Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-23 / 18. szám
MOHOR>VID£EE A P«E S.T M f G Y El H I R LAP K 0 L Ö N K I A D Á\S A'v XVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1974. JANUÄR 23., SZERDA NYOLCSZÁZNÉGY LAKHATÁSI ENGEDÉLY Tovább javult az építéshatósági munka SEGÍTSÉG — RENDSZERES TAN ÁCSADÁSSAL ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS VECSÉSEN A járás községei évről évre dinamikusan fejlődnek. Nem közömbös senki számára sem, hogyan alakul a községkép, rendezett-e a lakóterület, vagy sem. A lakosság egyre inkább megérti, hogy az építési törvények és előírások őt szolgálják. Amint László Istvántól, a járási hivatal műszaki osztályának vezetőjétől megtudtuk, tavaly tovább javult a községi tanácsok építéshatósági tevékenysége, tovább szilárdult az állampolgári fegyelem. Az osztályra 750 ügyirat érkezett 1973-ban, s kilencven ügyet vizsgáltak meg II. fokon. Örvendetesen csökkent az engedély nélküli építkezők száma, Monoron (136), Üllőn (53) és Vecsésen (36) azonban még mindig sokan építkeznek engedély nélkül. A községképet az esztétikai, egészségügyi szempontok figyelembevételével kell kialakítani. Évente 500—600 új családi ház épül járásunk területén, tavaly a községi tanácsok 804 lakhatási engedélyt adtak ki; megnőtt az építkezési kedv minden községben. A lakók többsége megérti az építéshatósági munka szempontjait, még akkor is, ha esetenként egy-egy intézkedés egyéni érdekkel ütközik. 1973 március 1-én megjelent az építésrendészeti bírságról szóló jogszabály, amelyre nagy szükség volt. Lényege: azt, aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épít, építésrendészeti bírsággal kell sújtani. (A bírság összege az építmény értékének 10 százaléka lehet, természetesen csak akkor, ha fennmarad az épület, mert nemegyszer le kell bontatni a nem megfelelőt.) Monoron és Vecsésen, járásunk két legnagyobb 11 községében öt, illetve hat j személyből álló műszaki f csoport végzi az I. fokú építéshatósági munkát, a többi nagyközség önálló építési előadóval rendelkezik. Tavaly június 1-én a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a kisközségek is I. fokú hatósági jogkört kapnak. Mivel létszám és béralap nem állt rendelkezésre, a határozat végrehajtását körzetesítéssel oldották meg, mégpedig úgy, hogy egy-egy nagyközség patronál egy vagy több kisközséget: kijelölt építési előadó jár ki meghatározott napokon a patronált községbe. A lakosság örömmel fogadta az intézkedést, hiszen építési ügyeit helyben intézik, nem kell beutazniuk a járási székhelyre. A féléves gyakorlatot értékelve megállapítható, hogy az építési előadók nagy erőfeszítéseket tettek a többletfeladat elvégzéséért, a kezdeti nehézségeken túl vannak, mindenütt kialakult a jó gyakorlat. Ahhoz azonban, hogy a megoldás teljes értékű legyen, még jobb hatósági munkát eredményezzen, további erőfeszítésekre van szükség, a nagy- és kisközségek vezetőinek még szorosabban kell az építési előadókkal együttműködniük, s biztosítaniuk kell a jobb személyi és tárgyi feltételeket. Több gondot kell fordítani minden községben az úgynevezett területi munka javítására: a községi tanács ne akkor szerezzen tudomást egy- egy engedély nélküli építkezésről, amikor a ház már elkészült, hanem az első kapavágáskor. Sajnos, az építési előadóknak meglehetősen sok manuális, adminisztratív munkát kell végezniük. A jogszabályokból is szinte naponta jelennek meg újak, így nehéz azokat figyelemmel kísérniük, s nagyobb felelősséget kell vállalniuk a rájuk bízott terület rendezéséből, fejlesztéséből is, Igaz, nem könnyű megfelelően képzett szakembert találni az előadói posztokra, de az év közepére várható fizetésrendezés bizonyára enyhít majd a gondokon. A tanácsok vezetői vonják be gyakrabban az építési szakembereket a községfejlesztési problémák megoldásába, kérjék ki véleményüket. A járási hivatal műszaki osztályának dolgozói rendszeres tanácsadással segítik a községiek munkáját. A jövőben igyekeznek fokozni a tanácsadást, csak azt kérik, hogy a tanácsok az eddiginél többet igényeljék segítségüket, s ha megteszik, tovább jovul- hat az építéshatósági munka a járás községeiben. G. J. BRIGADERTEKEZLET Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ szocialista brigádvezetői értekezletén Massza Sándor igazgatósági elnök ismertette az eddigi eredményeket, melyek elérésében a brigádoknak fontos szerepük van. A brigádvezetők felajánlásokat tettek, s a kollektívák nevében társadalmi munkát is vállaltak, hangsúlyozva: arra törekednek, hogy magasabb fokozatot érhessenek el, majd értékelésre átadták a tavalyi brigádnaplókat. iviCsor MOZIK Maglód: Nápolyi látni és... Monor: A 6ziklabarlang titka. Nyáregyháza: Álom, luxuskivitelben. Vecsés: A „Sa- turnus” csapdájában I—II. bek között, majd a csőfektetés után befedte az árkokat. A társadalmi munka értéke meghaladja az egy és negyedmilliót. s végülis a 20 millió forintos vízmű főként lakossági támogatással jött létre. Az egyéb támogatás teljes értéke 6 millió 716 ezer forint: 2 millió 794 ezer forint vízügyi, 800 ezer megyei. 862 ezer különböző és 2 millió 260 ezer költ- ségfejlesztési alapból került ki, továbbá 10 évi részletben, ingatlanonként 2 ezer forintot vállalt a lakosság. — Akik itt vannak, valamennyien részesei voltak a munkának — mondotta az elnök. majd a nagy figyelemmel kísért beszámolóban kitért a soron lévő utolsó feladatra : — Elkészült a még névtelen utca csőhálózati terve. A vezeték megépítése után az ivóvíztársulás munkája végleg befejeződik. Határozni kell, megszűnjék-e az ivóvíztársulás, vagy átalakuljon víz- és csatornamű-társulássá? Utalt a községben már épülő csatornaműre. Az első ütem véget ért. a tanács 20 millió forinttal járult hozzá. Tanácsi feladat a folytatás szorgalmazása. — A második ütembeli munkák elvégzését szolgálhatná az új társulás — fejeződött be Feringer Károly elnöki beszámolója, amelyet felszólalások egész sora követettFolytatni kell Kádár Tamás, a Pest megyei Vízügyi Igazgatóság részéről üdvözölte az ünnepi közgyűlés résztvevőit. — Elismerést érdemel ez a társulás — mondotta —, Da- bason és Dömsödön épült így vízmű a megyében. Vecsésen különösen nagy volt a lelkesedés, a társadalmi összefogás, az anyagi áldozatvállalás. A továbbiakban a csatornáról beszélt: — Vecsés már 16 milliót költött rá, gerincvezetéke elkészült, a munkát, egészségvédelmi okokból, sürgősen folytatni kell. Mi sem természetesebb, mint az, hogy az ivóvíztársulás víz- és csatornaműtársulássá alakuljon át. E törekvését a tanácsnak is segítenie kell. Ismét fontos lépés előtt áll Vecsés. A lelkesedés az új kezdeményezést is támogatja. Fekete Gizella Havonta egymillió boríték bővítik a részleget 1968. november 1-én létesítették a Budapesti Papíripari Ksz gyömrői részlegét. Akkor tíz-tizenöt dolgozója volt, azonban azóta sok minden változott. 1970-ben ugyanis a budapesti szövetkezet megvásárolt egy nagy épületet a Tulipán utcában, s a részleg odaköltözött; ma már huszonnyolc bejáró dolgozója és harmincöt bedolgozója van. Tölli Lajosné, aki kezdettől a részleg vezetője, ezt mondja: GYEREKEK, UNOKÁK, DÉDUNOKÁK • • Otven éve együtt Trócsányi Anikó felvétele — A megalakulás óta borítékok készítésével foglalkozunk. Csak míg az elején egyfajta borítékot készítettünk, ma már 50—60 fajtát készítünk, közülük nem egy fajta exportra megy, így különösen kell vigyáznunk a minőségre. Naponta 50—60 ezer, havonta egymillió borítékot állítunk elő, s azonnal a megrendelőinek szállítjuk. Eddig minőségi reklamáció még nem érkezett. Ügy érzem, jó kollektíva a mienk, Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádunk tavaly nyerte el a bronzkoszorút. Mindenki tagja lehet a brigádnak, egyéves munkaviszony után. Szerencsére, már kialakult a törzsgárda: akik ide jönnek, megtalálják számításukat. Az átlagkereset 1700—1800 forint, de nem ritka a 2000—2100 forintos kereset sem. Persze, meg kell dolgozni érte. Egy-egy ember naponta 2000—2200 borítékot készít el az, egyenes, sima, szabott kartonokból. Kelián Sándomé is az alapítók közé tartozik: — Ügy érzem, jó kollektíva a mienk. Többször szerveztünk kommunista szombatot, tavaly az azokból befolyt ösz- szegből világvevő rádiót ajándékoztunk az öregek napközi otthonának. Rendszeresen támogatjuk az óvodákat is, fizetéskor mindenki 2 forintot benthagy, s az összegyűlt pénzből félévente játékokat veszünk az óvodásoknak. Legutóbb a Kossuth Ferenc utcai óvodásokat ajándékoztuk meg. Szeretek itt dolgozni, s amire kicsit büszke is vagyok, tavaly elnyertem a kiváló dolgozó címet Szedlacsek Pálnénak három j gyermeke van. Ö is a legjob- j ban dolgozók közé tartozik: — Bizony, nem könnyű munka a mienk, de mindenki szívesen végzi, s elég jól is keresünk. Héttől délután 4-ig dolgozunk, nem kell Pestre járnunk, otthon el tudjuk végezni a házimunkát is. Minden második szombatunk szabad, ami szintén sokat jelent Ismét a részlegvezető veszi át a szót: — Napról napra jönnek jelentkezők, de egyelőre nincs felvétel. Kinőttük ugyanis már ezt az épületet is, a szövetkezet elnökasszonya, Sülé Jánosné azonban megígérte, hogy hamarosan bővítik a gyömrői részleget. A bővítésre van lehetőség, s már a szociális helyiségek is helyet kapnak majd az új épületrészben. Gér József Bezúzta egy fiú gégéjét Egy év és négy hónap fegyházbüntetésre ítélték Ifj. Varga Sándor nyáregyházi lakos már többször szembe Került a törvénnyel: 1969- ben kétrendbeli rablás bűntette miatt egy év, és két hónap, később lopás miatt 4 hónap szabadságvesztésre ítélték, tavaly novemberben pedig súlyos testi sértés okozása miatt másfél év börtön- büntetést kapott. Még meg sem száradt a tinta a legutóbbi ítéleten, amikor a napokban ismét bíróság elé került a notórius bűnöző, hogy tavaly nyári bűnéért feleljen. 1973. augusztus 20-án a mo- n on-erdel strandon meglehetősen sokan fürödtek, köztük több fővárosi vendég is. Vargát állítólag .valaki belökte a vízbe, s ő ezen nagyon feldühösödött. Sz. Gábor 16 éves budapesti lakos éppen a medencéből emelkedett ki, amikor a vádlott tenyéréllel gégén vágta őt. A szerencsétlen fiút öt napig kórházban ápolták: mérsékelt fokú bevérzést, gége- zúzódást szenvedett. Az orvosi szakvélemény megállapította, hogy, ha az ütés nagyobb erejű, súlyos, életveszélyes kimenetelűvé is válhatott volna. A Monori Járásbíróság dr. Kerekes Györgyi tanácsa bűnösnek mondta ki ifj. Varga Sándort, s tettéért egy év és négy hónapi fegyházbüntetésre ítélte, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az elítélt enyhítésért fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős. (g) Közlekedési szabálysértők P. József budapesti lakos, a péteri italbolt vezetője, gépkocsijával nem adta meg az elsőbbséget D. I. pilisi lakosnak: a figyelmetlenség 40 ezer forint anyagi kárt okozott. P. Józsefet 1200 forint bírság megfizetésére kötelezték. ★ R. János ecseri lakos 20 kilométerrel lépte túl tehergépkocsijával a sebességet a fővárosban, lakott területen belül: ezer forintra bírságolták. ★ Zs. János vecsési lakos gépkocsijával 60 helyett 80 kilométeres sebességgel közlekedett: ezer forintot kell fizetnie. ötven év olyan sok! És olyan kevés! Annyi minden belefér. És az a sok semminek tűnik, mert mindig új események jönnek, holnap és holnapután. Az ember találkozik valakivel. Kimond egy igent. Életet kezd. És életet ad. Felsír egy gyerek. Köhög a kislány. Vacsorafőzés. Beszélgetés, gondokról, örömökről. Háború. Munka. Új ház. Unokák. Dédunokák. Tőmondatokba belefér ötven év. ★ Fénynyalábok a nyitott ajtó résében!: kint esik az eső. Bent nevetés, gyerekhangok, poharak koccanása. A kis szobában s a nagyban terített asztalok: népes a család. Aranylakodalmat ülnek. A nagy szobában, az asztalfőn a „menyasszony” és a „vőlegény”, mögöttük aranylevelekkel díszített kosár. Az asztalon élő virágok: kék jácint, cserépben. Poharak emelkednek: — Éljen az ifjú pár! •k — A papa ma egész nap ezt mondogatta: „Ne mérgesíts engem, mert nem fogom rád pazarolni az ifjúságomat!” — 1924. január 19-én volt az esküvőnk. Tanyán laktunk, kint, a Bakos tanyán. Nagy lakodalom volt, akkor még divat volt a felpántlikázott i§- vas kocsi. — A templomban ismerkedtünk meg. Ott nézegette egymást akkor az ifjúság. Aztán bál volt a gazdakörben... Papa, ezt azért ne mondd el! — Dehogynem! Az úgy volt, hogy én egy másik lánynyal táncoltam, de akkor valahogy a pohár fenekére néztem nagyon, és tánc közben elestünk. Azután mentem oda a feleségemhez, hogy felkérjem. — Én meg azt mondtam, dehogy táncolok részeg legénnyel! Nem is akartam vele beszélni. Pedig szép legény volt. — Négy lányunk született. Mindet kiházasítottuk. Kilenc unokánk van, hat dédunokánk, mind a hat katonának való, fiú. És útban van a hetedik. — Szép, nagy a család. De nemcsak most vagyunk így együtt, összejövünk névnapokon, disznóöléskor... Ügy összetartunk, összetartozunk. — Volt a háború ...Az nagyon nehéz v"lt. — A papa ács-kőműves volt, én a Kossuth Tsz-ből mentem nyugdíjba. Ö 78 éves, én ... az én koromat ne emlegessük. — A papa építette a Rekvé- nyi telep majdnem minden házát. — Iker dédunokáink is vannak. ★ * Aranylakodalmat ünnepelt a monori Bem utcában Fejes József és felesége. Életük ötven éve tőmondatokba belefér. Életet adó, indító, segítő ötven évüket köszöntötte egy összetartó, ösz- szetartozó, nagy család. (k. 35S.) Vecsésen az ivóvíztársulás 1960. június 27-én alakult meg, a járásban elsőként, sőt, a megyében sem akadt község, amely Vecsést megelőzte volna. A társulás munkája révén az egészséges ivóvíz eljutott Vecsés legkisebb utcájába is. Most ünnepi közgyűlést rendeztek a társulati tagok. Feringer Károly elnöki beszámolójában utalt a már régebben kiadott tájékoztatókra, majd röviden visszapillantott áz 1960 óta megtett útraA legkisebb utcában is — Hosszú évek fáradozásának eredményeként, ma már elmondhatjuk: 1960-ban vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, megépült Vecsésen a vízmű, s terven felül került helyére az új települések, az OTP-lakótelep, s a község más új parcelláinak vezetéke. Víz van a nehezen megközelíthető zsákutcában is. A beszámolóból megtudtuk, hogy a megépített vízvezeték hossza 84 ezer 500 méter, 121 utcai közkút, 186 tűzcsap és 268 tolózár szolgálja Vecsés közegészségét és tűzbiztonságát. A Bács-Kiskun megyei vízmű fúrta a kutakat, 1961- ben az elsőt, s 1968-ban már öt mélyfúrású kút üzemelt. A 100 köbméteres hidroglobust az 1968-ban megépült 500 köbméteres víztorony válthatta fel. Volt gond a víz minőségével is. Egy, a megengedettnél több nitrátot tartalmazó kút vize csecsemők részére alkalmatlan, ezért — terven felül — újabb 300 méter mély kutat fúrtak, s állítottak üzembe helyette, egészséges, jó vizet nyerve. Lelkes társadalmi munka — A legnagyobb gondot a földmunka okozta — mondotta az elnök —, de a lakosság minden segítséget megadott: a tanács által 1960-ban rendelkezésre bocsátott két árokásó gép után 77 ezer 321 köbméter földet mozgatott meg egyeMegépült a vízmű HOGYAN TOVÁBB?
