Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-26 / 21. szám
1974. JANUAR 26., SZOMBAT “‘k/CuIUíP A küzdelmet folytatni kell Tovább csökksn a tuberkulózis veszedelme A Pest megyei Tüdőbeteggondozó Intézetben most készül a múlt esztendei tevékenységét összefoglaló szokásos évi jelentés. Annak már kidolgozott végleges statisztikai adatait jogos megelégedéssel mutatja nekünk dr. Stark Janka igazgató főorvos: Jóval kevesebb — Tavaly, ahogyan már hosszú évek óta, megint csökkent Pest megyében is a tbc- vel nyilvántartott betegek száma. 1972-ben 6782 szerepelt nyilvántartásunkban, 1973- ban pedig 6338. Nem ugrásszerű a csökkenés, kétségtelen, de a betegek egy része tulajdonképpen már egészséges, csak elővigyázatosságból áll még gondozás alatt. A tavaly újonnan felfedezett betegek számát még csak most állítjuk össze a járásokból befutott jelentések alapján. Az előzetes adatokból nyilvánvaló, hasonlóan az előző évekhez, szintén kevesebben vannak. Előzetes számítás szerint mintegy tíz százalékkal kiseb- bedett a számuk. A rendszeres ernyős fényképszűrő vizsgálatok során minden esztendőben sorra kerül jóformán a megye egész felnőtt lakossága, mintegy 700 ezer ember, és így korai stádiumában kideríthető a fertőzés, tehát azonnal kezelésre kerül, és éppen ezért gyorsan gyógyítható a beteg. Ha nem is valamennyit, de a túlnyomó többséget betegsége felfedezése után négy évvel, mint gyógyultat törölhetjük a nyilvántartásunkból. Akármilyen veszedelmes betegség is a tbc, ma már csak nagyon elvétve halálos, kitűnő gyógyszereink vannak és jól kiépített gondozóhálózatunk, lelki- ismeretes orvosaink, középkádereink nagy szakértelemmel látják el feladatukat. Elegendő kórházi ágy A gyermekek tuberkulózisfertőzése viszont rohamosan csökken. 1957-ben még 1382 tizennégy éven aluli betegünk volt, 63-ban már csak hatvankettő és tavaly mindössze negyven. Valaha népbetegség volt a tüdővész. és különösen Pest megyében vitt végbe nagy pusztítást. Ismerünk egy adatot 1941-ből: az ország minden tízezer lakosából 14,2 halálát okozta, Pest megyében azonban az országosnál jóval több, 16,3 volt a tízezer lakosra eső átlag. — Abban az időben félévi várakozásnál előbb nem jutott beteg a kórházba, ma majdnem mindig azonnal bekerül. Ritkán kell néhány napig várakoznia. Ez is meggyorsítja a gyógyulást. Jelenleg megyei é- állami tüdőgyógyintézetekben mintegy 600 ágy áll megyénk betegeinek rendelkezésére és ez elegendő. Ezeknek az ágyaknak is már csak hatvan százalékát foglalják le a tuberkulózisban szenvedők, a többi ágyban nem fertőző tüdőbetegeket ápolnak. Öt éve a megye tizenhárom tüdőbeteg-gondozója az ernyőfényképszűréseken felfedezett mindenféle tüdőelvólto- zásra — a hörghuruttól kezdve a daganatig — fokozottabban felfigyel és a betegeket gondozásba veszi. Ez az új feladat igénves munkát igényel az orvosoktól és beosz- tottaiktól. Ezirányú állandó, rendszeres továbbképzésük a megyében jól szervezetten és kitűnő eredménnyel folyik. A gondozók és a kórházak néhány éve kiépült szoros együttműködése kiterjed a nem tbc-s tüdőbetegek ápolására és gondozására is. Tavaly ilyenfajta, nem fertőző betegségekkel a megyében 3915 embert gondoztak, és ez a szám az utóbbi években jóformán változatlan, mert a szűrő- vizsgálatok során mindig akad új beteg. Nemcsak a tüdőt — Szűrővizsgálatainkon — mondja az igazgató főorvosnő — változatlanul a tbc-t kutatjuk elsősorban. A küzdelmet változatlan eréllyel kell folytatni és mi folytatjuk is. Egyébként a tbc tudvalevőleg nemcsak a tüdőt, más belső szerveket, sőt a csontot és a bőrt is megtámadja. Természetesen ezeket a betegeket is kiszűrik, nyilvántartásba veszik. Múlt esztendőben 740 ilyen beteg szerepelt a nyilvántartásban, egy évvel előbb pedig 776. Döntés: február végén Mi lesz a 7209 épület seren? Engedély nélküli épétke zések Pest megyében Az építkezések száma az utóbbi időben Pest megyében is jelentősen megnőtt. Ezzel egyidejűleg megszaporodtak az engedély nélküli építkezések, vagyis az olyan esetek is, amikor az építtetők családi házuk vagy nyaralójuk építéséhez hatósági engedélyt nem kértek. Legtöbb az üdülő Az engedély nélküli építkezések elszaporodása nem kizárólagosan Pest megyei jelenség, mivel országos viszonylatban 55 000-re tehető az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon létesített épületek száma. Pest megyében egyébként 7200 épületet emeltek hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon. Ezek egy része szétszórtan található, de van olyan }s, mint a lakihegyi telep, ahol 150 családi ház épült a hatóság engedélye nélkül. Szabálytalanul sok üdülőépület is áll, főleg a Dunakanyarban. | így például Szentendrén egy felmérés alkalmával 728 engedély nélkül létesített épületet vettek nyilvántartásba. A felmérés egyébként azt is megállapította, hogy az épületek 90%-a üdülő. A számok ismeretében felmerül a gondolat, vajon mi az oka az állampolgári fegyelem nagymérvű lazulásának, és miért építkeznek sokan szabálytalanul. A gyakorlati tapasztalatok ismeretében a kérdésre többféle válasz adható. Vannak, akik kétségbe vonják az építési engedély létjogosultságát, és felesleges, bürokratikus intézkedésnek tartják. Sokan arra hivatkoznak, hogy az építési engedélyezési eljárás bonyolult, hosszadalmas, az engedély megszerzése sok utánjárást igényel. Egyesek pedig azért tartják feleslegesnek az építési engedélyt, mert az a véleményük, hogy saját telkükön úgy építkezhetnek, ahogy nekik tetszik, és az építkezéshez ne szabjon a hatóság feltételeket. Mindig közügy Mindazoknak, akik az említett álláspontok valamelyikét vallják magukénak, arra kell a figyelmüket felhívni, hogy egy építkezés mindig közügy is. Az építésügyi hatóság ak_ Már csak 6 napig Pl K-HETEK AMÍG A KÉSZLET TART Televíziók 500 Ft-tól 1000 Ft-ig Mély gyermekkocsik 20 %‘os árengedménnyel kaphatók! Használj'a ki ön is a kedvező alkalmat! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kor, amikor előírja, hogy valamely építkezést milyen feltételek mellett lehet elvégezni, a közérdeket képviseli. Ezért építkezni csak úgy lehet, ha az épület úttól, vasúttól, telekhatártól megfelelő távolságra van, nem veszélyezteti a biztonságot, megfelel az egészségügyi, tűzrendé- szeti követelményeknek, valamint a város- és községrendezési terveknek. Mindezekre tekintettel nem tartható fenn az az álláspont, hogy saját telkén mindenki úgy építkezhet, ahogy azt jónak tartja. Az építkezésnek azonban nemcsak a közérdekkel kell összhangban állónak lenni, hanem az jogos magánérdeket sem veszélyeztethet. Emiatt rendelkezik úgy a jogszabály, hogy az építési engedélyt a telekszomszédoknak is meg kell küldeni, akik jogos érdekeik veszélyeztetése esetén fellebbezéssel élhetnek. Az építési engedély szükségességét bizonyítja az a körülmény is, hogy kiadása előtt az építési jogosultságot igazolni kell. Az építési jogosultság igazolásának szükségessége nem szorul különösebb magyarázatra. Építési jogosultság igazolásának hiányában mindenki oda építkezne, ahol hely van, nem törődve azzal, hogy esetleg a közérdeket vagy másik állampolgár jogos érdekeit sérti. Az építési jogosultsággal kapcsolatban tudni kell azt is, hogy igazolására kétféle módon van lehetőség. Az ingatlantulajdonos építési jogosultságát a tulajdonjogot bizonyító okirattal igazolhatja, míg az az építtető, aki nem a saját ingatlanán kíván építkezni, a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát tartozik az építésügyi hatóságnál bemutatni. Sok az ügyirat Nem fogadható el azoknak az engedély nélküli építkezőknek az álláspontja sem, akik az építésügyi hatóságok munkájában jelentkező fogyatékosságokkal magyarázzák eljárásukat. A hatósági tevékenység kritikáját illetően tudni kell azt, hogy az építésügyi hatóságok munkaterhe az utóbbi időben jelentősen megnőtt. Pest megyében 1972. év folyamán a járási és községi építésügyi szakigazgatási szervekhez 59 481 ügyirat érkezett. Ez a szám az 1971. évhez viszonyítva 24°/o_os növekedést mutat. A nagy munkateherrel a hatóságok nehezen tudnak megbirkózni, és ez az oka a késedelmes ügyintézésnek és annak, hogy helyenként az építési engedélyre sokat kell várni. Az állampolgárok azonban a j hatóságok munkáját az íróasztalnak arról az oldaláról ítélik meg, ahol helyet foglalnak. Szeretnének ezért gyors és szakszerű határozatokat és jól felkészült szakembereket, akiktől megértő fogadtatást és Általános iskolát végzett vagy most végző fiúkat IPARI TANULÓNAK SZERZŐDTETÜNK az 1974/75-ös tanévre KŐMŰVES, ÁCS, ASZTALOS, BURKOLÓ, FESTŐ, VILLANYSZERELŐ, ViZ-GÁZSZERELŐ SZAKMÁBA A kőművestanulókat tanulóotthonban helyezzük el. Jelentkezés írásban: ÁPRILIS 4. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Budapest Vili., Auróra u. 23. Munkaügy. helyes tájékoztatást kapnak. Ma ez még nem mindenhol van meg, de a fejlődés és az eredmények helyenként már mutatkoznak. Fejlődésnek kell tekinteni azt a körülményt is, hogy ma már a megye valamennyi községe rendelkezik építésügyi hatósági jogkörrel. Ez azt jelenti, hogy az építési engedélyért nem kell a járási székhelyre menni, mint korábban. A hatósági jogkör decentralizációja természetesen csak akkor jelent előnyt a lakosságnak, ha megfelelő számú szakember is rendelkezésre áll. Ezért is döntött úgy a Minisztertanács 1972 júniusában, hogy az építésügyi szakigazgatási szervekhez más területekről kell szakembereket átirányítani, és növelni kell a tanácsok béralapját. Az eltelt idő még kevés annak eldöntésére, hogy ez a rendelkezés mennyiben hozta meg a kívánt eredményt. Tényként azonban megállapítható, hogy a megye 29 községében van már önálló ügyintéző, míg a többi községben körzetesítéssel, közös ügyintézővel oldják meg az építésügyi feladatokat. Egyes községekben már szakmailag jól felkészült előadók működnek, és ennek következtében az építtetőknek már nem kell hosszú ideig várni építési engedély kiadására. Egyedi elbírálás Az engedély nélküli építkezésekkel kapcsolatban végül azt is tudni kell, hogy a felmérés 1973. december 31-évei befejeződött. Ezt követően az illetékes építésügyi hatóságok 1974. február 28-ig döntenek — egyedi mérlegelés alapján — az engedély nélkül létesített épületek sorsáról. Azok az épületek, amelyek megfelelnek a hatósági előírásoknak, megmaradhatnak, és tulajdonosaik fennmaradási engedélyt kaphatnak. Ezzel szemben az olyan épületek, amelyek a műszaki előírásoknak nem felelnek meg, vagy fennmaradásuk a kérdéses helyen nem engedélyezhető, lebontják őket. Dr. Varga Emil Tovább fejlesztik az élelmiszeri fari üzemeket Szociális és munkavédelmi beruházások Az élelmiszeripar évi feladatairól tanácskozott pénteken az ÉDOSZ Központi Vezetősége. Dr. Tamás László, a szakszervezet főtitkára elmondotta, hogy az idén tervezett 7—8 százalékos élelmiszeripari termelésnöveléshez jó alapot adnak a megnövekedett beruházási lehetőségek. A 6—7 milliárd forintos beruházási költség lehetővé teszi, hogy a követelményeknek megfelelően átalakítsák vagy újakkal cseréljék fel az iparágak régi, korszerűtlen üzemeit, de — amint erre a főtitkár felhívta a figyelmet — egyetlen gazdasági intézkedést sem lehet jónak minősíteni, ha nem jár együtt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával, a munkabiztonság növelésével. Az előzetes adatok szerint az üzemek az idén 20 százalékkal többet költenek majd szociális és munkavédelmi beruházásokra. A legtöbb helyen nagy összegeket fordítanak a zsúfoltság enyhítésére; erre a célra a Tejipari Tröszt üzemeiben 348 millió forintot költenek. Az anyagmozgatás gépesítése szintén előtérbe került, a söriparban 42 millió forintot költenek az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztésre. Az élelmiszeripari üzemekben tavaly a tervezettnél kisebb mértékben javult a termelékenység, a termelés növelését egész sor iparágban a létszám gyarapításával érték el. Ezen a helyzeten idén változtatni kell; a terv szerint a termelési többlet 80 százalékát a termelékenység növekedésével biztosítják az üzemek. A vállalatoknál a tavalyinál jobban kell gazdálkodni az anyagokkal és az eszközökkel. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről * Az EVM-vállalatok aktivistáinak országos munkaértekezlete Az Építésügyi és Városfejlesztés-ügyi Minisztériumban pénteken az üzemi demokrácia fejlesztéséről tartottak munkaértekezletet az ÉVM- vállalatok aktivistái, gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetők, szocialista brigádvezetők, akik az utóbbi években különösen sokat tettek a munkahelyi demokratizmus érvényesítéséért. Padányi Mihály építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes nyitotta meg a vitát, amelyben 26 felszólaló számolt be az üzemi demokrácia érvényesítéséről, s javaslatokat tett a munka javítására. Többen is hangoztatták, hogy nem elég az üzemi demokrácia fórumainak fenntartása, nagyon fontos az is, hogy a napi munkában a vezetők és vezetettek minden kapcsolatában kifejezésre jusson a demokratizmus. Víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztő, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyagpadlóburkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági-szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KSZ munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45.
