Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
FES I MEGYEI K^Cirlap 1974. JANUÁR 5., SZOMBAT SZÁLL A DAL... A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek a szociális és kulturális alapból megyeszerte nem kis mértékben támogatják a helyi községi művelődési házak és könyvtárak fenntartását. Ezenkívül a hagyományt őrző népi együttesek támogatása is eredményes. A „Röpülj páva”-kör próbáján száll a dal Nagy tárcsán. Király Krisztina felvétele Országos felnőttoktatási konferencia A Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei tagozata, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága kétnapos országos felnőttoktatási konferenciát rendezett Kecskeméten. A vitaindító referátumot a Művelődésügyi Minisztérium felnőttoktatási koordinációs bizottságának vezetője, dr. Meggyes Béla tartotta A felnőttoktatás új perspektívái a párthatározat végrehajtásának tükrében címmel. Utána Bodor Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődési osztályvezetője, a megye felnőttoktatásának helyzetéről tartott előadást. Ezt követően négy korreferátum hangzott eL Ma négy szekcióban vitatják meg az általános iskolai felnőttoktatás fejlesztését, a gimnáziumi új vizsgarend- szert és rendtartást, a szakmunkásképzés és a dolgozók hároméves szakközépiskolájának kapcsolatát, a felnőttoktatás presztízsét, társadalmasításának kérdéseit. FELVESZÜNK — gépésztechnikust — olajkályha- szervizbe csoportvezetőt, forgácsolói meósi, összevont munkakörbe — esztergályosokat Jelentkezés: VÁCI AUTÓJAVÍTÓ ÉS FÉMIPARI VÁLLALAT Vác, Dózsa György út 53. Az új Kiadói Tanács első ülése Az újjáalakult Kiadói Tanács dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes elnökletével pénteken tartotta első ülését a Művelődésügyi Minisztériumban. Az újjáalakult Kiadói Tanács első ülésén az idei kiadói tervekről szóló beszámolót vitatta meg, majd megtárgyalta a hivatalos kiadókon kívüli könyvkiadási tevékenységről szóló tájékoztatót és a szerkesztőségi tanácsokról szóló beszámolót. A szegedi szabadtéri játékok idei programja Az idei nyáron tizenöt előadást tartanak július 20. és augusztus 20. között a szegedi szabadtéri játékok Dóm téri színpadán. A fesztivál pénteki sajtótájékoztatóján elmondották, hogy az évadot július 20-án Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című történelmi drámájával nyitják meg. Az előadást Marton Endre rendezi, a különféle szerepekben a budapesti Nemzeti Színház művészeit láthatja a közönség. Ezt a drámát három ízben tűzik műsorra. Négy alkalommal kerül színre az idei nyáron is Kacsóh Pongrác népszerű daljátéka, a János vitéz, Horváth Zoltán rendezésében. A Magyar Állami Népi Együttes új műsorösszeállítással három este lép a Dóm téri közönség elé. Ugyancsak háromszor kerül színre Puccini Turandot című operája Szine- tár Miklós rendezésében. A játékok igazgatósága arra törekszik, hogy e mű főbb szerepeire neves külföldi vendégművészeket szerződtessen. Ez évben ismét szovjet balettegyüttes műsorában is gyönyörködhetnek majd a nézők. Két este Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjét mutatja be a Dóm téren a Lenin-renddel kitüntetett minszki Állami Akadémiai Nagyszínház balettkara, amely ez alkalommal először látogat el hazánkba. Kötöny kun király utódának Pest megyei birtokai A levéltár igazgatójának kutatómunkája A magyar—jugoszláv kulturális egyezmény keretében évente két magyar levéltáros cserevendége a horvátországi levéltáraknak. A hozzánk látogató horvát levéltárosok nálunk éppúgy sok hazájukra vonatkozó iratanyagot találnak, mint a mieink náluk. Évszázados kapcsolat fűzte egymáshoz a két országot, Horvátország — amint azt a magyar közjog nyelvén annak idején mondották — társországa volt Magyarországnak. Igaz, a hor- vátok ezt a kapcsolatot gyarmati viszonynak tartották, de a két nemzet hősiesen küzdött vállvetve a közös ellenség, a török ellen és a magyar történelemnek a horvát nép nem egy hőst adott. Elég ha csak a Zrínyieket említjük. Bizony van a horvát levéltárak polcain magyar kutatnivaló elég. Kettős feladat Tavaly a magyar részről odalátogató dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója, egyhónapi eredményes kutatómunka után nemrég érkezett haza. — Sok ezer magyar vonatkozású iratot őriznek a horvát levéltárak — mondotta munkatársunknak hazatérte után. Százharminchárom éves A ráckevei mintás könyv Néhány éve a dunavarsányi Háziipari Szövetkezet elnökasszonya különleges kéréssel kopogtatott be a ráckevei gimnázium honismereti szakkörének vezetőjéhez, dr. Kovács József néhoz. Arra gondolt — mondta —, hogy a diákok régi szőttes- és himzésmintákat kutathatnának föl a szövetkezetnek. Ezáltal gazdagíthatnák, sőt újra felfedezhetnék a vidék népi művészetét, jellegzetes mintáit, amelyek a szövetkezet révén ismét közkinccsé válhatnának. Dr. Kovács Jó- zsefné szívesen adta tovább a kérést a gyerekeknek, akik lelkesen kezdtek a kutatáshoz. Sajnos, egykori fényképeken kívül mást nem találtak. Ezekről viszont nem volt pontosan rekonstruálható az eredeti minta rajza. Lassan-las- san eloszlott a remény is, hogy a htsz számára anyagot találjanak. Csillagos címlap Elekor jött a váratlan fordulat. Az egyik diák vastag, ütött-köpott, szakadozott könyvre bukkant, amelynek címlapján csillagminták között hímzett-írott szöveg hir* r Vállalatunk üzemegységei és kirendeltségei 1974-ben is rendelkezésükre állnak szolgáltatásaikkal. Felhívjuk a gázszolgáltatásba bekapcsolódni szándékozók figyelmét, hogy • • r GÁZKÉSZÜLÉKEKÉT (tűzhely, vízmelegítő, fűtőkészülék stb.) CSAK AKKOR VÁSÁROLJANAK, HA VÁLLALATUNK A MEGRENDELÉST ELFOGADTA, TIGÁZ és a bekapcsolás időpontját , visszaigazolta. A bekapcsolásokat a jelentkezések sorrendjében végezzük. Előre megvásárolt készülékek esetén nem tudjuk biztosítani a soronkívüliséget. Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat dette: „Boros Istványé ez az Formás Könyv 1840-be". Dr. Kovács Józsefné lelkesen meséli: — Az ilyen könyv elég ritka. Szakkörünk tízéves fennállása óta most került először minláskönyv a kezünkbe. Érdemes lenne anyagát kiadni. Ha jól tudom, eddig összesen két-három ilyen kiadvány létezik, legutoljára a Túrán ösz- szegyűjtött mintaanyagot adták közre. Ritka kincs A szakkörvezető elmondja még, hogy a patinás könyv tulajdonosa valószínűleg Ráckeve hajdani híres takács-nemzetségének egyik tagja. A járás mai területén két helységben létezett takácscéh: Ráckevén és Kiskúnlacházán. A takácsok életére, munkájára vonatkozó adatokat mindkét helyen összegyűjtötték a diákok, sőt Ráckevén több értékes tárgyi dokumentumot is felleltek, mint például a céh pecsétjét, szövőszékét, és temetési fáklyákat. A magyar néprajztudomány bibliográfiája (1955—1960) utal arra, hogy a gazdag hagyományú népi mesterségről, a kender-, illetve lenáztatásról (szövésről-fonásról) már jelent meg több könyv é:s leírás. Nem tesz említést viszont mintáskönyvről, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a gyerekek ritka kincsre leltek. Regulák és rigmusok A könyv értékét növeli, hogy a csaknem félszáz gyönyörű, változatos minta mellett (a képeken), a napló tulajdonosa különböző feljegyzéseket is készített, ami műveltségét, érdeklődését és politikai állásfoglalását is tükrözi. A krónikás szinte mindent beleírt, ami foglalkoztatta; a céh életére és saját mindennapjaira utaló gazdasági ügyektől az éppen olvasott ponyvaregények rövid tartalmáig. Foglalkoztatta a magyarság történelme, lemásolta a Szózatot, a Nemzeti dalt. amelyeket — figyelemre méltó! — a Bach-korszak rettegett éveiben is megőrzött. „Szakácsmester kötelességei” cím alatt olyan velős rigmusok találhatók, amelyeknek sokkal halványabb változatait SS % még hallani a mai falusi lakodalmakban. A „Régi paraszt regulák” című fejezetben hónaponként felsorolta a nép- hiedelmeket, például az időjárásról. „Ha karácsony hava zöld, Húsvét napján havas a föld. — Karácsony éjszakáján ha esik a földre hó, ez reménységet ad, ho>r" lészen minden jó... Kiadásra vár Ízelítőül csak ennyit a naplóról, amelynek anyagát a közeljövőben dolgozza fel a honismereti szakkör, dr. Kovács Tózsefné vezetésével. És reméljük, a „Túrái minták” után ebben is sokan gyönyörködhetnek majd — nyomtatásban. Szabó Éva — Mindegyik kiküldött levéltáros határozott feladattal indul a horvát látogatásra. Nekem az Országos Levéltár kettőt adott. Rijekában, az egykori Fiumében a kereskedelmi kamara magyar tárgyú iratait kellett kikeresnem és azokról fényképmásolatot készíttetnem, Varasdon pedig a Bede- kovics családi levéltárt tekintettem át. Mindkét • feladatot természetesen megoldottam és a zágrábi levéltárban is kutattam néhány napig. Megalapozott szájhagyomány A báró Bedekovics család egyik tagja a századforduló idején a magyar kormányban — H or vát-Szla von ország minisztereként szerepelt. A Be- dekovicsok különben élen jártak a horvát nemzeti mozgalmakban, a polgári haladásért küzdöttek. Eredetileg nem horvát származású ez a család, Magyarországról került oda az ősük és már ezért is tarthatnak számot a magyarok érdeklődésére. A család szájhagyománya szerint — és így tartják róluk a horvátok is — királyi vérből erednek, egyeneságú leszármazottjai Kötöny kun királynak, aki népével a mongolok elől Magyarországon keresett és kapott menedéket. Itt sokan azzal gyanúsították, hogy összejátszik az országot fenyegető ellenséggel, s ezért néhány magyar főúr meg Frigyes osztrák herceg orvul legyilkoltat- ta. Családját IV. Béla aztán védelmébe vette és egyik fiú- árvájának, Benedeknek később a horvátországi Komor várát és birtokát adományozta. Benedekről és birtokáról nevezi magát a család Bedekovics de Komornak. Kétszáz szentlőrinc- kátai jobbágy A család levéltárában Pest megyével kapcsolatos iratok is találhatók. Bedekovics Ferenc 1801-ben megszerezte Szentlo- rinckáta határának egy részét és Szenttamáskáta pusztát. A két birtok gazdasági okmányai, a különböző összeírások ott vannak az iratok között. — Tüzetesen nem tanulmányozhattam át ezeket — mondja dr. Lakatos Ernő —, de bele-belepillantottam. Megnéztem például a múlt század ötvenes éveiben folyt úrbéri per aktáit. Kiderül, hogy a bíróság mintegy kétszáz jobbágy és zsellér a földesúrral addig közösen használt legelőnek, erdőnek, nádasnak felosztási arányáról döntött aszerint, kinek mekkora volt a jobbágy telke. És érdekes, hogy egésztelkes, tehát módosabb jobbágyok házában 14—15 tagú család élt, vagyis együttmaradt a nagy család több nemzedéke. Ugyanakkor a kisebb földön gazdálkodó jobbágyvagy nincstelen családok létszáma csak hat-hét főt tett ki. Élő tanúk A Bedekovics-levéltár minden iratát, köztük a ' Tápió menti birtokét mikrofilmre vétette és magával hozta a levéltári igazgató. A filmek az Országos Levéltárba kerülnek. — De ezekről a gazdasági iratokról másolat készül, amit a Pest megyei Levéltárban helyezünk el — jegyzi meg dr. Lakatos és elmondja még, hogy a zágrábi levéltároan látta Molináry Ferenc egykori altábornagy és családja 1854— 1945 között keletkezett irományait is. Molináry altábornagy nevét viselte Kecskemét háziezrede, a csász. és kir. 38-ik gyalogezred. Pest megye déili községeiben még bizonyára jó néhány nyolcvanas évei körül járó ember él, aki valaha, katona korában, ebben az ezredben szolgált. Sz. E. Tizenöt éves a Parlando Új formátumban jelenik meg Tizenöt éves jubileumát ünnepelte a Parlando, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének zenepedagógiai folyóirata. A lap múltjáról, fejlődéséről, eredményeiről és célkitűzéseiről tegnap délelőtt sajtótájékoztatón számoltak be a lap munkatársai. A Parlando megalakulásakor a Fővárosi Zeneiskola Szervezet híradója, szakmai folyóirata volt, elsőrendű célkitűzése a zenetanárok. tájékoztatása, szakmai törekvéseik segítése volt, s e céljait napjainkig megőrizte. A zenepedagógiai folyóirat ügyét később magáévá tette a Magyar Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége, amelynek támogatását a lap azóta is élvezi. A lap hasábjain az elmúlt 15 év során számos olyan cikk, tanulmány, vita jelent meg, amely elősegítette. számos komoly probléma megoldását. E másfél évtized alatt a lap külső megjelenését és belső tartalmát tekintve, egyaránt jelentős fejlődésen ment keresztül, bizonyára ennek köszönhető, hogy előfizetőinek, olvasóinak száma egyre nő és népszerűsége az utóbbi években kiterjedt országhatárainkon túl is. Idén ismét új formátumban, az eddigieknél is gazdagabb tartalommal jelentetik meg a Parlandót, amely zene- pedagógiai kérdéseken túl a művelt muzsikus érdeklődésére számot tartható jelentős kérdésekről, eseményekről, kiadványokról is tájékoztat. K. A. ACÉLSZERKEZETEK GYÁRTÁSA ÉS SZERELÉSE Az 1974. évre budapesti és vidéki üzemeink részére még felveszünk megrendeléseket könnyű, közép és nehéz acélszerkezetek gyártására és szerelésére HŐTECHNIKA” »» Építő és Szigetelő Vállalat 1430 Budapest Kállai Éva u. 20. Telefon: 343-139.
