Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

im JANUAR 31., CSÜTÖRTÖK '“^fóWap 7 B „Kinn a vízből" Panasszal fordulok a szer­kesztőséghez. Január 17-én fürdőkádat szerettem volna vásárolni a nagykátai ÁFÉSZ vas- és edényboltjában. Az el­árusító kérésemre közölte, hogy 50 darab első-, másod- és harmadosztályú kádjuk van, de csak igazgatói engedéllyel adhatók el. Az igazgató vi­szont azt válaszolta, hogy a kád csak komplett szerelvény­nyel együtt kapható. Az el­árusító szerint e komplett sze­relvénynek az 50 százaléka hiánycikk. Tehát bár van kád, mégsincs. A kapott válasz sze­rint azok is üres kézzel távoz­hatnak a boltból, akik komp­lett szerelvénnyel együtt sze­retnének kádra szert tenni. Kaszás László Nagykáta Honismeret A napokban összegezte ta­valyi munkáját Szigetszent- miklóson a helyi honismereti szakkör. A 12 éve működő szakkör eredményes esztendőt zárt További helytörténeti gyűjteményünk anyaga régi írásokkal, fényképekkel, nép­rajzi tárgyakkal gazdagodott. A helyi KlOSZ-testület 20 év kiselejtezett irataiból (1945— 1965) válogathattunk, számos cselédkönyv és munkakönyv került így hozzánk. A téesz- mozgalom történetét kutatva, több értékes irat, jegyzőkönyv bukkant elő nagy örömünkre. A határjárások alkalmával kü­lönféle régészeti lelőhelyekről értékes őskori cseréptöredéket, csont- és kőszerszámtöredéket gyűjtöttünk össze. A szakkör írja a falu króni­káját, fényképezi az esemé­nyeket, számon tartja, figye­lemmel kíséri a falu fejlődését. Munkánk elismeréseként a községi tanács régi óhajunkat teljesítette, amikor 10 ezer fo­rint támogatást adott egy vakus fényképezőgép beszer­zésére. A honismereti szakkör ezúton is kifejezi köszönetét a nagyközségi tanácsnak segít­ségéért Vöő Imre Szdgetszentmiklós Úttörő ve téikedő Nemrégiben Veresegyházon a Táncsics Mihály úttörőcsa­pat sikeres vetélkedőt rende­zett A játékos versengésen,, amelyekkel különféle felada­tok megoldását kellett bizo- nyítaniok, mennyire ismerik községüket és a járást. Törté­nelmi, földrajzi, irodalmi kér­déseket kaptak elsősorban, de szerepelt a kérdések közt ze­nei és gazdasági is. Ezeken ki- vül tréfás fejtörő, karikadobás és léggömbfújás is színesítette a versenyt. Öröm volt látni, hogy az úttörők milyen tájékozottak: legtöbbször helyes választ ad­tak az egyáltalán nem könnyű kérdésekre. A vetélkedőt az 5—6. osztályos kategóriában a 6/á, a 7—8. osztályok közül pedig a 7/b nyerte. Igen hasz­nos volt ez a vetélkedő, mely elsősorban Czene János tanár érdeme. A játékos számonké­rés hozzájárult a tanulok látó­körének bővüléséhez, egyben további megfigyelésekre, törté­nelmi események, helyek mi­nél eredményesebb megisme­résére ösztönzi őket Irházl Mária Veresegyház Mit is jelent a „gobelin"? A Pest megyei Hírlap ja­nuár 15-i számában A gobe­lin művészei cimmel riport jelent meg a dányi asszonyok­ról. A cikk érzékletesen mu­tatta be, hogyan kötődtek éle­tük eddig eltelt szakaszában egy érdekes kenyérkereső­munkához az ügyes kezű asz- szonyok. Ez a munka a kö­vetkező: az előfestett — fi­gurális vagy ornamentikális — szitaszövetet keretre feszí­tik, majd az előzetes ábrák­nak megfelelően különböző színű fonalakkal kihímzik. Ez a technika általánosan is­mert, és, sajnos, az így ké­szült képeket a közvélemény gobelinnek hiszi. Ez tűnik ki a riportból is. Igaz, a magyar nyelvben ez az elnevezés el­fogadott, de művészeti szem­pontból feltétlenül el kell vá­lasztanunk az „igazi” gobelin­művészettől. A gobelin ugyanis színes gyapjúból, kézi szövéssel ké­szült, többnyire figurális kom- pozíciójú faldísz. A gobelin­szövés tradicionális művészet. Már az egyiptomiak is ismer­ték, majd később egész Euró­pában elterjedt. Míg koráb­ban csak gyapjúból készültek az ilyen alkotások, a tizen­harmadik századiban a tartós­ság növelésére már lenfona­lat is használtak, majd később a selyem-, az arany- és ezüst- szál is anyagul szolgált a kár­pit szín- és pompagazdagsá­gának, hajlékonyságának fo­kozására. Európában jelenleg Fran­ciaországnak van a legna­gyobb és leggazdagabb hagyo­mánya a képszövésben. Pél­dául igen jelentős monumen­tális gobelinek vannak a ver- sailles-i palotában, ahol a je­leneteket ábrázoló szövött ké­pek hatalmas falfelületeket borítanak. Rámában a Vati­kán Múzeumban látható Raf- faello hét darabból álló, híres Apostol-sorozata, amely pél­dául forradalmi változást eredményezett: az addigi de­koratív, síkszerű ábrázolás mellett elkezdődött a pers­pektivikus képszövés is. Olyan nagy festők készítettek a ké­pekhez kartonokat, mint Man­tegna vagy Rubens. A magyar művészetben Körösiői-Kriesch Aladár, Ferenczy Noérril, Do- manovszky Endre, Hincz Gyu­la és sokan másol? jelzik go­belinművészetünk színvona­lát. Ha már egyszer sajnálato­san elterjedt a hímzett képek „gobelin” elnevezése, akkor feltétlenül ismernünk kell az első számú jelentését is, amely az egyetemes művészettörté­netet végigkísérő, sajátos ipar- művészeti műfajra vonatko­zik. Tolnay György Dunakeszi A természet védelmében Budakeszi mellett a János- völgye nyugati kapuján ki­osonó út alig három kilométe­res szakasz után hirtelen meg­torpan egy erdei faházikó előtt. Ezek a kis barátságos . építmények a turistának pi­henő; eső. Hófúvás, szél előli menedékei. Azt, hogy sokan fordulnák itt meg, mutatja a sok ákom-bákom; a házikó fa­lát amolyan erdei emlék­könyvnek is nevezhetnénk. A telki erdőgazdaság a vi­déket a természetjárók szolgá­latába állította. Szép példát i*utat a természetvédelemre: rendben tartja az utakat, sétá­nyokat, gondozza az erdő han­gulatába illő faházakat, eső- búvókat állít fel, szalonna­/ sütőhelyeket, tűzrakókat léte­sít. Törődik a fák, növények védelmével, és védi a madara­kat. Sehol sem látni annyi ma­dáretetőt, mint ezekben az er­dőkerületekben. Az erdészet dolgozói ízléses téli vadetetők­ről is gondoskodtak, és okulva a korábbi évek tapasztalatain, az idén felkészültek a kemény télre. Ha szükséges, lovas szá­non szállítják az ennivalót a szarvasoknak, őzeknek, vad­disznóknak. , Padányi Lajos Budakeszi Amikor nem elég az utcanév Nagy örömmel olvasom a Pest megyei Hírlapban, hogy a megyében városaink, közsé­geink egyre gyakrabban ne­veznek el utcát mozgalmunk, és tudományos életünk olyan nagy egyéniségeiről, akik meg­fordultak vagy dolgoztak az illető településen, öröm ez, mert az új nemzedékek szá­mára olyanok neve marad fenn, akik valamiben köve­tendő példaképeink lehetnek. Ám yalami hiányzik... Az, hogy az ilyen utcákban he­lyezzenek el egy táblát is, melyről világosan kiderül, ki is a névadó, miért emlékez­nek meg róla; mikor és mi­ként élt. Természetesen a meg­emlékezés megköveteli azt is, hogy a nevet pontosan írjuk. Külföldi neveknél különösen fennáll a veszély: egy-egy betűt elírnak vagy kihagynak. Urbán Sándor Tahi Virágos Kocsér Ha valaki tavasszal vágj nyáron végigmegy Kocsér ut­cáin, megállapíthatja: nem­csak a járásnak, hanem e megyének is az egyik leggon­dozottabb faluja. Ehhez azon­ban már most télen tenni kell: a helyi termelőszövetke­zetek elkészítették a meleg­ágyakat, ahol palántákat ne­velnek. A- község lakói idő­ben megkapják ezeket a pa­lántákat, _ hogy elültethessék házuk elé. Az előkészítő mun­ka, reméljük, idén sem lesz eredmény télén. Ragó István Kocsér Válaszol az illetékes Lapunk január 13-i számá­nak Váci Napló mellékletében A csoda címmel beszámoltunk arról, hogy Vácott egyik nap a hajógyári megállóban az ott várakozók közül csak náhá- nyan fértek fel a zsúfolt két óra ötös buszra, a két óra tíz­kor érkező buszon viszont már akadt hely bőven. Ennek ellenére sokan erről is lema­radtak, mert a kalauznő idő előtt jelt adott az indulásra. Ezzel kapcsolatban kaptunk választ az illetékes Volán 20- as számú Vállalat forgalmi osztályvezetőjétől, Hollósi Gyulától és az üzemigazgató­tól, Reis Gyulától: ★ „Sajnálattal értesültünk egryik jegykezelőnk önkényeskedéséről. Az esetek többségében azért for­dul elő ilyen zsúfoltság, mert a vác—budapesti járatot azok is igénybe vesizik, akik a helyi já­rattal közlekedhetnének. Termé­szetesen ez nem mentesíti a sze­mélyzetet: minden utast kötelesek elszállítani. A cikkben leírt eset kivizsgálása nehézséget okoz, mi­vel a cikk nem jelölte meg az idő­pontot, esetleg az autóbusz forgal­mi rendszámát. Ettől függetlenül az eddigi gyakorlatnak megfele­lően a cikket ismertetjük a dolgo­zókkal és kioktatjuk őket hasonló esetek elkerülése végett.’* Szerkesztői üzenetek V. M., Albertirsa: Gratulálunk a sikeres tévészerepléshez. Köszön­jük beszámoló levelét. V. J.-né, Cegléd; Nem ön az egyetlen olvasónk, aki joggal pa­naszkodik a szaloncukorra: a megszokott helyett csokoládéval bevont savanyűcukrot rejtett a díszes csomagolás. A gyártó, a Budapesti Csokoládégyár a pa­naszt elismeri, csak a „szaloncuk­rot” nem: „Karácsonyi cukorka” az édesség neve. A gyár ünnepi meglepetésnek szánta. S hogy a csomagolása a régi és ezért telje­sen megtévesztő, az csak növelte a meglepetés erejét. L., Budakeszi: Köszönjük a cipészportrét. S. M.-né, Újlengyel: Levelét a Hírlapkiadó Vállalat hirdetési osz­tályához továbbítottuk. Mózes Károly és felesége, Ko­máromi Erzsébet, Csiemő (II. ke­rület, Balla-dűlő 57.) olvasóinknak ezúton gratulálunk házasságköté­sük 50. évfordulója alkalmából. Hány darabból áll a garnitúra? Bútorvásárlás — bonyodalmakkal JOGOS AZ OLVASÓ PANASZA Apajról ritkán érkezik le. vél szerkesztőségünkhöz. Nem­rég azonban Feith István ol­vasónk írt, abban elpanaszol­ta, hogy milyen sok bonyodal­ma származott egy látszólag egyszerű bútorvásárlásból. A Kis-Dunamenti ÁFÉSZ kis- kunlacházi bútorboltjában vett egy csehszlovák szobagarnitú­rát 21 300 forintért. Darabjegyzéket is kért, de azzal nem tudtak szol­gálni a boltban, sőt az egyik idő­sebb dolgozó figyelmeztette, hogy olvasónknak csak a szín- választáshoz van joga, a töb­bi, úgymond, az ő dolguk. A bútorok hazaszállítása után derült ki. hogy hiányzik egy könyvesszekrény. Olva­sónk ezt „némi vita” után megkapta, de még így sem volt biztos abban, hogy tel­jes-e a garnitúra. A szállító­huzatot egyáltalán nem kapta meg. Olvasónk további pana­szai-: „tJgy gondolom, ekkora ősz- szegbe az is belefért volna, hogy a cseh nyelvű leírást le­fordítsák magyarra. A bútort bérkocsival vitettem haza. Amikor a raktár melletti ital­boltban az eladót sürgettem, azt mondta: várjak, amíg megissza az üveg sörét.” Olvasónk panaszát kéré­sünkre kivizsgálta a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi fel­ügyelősége, és vezetője. Vörös Lajos arról tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy a Kis- Dunamenti ÁFÉSZ 16. számú bútorboltjának szakképzetlen eladója a sérelmezett napon az üzletvezető távollétében va­lóban hiányosan szolgálta ki az , 550-es számú, 13 darabból álló cseh lakószoba-garni­túrát. Feith István reklamációjára az üzletvezető kiadott egy vitrinaljat, melyet egy későb­bi időpontban vitrinfelsőrész­re cserélt ki. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a gar­nitúrát védő szállítóruhát ol­vasónk állításának megfele. lóén nem adták ki. Az üzlet­vezető eljárása így jogtalan volt, mivel a kérdéses védő­ruhát köteles 'a vevőnek át­adni. Az eladók magatartásával kapcsolatos reklamáció is helytállónak bizonyult. A ke­reskedelmi felügyelőség Szil­vást István boltvezető ellen gazdálkodási kötelezettség elmulasztása miatt sza­bálysértési eljárást indí­tott, írásban felvette a kapcsolatot az ÁFÉSZ elnökével, elrendel­te a részletes egységárral tör­ténő számlázást és a magyar nyelvű használati-kezelési tá­jékoztató kiadását Reméljük, az eset tanulsá­gul szolgál az illetékeseknek hasonló szabálytalanságok' el­kerülésére. D. G. G. MAGYARÁZOM A TÖRVÉNYT III. Bíróság elé állítás Kezdjük ismét egy példá­val: a falusi udvarban frissen mosott ruhafélék száradtak. Valaki azt hitte, hogy a ruhák őrizetlenül maradtak, bement az udvarba és elkezdte a hol­mit összeszedegetni a kötelek­ről. A háziasszony azonban észrevette, kiabálni kezdett, mire a szomszédok ászalad- tak, elfogták a tolvajt és vi­gyáztak rá, egyikük pedig rendőrért futott. Hat napon belül Ebben az esetben teljesen egyértelmű az ügy: a bűncse­lekmény elkövetőjét tetten ér­ték, tanúk is vannak, akik látták a lopási kísérletet. Nincs tehát szükség hosszas nyomozásra. Az új büntetőel­járási törvény szerint: „ha az ügy megítélése egyszerű, a bi­zonyítékok rendelkezésre áll­nak, és a terheltet tetten ér­ték vagy a bűncselekményt el­követését beismerte’’, akkor a bűncselekmény elkövetésétől számított hat napon belül bí­róság elé lehet állítani. Természetesen az utóbbi kö­rülmény — a beismerő val­lomás — egymagában nem elegendő ahhoz, hogy bárkit is elítéljen a bíróság, ez a törvényességnek alapfeltétele. Ahhoz azonban elegendő, hogy — mivel egyszerűsíti az ügy lefolyását — meggyorsul­jon az eljárás. Csak olyan bűncselekmé­nyeknél lehet a fenti eljárást — a törvény bíróság elé állí­tásnak nevezi — alkalmazni, amelyeknél a büntetés felső határa nem haladja meg az ötévi szabadságvesziést. A tár­gyaláson az ügyésznek is, a védőnek is meg kell jelenni, s a bíróság legfeljebb hat nap­pal napolhatja el a tárgyalást. Ha ennél hosszabb idő szük­séges a bizonyítékok beszer­zéséhez, az iratokat a bíróság viszaküldi az ügyésznek, s a továbbiakban a már ismerte­tett bűntetti, illetve vétségi eljárást kell lefolytatni. Pénzbírság Még ennél is egyszerűbb az eljárás akkor, ha az elköve­tett bűncselekmény egészen kis jelentőségű. Vegyünk még egy példát: va­laki, akit a községben általá- oan nyugodt, csenaes ember­nek ismernek, túl sokat ivott valamilyen rendezvényen. A rendezők megpróbálják szé­pen hazaküldeni, de ő nem engedelmeskedik, mire töb­ben megfogják és kiteszik a szűrét. Erre bosszúból felkap egy fél téglát és betöri a he­lyiség ablakát. Kétségtelen, hogy bűncselekményt követett el, másnap, amikor kihallgat­ják, be is ismeri, szégyellt a dolgot, a legszívesebben meg nem történtté tenné. Büntet­ve nem volt, garázdálkodni nem szokott, a rendőrség, az ügyész és a bíróság egyetért abban — elég, ha pénzbün­tetésre ítélik. Ilyenkor tárgya­lást sem kell tartani. Ilyen eljárás nemcsak a példánkban szereplő esetben indítható. Előfordul, hogy va­laki foglalkozása körében kö­vet el kisebb súlyú bűncse­lekményt vagy más személy­nek okoz kárt stb. Ilyenkor a bíróság a pénzbüntetés ki­szabása mellett „foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltil­tást, továbbá elkobzást is ki­mondhat, elkobzás alá eső ér­ték megfizetésére kötelezhet, illetőleg a polgári jogi igény­nek is helyt adhat” — írja elő a törvény. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen nem lehet fellebbezni, de nyolc napon belül bármelyik érdekelt (a vádlott, a védő, az ügyész vagy az esetleges sértett) kér­heti tárgyalás megtartását. Idézés — értesítés Végül, de nem utolsósor­ban érdemes beszélni a bün­tetőeljárási törvénynek né­hány olyan rendelkezéséről is, amely ugyancsak a törvé­nyeség védelmét szolgálja, s a törvénytisztelő ember is — például, ha tanúként van kö­ze, valamilyen büntető ügyhöz — találkozik vele. Ilyen az idézés és az értesítés fogalma. Kimondja a törvény: „A hatóság azt idézi, akinek je­lenléte az eljárási cselek­ménynél kötelező és azt ér­tesíti, akinek a jelelétét... a törvény lehetővé teszi.” Te­hát az idézés — felszólítás állampolgári kötelesség telje­sítésére. Vegyük az előbbi esetet: a szomszédok elfogták a lopást megkísérlő egyént, de ezzel számukra sem ért véget az ügy. A rendőrség — majd ké­sőbb a bíróság — tanúként hallgatja ki őket. Jó előre (te­hát ügy, hogy fel tudjanak készülni az esetleges utazásra, elkérhessék magukat munka­helyükről) idézést küld a ha­tóság. Aki idézést kapott, kö­teles a megjelölt helyen és időben megjelenni, ott tanú­vallomást tenni. Ha tárgyi bi­zonyítéka van, azt is köteles magával vinni. (Ilyen bizonyí­ték lehet, ha — például — közben kiderül, hogy a tanú nagyfia a fényképezőgépét próbálgatta — volt már ilyen eset —, és éppen azt a pilla­natot örökítette meg, amikor a tolvaj szedegette a ruhákat a kötélről. A fénykép termé­szetesen a tettenéréskor még nem lehetett készen, időköz­ben előhívták, és bizonyítékul szolgálhat.) Tételezzük fel, hogy a szá­radni tett ruhák közt volt olyan is, ami nem a házigaz­dáéi?, hanem egy korábban náluk nyaralt rokon tulajdo­na. Ez a rokon nem volt ott a bűncselekmény elkövetése­kor, de mivel kár érte — vagy érte volna — érdekelt az ügy­ben. Neki a hatóság — ha szükségesnek tartja — értesí­tést küld, közli vele, hogy az ügyet hol és mikor tárgyalják. Alapvető különbség, hogy a tanú kihallgatása feltétlenül szükséges a tények megállapí­tása érdekében, vagyis az egész ügy menetéhez, az em­lített rokon részvétele nélkül viszont éppúgy lefolyhat a tárgyalás. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy idézésre kötelező a megjelenés, míg az, aki csak értesítést 'kap, nem köteles elmenni a tárgyalásra. Elővezetés, rendbírság A törvény azt is előírja, hogy a tanú kihallgatható ál­lapotban köteles megjelenni (az örömre vagy bánatra in­kább a tárgyalás után igyunk egyet). A bíróság a meg nem jelent tanút elővezettetheti, azt pedig, aki önhibájából olyan állapotban jelent meg, hogy nem lehet kihallgatni, rendbírsággal sújthatja. Az elővezetésről mint kényszerin­tézkedésről ugyancsak szól a törvény. A korábbi gyakorlat­tal ellentétben megengedi, hogy az elővezetésnél intézke­dő rendőr köteles ellenőrizni, hogy az illető elindult a tár­gyalásra, s ha egyébként sza­vahihető emberről van szó, a rendőr eltekinthet az elő­vezetéstől (vagy ahogyan ál­talában mondják: a bekísérés- től). Csak néhány részletet ra­gadtunk ki az új büntetőel­járási törvény több mint négy­száz paragrafusából — a tör­vény szellemének megfelelően. Hiszen a törvényességhez az is hozzátartozik, hogy az ál­lampolgárok ismerjék a tör­vényt, amelyet a törvényho­zók, a választott képviselőkből álló országgyűlés alkotott. Várkonyi Endre Új kisiparosok A városi tanács az elmúlt időszakban két női szabó-, va­lamint egy esztergályos-, sze­kérfuvarozó-, villanyszerelő- és szíjgyártáipari igazolványt adott ki Gödöllőn. Önként le­mondott iparáról két lakatos és egy rádió-televízió szerelő. í

Next

/
Thumbnails
Contents