Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

1974. JANUAR 5., SZOMBAT "‘<JCÍMÍap Licenc Svájcból A Transelektro és a Brown Boveri et Cie. Baden svájci részvénytársaság a közelmúlt- bár mindkét fél számára je­Itt az üzlet, ott a raktár Javulás csak fokozatosan várható 1 Egyértelmű szakosodást várnak Elkészültek a megyei szarvasmarha-tenyésztési programok lentős lincencszerződést kötött. A szerződés értelmében a 100 KV-tól 750 KV-ig terjedő feszültségtartománybam kén- ! hexafluorid (Sf 6) szigetelésű komplett nagyfeszültségű kap­csolóberendezések gyártására a Ganz Villamossági Művek még az idén megkezdi a fel­készülést. Az új szabadalom alkalma­zásával lehetővé válik, hogy nagyfeszültségű transzformá­torállomásokat építsenek föl a városközpontokban is. Az Sf 6 kapcsolók exportjáról tár­gyalnak több arab sejkség képviselőivel és Líbiából már megrendelés is érkezett. Szó ■ van arról, hogy a kiépülő 750 KV-os magyar—szovjet távve­zetéket már ezzel az új kap­csolóberendezéssel látnák el. Ellenálló lucerna A magyar és az NDK-beli növénynemesítők együttes munkával olyan új takar­mánynövény-fajtát állítottak elő, amelyik az Európa-szer- te — különösen Nyugat-Euró- , pában elterjedt^ növényfertő­zésre nem fogékony. A közös tudományos kutatómunkában ; magyar részről a Növényter­mesztési és Talajvédelmi Kuta­tóintézet kompolti munkacso­portja vett részt, s a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági kutatóival együtt nemesítették ki az új lucernafélét, amely az averti- cilliumfertőzésnek ellenáll. Az új fajtát az NDK-ban már termesztésbe fogták. I Mire van szüksége a keres­kedelemnek ahhoz, hogy fel­adatát jól ellássa? Boltra, el­adóra, és elegendő árura — válaszolja gondolkodás nélkül a legtöbb ember. A negyedik kellék A leányfalui iparcikkbolt főleg nyáron dugig tömött áruval. Ha valamit l.e akar­nak emelni a polcról, másik tíz cikket kell megmozdíta­niuk. Az üzlet mégis áttekint­hető. Hanem kinn az udva­ron, a pincében, az elkerített sarkokban alig lehet moz­dulni a vasak-csövék-ládák között. Szentendrén, a ruházati bolt raktárnak nevezett szobájá­ban úgy tűnik, a megtömött polcok már nem bírják to­vább. Talcsonyban a ve- gyesárubolt dolgozói többet vannak az udvaron, mint az üzletben. Nagymaroson a 124- es élelmiszerboltban elége­dettek, miután nem kell a szűk eladóteret megtölteni lá­dákkal, ám a raktárban céltu­datosan tárolni ott sem lehet. Ezek után már világos, mi a negyedik kellék, ami a jó ke­reskedéshez szükséges. A rak­tár. S e téren a megye keres­kedelme nagyon szűkösen áll. Pest megye lakossága év­ről évre átlagosan egy száza­lékkal növekszik. (1973 végére már megközelítette a 900 ez­res lélekszámot.) A negyedik ötéves tervben a kereskedelmi hálózat alapterületét legalább 63 ezer négyzetméterrel kíván­ják növelni. A tervezett növe­kedés fele szolgál raktár- és szociális helyiségek céljára. Raktárigényes vállalatok Raktárt elsősorban az új üzletekhez, áruházakhoz lehet építeni. A meglévő üzletek döntő része régi bérelt, ma­Víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztő, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadlóburkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a . „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. \ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK BUDAPEST! IGAZGATÓSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A MGYKÁR MINOR. SZOB ÍS VÁC KÖRWÍKI MTMOklIO? A személy- es áruszállítás, o helyi munkásvonatok kőzlekedesenek zavartalan, kulturált körülmények közötti lebonyolítása érdekében, azonnali belépéssel felveszünk érettségizett, és az általános iskola 8 osztályát elvégzett, '8-40 év között* FÉRFIDOLGOZÖKAT kocsirendezőnek, sarukezelőnek, váltó- jelzőberendezést kezelőnek, vonatfékezőnek. vonatvezetőnek; NÖDOLGOZOKAT a Helyből Budapestig és vissza közlekedő személyvonatokra jegyvizsgáló kalauznak, vonatvezetőnek, o forgalmi szolgálattevők utánDÓtlásáro forgalmi tanulónak. Jó kereseti lehetőség BudaDesti DÓIyaudvarokra történő jelentkezes eseten kiemelt bérezés. Nagykáta Monor Vác és Szob környékének fiataljail Várjuk jelentkezésüket o fenti állomások vezetőinél, budapesti oályaudvarokro o Keleti pályaudvaron levő Központi Munkaerő Felvételi irodán. magvar Államvasutak igazgatósaga Budapest gár 'lázakban található, a tu­lajdonos nem egyezik bele a fejlesztésbe. Két, áruik természeténél fogva nagy ter.e.t követelő vál­lalatnál néztük meg, milyen raktározási gondokkal küzde­nek és miben látják a reális megoldást. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat jelenleg 33 ezer négyzetméteres terü­lettel rendelkezik. A 148 bolt­ból azonban mindössze 18 fe­lel meg a korszerű igények­nek, és csak 25 ezer négyzet^ méter raktártér a megfelelően biztonságos. A legtöbb raktár alig inagyobb egy szoba-kony- hánal. A vasárunál még csak el­képzelhető, hogy a szabadban tartják, azonban az elektro­mos cikkeknek, a bútoroknak még a fedett szín is csak meg­felelő. A kiskereskedőknek, ha elegendő áruválasztékot akar­nak, még a szezon előtt jóval „halmozniukv kell. A nem szezonjellegű, mindennapos cikkeknél igyekeznek a nagy­kereskedelemmel olyan elő­nyös szerződést kötni, hogy az kéthetenként szállítson. A boltjaikhoz tartozó raktá­rak fele máshol található, mint az üzlet. Miután a válla­lat eladóinak a 85 százaléka nő, elképzelhető, mit jelent számukra a kézi szállítás. A másiik gond, ha a raktár pin­cében, vagy padláson van, szinte lehetetlen megközelíte­ni, mint a ceglédi 49-es bolt pinceraktárát, ahová nem fér be még a kézikocsi sem. A ré­gi magánházakban lévő üzle­teket egyszerűen nem lehet gépesíteni — a lépes ők-küszö- bök miatt. Megoldást jelent, hogy ez év végéig elkészül a törökbálinti 50 ezer négyzetméteres szu­perraktár, amelyet a budapes­ti nagykereskedelmi vállalatok építenek. Ebből a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat 9 millió forintos hozzájá­rulással 1200 négyzetméteres, jól felszerelt, gépesített terü­letet kap. Ennek segítségével lehetővé válik a boltok teher­mentesítése az úgynevezett előraktározástól. A kisebb üzletek raktárait nem bővíthetik, itt polcozás­sal törekednek a jobb hely- kihasználásra. Ugyanakkor raktárakból is leválasztanak egy-egy részt a nélkülözhetet­len mosdóra, öltözőre. Csak az a göngyöleg — Az alaphiba az — ismétli Jurán Ferenc, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója és Somogyi Ferenc főköny­velő —, hogy üzleteink fő­leg magánházakban találha­tók, s ezeket az érvényes ren­delkezések miatt sem lehet ’ fejleszteni. A kötelező egész­ségügyi előírások viszont I megszabják, hogy külön cso­portban kell tartani a vegyi­árut és külön az iparcikket. Az élelmiszerek hűtőszekré­nyeinek viszont nagy hely kell, azonkívül a fűszer és 'nehézáru feltételezi a sűrű polcozást. Boltban, raktár­ban egyaránt. — Nem is szólva a göngyö­legről, amivel a legtöbb gon­dunk van — panaszirodák az igazgató. — Különösen a pe­remközségekben, ahol a Bu­dapesten vásárolt, de kiürült üvegeket a helyi boltok kö­telesek visszavenni. Az élelmiszerboltoknak is a szobányi raktárak okozzák a sok gondot és rendszerint náluk sem ugyanott vannak, mint az üzletek. Emiatt a rak­tárkészlet megóvása elég kö­rülményes. Somogyi Ferenc főköny­velő számokat idéz, s kiderül, hogy a meglevő raktárak egy­negyede is csupán kényszer- megoldásnak jó. Az élelmiszer-kereskedelem­ben is főleg nők dolgoznak. A munkakörülményeket sze­retnék jobbá tenni. Évente a megszabott keretnél maga­sabb összeget fordítanak szo­ciális létesítményekre, de helyhiány miatt elsősorban a raktárbérből hasítanak ki né­hány négyzetmétert. Állami segítséggel — Gyors, látványos javu­lást nem várhatunk — össze­gezte helyzetüket Jurán Fe­renc igazgató. — Űj építke­zéseink csak némileg javíta­nak majd a raktárgondokon. Az idén Százhalombattán há­rom üzlet épül, 650, illetve 400—400 négyzetméter alapte­rületen, amelyeknek a fele már raktár lesz. Halásztel­ken és Tökölön 350 négyzet- méteres üzleteket nyitnak. Sokat javít majd Szentendre ellátásán a nyáron megnyíló 600 négyzetméteres ÁBC-áru- ház, a bevásárlóközponton be­lül. Az V. ötéves terv elején a jelenlegi kétszeresére bőví­tik a leányfalui élelmiszer- boltot, ezenkívül növelik Szi- getszentmiklós és Taksony bolthálózatát. Ezekre a beru­házásokra saját pénzükön kí­vül állami támogatást is kap­nak. — A múltból sok terhet hoz­tunk magunkkal, köztük a me­gyei üzlethálózat gondjait-ba- jait — teszik hozzá. — ígér­getni, légvárakat építeni fe­lesleges. Ami lehetőségeinktől telik, az sem kevés. Komáromi Magda Elkészültek a megyék 1980-ig szóló szarvasmarha-te­nyésztési programjai, a terve­ket a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban összesítették és értékelték. A programok — amint a MÉM illetékesei elmondották — csak részben felelnek meg a vára­kozásnak. Az utóbbi két-három évben egyértelművé vált, hogy az eredetileg kettős hasznosítású magyartarka fajta hús-, illet­ve tejtermelő tulajdonságai­nak együttes javítása nagyon lassú folyamat: a korszerű nagyüzemi ter­melést ilyen állománnyal nehéz megvalósítani, és az anyagi befektetések sem állnak arányban az eredmény­nyel. A fejlesztési tervek egy része azonban nem számol eléggé határozottan a szako­sítással. (Ezt tükrözik külön­ben az 1973. évi adatok is, amelyek szerint a tehénállo­mány csaknem 95 százaléka még mindig kettős hasznosítá­sú állat; a tejelésre speciali­zált állomány mindössze 3,7, az egyhasznú hústermelés pe­dig 1,6 százalékot képvisel az egész állományon belül.) Számos gazdaságban tej­hús, illetve hús-tej irányú’ „szakosodást” akarnak végrehajtani. Ez azonban nem felel meg a szarvasmarha-tenyésztési kor­mányprogram céljainak, tud­niillik annak, hogy a nagyüze­mi szakosítás igényének meg­felelően 1985-re a tehénállo­mány fele egyértelműen teje­lő állat legyen, 30—40 száza­léka pedig húshasznosítású ál­lat legyen. A MÉM álláspontja szerint a szakosítási program végrehaj­tását rövidesen meg kell kez­deni a gazdaságokban. Azok az üzemek, amelyek nem tart­ják magukat az egyik vagy másik irányú szakosításhoz a fejlesztési koncepciók kialakí­tásánál, azok a beruházási programok elbírálásánál hátrányos helyzetbe kerülnek, miután a MÉM a kormány- program célkitűzéseit a beru­házások jóváhagyásával mesz- szemenően figyelembe veszi majd. A megyei szarvasmarha-te­nyésztési programok 1974-es előirányzatai különben a la­kosság magasabb színvonalú tej- és tejtermékellátását te­szik lehetővé. Az a kedvező fejlődési folyamat, amelyet a tavaly nyári állatszámlálás igazolt — a szarvasmarha-ál­lomány 53 000-rel, a tehénállo­mány pedig 30 000-rel múlta felül az előző évit —, várha­tóan az idén is folytatódik. A gazdaságokból érkező je­lentések a tenyésztési kedv ál­talános javulását jelzik. A paragrafusok közöt 1 bujkálva Vác, Szentmihá/y dűlő Z Nem sok idő múlva két éve lesz, hogy tragikus szerencsét­lenség rázkódtatta meg — szó szerint — Vácott, a Szentmi- hály dűlő 7. számú házat és környékét, Felrobbant egy propán-bután gázpalack, és a robbanáskor a 18 éves Tordai Erzsébet életét vesztette. A házban két család is la­kott, egy munkásember a fe­leségével és négy gyermekük­kel, valamint a szerencsétle­nül járt lány az édesanyjával. A robbanás nappal történt, ezért a lányon kívül senki más nem tartózkodott a házban. A rendőrségi vizsgálat, a hely­színelés és néhány bizonyító tény alapján megállapította: öngyilkosság történt. Tordai Erzsébetet eltemették, halálá­nak ügye ezzel lezárult. A ház lakóinak és a romossá vált ingatlannak sorsában azonban ekkor kezdődött el egy furcsa történet. Kié a ház? Két éve a ház özvegy Szo- mody Jánosné tulajdonában volt. — Az a lány nekem na­gyon nagy kárt okozott. A helyreállítás 50 vagy 60 ezer forintot tett volna ki. Köve­telhettem volna valakin? Sen­kin, kérem, hiszen az csak egy présház volt, amit sohase ad­tam bérbe. Mind a két család önkényesen foglalta el. A lány­nak meg nem is volt foglalko­zása. — Tönkre 'tett azzal az ön- gyilkolással. Senki se fizetett, sőt a tanács' először árrá kö­telezett, hogy állítsam helyre a házat. Miből, kérem? Nekem csak 208 forint nyugdíjam volt. Szomodyné arról, hallgat, hogy nem egyedüli tulajdo­nos, hanem a fia és a lányai is tulajdonrészesek voltak. Mindenesetre a kevés nyugdí­jára hivatkozással kérelmet adott be a városi tanácshoz, aztán a megyéhez. Végül is el­érte- célját, mentesítették a helyreállítási kötelezettség alól. Múlt év tavaszán még egy határozat született, amely Szomodynét — kívánságának is megfelelően — a ház le­bontására kötelezte. Félmilliós költséggel A városi tanács műszaki osztályán évente négyezer üggyel foglalkoznak. Sok a különféle kérelmező, akiknek többsége nemcsak hatósági hozzájárulást, hanem műszaki és gyakorlati segítséget is kap ügyes-bajos dolgaihoz. — Ezzel ä Szentmihály dű­lői házzal már mindegyikünk foglalkozott, nem is egyszer. Kirívóan furcsa eset, de ab­ban, sajnos, nem egyedüli, hogy sokszor kellett róla tár­gyalnunk, szakértői szemlékre mennünk. Igazgatási osztá­lyunknak meg a lakók elhe­lyezéséről kellett gondoskodnia — mondja Hajas József mű­szaki osztályvezető. — Tavaly Szomodyné szorgalmas kér- vényezése, fellebbezése után ismételten megvizsgáltuk a házat, amely az előző év ja­nuári állapotához képest to­vább romlott. Életveszélyesnek kellett minősíteni. Megállapí­tottuk azt is, hogy a helyreál­lítás gazdaságtalan. Dönté­sünkben szerepet játszott, hogy az épületben lakók közül a nagy család már kapott másik lakást. Tudtunk arról, hogy igazgatási osztályunk a sze­rencsétlen lány édesanyját is rövidesen elhelyezi. Ez nem sokkal később megtörtént. — összesen mennyit érhet­nek a család és a lány édes­anyjának kiutalt újabb laká­sok? — Véleményem szerint mintegy ötszázezer forintot — mondja a műszaki osztályve­zető. Bontás vagy építés A történetnek vége is len­ne, ha Szomodyné lebontotta volna a házat. Neki azonban nem ez volt az érdeke. Csak a bontási határozatot akarta megkapni, hogy a lakókat ki­költöztesse, és ő az immár üres ingatlant eladhassa. La­kottan senki sem vette volna meg, mert akkor a helyreállí­tást is át kellett volna vál­lalnia. Az ügylethez megfelelő partnerre volt szükség. Né­hány újsághirdetés után je­lentkezett is a vevő, egy fiatal gyári adminisztrátor lány és édesanyja, akik megvették a 115 négyszögöles telket — a rommal együtt — negyvenezer forintért. — Hárman lakunk egy kis lakásban a 90 éves nagyma­mával. Én férjhez szeretnék menni. A házat azzal a szán­dékkal vettük meg, hogy hely­reállítjuk — mondja az ad- minisztrátomő. Az adásvételi szerződésben azonban más van, mint amit állít. Idézzük: „Vevő tudomá­sul veszi, hogy az ingatlanon levő lakóépületet — amely a tanácsi határozattal szemben hétvégi épület — teljes egé­szében le kell bontani, és ezen bontási kötelezettséget az eladótól átvállalja. Tudomásul veszi azt is, hogy a Vác váro­si tanács vb műszaki osztálya az épület lebontásának határ­idejét 1973. július hó 30. nap­jában jelölte meg.’’ A vevő azonban mást tett, mint amit aláírt. Múlt év jú­lius 23-án kelt az adásvételi szerződés, és augusztus 7-én már helyreállítási kérelmet adott be a városi tanácshoz. Ezt szeptemberben elutasítot­ták, majd október 26-án az el­utasítást másodfokon megerő­sítették. November végén az adminisztrátomő a megyei ta­nács vb-titkárához fordult pa­nasszal, hátha kitartó erősza­kossága sikerrel jár. Mi várható ? Közben a Szentmihályi dű­lőn a romos épület messze lát- szóan hirdeti, hogy milyen so­káig és hányféle módon lehet egy ügyet csűrni-csavami. Most már csak az a kérdés, meddig lesz rom még az a rom. Betölti második születés­napját vagy sem? Netán hely­reállítják? Reméljük, nem ál­lítják helyre: a városi tanács érvényt szerez saját határoza­tának, és véget vet az egyéni praktikázásnak. Pacsay Vilmos A VÁCI TAURUS GUMIGYÁR felvételre keres:- közgazdasági elemző munkakör betöltésére kezdő, közgazdasági egyetemet végzett, vagy nagy gyakorlattal rendelkező, középfokú végzettségű munkaerőt,- fiatal anyagbeszerzőt,- fiatal technikust normás munkakörbe (a képesítés megszerzésére a gyár lehetőséget biztosít),- gépjárműlakatost,- gépjármű-villamossági szerelőt,- férfi munkaerőt betanított munkára, három műszakba, targoncást, anyagmozgatót két műszakba,- laboránst (képesítéssel vagy érettségivel). Felvilágosítást ad a gyár munkaügyi osztálya: Vác, Derecske dűlő 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents