Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

Falugyűlések Falugyűlést tartanak decem­ber 28-án, délután Vecsésen, a művelődési ház nagytermé­ben, Nyáregyházán pedig a tanácsházán, illetve a felső- nyáregyházi általános iskolá­ban. Ez utóbbi napirendjén a negyedik ötéves terv felada­tai, a tanácsi ciklusprogram megvalósítása, a szolgáltatás és kommunális ellátás közsé­gi helyzete szerepel. MONOMIDfn P«É S;TV- G Y E l HÍ R L A P . K 0 L O N K I A O Á S, A XVI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1974. JANUÁR 22., KEDD Mf SOR MOZIK Gyömrő: Nászéjszaika a bör­tönben. Maglód: Nápolyt lát­ni, és... Mende: Pisztolypár­baj. Monor: A sziklabarlang titka. Pilis: A svéd asszony. Üllő: A szerelem határai. Ve- csés: A „Saturnus” csapdájá­ban I—II. Üllő, Kossuth Tsz Készül a mérleg Most is túlóráznak - Segít a gép Mintha orvosi rendelőbe lépne az ember, olyan látvány fogadja az idegent az üllőd Kossuth Tsz irodájában: a könyvelési csoport valameny- nyi tagján fehér köpeny, ta­valy kapták munkaruhaként a tsz-tői. Muzsikáló gyerekek A vecsési zeneiskolában, mely a József Attila Művelődési Házban kapott helyet, dr. Nedeczki Jenőné zenetanár vezeté­sével huszonhét gyermek tanulhat hegedülni. Képünkön: az első éves Tauser Magdi a kapcsolást és a vonóvezetést gyako­rolja, tanárnője segítségével. Hj. Fekete József felvétele JEGYZET Információ Szombat este. Gombáról várok valakit, aki előzetes megbeszélésünk szerint, a negyednyolcas busszal jön. Még nincs annyi idő, de a buszok körül mostanában nincs minden rendben. Megkérdezem hát egy Vo­lán-egyenruhástól. aki az információs kalitka mel­lett álldogál, bejött-e már a gombai busz? — Ó, már rég! — vála­szol. — De most is kell jön­nie egynek — próbálko­zom, a válasz azonban egy­értelmű : ilyenkor semmi­lyen busz nem jön Gom­báról. Megerősíti az állí­tást egy kalauz is, aki hall­ja a párbeszédet, hát csa­lódottan elindulok: ismerő­sömmel bizonyára félreér­tettük egymást. Ahogy kiérek a pályaud­varról, jön a busz. Gombáról. Ugyanaznap. Visszafelé húsz óra öt- venkor megy a gombai já­rat, hirdeti a kivilágított menetrendtábla. Ki is bal­lagunk idejében, nehogy lemaradjunk. Busz sehol. Kilenc óra. Még mindig nincs gombai busz. Szél és hideg viszont van. Be­menekülünk a váróterem­be, de ott is dermesztő a hideg. Közben bezúg, és el­rohan egy kocsi: csak nem ez volt az? Az információban meg­nyugtatnak: nem ez volt. Négyen várunk most már. Egy gombai és egy bényei fiatalember türe­lemre int bennünket: éj­félkor biztosan indítanak járatot, ha előbb nem is ... Ez biztató, ugyanis kilenc óra múlt. Megkérdezünk néhány kalauzt, sofőrt, akik éppen arra járnak, az informá­ciós kalitkából ugyanis most már az órát is elvit­ték, ne szomorítsa a sze­gény utasokat. A megkér­dezettek azt mondiák: a busznak jönnie kell. Jön is. Tíz órakor. (koblencz) Minap reggel, a szőlőstelepi állo­másra menet, már messziről láttam, hogy az általános iskola százméteres kerítése előtt két kisfiú nagy igye­kezettel söpri a havat a járdáról. Mikor közelükbe értem, meg­kérdeztem tőlük: — A tanító néni küldött titeket er­re a munkára? — O, dehogy! — mondta az alacso­nyabbik, — ma­gunk jelentkez­tünk. nem szeret­nénk ugyanis, ha azok a bár-sík és nénik, akik erre Maguk jelentkeztek járnak a vonathoz és a boltba, el­csúsznának a sí­kos úton. Később Beno- vits Lászlóné ta­nítónő tájékozta­tott, hogy a két kisfiú, akivel be­szélgettem, Joó Jenő és Fábry Fe­renc negyedikes tanuló volt, mind­ketten kisdobosok, a Gomba őrs tag­jai. Vezetőjük Ba­kos István hato­dikos tanuló, aki tisztét példamuta­tó módon látja el: az őrs nyolc tagja ugyanis igen te­vékeny, és na- gifon szép ered­ményekkel dicse­kedhet. Például a fiúk a hulladékot mindenütt össze­gyűjtik, és napon­ta a kijelölt hely­re szállítják, az iskola előtt húzó­dó hosszú járdát állandóan karban­tartják, ősszel az út szélére évelő virá­gokat ültettek. A Gomba őrs tagjai megérdem­lik, hogy jó mun­kájukért dicséret­ben részesüljenek. (krátky) — Nagy munkában vagyunk — mondja Rudó József né tsz- elnökhelyettes. — Készül a tavalyi mérleg. — Mikor kezdődtek a zár- számadási előkészületek? — Bármennyire furcsának tűnik, mi már a múlt év kö­zepén hozzákezdtünk a mun­kához. A rendeletek ugyanis lehetővé teszik, hogy a leltá­rozást év közben is meg lehet tartani, s mi az első félévben leltároztuk a faipari részleget, az alkatrészeket, az italbolto­kat és az üzemanyagraktárat, év végén pedig csak egyeztet­nünk kellett. Decemberben vettük fel a leltárt a termény­raktárban, a vasipari üzem­ben, a göngyölegraktárban. A fogyó- és állóeszközleltárt is csak egyeztettük. — Mikor végeztek vele? — December 16-ra fejező­dött be a leltározás. Az anya­got átadtuk gépi adatfeldolgo­zó részilegünknek, amely gyor­san elvégezte a maga tenni­valóját. Záhonyi Elekné főkönyvelő­helyettes veszi át a szót: — Kár lenne tagadnunk, zárszámadási drukkban va­gyunk már hetek óta. Minden­ki kíváncsi, vajon milyen lesz a mérleg, eredményesebb gaz­dasági évet zártunk-e tavaly, mint 1972-ben. Amikor a gép feldolgozta a leltáranyagot, újra kellett egyeztetnünk a kartonokat. El kellett készíte­nünk az 1973. évi záró-, il­letve az 1974. évi nyitókészlet jegyzékét, a főkönyvi kivona­tok szűkített önköltségi köny­velését, a számlák rendezését, átvezetését, a munkabérek át­vezetését. Előreláthatólag ja­nuár 30-ra kezünkben lesz az utolsó főikönyvi kivonat is, és akkor már mi is többet tu­dunk. Az már biztos, hogy ár­bevételünk több, mint 1972. ben volt, eléri az 58 millió fo­rintot. Csóka Lajosné könyvelési csoportvezető tizenkét éve dol­gozik a termelőszövetkezet­ben: — Évről évre kevesebbet túlórázunk, de azért most is szükség van túlórákra: reggel fél nyolcra jövünk, s este hé­tig maradunk egész hónap­ban. Élénkéi! él még emléke­zetemben, amikor néhány év­vel ezelőtt reggelig is marad­tunk. A gép sokat segít. s megkönnyíti munkánkat. Egyébként én még otthon sem tudok nyugodni. Sokszor tévé­nézés közben jut eszembe va­lami, gyorsan feljegyzem, hogy el ne felejtsem. Másnap teleírt jegyzetblokkal jövök az irodába. A könyvelési és pénzügyi dolgozók valamennyien igye­keznek az üllői Kossuth Tsz- ben. Ezekben a napokban két­ségtelen nagy munka neheze­dik vállukra, de azt mond­ják, megéri a fáradozást a pontos mérleg, s kettős lesz az örömük, ha az eredmény is jó majd, amiben remény­kednek. lfj. Győri József tsz-elnök nyit be az irodába. Tőle csak ezt kérdezzük: — Mikor lesz a zárszámadó közgyűlés? — Ha semmi nem jön köz­be, február 16-án, szombaton, a művelődési otthonban. Gér József PILIS Pártcsúcsvezetőséget választottá az Aranykalász Tsz-fcn összevont párttaggyűlést tartottak a nemrég alakult pi­lisi Aranykalász Tsz-ben, amelyen részt vett Piszter István, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának munkatár­sa, Földesi István, a járási pártbizottság párt- és tömeg- szervezeti osztályának vezető­je, Juhász János, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára is. Földesi István ismertette a párt járási végrehajtó bizott­ságának határozatát, mely sze­rint az új nagygazdaságban pártcsúcsvezetőséget kell lét­rehozni, majd sor került a választásra. Függetlenített párttitkárnak egyhangúlag Nánai Sándort választották meg. TESTVERLAPUNK ÍRJA Áttérnek az iparszerű kukoricatermesztésre Nagyüzemi termelés — ezerhatszáz hektáron DERŰS HANGULATBAN A férfi és a kisgyermek Késik a busz, már minden­ki az óráját nézegeti. Amikor felszállunk, alig férünk el az ülések közti szűk helyen. Péteriben fiatalasszony száll fel, kisgyermekével. Leülni nem tud, s kissé panaszosan mondja az egyik ülő férfinak, legalább a gyereket fogja meg. És át is adja a kicsit az ülő utas nagy örömére. A férfi babusgatja, simogat­ja az apróságot, még fütyül | is neki, az meg mosolyog, egy- ■ szeriben derűssé válik a han- i gúlát. Mindig a keverőüzemnél szokott leszállni a babát daj- ; káló fiatalember, de most any- nyira belefeledkezik a gyerek­kel való hancúrozásba, hogy még kollégái hívó szavát sem hallja, s csak a Vigadónál ad­ja át a gyereket az édesanyjá­nak. Gyalog indul visszafelé. (g) A Ceglédi Állami Tangaz­daság igazgatójával, Csonkái Tiborral, a mezőgazdaságban végbemenő nagy jelentőségű változásokról beszélgettünk. Ö mondta el, hoigy a gazdaság áttér az iparszerű kukorica- termesztésre: kevés munkás­kézzel, a legfejlettebb eljárás­sal, nagy terméseredmények várhatók. Az úgynevezett CPS ku­koricatermesztési prog­ram keretében a legjob­ban bevált kukoricater­mesztő gépsorokat szerzik be, melyek néhány irányító ember segítségével elvégzik a ku­koricatermesztés minden munkáját, a szántás-vetéstől, a vegyszeres gyomirtáson át, a törésig és a termés lemorzso- lásáig. A gépsorokat egy közös vállalat vásárolja meg, amely a termett kukorica bizonyos részéért adja használatba. Minden gépsor traktorból, ekéből, boronából, kultivátor- ból, valamint kombájnból áll. A hozzá tartozó Glass Domi­nator 100 nevű kombájn egy műszak alatt 15—18 vagon morzsolt kukoricát, vagy 12 vagon búzát takarít be, mert gabona aratására is alkalmas. — A Ceglédi Állami Tan­gazdaság — mondotta az igaz­gató — két kukoricatermesztő gépsort igényelt, 1600 hektár­nyi kukorica termőterületére, 1600 hektár hibrid kukorica termesztéséhez szántén két gépsorra lesz szükségünk. — A CPS-prograimba való bekapcsolódással megoldjuk kukoricatermesztásünk meny- nyiségi és minőségi kérdéseit, ami azért is fontos, mert a következő évekre telje­sen felfejlődik már most is szépen üzemelő, hatal­mas csemői sertésnevelő- és hízalalótelepünk, amelynek ellátására évi kétezer vagon takarmány­ra lesz szükségünk- A zárt rendszerű kukorica- termelési programba már ta­valy bekapcsolódott a ceglédi Vörös Csillag Tsz és a Nagy­kőrösi Állami Gazdaság is, mely utóbbi gépsorával a nagykőrösi Dózsa Tsz-ben is elvégzi a kukoricatermesztés munkálatait­K- L. Szakmák szerinti csoportokban Negyven ipari tanulót fog­lalkoztat a Monori Építőipari Szövetkezet. A tanulók eddig szétszórtan, különböző munka­helyeken dolgoztak, a közel­múltban azonban a vezetőség változtatott a helyzeten: szak­mák szerinti csoportokba osz­tották őket, s külön szakok­tató áll rendelkezésükre. A pilisi példa Miért nem ? Aki figyelmesen tanulmá­nyozza a megyei labdarúgó- bajnokság statisztikáit, rög­tön észreveszi, hogy a pilisi labdarúgók az elmúlt évek­ben r.ú dig a dobogón, vagy a dobogó környékén végeztek. Sőt, akad sok olyan szakem­ber, szurkoló, aki azt vallja, hogy nem is kellene különö­Aktívahálózatot szerveznek Tízezer kötet a polcokon 0 Népszerűek az iskolai fiókkönyvtárak Tavaly ünnepelte fennállá­sának tizedik évfordulóját a maglódi könyvtár. Csendben teU el az év, mégis jelentős fordulópontot jelentett az in­tézmény életében: elérték a tízezres kötetszámot. Több olvasó Tóth Lászlóné könyvtár­vezető örömmel mondta el, hogy több már az olvasójuk is, csaknem ezerháromszázat tartanak nyilván. Tavaly a kölcsönzött könyvek száma 42 ezer 206 volt. Évente 800— 909 könyvvel gyarapodik az állomány s nemcsak köny­vek között válogathatnak az olvasni szeretők, hanem újsá­ga'at is olvashatnak: nem ke­vesebb, mint 35 féle napi-, he­tilap és folyóirat áll rendelke­zésükre. Egy szlovák nyelvű folyóiratot is előfizettek, s a polcokon szlovák nyelven írott könyvek is találhatók. Furcsa, hogy eddig nemigen mutatkozott érdeklődés irán­tuk. Jó munkát végzett tavaly a fiókkönyvtár a nyaralói isko­lában. Az idén hasonló fiók­könyvtárat működtetnek a Petőfi Sándor téri iskolában is. A tapasztalatok szerint nemcsak az iskolások kölcsö­nöznek szívesen a fiókkönyv­tárban, hanem a felnőttek is. Tervek az esztendőre A téli hónapokban több lá­togatója akad a könyvtárnak, mint nyáron. Az író—olvasó ta' álkozóknak már hagyomá­nyai vannak Maglódon. Év­ről évre rendszeresen tarta­nak az általános iskola 7—8. osz'ályosai részére rendhagyó irodalomórákat. A legközeleb- bire január utolsó hetében kerül sor: a könyvtár vendége lesz Vargha Balázs ismert iro­dalomtörténész. a tv-beli Fa­bula és egyéb irodalmi mű­sor vezetője. Azt tervezik, hogy más tantárgyakban is tartanak rendhagyó órákat. Februárban házi ünnepsé­get, találkozót rendeznek azoknak, akik már tíz éve könyvtári tagok, s emléklapot nyújtanak át nekik. Játék a katalógussal és a kézikönyvekkel: ez a címe an­nak a vetélkedősorozatnak, amelyet márciusban kíván­nak megrendezni. Már megkezdték az előké­születeket a költészet napjá­nak méltó megünneplésére. Szavalóversenyt hirdetnek az általános iskolák tanulói ré­szére. Aktívahálózatot szerveznek, hogy a téli hónapokban az idős, beteg olvasni szerető emberek könyveit is állan­dóan cserélhessék. A nagyközségi tanács évről évre jelentős támogatást nyújt a könyvtár munkájához, az idér is 30 ezer forintot bizto­sít könyvek vásárlására. Szeretnék tovább növelni az olvasói léts-ámot, s 800— 900 úi könyvet szándékoznak vásárolni. G. J. sebb csoda ahhoz, hogy a Pi­lisi KSK bajnokságot nyer­hessen. Miért nem nyer tehát? Köztudott, hogy nem is kü­lönösen erőltetik meg magu­kat a pilisiek, magyarán, ne­kik a bajnokság nem cél. Pél­dának, rossz példának említik a vecsésieket, s másfél évtized távolából a saját csapatukat, amikor dicstelen szereplés után távoztak az NB III-ból. Anyagiak hiányáról is le­het hallanunk, bár azt a köz­ség egyre fejlődő termelőszö­vetkezete, ipari üzemei láttán nem igen lehet megérteni, nem beszélve a megyében párját ritkító hatalmas szurkolótá­borról, mely, ha a pártoló tag­ság kötelékébe sikerül szer­vezni, szinte biztos anyagi tá­mogatást jelenthetne. Persze, ott vannak a fiúk is. . . Nyílt titok, hogy többen közülük elég sok fejfájást okoznak a vezetőknek. A pili­siek igen vendégszerető em­berek. szeretik labdarúgóikat is. Így aztán gyakran ott van a nagy kísértés, a szombat es­ti lakodalom, táncmulatság. . . Másnap pedig gyenge a játék, s váratlan a vereség. így mu­tathat egészen különös ered­ményeket, rapszodikus telje­sítményeket az együttes ered- mónvlistája. Érdemes elgondolkodnunk a pilisi példán. A tehetséges, igen jó játékosok miért nem nvűitiák. vagv nem akarják nyúitani azt a maximumot, ami képességeikből kitelik? Jó lenne öltözűHikbe kiten­ni a következő idézetet: ..Ne elégedj meg azzal, amilyen vagy. igyekezz olyan lenni, amilyen lehetnél!” Vaion milyenek tudnának lenni? (szafti)

Next

/
Thumbnails
Contents