Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

VÁCI WAPLÖ WTOTrwS A PEST MEGYEI H í R t A P KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1974. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK HOZZÁSZÓLÁSOK — KÖZÉRDEKŰ ÜGYEKBEN A községből minden család képviseltette magát ÚJABB FALUGYŰLÉSEK A JÁRÁSBAN Az elmúlt napokban folytat­ták a falugyűléseket a járás községeiben. Több helyen megjelentek a járási hivatal és a népfrontbizottság vezetői, munkatársai is. Hetvenketten gyűltek össze a Göd—Dunakeszi Egyesült Dunamenti Tsz fröccsöntő üzemének helyiségében. Ta­kács Lajos, a tsz párttitkára köszöntötte a megjelenteket, majd Hantos József, a Haza­fias Népfront helyi bizottságá­nak titkára beszélt a tavalyi községpolitikai tervek teljesí­téséről és az új év feladatairól. Tizenketten kértek szót. Többen említették, hogy a Kertvárosból iskolába járó diákok számára élet- veszélyes a műúton az át­haladás: aluljáró építését javasolták. Mások a villamoshálózat re­konstrukcióját sürgették, mert olyan helyen laknak, ahol este nagy az áramingadozás. . A kóspallagi falugyűlésen Erdész Mihály tanácstitkár volt az előadó. A felszólalók úttal, kúttal, világítással kap­csolatos gondokat említettek, s bírálták a kereskedelmi ellá­tást. Márianosztrán félszázan hallgatták meg a beszámolót, s a felszólalók a nem megfele­lő gázolajszállítást kifogásol­ták. Ipolytölgyesen Bodnár Sán­dor tanácselnök tartott beszá­molót, s ő jegyezte fel a ja­vaslatokat, közérdekű kíván­ságokat. Hetven hallgató közül tizenhatan kértek szót, sürget­ve a vízelvezetés megoldását, az autóbuszközlekedés javítá­sát. Többen vállaltak társadal­mi munkát a meghirdetett községszépítcsi verseny­ben. Ipolytölgyes félezer lakosú község, s úgyszólván minden család képviseltette magát az aktív, sikeres falugyűlésen. Rúdon Herczeg András ta­nácselnök-helyettest hallgat­ták nagy figyelemmel. A nyolcvan résztvevő egybe­hangzóan sürgette a művelő­dési ház problémájának meg­oldását. Egy műemlék jellegű épületet jelöltek ki a művelő­dési ház céljára, de a szakér­tők életveszélyesnek nyilvání­tották, s így jelenleg nincs mód a köz­KÉZILABDA Izgalmas, helyenként szép játékkal folytatódott a Duna­kanyar Kupa harmadik fordu­lója a dunakeszi játékcsarnok­ban. A városi és a járási csa­patok, a PENOMAH kivételé­vel, sikeresen szerepeltek a harmadik fordulóban. Debrecen—PENOMAH 11:6 (3:31 Az első félidőben még tar­tották magukat a váci lányok, a második félidőben azonban a vendégek eredményes já­tékukkal fokozatosan a ma­guk javára fordították a mér­kőzést. Góldobók: Gergely, Császár (2—2), Vasvári, Bonifert (1— 1). Fóti Gyermekváros:—Kossuth KFSE 24:12 Szabó testnevelő tanár irá­nyításával a fóti fiúk megle­pően szép' játékot nyújtottak a szétesően játszó szentendrei főiskolások ellen. Góldobók: Szabó (10), Kut- hán (6), Gaydár (4), Székely (3), Kveusz (1). Nagymaros—Kossuth KFSE 24:16 (9:6) A második mérkőzésüket játszó szentendreiek az első félidőben „megszorították” Nagymarost. A második fél­időben Jeszenszki és Hornyák jelentős előnyt szerzett a nagymarosi csapatnak. Góldobók: Jeszenszki (8), Hornyák (5), Gréts, Patrik, Lő- rincz, Kiss, Hoffman (2—2). Berki (1). Váci Fonó—Gödöllői Vasas 22:10 (10:3) Az első perctől kezdve ma­gához ragadta a vezetést a Fonó, melynek különösen át­lövő technikája javult, főként a Híradástól átigazolt Rácz Sándor révén. A gödöllői csa­pat lelkesedése a második fél­időben helyenként már dur­vasággá fajult. Góldobók: Veres (5), Török, Danyi (4—4), Pápa (3), Rácz, Szabó, Toldi (2—2). 2601 Vác, Postafiók 32 Panasz a Damjanich utcából Az esős, lucskos téli hóna­pok sok gondot jelentenek Vácott a Damjanich utcában lakóknak. A Magyar utcától kezdődő szakaszon, bizony, da­gasztjuk a sarat, s ha örömet jelent az épülő új iskola, ugyanakkor bosszúság, hogy az anyagot szállító tehergépko­csik felvágják az utat. Minap dr. Gulyás Zoltán or­vost hívták egy itt lakó be­teghez. Kocsija elakadt a ká­tyúban úgy kellett kivontatni. Öt-hat gépkocsi-tulajdonos számára is bosszúság a feltört kocsiút, az esős-havas sárten­ger. Damjanich utcai lakótár­saim nevében is kijelenthe­tem, ha a városi tanács né­hány fuvar salakot irányítana ide valamelyik váci üzemből, társadalmi munkában szíve­sen elterítenénk: átmenetileg ez is megoldást jelentene. Mester Ferencné Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki mindazok­nak, akik szeretett testvérünk, dr. Vida Vilmos temetésén részt vet­tek, együttérzésüket nyilvánítot­ták és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. ségben a közös tanulásra, szórakozásra. Darvast Pálné országgyűlési képviselő is részt vett és fel­szólalt a rádiak gyűlésén, örült, hogy ilyen határozottan kiálltak a művelődési központ ügye mellett, ugyanakkor kér­te a jelenlevőket, vegyék fi­gyelembe az anyagi helyzetet, és az építőipari kapacitás nem korlátlan lehetőségeit. P. R. Ingyenes jogi tanácsadás Ma, csütörtökön, ingyenes jogi tanácsadás lesz Vácott, a párt- és tömegszervezeti szék­ház (Lenin út 45.) első eme­letén: a délután öt órakor kezdődő ügyeletén dr. Csente- rics Ferenc, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség tagja válaszol a hozzáfordulók kér­déseire. ,,Nyáron viszont nem rossz 99 A zátonyi aló Nagymaros és Visegrád kö­zött, de a visegrádi parthoz jóval közelebb, már június eleje óta dolgozik a Folyam­szabályozó és Kavicskotró Vállalat FK 134 számú kotró­hajója. Most jeges januári szél fúj, a hőmérő higany­szála a fagypont alatt, de a mederkotró monstrum óriási kanalai megállás nélkül me­rítik a dunai kavicsot, töltik az uszályok gyomrát, s a „jól­lakott” vízi járművek Buda­pestre úsznak terhükkel. A mai napig körülbelül 700 ezer köbméter kavicsot szállítot­tak el a hajók. A kotró, két kilométeres hosszban, 300—430 méter szé­les sávot mélyít: a nagyma­rosi Duna-szakasz hajózó út­jának kritikus szakaszát. A 'kikotort mederben már biz­tonságosabb lesz a hajóvonták útja. Ha a kotróhajó elvégzi feladatát, eltűnnek a kor­mányosok rettegett ellenségei is, a zátonyok. ★ A visegrádi parton álltam, és a sálammal integettem, majd csak észrevesznek, s ki­küldik értem a kis motorost, amelyik az üres és a kavics­csal telt uszályokat cipeli. — A motoros menjen a visegrádi parthoz! — harso­gott a kotró parancsnoki híd­jának hangszórója. Észrevették tehát, és értem jönnek. Kutya hideg volt, borotváló széllel. Igaz a mondás: sem­mi a hideg szél nélkül. A vízben álló köveken jégkéreg feszült, s jeges volt a kishajó tenyérnyi széles feljáró pal­lója is, nehéz volt feljutni rá. Már a parton is erősen hal­A szovjet gyártmányú kotróhajó „szíve” a gépház kapcso­lótáblája. Fügéd! János gépész a műszereket ellenőrzi. Bózsavölgyi felvétele látszott a vizes sóderrel telt kanalak csikorgása, de a ha­jóra érve, a zaj fülbántóvá fo­kozódott. A fémen csúszó fém s a kikopott görgők hangját óriások jajgatásához, nyö­szörgéséhez lehetne hasonlí­tani. Közben az egész nagy monstrum állandóan hidegle­lősen rázkódott. Talán már ebből a kis hely­zetleírásból is érezhető, hogy, bár hajón voltunk, melynek van kapitánya, vitorlása, gé­pésze, gépkezelője, hat mat­róza, és szakácsnője, az élet és a munka itt teljesen más, mint, mondjuk, a vontatókon vagy a jégtörő hajókon. Egy gyárban - a váciak közül » Hegyun élnek a sportolási lehetőségekkel? Az utóbbi években nagy fejlődésnek indult városunk gyáraiban, üzemeiben is a sportolj velünk mozgalom, egyik jelentős segítője lett a testnevelés népszerűsítésének, színvonala több helyen elérte a járásiét, megyeiét, noha még sok lehetőséget rejt magában. Vác nagyobb gyáraiban igen fejlett a sporttevékenység. A fő patronáló általában min­denhol a szakszervezet és a KISZ, de a gazdasági vezetés támogatása .sem jelentéktelen. Egy gyár vagy üzem tömeg­sportjára hatással van a falai közt végzett munka jellege is. Ott, ahol például a nyolc órá­ban jórészt ülve dolgoznak, nagyobb a hajlam és igény a testmozgásra, mint ahol a tel­jes műszakban állnak, vagy sok mozgásos. a szervezetet erősen igénybe vevő munkát végeznek. Találomra választottuk ki a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységét. Célunk az volt, hogy képet nyerjünk vá­rosunk egyik legjelentősebb üzemének tömegsportjáról. A felvilágosításokat Csányi Ferenc és Müller György sportszervezőktől kaptuk. Műhelyek, brigádok közölt A hajógyári sport a köz­ponti irodaépület mögötti tér­ségben felépített kézilabdapá­lya átadása után lendült fel, 1972-ben. A pályát, elkészülése után, először csak rendszertelenül használták, kihívásos, általá­ban műhelyek vagy brigádok közötti nagy focicsatákra, de a sikereken felbuzdulva, ta­valy már igyekeztek összefog­ni a hasonló kezdeményezése­ket, és megrendezték a mű­helyek közötti bajnokságot, majd később a szocialista bri­gádok tornájára is sor került. Az Angela Davis brigád csa­pata eljutott a területi dön­tőig, ahol harmadik lett. A hajógyáriak több villám­tornán is indultak. Minden évben részt vesznek a Vasas­napon, melyen eddig női atlé­tikában, férfi kézilaodában és kispályás labdarúgásban, va­lamint női kispályás labdarú­gásban értek el jó helyezése­ket. Egyéb tornákon általában csak labdarúgásban indultak: az április 4. tiszteletére rende­zett városi sportnapon, a kis­pályás labdarúgó (gödi) Fé­szek Kupán és a szakszerve­zeti napon. Hosszú évek óta városi nagypályás szakszervezeti lab­darúgó-bajnokságban is részt vesznek, kitűnő eredménnyel. A gyáregységi szakszervezeti bizottság titkárának, Kurucz Attilának szobájában az egyik vitrint értékes plakettok, ok­levelek és kupák töltik meg. 1968—69—70-ben, egymás után háromszor nyerték el a szak- szervezeti kupát, így az végle­gesen az övék maradt. Tavaly a második helyen végeztek. A nők is Bár a gyárban túlnyomó- részt férfiak dolgoznak, a fér­fiak sikerein felbuzdulva, né­hány lány létrehozta a női labdarúgócsapatot: 1973. jú­liusban tizennégyen jelent­keztek, de rendszeresen csak kilencen járnak a heti két ed­zésre. Igaz, a lányok eleinte ügyetlenül mozogtak, de ké­sőbb jól magukra találtak, és több edzőmérkőzésre is vállal­koztak. A legtöbb helyen a nők testnevelése körül jelentkez­nek a legnagyobb problémák: a nők csak nehezen vehetők rá a sportolásra. Érdekes, hogy az atlétika után a labdarúgás az egyik legnépszerűbb sport­ág körükben. Az idén városi, női kispályás, kétfordulós baj­nokságot rendeznek. A focin kívül kedveltek a kocogó- és a szabad sportna­pok: a hajógyáriak közül pél­dául a tavaly szeptemberben rendezett kocogónapon har­mincötén indultak. Mindenki, egy ütt A sportrendezvényeken ed­dig a dolgozók 25—30 százalé­ka veit részt. Hangsúlyoznunk kell, hogy ebben a gyárban szinte minden műhelyben ál­ló-, sok testmozgásos munkát végeznek, tehát nehezebb a szervezés, ennek ellenére a felsorolt sportrendezvényeken kívül 80—100 nem hivatalos mérkőzés is lezajlott tavaly. — Mit akarnak elérni az idén? — kérdeztük két felvi­lágosítónktól. — Szeretnénk a már nép­szerűvé vált sportágakban to­vábbra is jó eredményeket el­érni, a női kispályás labdarú­gó-bajnokságban az első há­rom között végezni. Be kíván­juk fejezni a tavaly elkezdett sakkbajnokságot, és szeret­nénk meghonosítani az asztali- teniszt is. Persze, a legjobb az lenne, ha mindenki velünk sportolna. Furucz Zoltán Varga Béla a kapitány, il­letve a kotrómester. A pa­rancsnoki' hídról, azaz a me- rítékremdszer irányító köz­pontjából adta utasításait, kapcsolóik, gombok, kerekekés távbeszélő segítségével­— A hajó a szemközti fő tartókötélen, a jobb és bal ol­dali köteleken, csörlők segít­ségével manőverezik, azaz kotorja, mélyíti a folyam medrét a kotrási terv sze­rint. — Matróz-e itt a matróz? — Mi úgy mondjuk. Egyéb­ként a kotró melletti uszály­vontatásra szolgáló csörlőt kezeli, az uszály kikötésében és elkötésében segédkezik. — A munkaidejük? — Reggel öt órától este nyolc óráig tart. Télen na­gyon igénybe veszi az em­bert, nyáron viszont nem rossz. A munkaidőnk egy hó­napban két hét, a másik ket­tőt otthon töltjük. ★ Az ebédlőben folytattuk a beszélgetést. Az éppen rakodó uszályok kormányosai közül többen is bent voltak. Megoszlottak a vélemények. Egyesek azért szeretik ezt a munkát, mert sokat lehetnek a családjuk­kal, másoknak a szabad, füg­getlen élet tetszik. No, és a kotró matrózainak mi a véleménye? Mihalik Pál a legrégebbi matróz a kotrón, lassan két­éves szolgálattal büszkélked­het. Egyébként itt nagyon gyakran cserélődik a sze­mélyzet. — A Nógrád megyei Bokor községben lakom — mondta. — Ott traktoros voltam, de azon a dimbes-dombos vidé­ken nem valami jól fizet a mezőgazdaság. Átlagban 1500 —1600 forintra jött ki a fize­tésem. Itt megvan a havi 2800 forintom, és még két hetet otthon is vagyok. Szeretek itt. — Teljes ellátást kapnak? — Nem, csak az ebéd me­leg. A többi étkezésről ma­gunk gondoskodunk. — 'Milyen a szállás, a tisz­tálkodási és szórakozási lehe­tőség a hajón? — Kétszemélyes kabinok­ban lakunk, meleg vízzel zu­hanyozunk, csak a szórako­zásra már nem futia az erőnk­ből. Nem kevés ám naponta 15 órát talpon lenni! ★ A kotrómester 22 éve dol­gozik kotróhajón, Fügedi Já­nos gépész pedig yi éve. Azt mondták, ők már nem is érez­nék jól magukat szárazföldi munkahelyen. (bognár) AJÁNLATUNK: iV női szövetj<abátok, műszőrme bundák A VAGI női blúzok 20 %--os árengedménnyel

Next

/
Thumbnails
Contents