el az ötszáz esztendős múltra visszatekintő magyar könyvnyomtatás kiadványai közül, ezt válaszolta: „Sajnos, többet mondhatnék. De most, hogy egy évtizede kórházi ágyon fekszem, részben már rendbe hoztam csúnya mulasztásomat. Csak csodálkozom, hogy milyen remek könyveink vannak”. Tíz éven keresztül erősebbnek bizonyult a halálnál — egészen az elmúlt szombat éjjelig. Márciusban lett volna hetvenkilenc »éves. Barátai, tisztelői, tanítványai, akik végig kitartottak mellette, bizonyára elmondják majd, hogy valójában soha nem beteget látogattak: elvtársukat, munkatársukat, mesterüket keresték fel. Illés Bélát, akinek a világra rácsodálkozó, anekdotázó kedve szikrá- nyit -sem apadt hosszú betegsége alatt. Illés Béla Kassán született, öt évvel a századforduló előtt. Ha valakiről elmondható — ő aztán igazán a nagy idők tanúja volt. Beregszászon, Szolyván kezdte tanulmányait, friss jogi diplomával került a román, az albán, majd az olasz frontra. Első publikációjának protektora Ady Endre — négy esszéje jelenik meg a Nyugatban. 1918- ban tagja a forradalmi katonai tanácsnak, a Tanácsköztársaság idején az újpesti fegyveres erők parancsnoka. Ezután az emigráció évei következnek: Bécs, Kárpát-Uk- rajna, majd újra Bécs. 1923- ban a Szovjetunióban telepedik le, kezdetben a Sarló és Kalapács gyárban segédmunkás, később a szovjet író- szövetség egyik titkára, az Oktyabr és a Liternatura Pos- tu kritikai folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, s egyben a Proletárirók Világ- szövetségének. titkára — tizenegy éven- át. Politikai és publicisztikai tevékenysége mellett lényegében ekkor bontakoznak ki írói kvalitásai. 1929-ben írja meg az. Ég a Tisza című regénytrilógiáját, amely egy évvel később félmilliós példányban jelent meg pesten e költői játékot. Most Kerényi Imre rendezésében Bessenyei Ferenc, Papp János, Szénást Efnő, Kelemen Éva, Sunyovszki Szilvia, Csűrös Karola, Dégi István alakítja a főbb szerepeket. A fiatalok színháza, a Bartók Színház ezúttal a legkisebbeknek ad új műsort: Andersen meséiből elevenednek meg Zoltán Pál színpadi átdolgozásában, Kazán István rendezésében, Darvas Ferenc zenéjével. Bemutató: január 23. Ugyancsak gyermekműsorral jelentkezik ezen a napon az Állami Bábszínház is Budapesten: Hanna Januszewska és Tóth Eszter, A gyáva kistigris című darabját mutatják be, amelyet korábban 1967-ben játszottak. Most Bánd Anna rendezi. Pest megyében is A némiképpen Pest megyei színháznak is tekinthető — hiszen számtalan előadással járja a megyét — Déryné Színház január 19-én Buday Dénes — Babay József Három szegény szabólegény című nagy múltú, kedves darabját eleveníti föl budapesti bemutató színházában, mielőtt vidéki kőrútjaira indul vele. A felszabadulás után először 1956-ban az akkori Petőfi Színház mutatta be Apáthy Imre rendezésében, azóta szerepelt a Békés megyei Jókai Színház, pécsi Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Színház, a Fővárosi Operett- színházban működött gyermekszínház műsorán, valamint már két ízben — 1957-ben és 1968-ban a Déryné Színházban is. Ezúttal Petrik József rendezi, Sostarics Zsuzsa díszletei között, főbb szerepekben Gön- czöl Anikó, Botár Endre, Dombóvári Ferenc, Bessenyei Zsófia, Lipcsi Tibor játszik. orosz nyelven — -később 29 nyelvre lefordították. Legjelentősebb regénye a Kárpáti rapszódia, 1939-ben jut el első ízben az olvasókhoz —, ez a regény később hazánkban, 1945 és 1960 között tizenhárom kiadást ért meg. A Nagy Honvédő Háború kitörésének másnapján egyike a népfelkelő önkéntesek millióinak. Tizennyolc kitüntetéssel a mellén, mint a Vörös Hadsereg őrnagya tért vissza Magyarországra a felszabadítókkal. De már előbb, 1944-ben, Magyar Üjság címen újságot szerkeszt. 1949- bem alezredesként szerelt le, ugyanabban az évben jelenik meg felszabadulási trilógiájának első kötete, a Fegyvert és vitézt éneklek, majd sorrendben a Vígszínházi csata és a Honfoglalás — megannyi történelmi dokumentum. Az írásaiban kezdetben fellelhető expresszionista hatásokat a realizmus váltotta fel. Kitűnő elbeszélőt ismertek s fognak megismerni benne olvasói, minden mondatának, történetének személyes hitele van. Illés Béla tipikusan az az író, aki, ha kétszáz évig írt volna, akkor sem ékeskedett volna, más történetekkel. Hősei a szó hétköznapi értelmében hősök, bizonyosra vehető, hogy valamennyiükkel egy életre szóló eszmei és fegyverbarátság kötötte össze. Illés Béla hetvenkilenc éven át erősebbnek bizonyult a halálnál — egészen az elmúlt szombat éjjelig. Derűs tekintete s elmaradhatatlan pipája évszázadok múltán is ott bátorítja majd olvasóit újra és újra megjelenő könyveinek borítóin.-szoKertész Péter I
