Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
6 mm HEGYEI KXírlap 1974. JANUAR 6., VASÁRNAP P est megyei l 100. arancfo fáóok APAJ Közel két esztendeje, 1972 februárjának utolsó vasárnapján, tizedik barangolásomban dömsödi benyomásaimról, tapasztalataimról számolván be, a község régesrég elpusztult falvai között megemlítettem Apajt is. Igen ám, csakhogy nem addig van az! Az 1291- ben először említett OPOY község, a XV. századi két falu: Alsó- és F első-apa j a XVI. században valóban elpusztult, s nem tudunk róla, hogy későbbi telepesek valaha ds újjáépítették volna, puszta- világ volt i.tt századokon át. A föld mélye néha-néha a hajdanlkorról árulkodik. Tavaly Ürbő és Apaj között, útépítés alkalmával, kora rézkori temetőt tártak fel, tűz- helynyomokikal, égetett cserépedényekkel. Az egyik apaji dombhajlat középkori templom romjait és cintermének csontvázait rejtegeti. Ha egyszer alapos feltárásra kerülhet sor, a helybéliek szerint, érdekes és talán értékes leletek bukkanhatnak elő. Különböző nemesi, dzsentri középbirtokokkal határosán az apaji törzsterület mintegy 6000 holdja a XIX. században a Koburg hercegek tulajdonában volt és maradt egész a felszabadulásig. Az egykori cselédek jól emlékeznek rá, hogy az intézőik által vezetett hercegi uradalomban, ahova csak karácsony táján kukkantott be a földesúr, különösen nehéz volt a cselédsors. Négy család négy szobából — egy konyhából álló — viskója volt a leggyakoribb otthon. A pénzbeli fizetség sovány, a természetbeni járandóság szűkös, munka látástól-vakulásig. Ha az intézőnek valamelyik megmukkanó, felszisszenő paraszt képe nem tetszett, egy rancsszavával „kitette a delikvenst a határba”, s gondoskodott róla, hogy a környéken sehol be ne fogadják ... Közigazgatásilag Döm_ sódhoz tartozó Apaj mind jelesebb hírű mezőgazdasági üzeméről: a Kiskunsági Állami Gazdaságról nevezetes. Az 1944 őszén felszabadult Apaj hercegi földjein — a Vörös Hadsereg jármű-, igásállat-, vetőmagsegítségével — évekig kötetlen kollektívában dolgoztak együtt az egykori cselédek. 1950-ben a Peregi és Ür- bői Állami Gazdaság óikkal egyesülve alakult ki a mai mezőgazdasági nagyüzem törzse. Apaj lakosainak száma jelenleg 1000 főre tehető, ezekből majd 700 az állami gazdaságban dolgozik. Pontosabban az állami gazdaságban dolgozó közel 700 személy túlnyomó részben apaji. de akadnak „bejárók” is: Döm- södről, Kunszentmiklósról és Budapestről. Itt mindjárt aft is elmondhatjuk, hogy a fejlődésben, amelynek fő szakaszait a géppark, a technika növelése, s az 1955—56. évi villamosítás jelentette, fontos állomásként tartják nyilván az Apajon addig soha nem működő önálló orvosi státus és rendelő alapítását (1958), a víztorony felállítását és vízvezeték létesítését (ugyanabban az évben), valamint az I960—65. évi öntözőhálózat létesítését. S ha figyelembe vesszük, hogy Apaj természeti adottságai rendkívül rosszak, hogy az üzem a megye leggyengébb termőképességű talaján gazdálkodik. akkor mérhetjük fel teljes jelentőségében az 1974—75. évi programok várható hatását. Az idén elkészült a gazdaság átfogó talajjavító, terepegyengető és öntözési programja, jövőre pedig 38 milliós beruházással üzembe lép a gazdaságosság és termelékenység új lehetőségeit megnyitó Dömsöd II. öntözési rendszer. Megkísérlem, hogy kicsinyített képet adjak a Kiskunsági Állami Gazdaság jelenélovasfutball. Mások szerint és ez az igazibb: a fénypont a pusztai ötösfogat, amely romantikus hagyományokat idézve robog végig a kiskunsági földeken. JÓ SZáZ CVe, 1372-ben nyílt meg Apajon az uradalmi iskola. A tanító egy derék kukoricacsősz volt. Jelenleg az állami gazdaság központi általános iskolája — A Kiskunsági AG modern majorság részlete. Alapffy Attila felvétele ről és közeli perspektívájáról. Növénytermesztésük központja a mennyiséget, minőséget magasra emelő bábolnai CPS- program alapján művelt — korszerű mértékkel: 4000 hektárnyi kukorica- és cukorrépatermő terület, az 1600 hektáros lucernás, amelyről két lucemalísztüzemük évi 550 vagon lucernalisztet szárít le. Továbbá az 1400 hektárnyi búza, 400 hektár repce, amellett kiterjedt rétek, legelőle, amikről az állatállomány részére évente 1500 vagon silót takarítanak be. A tervek megvalósítását 1974- ben 15 millió forint értékben beérkező új munkagépek: IHC-traktorok, Hesston önjáró betakarítómasinák, Class- Dominator és egyéb minden t- tudó kombájnok biztosítják; a Kiskunsági Állami Gazdaság ezzel 1974-ben egyik legjobban korszerűsített állami gazdasággá válik Pest megyében. Az 1973-íban importálni kezdett hollsteih-fries tejtermelő tehenek száma további importtal és tenyésztéssel olyképpen növekszik, hogy 1976- ra az állami gazdaságnak 1100 darabból álló, legalább 5000 literes termeléskapacitású tehenészete lesz, évi hatodfél millió liter tejhozammal. Egy adat: az új tehenészeti telepen, az új Alfa—Laval— Douroc-rendszerű gépekkel 2 fejőmester óránként 120—120 tehenet fej meg... Fejlesztik a juhállományt, s főleg kacsából, libából 150 vagonra emelik az évi baromfiszállítást. Külön beszámolót érdemelne az ÁG 80 darab Furioso törzskancája, amelyeket tiszta vérben tenyésztenek, és az ugróképesség növelésére — angol telivérekkel is fedeztetnek. Évente 10—15 csődör kerül bel- és külföldi piacra 80—100 ezer forintos árban, s mialatt fenntartják és tovább nemesítik a Furioso fajtát, sportlovaikkal jelentős idegen- forgalmat is teremtenek Apajon. Évente 10—12 000 külföldi turista érkezik autóbusszal pusztalátogatásra — a Petőfi által is megénekelt Kiskunságon —, lovasprogramra, magyaros ebédre, cigánymuzsikára. s más efféle „turista- csemegére”. Úttörő fiú- és lánylovasok sapkalopást, székfoglalást, kolbászevést, lófektetést ..produkálnak’-’ — és az egyedülálló mutatvány: a a Értékes ajándékkal jelentkeztek a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban Ambrus József nagyvejkei és Pincze- helyi János kisvejkei lakos, műkedvelő régészek. A két múzeumbarát figyelmét sok kovakő és ovszádián darabka keltette fel határjárás közben. Mivel Ilyen kövek nincsenek Tolna megyében, arra gondoltak, hogy azok régi korokból származhatnak. Ott kiderült, < hogy a csiszolt kőkori „háztartás” valóságos eszközgyűjteményét szedték össze rövid idő alatt. Az obszidián és kovaszerszámok mellett előkerült egy szarvasagan ősből készült kő- baltafoglalat és egy agyagból kocka alakúra formált, új kőkori mécses is. A leletek korát 4500—5000 évre becsülik. szép, tágas, modem épület — 16 pedagógust, illetve napközis nevelőt foglalkoztat, s 20 év alatt 80-ról 180-ra növekedett tanulóinak létszáma. Tíz. kilométeres tanyakörzetből 110 napközis gyereket szállítanak be naponta a gazdaság autóbuszai és kocsijai. A kis- fiúk-kislányok iskolai oktatáson kívül, délutáni tanulási lehetőséget, s, nem utolsósorban ízes tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. A hajdani Koburg-kastély — ÁG-iroda. Az új iskola jövőre lesz húszéves. Az óvodát 5 éve építették. A házak csinosak, s mind modernebbek. A gazdasági épületek nőnek, tágasodnak, a művelési technikák korszerű munkafeltételeket, tisztes jövedelmet biztosítanak. Apaj puszta. Apaj. Kiskunsági Állami Gazdaság. Ezer ember soha-ilyen-nem-volt élete. Hiszen az 1969-ben még ráfizetéses üzem mérlege az idén sok milliós nyereséggel zárul. És ez serkentő előrejelzés a közeli jövőre. Békés István Ébred a Balaton A Balaton — bár még nem vetette le téli takaróját — már ébredezik. Az utóbbi napok enyhe időjárása, a gyakori esőzés fellazította a tó jégpáncélját, amely téli sportolásra már alkalmatlan. Néhány helyen, a források és a külső vízfolyások környékén, előtűnt a nyílt víz. A Zalabe- ömlésénél, Balatonszepezd partjainál és a tihanyi szorosban már több négyzetkilométernyi kiterjedésben hullámzik a víz. A nyíltvíz foltokat tömegesen lépték el a víziszárnyasok. A jégmező még nem lendült mozgásba, a partvédő műveket eddig még érte károsodás. RÁDIÓMÚZEUM Újból szólnak a régi készülékek Amatőr rádiósok kezdeményezésére rádiómúzeum alakult Pécsett. A technikai jellegű múzeum összegyűjti és bemutatja mindazokat a készüléktípusokat, amelyeket az utóbbi fél évszázad során amatőrök barkácsoltak vagy gyárak készítettek itthon és külföldön. Ezen túlmenően a legfontosabb rádióalkatrészeket is elhelyezik a múzeumban. A múzeum számára felajánlott készülékeket a klub tagjai rendbehozzák, felújítják, arra törekedve, hogy a rádiók — köztük a rádiózás „őskorából” származó, negyven-ötvenéves készülékek — újból megszólaljanak. Az eddigi legrégibb és legértékesebb készüléket egv amatőr rádiós adományozta a múzeumnak: a nyolclámpás világvevő 1927-ben készült. A pécsi múzeum kéri mindazokat, akiknek régi rádiójuk van — különösen értékesek a húszas—harmincas évekből származó készülékek — adják oda a gyűjtemény számára. A felajánlásokat levélben, telefonon vagy szóban a következő címre leh.?.t eljuttatni: Doktor Sándor Művelődési Központ, 7621. Pécs, Déryné utca 18. Az albertirsai lakások ügye Happy end - két és íél éves késéssel Az albertirsai tizenkét lakásos KISZ-lakótelep építkezésének kálváriája — bár ebben a rendhagyó történetben jóslásra vállalkozni több mint kockázatos — immár alighanem a végéhez közeledik. Túlságosan nagy csinnadrattát a finálénál csinálni nem érdemes, ehhez még az odüsszeuszi próbát kiálló lakóknak sem lenne kedvük. A nehezen kiböj- tölt happy end alkalmából mégis úgy érezzük, érdemes néhány emlékező szót ejteni a valóban nem mindennapi s feltehetően utánzásra nem serkentő, s mi több — utánozhatatlan történetből — természetesen csak dióhéjban. A Radar is... Három és fél évvel ezelőtt tizenkét elszánt fiatalember Albertirsán megalakította az I. számú KlSZ-építöközössé- get. Elszántságukat élesztgette a tanácsi költségvetési üzemmel kötött szerződésük, amely 1971. június 15-re ígérte beköltözésüket. Az időnként hátrafelé cammogó építkezés részleteivel nem akarom untatni az olvasót, hiszen az elmúlt csaknem harminc hónap alatt a Képes Újság, a Magyar Ifjúság a Pest megyei Hírlap kétszer, s legutoljára tavaly november végén a Radar, a televízió ifjúságvédelmi fórumának riportere is felkereste Albertirsát. Nyilatkozatban, sirámban tehát nem volt I hiány. A községi tanács időközben leköszönt elnöke és vb-titkára pedig folyamatosan mindig mindent megígért. Érdemben utódaik sem tehettek sokkal többet, de legalább nem ígérgettek megalapozatlanul. Már-már remény nélkül A három ház a Hősök ter^n már-már elkészült, amikor bizonyossá vált, hogy a lakhatási engedélyek kiadására, víz hiányában nincs lehetőség. A községi víztársulás még csak mostanában van kialakulóban, így a „szomjas házak” legjobb esetben is csak valamikor 1976 végén juthattak volna vízhez, ötletet kaptak nem egyet az időközben meglehetősen elfásult építőközösségi tagok, de ezek megvalósítása további súlyos ezreseikbe került volna. Arról nem beszélve, hogy a tanács egykori vezetői még 1972 végén is rendíthetetlenül azt írták, hogy a víz miatt ne fájjon a fejük. Ugyanezek a vezetők átutaltak később hetvenezer forintot a közben jócskán kicserélődött építőközösség számlájára, hogy fakasszanak maguk vizet ebből az összegből. Megint később áz derült ki, hogy ez a gyakran gazdát cserélő hetvenezer forint lényegében a villany bevezetésére fedezet. Az ügyészség elemzése Figyelmetlen víkendház-tulajdonosok A bűncselekmények ellen a leghatásosabb módszer a megelőzés. A gyakran hangoztatott közmondás változatával élve: ha nincs alkalom, a bűnözők nem követhetnek el bűntettet sem. A valóság azonban közismerten bonyolultabb. Vannak és adódnak a bűnözők számára kedvező lehetőségek, é$ — bármilyen furcsa — olykor a kárgsultak teremtik meg ezeket. Felszökkenő lázgörbe Ezt elemezte a közelmúltban a Budai Járási Ügyészség abból a tényből kiindulva, hogy a személyi javak elleni bűncselekmények száma e területen a megyei átlagnál magasabb. Egymagában is, sokat mond. hogy o járásban' 1971- ben több ilyen bűntett fordult elő, mint egész Nógrád megyében, és nem volt sokkal több Hevesben, Tolnában és Zalában sem. Az ország járásai között a budai járás szintén az „élmezőnyben” helyezkedik el. évenként változóan az első, második vagy harmadik helyen van. Az okozott kár általában jelentős, míg a megtérülés viszonylag kicsi. Amikor e vagyon elleni bűn- cselekményeket elemezte az ügyészség, az ok-okozati összefüggések összevetésénél tételesen kimutatták, hogy az említett bűncselekmények főleg a víkendházakkal zsúfolt területeken fordulnak elő. A budai járásban 40 ezer víkendház van. Ennek ismeretében — kérdezzük — vajon elegendő-e, ha csak a rendőrség törekszik a betörések megelőzésére? Úgy gondoljuk, az egyértelmű választ már meg is fogalmazta az olvasó. Nyíl oft ajtón 1973 első felében a legtöbb betörést, 58-at, a rács nélküli ablakok bezúzásával követték el. Huszonkétszer egyszerűen benyomták az ajtót, tizennégyszer a lakatot feszítették fel, tízszer pedig álkulccsal és hétszer mennyezet- és tetőbontással hatoltak be az épületekbe a betörők. 89-cel kevesebb úgynevezett alkalmi, illetve besurranásos lopás fordulhatott volna elő. Az pedig már szinte elképesztő, hogy a vizsgált 111 betöréses lopás elkövetői csupán 15- ször készültek fel előre a bűntettre azáltal, hogy különböző betörőszerszámokat vettek magukhoz. Az elképesztő az, hogy az esetek többségében ugyanis még ennyi fáradságra sem ■ volt szükségük, hiszen a betö- ! rés különböző eszközeit úgy- \ szólván a helyszínen megta- I lálták. Ahol nincs rács az ab- | lakon, ott elegendő egy kőda- ' rab is az üveg bezúzásához. i Azonkívül a betörőnek olykor A vizsgálat kimutatta: ha az j ^ le Sem kell hajolnia, mert , ' . , , . , , j helyenként annyira gyengék állampolgárok elovigyazato- a zárak> hogy egy u ~bb V sabbak es nem hagyják őrizet- j késre vagy rúgásra már köny- lenül értéktárgyaikat, nem fe- i nyedén meg is nyílnak az aj- lejtik nyitva az ajtót, összesen tők és az ablakok. Felkínált alkalmak Az ügyészség felmérése éppenséggel azt segíti, hogy bűnüldöző szervek a lakossággal együtt megkeressék és megtalálják a megelőzés lehetséges módszereit. A Budai Járási Rendőrkapitányság például — a rendszeres területi portyákon, razziákon, szigorított ellenőrzéseken kívül — újabban négyfajta röplapon tudatosítja a lakossággal, mit lehet, illetve mit kell tenni a gépkocsi, a lakás, valamint a víkendházfeltörések és öltözői lopások megelőzéséért. A röplapok tartalma lényegében szintén a már vázolt felmérésen alapszik, és azt részletezi, hogy a betörések túlnyomó többsége biztonsági zárak és ablakrácsok felszerelésével megelőzhető. Legtöbbször valóban hanyagság és mindenkor szinte valamilyen felkínált lehetőség könnyítette meg a betörők dolgát. Igen sokszor a feljelentések hónapokat késtek, ez is nehezítette a felderítést, a tettesek elfogását. A cél tehát vitathatatlanul közös, saját érdekeinkről van szó. Pless Zsuzsa Ha jól emlékszem, tavaly ősszel tartottak ott a fiatalok, hogy feladják. Pedig akkoriban már csak hetek kellettek a házak, műszaki átadásához. A két és fél éves késés okát a költségvetési üzem új vezetője abban látta, s ezt el is mondta a Radar riporterének, hogy az építtetők nem teljesítették a vállalt munkát. Az építtetők ezzel szemben avval érveltek, hogy ők csak szombat délutánonként és vasárnap értek volna rá, de ezeken a napokon nem biztosítottak számukra művezetést, de pénzben befizették családonként a napszámot. Gyors, éles fordulat Aztán ahogy lenni szokott az ilyen véget nem érő történetekben, egyszercsak csodák csodájára felgyorsultak az események. A megyei tanács a vízkérdés megoldására átutalt az albertirsai tanács részére százezer forintot. A tanács új vezetői egy ideig vonakodtak a terhes örökséggel foglalkozni, tovább akarták utalni az időközben jócskán megkorosodott építőközösségnek a pénzt, de aztán mégis jobb belátásra tértek — vállalván az esetleges többletköltséget is. December közepén megtörtént a lakások műszaki átadása — a lakók megelégedésére. Egyik napról a másikra lett villanj’, sőt már a kutat is megfúrták, s pár hét múlva helyén áll a hidrofor is. A karácsonyt a három legelszántabb család már a Hősök terén levő új otthonában töltötte, ezekben a napokban hurcolkodnak a többiek. A lakhatási engedély kiadásához — bár még a víz nem folyik a lakások csapjaiból — hozzájárult a KÖJÁL és a tanács végrehajtó bizottságának titkára is, mondván, hogy százötven méteres körzetben van víz. Hadd jegyezzem meg, hogy amikor megtagadták a lakhatási engedélyek kiadását, víz akkor is volt százötven méteres körzetben. De ez már csak csekély folt, mondhatnám foltocska a derűsre fordult történet végére — pontnak. Kertész Péter “I 2 fő AUTOMATA HEGESZTŐT !- nagy gyakorlattal ■ AZONNAL FELVESZÜNK Német nyelvtudással rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás“ KSZ munkaügyi osztályán, Budaoest IX., Viola u. 45.
