Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
2 1974. JANUAR 6., VASÁRNAP "“hírlap Hétfő: Választásait Izraelben — Év végi és újévi nyilatkozatok, Brezsnyev rádió- és televízióbeszéde. Kedd: Líbia is jelentősen emelte az olaj árát — Siilasvuo, az ENSZ-er óit főparancsnoka megbeszélései Kairóban. Szerda: Genf ben folytatódott az egyiptomi—izraeli katona* tárgyalás — Golda Meir megkezdte kormányalakítási megbeszéléseit. Csütörtök: Angliában bevezetik a 3 napos munkahetet — Személyi átszervezés a kínai hadseregben — Arias Navarro, az új spanyol miniszterelnök letette az esküt. Péntek: Dajan izraeli hadügyminiszter Washingtonban tárgyal. Szombat: Megállapodás a D1FK és a saigoni kormányzat között a fogolycseréről — Obira japán külügyminiszter pekingi tárgyalásai végén kereskedelmi megállapodást írtak alá. AZ ÉV ELSŐ HETÉNEK KRÓNIKÁJA 1974 első napjaiban mozgalmasan rajtolt a nemzetközi élet: más években csak az új esztendőt köszöntő megnyilatkozások szolgáltatnak témát a kommentároknak, most viszont az olajválságtól a genfi tárgyalásokban bekövetkezett állítólagos fordulatig, a kínai katonai vezetők sorában végrehajtott személyi változásoktól az észak-írországi helyzet éleződéséig számtalan fontos hír érdemel figyelmet. Emeljük ki elsőnek a kínai érdekes belpolitikai eseményt, hiszen egyébként ritkán kapunk hírt a pekingi vezetésben folyó hatalmi harcról. Mór pedig nyilván ennek vetülete, hogy több katonai körzet paSzíria brüsszeli nagyikövete, Adib Daoudy sajtóértekezleten mutatta be az újságíróknak a követség épületében és dolgozószobájában talált lehallgató készüléket. Az NSZK és Anglia között ellentétek keletkeztek a Közös Piac regionális fejlesztési alapjára befizetett összegek felhasználását illetően. A kérdés megtárgyalására Londonba érkezett Hans Apel, az NSZK közös piaci megbízottja. Köszöntők mellett — hírek Pekingből, Tel Rvlvhól, Géniből\ Ulslerből és Londonból rancsnokát áthelyezték vagy leváltották. A világsajtó tekintélyes része úgy véli, hogy a kínai parancsnoki karban végrehajtott átszervezés azt a célt szolgálta, hogy kivegyék a hatalmat azoknak a katonáknak a kezéből, akik a kulturális forradalom idején tettek szert erre. A Washington Post című amerikai lap Kína legfőbb gondjai között a gazdasági pangást, az alacsony élet- színvonalat és az ipar korszerűtlenségét említi... A Távol-Kelet eseményei közül kiemelkedik Ohira japán külügyminiszter pekingi útja, amelynek során láthatóan a két ország kereskedelmi kapcsolatainak bővítését tartották az első feladatnak. Nem szabad elfeledni, hogy a japán tőkések számára Kína óriási felvevő piacot jelent, a kínaiak pedig „szeretnék megfejni a japán műszaki tehenet” — hogy egy Kína-szakértő mondását idézzem. Az idők jele, hogy a tárgyalások középpontjába az olaj került: Kína fokozni fogja a jövőben olajszállításait az ennek szűkében levő Japánnak... Az izraeli választások eredménye kétségtelenül befolyásolja a genfi alkudozásokat. A szélsőjobboldali Likud elnevezésű pártcsoport megerősödése, továbbá a kormánykoalíción belül a jobboldali Nemzeti Vallási Párt helyzetének javulása azt eredményezheti, hogy a Genf ben tárgyaló izraeli küldöttség alibihoz jut: nem engedhetünk, mart íme, odahaza, Izraelben ezt nem fogadja el a jobboldal... Ugyanakkor — és a tőkés politikai világ örök ellentmondása ez — a Tel Aviv-i kormány jó időre megszabadul attól a kötelezettségétől, hogy valamelyest számot vessen a hazai közvéleménnyel, a legközelebbi választásig többé-kevésbé szabad kezet kapott a tárgyalásra, a megállapodásra. Az izraeli baloldal ma még kevés mandátummal rendelkezik, a knesszetben, de némileg megszilárdíthatta a helyzetét, s ez semmiképp sem lebecsülendő akkor, amikor a választások — tudjuk — háborús hangulatban, felfokozott nacionalista légkörben zajlottak le. S a baloldali politikusok, mindenekelőtt a kommunisták, a választási kampányban sem rejtették véka alá véleményüket: a jelenlegi izraeli kormánypolitika zsákutcába vezet, a szélsőjobboldali, uszító, arabellenes hisztéria mégin- kább. Ehelyett Izraelnek visz- sza kell adnia a megszállt arab területeket, igazságos békét kell kötnie szomszédaival, hozzá kell járulnia a palesztin kérdés megoldásához. A genfi tárgyalásokon egyelőre csak egyes katonai részkérdésekről folyik vita, csupán Egyiptom és Izrael között, a végleges rendezésig hol helyezkedjenek el az egyiptomi és az izraeli csapatok, milyen széles sáv húzódjék közöttük „senki földje”-ként. Némi bizakodásra adnak okot az olyan hivatalos közlemények, amelyek elvi előrehaladásról tudósítanak, de nyugtalanító, hogy eközben a helyszínen tűzpárHavannában a díszemelvényen a kubai forradalom évfordulójára rendezett ünnepségen: a Chiléből megmenekült Carlos Allamiran-o, a Szocialista Párt főtitkára, Allende elnök özvegye és leánya társaságában. bajokat, s más katonai incidenseket figyelhetnek meg az ENSZ képviselői... A héten kezdődött el az észak-írországi politikai rendezés. Egyelőre még bombák robbanása, sortüzek ropogása közepette. Az IRA, az úgynevezett ír forradalmi hadsereg hallani sem akar annak a megállapodásnak az elfogadásáról és végrehajtásáról, amelyet 1973 decemberében, négynapos alkudozás után az ír Köztársaság és Nagy-Britannia miniszterelnökei kötöttek meg. (Az észak-írországi angol protestáns szélsőség ugyancsak elutasítja a Sunningdale-kas- télyban létrejött angol—ír megegyezést) 1974 az ír szigeten azzal kezdődött, hogy a megállapodás értelmében egyrészt létrehozzák az észak-írországi önkormányzati szervet, az új végrehajtó tanácsot, másrészt megalkossák a sziget egészére kiterjedő, az államhatárokon túl , nyúló új intézményt, azt a tanácsot, amelybe 7—7 tagot küld az ír Köztársaság és Ulster egyaránt. Elméletileg előrelépést jelentene mindkét intézmény megvalósítása: az észak-ír végrehajtó tanácsban először kapnának helyet a katolikus kisebbség képviselői, az egész sziget ügyeivel foglalkozó tanács pedig olyan szerv, amiről 1920 óta csak követelésekben esett szó. De: az ulsteri végrehajtó tanácsban egy tömegbázissal alig rendelkező, új katolikus párt van csak jelen. Az ír sziget tanácsa pedig nehézkes, bonyolult szerv, amely láthatóan az angol monopoltőke kezében van... Hiszen — mint arra az angol kommunisták is rámutattak — az ír kérdés megoldatlanságának gyökere az, hogy az ír Köztársaságban, Észak-Iror- szágban és Nagy-Britannia többi részén egyformán a londoni nagytőke az úr. Vannak még megoldatlan részletkérdések is: így például a bírósági ítélet nélkül internálótáborokban fogva tartott, kevés híján ezer ír katolikus sorsa, továbbra is rendezetlen. Amíg ezek ki nem szabadulnak, az IRA folytatja fegyveres akcióit. 1973-ban kerek 250 személy vesztette életét Eszak- Irországban a bombák robbanása nyomán vagy a lőfegyverek golyóitól. Egyéb gondjai is vannak Angliának: az új esztendő első munkanapján kezdődtek a gyárakban a „háromnapos hetek”. A bányászok és a vasutasok sztrájkját, no meg az olajválságot hívta ürügyül a londoni konzervatív kormány a háborús idők szükségállapotára emlékeztető szigorú takarékossági intézkedésekhez. A politikai megfigyelők úgy vélik, hogy ezek a drákói rendszabályok semmiképp sem indokoltak, s talán csak arra valók, hogy az angol középosztályt és a kispolgárt a munkásság, a szakszervezetek s végső soron a munkáspárt ellen hangolják. Heath — ezt jósolják — idő előtti választásokat akar kiírni, ily módon reméli, hogy megnyeri s újabb esztendőkre biztosítja a maga és a konzervatív párt uralmát. Hogy ez sikerül-e néki, arra vonatkozóan megoszlanak a a vélemények. Pálfy József Hét végi jelentések A benzinhiány miatt Hollandiában vasárnaponként tilos az autózás. Képünkön: egy várakozó lovas fogatot — stílszerűen — egy parkoló-órához kötöttek. MOSZKVÁBAN megkezdte működését a Nemzetközi Beruházási Banknak a fejlődő országok megsegítésére létrehozott külön alapja. Az alap nagyságát 1 milliárd transzferábilis rubelben állapították meg. SZOMBATON BELGRAD- BAN ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksége és Jure Bilicsnek, a Végrehajtó Iroda tagjának beszámolója alapján megvitatta az új alkotmány tervezetét, amelyet az elmúlt nyáron tettek közzé, és azt követően országos vitára bocsátották. Az új alkotmányt a parlament a közeljövőben emeli törvényerőre. A JAPÁN GAZDASÁGI SAJTÓ szombati híre szerint Tokióban rövidesen új vállalat alakul, amely részt vesz a Tonkini-öböl gazdag olaj- tartalékainak kiaknázásában. A TÉLI SZÜNETET tartó angol parlamentet Edward Heath miniszterelnök rendkívüli ülésre hívta össze. Az alsóház, amelynek csak kedd- hez egy hétre kellett volna összeülnie, szerdán és csütörtökön a munkáspárt kérésére megvitatja az ország egyre fenyegetőbb energia- és gazdasági válságát. NIXON amerikai elnök pénteken elutasította a szenátus W atergate-hizottságának azt a követelését, hogy szolgáltassa ki a több mint ötszáz, a Watergate-üggyei kapcsolatban álló beszélgetéseiről készült magnetofonszalagot és dokumentumot. NGUYEN THI BINH asz- szony, a Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztere a Felszabadulás Hírügynökségnek adott nyilatkozatában ismertette annak a baráti körutazásnak az eredményeit, amelyet a Dél-vietnami Köztársaság delegációja Nguyen Huu Thónak, a DNFF KB elnöksége és a DIFK tanácsadó testületé elnöke vezetésével nemrégiben tett több szocialista országban, köztük hazánkban is. AZ ÜJ-MEXIKÓI White Sands rakétakilövő telepről pénteken a késő esti órákban fellőttek egy „Aerobee 200” típusú rakétát a Kohoutek üstökös tanulmányozására tervezett kutatási program első mozzanataként. A program keretében összesen öt rakéta kerül felbocsátásra. A SAIGONI REZSIM mintegy két százalékkal leértékelte az ország pénznemét, a piasztert. A január 4-től érvényes leértékelés idén az első. Tavaly tíz alkalommal értékelték le a piasztert. MAO CE-TUNG fogadta a Pekingben tartózkodó Ohira Maszajosi japán külügyminisztert. A KGST negyedszázada A huszonöt évvel ezelőtti moszkvai értekezlet a testvér- országok szélesebb körű gazdasági együttműködésének megvalósítása érdekében hozta létre a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, azzal a feladattal, hogy a hat tagország gazdasági, műszaki segítséget nyújtson egymásnak, kölcsönösen segítse egymást nyersanyaggal, élelmiszerekkel, gépekkel, berendezésekkel, és rendszeresen kicserélje tapasztalatait. Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zártkörű csoportosulás, hanem nyitott szervezet, amelybe beléphetnek a KGST elveivel egyetértő más országok is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célja: tagjai erőfeszítéseinek egyesítésével és koordinálásával elősegíteni népgazdaságuk tervszerű fejlődését, a gazdasági és technikai haladás meggyorsítását, az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítását, a tagországok népjólétének állandó emelkedését és a munkatermelékenység szakadatlan növekedését. Az alapszabály hangsúlyozza, hogy a KGST valameny- nyi tagország szuverén egyenlőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizonyítja, hogy míg 1950-ben, tehát a KGST gyakorlati tevékenységének első esztendejében, valamennyi tagország együttes külkereskedelmi forgalma 7466 millió rubelt tett ki, 1911-ben elérte a 60 ezer milliárd rubelt, és 1912-ben további 9 százalékkal növekedett. A KGST-országok külkereskedelmi forgalmának több mint ő0 százalékát a tagországok kölcsönös áruforgalma képezi. A számok nemcsak a KGST-országok kereskedelmi kapcsolatainak rohamos fejlődését tükrözik, hanem ott találjuk mögöttük a termelési együttműködés gyümölcsöző fejlődését, a termelés nemzetközi szakosításának és kooperálásának elmélyítését, a tudományos és műszaki együttműködést, a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST-országok hozzáfogtak ötéves népgazdasági terveik koordinálásához. A tagországok kölcsönös együttműködésének fejlődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémáit, mint például az energia- és nyersanyagellátás kérdését. A „Barátság” olajvezetékek lefektetése, üzembe állítása lehetővé tette, hogy a szovjet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST európai országaiba, köztük hazánkba is, hogy segítse energiaszükségletük kielégítését és azt, hogy vegyiparunk átálljon a leghatékonyabb — petrokémiai — nyersanyagbázisra. Az energetikai probléma megoldását segíti elő az egyesített „Béke” villamosenergetikai rendszer is, nemkülönben a KGST-országok- ban szovjet műszaki segítséggel megvalósuló atomerőmű-sorozat építési programja. A testvéri együttműködés lehetővé tette a KGST-orszá- goknak, hogy hazai viszonyaik között rövid idő alatt korszerű gépipart hozzanak létre. Ehhez döntő mértékben hozzájárult, egyrészt különböző ipari üzemek komplett berendezéseinek a Szovjetunióból történő szállítása, másrészt a testvérországok gépipari termékeinek Szovjetunióba irányuló exportja. A tagországok közül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire is fejlett gépgyártással, nem, vagy alig exportáltak gépeket, ma pedig jelentős gépexportőrök. Az T911-es és 1912-es években a KGST-országok a szocialista gazdasági integráció komplex programjának keretében nagy számban kötöttek kétoldalú és többoldalú egyezményeket, kulcsfontosságú tudományosműszaki problémák közös megoldására, a termelés szakosításának és kooperálásának elmélyítésére, fontos, közös érdekeket képviselő ipari objektumok építésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság 65. ülésszakán határozták el az Inter- textilmas, az Interatomener- go, és az lnterelektro új gazdasági egyesülések, illetve nemzetközi szervezetek létrehozását. A szocialista országok gazdasági tömörítését célzó irányvonal életképességének meggyőző bizonyítéka a KGST- országok körének kibővülése. 1950-ben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköztársaság. 1912-ben a Kubai Köztársaság lett KGST-tag. A KGST több szervének munkájában az utóbbi években tevékenyen részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia. A legutóbbi időben együttműködési szerződést írtak alá Finnországgal, és más országokkal is tárgyalások vannak folyamatban. A KGST-országok jelentős mértékben megelőzik a fejlett tőkésállamokat az ipari termelés és nemzeti jövedelem növekedési ütemének tekintetében. 1950-től 1911-ig' a KGST-tagországok ipari termelése mintegy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkésállamokban az ipari termelés valamivel több, mint 2,8-szeresére. A tagországok a világ összes ipari termelésének ma már több mint egy- harmadát adják. Hazánk a KGST alapító tagja. Az elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista közösség országainak támogatásával Magyarország elmaradott agrárországból korszerű mező- gazdasággal rendelkező, fejlett ipari állammá vált. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4-szeresére növekedett, és 1912-ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növekedés évente átlagosan 5,5 százalék, ez pedig meghaladja a fejlett tőkésországok fejlődési ütemét Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk szorgalmán túl, a legszorosabban összefügg a Szovjetunióval és a többi KGST- tagországgal megvalósult testvéri együttműködéssel. Segítségükkel a Magyar Népköz- társaság dolgozói egész sor modern gyárat és üzemet építettek, amelyek gyökeresen megváltoztatták a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás és a vegyipar fejlődik. Az előbbi termelése az elmúlt huszonöt év alatt tizenkétszeresére, az utóbbié pedig huszonhatszorosára nőtt. Az ipar fejlődése, a tudomány sikerei, o gyors építkezési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagiműszaki bázisra helyezzük, növeljük a dolgozók jólétet, a lakosság kommunális ellátottságát. Néhány esztendővel ezelőtt Magyarország még külföldről vásárolt búzát, hogy a lakosság kenyérszükségletét kielégítse, jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egészében elegendő az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamú szovjet búzafajták elterjesztése révén sikerült elérni. Mindezek hozzájárulnak népünk ellátásának és életszínvonalának emelkedéséhez. Joggal állapíthatjuk meg tehát, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szakosodás bővülése és a termelési kooperáció népünk jóléte emelkedésének biztos alapja. Az együttműködés első negyedszázada a szocialista internacionalizmus elvei alapján létrejött KGST magasfokú életképességét bizonyítja. A szocialista gazdasági integráció keretében egyre szélesebben tárulnak fel a szocialista országok, köztük hazánk, a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének, nagyszerű lehetőségei, fokozódik a szocialista világfendszemek, mint korunk fő forradalmi erejének meghatározó szere* pe.
