Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-19 / 15. szám

1974. JANUÄR 19., SZOMBAT «CCV kMís’Íop 5 Százezer forint a szivattyútelep felújítására Biztosított a város vízvédelme A KPM Közúti Igazgatóság pomázi útmesterségé- nek dolgozói és a téli útfenntartás ellátásához ren­delkezésre álló húsz gép, köztük a kép hátterében kedett a hét második felében. A járás területén mintegy 150 kilométer hosszúságú úton feladatuk a zavartalan közlekedés biztosítása. Az őrjáratos gépkocsik a havazást, jegesedést azonnal jelentik az útmesterségen, hogy indul­janak a szórógépek. Am ha nem esik semmi, akkor sem tétlenkednek: a gödröket, kátyú­kat tüntetik el az utakról. Dómján Károly útmester elmondta, hogy 1974-ben hatmillió fo­rintos költségvetéssel rendelkeznek. A nyár folyamán a Szigetmonostortól Tahitótfaluig vezető makadámutat háromról hatméteresre szélesítik, erre jön rá egy évvel később az asz­faltszőnyeg, s ugyanakkor szélesítik tovább az utat Kisorosziig. A nagy munkához a duna- bogdányi kőbányából eddig már ezerötszáz tonna követ szállítottak a helyszínre. Az út­mesterségen két brigád, egy tápiószelei és egy perőcsényi dolgozik, munkásszállójuk felújí­tása röviddel ezelőtt fejeződött be: hideg-meleg vizes fürdő és igényes klubszoba áll a ne­héz fizikai munkát végző dolgozók rendelkezésére. Utmesterek látható hómaró ugyancsak nem tétlen Életrevaló ötlet Egygyár — egy művelsdési központ Még tavaly nyáron hangzott el az a javaslat, hogy a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek Szentendrei Gyára kös­sön együttműködési szerződést a József Attila művelődési központtal és a járási-városi könyvtárral. Az ötlet életreva­lónak bizonyult: a korszerű gyár szakszervezeti bizottsá­gának kultúrfelelőse és a mű­velődési központ igazgatója, Perjéssy Barna több megbe­szélésen egyeztették az igé­nyeket és a lehetőségeket. A röviddel ezelőtt ratifikált szer­ződés már konkrétan tartal­mazza azokat a gyakorlati és módszertani segítségeket, ame­lyek a betongyár 1974. évi mű­velődéspolitikai feladatainak megvalósításához nélkülözhe­tetlenek. LEÁNYFALUI ELŐZETES Csinosítják a házasságkötő termet A költségvetési és fejleszté­si tervezet csak márciusban kerül a község parlamentje elé, addigra dől el, hogy mi­ben nyújt támogatást a me­gye és miben nem, Bálint Jó­zsef tanácselnök mégis vállal­kozott, hogy némi előzetest adjon Leányfalu idei tervei­ből. ' ’ — Az már bizonyos, hogy mintegy 230 ezer forint értékű villanyhálózat-bővítésre kerül sor. A terveket a Pest megyei Tanács Tervező Vállalata feb­ruárra ígérte, most már csak az kérdéses, hogy az Elekt­romos Művek ott ad-e energiát, ahol mi szeret­nénk. A meglevő nyolc trafóállomá­sunk többsége teljesen zárolt, újabb fogyasztót nem bír el, amelyik állomásnak pedig van még „kapacitása”, arra legfeljebb egy kilométeren belül kapcsolható fogyasztó. Az elmúlt évben közel más­félszáz telket parcelláztunk a Paprét és a Sasülés dűlőn, va­lamint a Kerek- és a Puszta­hegyen, ahhoz, hogy ezekre a helyekre is eljuthasson a vil­lany, nagyfeszültségű légveze­ték telepítése és további két trafóállomás építése szükséges. 1974-ben további hat utcá­ba és a Pusztahegyre jut­tatják el a vezetékes ivóvi­zet. Kis híján hárommillió forin­tos költségért szilárd útburko­latot kap az Árvácska utca és a Sasülés utca kétharmada. Április 4-re munkához lát a gázcseretelep — a kivitelező dunabogdányi Üttörő Tsz je­lenleg a hiánypótlást végzi. Tovább csinosítják a tavaly faburkolatot kapott házasság- kötő termet. Az 1838-as pusztító árvízről a mai szentendrei nagyapák egészen bizonyos, hogy rémítő történeteket hallottak nagy- atyáiktól. Való igaz: a jócs­kán megduzzadt Duna az ak­kori város lakott területének legalább a felét elárasztotta. A hívatlan víz magasságát ma is öntöttvas táblák jelzik a Péter-Pál utcában, rajtuk né­metül a felirat: Wasserhoche. Utoljára nyolc évvel ezelőtt készült a vándor-szomszéd be­látogatni a városba, s csak a sebtiben összetákolt nyúlgát- rendszer akadályozta meg eb­beli szándékában. A KÖVIZIG felkészüli A víz visszavonulása után két évvel már kiépült a fővé­delmi vonal — Szentendre ár- vízvédelme ezáltal jelentős mértékben megjavult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell folyamatosan napi­renden tartani az ár- és bel­vízvédelmi helyzetet. A városi csatornahálózat el­öntésétől a szennyvíztisztító telep üzembe helyezése óta nem kell tartani — a két fő­védelmi vonalban levő zsilip erre a garancia. Ebben az év­ben készül el a Bükös patak partrendezési terve — 1975- ben kerül sor a kivitelezésre. A mélyebben fekvő területek buzgárveszélyeire a védelmi vonalak gazdája, a KÖVIZIG felkészült — az úgynevezett „közerőmozgósítási terv” nap­rakész állapotban van. Veszély esetén a terület kiürítése pá­nik nélkül megtörténhet. A patak hangulata Puppán Jenő, a műszaki osztály vezetője elmondta, hogy a város területét a bel­vízvédelmi terv szerint három Kút — akt nélkül — Tíz évvel ezelőtt, mikor ezt a telket megvásároltam, még kukoricás volt itt. Ügy is hívták: kukoricás a tó mellet­ti szőlőhegyen. Nem volt se út, se villany, se víz. Egyik télen még egy szarvas is be­jött az udvarunkba. — Csík- szentmihályi Róbert szentend­rei szobrászművész háza és műterme, egy szóval: vára, a feltartóztathatatlanul terjesz­kedő Felszabadulás lakótelep mezsgyéjén húzódik meg. — Tulajdonképpen már csak ab­ban bízom, hogy legalább az átmentén lévő fáknak ke­gyelmeznek meg. Hatodik önálló kiállítására készül, ezúttal a Petőfi Irodai­zónába osztották. Északi irányból haladva található az 1. számú zóna, a Szelin patak völgye. A belvízvédelmi tevé­kenység itt kisebb mederren­dezési és tisztítási munkákra korlátozódik, a hiányosságok folyamatos kiküszöbölése biz­tosítja a tavaszi hóolvadás és a nyári záporok következtében keletkezett vizek szabad lefo­lyását. A 2. számú zóna a Sztara- voda patak vízgyűjtő területe. A patak vízhozama az időjá­rástól függően rendkívül szél­sőséges értékek között változik. A belsőségi szakasz mederren­dezési munkálatai még az óesztendőben elkezdődtek s idén nyáron befejeződnek. A rendezési terv kisebb korrek­ciókkal megtartja a patak nyomvonalát, hangulatát, s egyben biztosítja a víz gyors lefutását. A veszélyes szaka­szokon a medervándorlás megelőzésére terméskőburko­lat, a Jázmin utcánál meder­átjáró és gyaloghíd készül. Az építők elvonulása után ebben a zónában csupán fenntartási munkákra lesz szükség. Gyors orvoslást! A Pannónia-telep és a tőle nyugatra fekvő mezőgazdasági terület a 3. számú zóna. A mezőgazdasági területen levő főcsatorna kezelője a Mathiász Tsz — a csatlakozó csatorna- rendszer karbantartását a po­mázi Dunakanyar Vízgazdál­kodási és Talajvédelmi Társu­lattal már elvégeztette. A városi főcsatorna a Duná­ba torkollik. A torkolatnál zsiliprendszer és szivattyútelep segíti a belvizek átemelését — magas vízállás esetén. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a város kezelésében levő szivattyútelep meglehetősen rossz állapotban van, kezelése nem megoldott. Rendbehozata­lát nem lehet sokáig elodázni, hiszen egyidejű ár- és belvíz esetén a harmadik zóna egy része víz alá kerül. A felújí­tásra és a karbantartásra az új esztendő harmadik napján százezer forintot biztosított a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. A műszaki osztály még ebben a hónapban felül­vizsgálja a belvízvédelmi ter­vet, s amennyiben szükséges, sor kerül a pótszivattyúk meg­vásárlására. Zónán kívül: 1974-ben meg­oldódnak a déli városrész víz- elvezetési gondjai is. S végül egy örömhír a szamárhegyiek­nek: a csatornarendszer ki­építése még ebben az ötéves tervben elkezdődik. L mi Múzeum felkérésére — ja­nuár 25-én lesz a Károlyi pa­lotában a megnyitó. Műtermé­ben békésen megfér egymás mellett kő, fa, bronz, csak eze­ket a hagyományos anyagokat kedveli, mint az erőskezű szobrászok általában. — Tizennyolc szobrot és hatvan érmet állítok ki. Az anyag részben már a helyszí­nen: a bronzöntőmnél, vagy itt a műteremben található. Maga a kiállítás számomra el­sősorban azért serkentő, mert ilyenkor megvalósítom a halo­gatott terveimet, befejezem félretett szobraimat. Egy-két már korábban meglévő szob­rot újrafogalmazok — ez a mániám. Például ez amin most dolgozom, egy korábbi kiállí­táson közönséges szikladarab volt, most szarvas. Aktív, tevékeny művész: nincsenek szorongásai, válsá­gai, üresjáratai. Most is van állami megbízatása: a kiskő­rösi Petőfi Sándor művelődé­si ház bejárata feletti tíz négy­zetméteres bronz dombormű elkészítésére. Két meghívásos pályázaton vesz részt („ezeket általában nem nyeri meg sen­ki”): Tata lovasszobrot („ez a komolyabb dolog”), az Or­vostudományi Egyetem pedig domborművet szeretne új épü­letére. — Nincsenek megvalósítha­tatlan álmaim. Nyugodtan el­mondhatom, hogy a pályáza­tokra készült munkáimban is sikerült megvalósítani művé­szi elképzeléseimet. Engem véldául nem érdekelnek a női aktok. Logikusan következik ebből, hogyha teszem azt, ka­pok egy kút elkészítésére meg­bízatást, akkor nem csinálok mellé egy női figurát. Házi szociális gondozás Pomázon a lakosság életszínvonalának emelke­désével egyidejűleg a szo­ciálpolitikai helyzet is év­ről évre javul. Kiderül ez a tanács költségvetéséből is: négy év alatt több mint négyszeresére növekedett a szociális keret. Ugyanakkor egyre több csekély jövedel­mű, magányos, tehetetlen idős ember él a nagyközség­ben — másfél ezerre tehe­tő a hatvanadik életévüket betöltött s csaknem fél­ezerre a hetvenen felüliek száma. A szakigazgatási szervnek jól meg kell gon­dolnia, hogy ossza el a ren­delkezésre álló pénzt. A se­gélyek folyósításán túl még a vakok személyi járadéká­nak utalása, a köztemetések rendezése, a közgyógyszer­ellátás, a hadigondozás, a kórházi ápolási költség megtérítése, a sokgyerme­kes anyák támogatása, a katonai családi segély fo­lyósítása, a szabadságvesz­tésből szabadultak utógon­dozása és a szociális ott­honba való utalás egyaránt feladatuk. Minden egyes segélykérelmet alaposan ki­vizsgálnak, amennyiben el­tartásra kötelezhető hozzá­tartozóra akadnak, figyel­meztetik kötelességére. Rendszeres szociális segé­lyezésben az elmúlt évben már huszonnyolc jövede­lemmel nem rendelkező idős ember részesült. A körzeti orvosok és társadal­mi aktívák segítségével fel­mérték az egész községei — eredményeként ma már el­mondható, hogy valameny- nyi rendszeres segélyezésre szoruló lakos neve szerepel a segélyezettek listáján. A pénz azonban nem old meg mindent, Pomázon számos, mozgásában korlátozott idős ember él, ők egyálta­lán nem vagy csak részben tudják ellátni magukat. Az elmúlt év vége óta egy társadalmi aktíva rendsze­resen vizitel náluk, s amennyiben ideje-ereje en­gedi, elintézi ügyes-bajos dolgaikat. Ugyanakkor a házi szociális gondozás ke­retében számít a tanács az iskolai úttörőszervezetek segítségére is. A pajtások a közelükben lakó idős, beteg embereket rendszeresen felkeresik — példa már ed­dig is van erre — s szükség szerint segítségükre lesznek a víz- és tüzelőhordásban, valamint a bevásárlásban. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Gárdos Katalin ilitpln nyereség Egyesülés Két keresztalakú, dombol­dalba ásott pince őrzi Tahi­ban a tótfalui Kék Duna Szakszövetkezet borvagyonát; a Mátyás király korabeli dézsmapince a mai Pilisi Parkerdő Gazdaság erdészé­nek a telkén, az egykori vin­cellérlakás szomszédságában, három évszázaddal fiatalabb pinceöccse pedig kevés já­rással odébb található. A nagytorkú pincék befogadó- képessége legalább ötezer hek­toliter, de közel sincs kihasz­nálva: úgy ezer-ezer hektó pincénként a jelenlegi hordó­űrtartalom. Második fejtés — Egyelőre elég is ennyi — mondja Hansági Dénes fő­kertész. — Hetvenöt holdon szüreteltünk az elmúlt év őszén, holdanként harminc­két mázsa szőlőt. Egy részét csemegeszőlőként értékesítet­tük, a hordókba ezernyolcszáz hektó bor került. A készlet pillanatnyilag ezerhatszáz hektó. A pincékben a borász és a felügyelete alá tartozó há­rom szakmunkás ezekben a napokban fejti másodszor a könnyű homoki borokat. Az olasz rizlinget és az elsőren­dű Kocsis Irmát kizárólag sa­ját poharazóiban, Kisoroszi­a szigeíen ban, Tahitótfaluban, Horány- ban, Surányban és Újpesten értékesíti a szakszövetkezet — huszonnyolc-harminkét forin­tért literenként. A meglehető­sen borsos poharazói ár elle­nére igen kapós a szigeti bor, különösen Újpesten szeretik — egy évben négyszázötven hektolitert is kimérnek decin­ként. Kimondták as igent Eredményes évet hagyott maga mögött a tahitótfalui szakszövetkezet. Dr. Kállai Sándor főkönyvelő a zár­számadó közgyűlés előtt el­árulta, hogy tiszta nyereségük több mint kétszerese lesz az előző évinek, s vagy három­négy forinttal a tervezett egy napra eső jövedelmet is felül­múlják. — Az év legnagyobb ese­ménye szakszövetkezetünk életében a pócsmegyeri Aranykalász Szakszövetke­zettel történő egyesülés lesz. A pócsmegyeriek már tavaly kimondták az igent, a mi tag­ságunk a február eleji zár­számadó közgyűlésen dönt. Ha megszavazzuk az egyesülést, akkor még februárban a Kék Duna Egyesült Szakszö­vetkezet első vezetőségvá­lasztására is sor kerül — ter­mészetesen a taglétszámok arányában. — És végül hadd közöljek valamit harmadik szezonja előtt álló strandunk bővítésé­ről. Úgy hírlik, hogy a strand és a Kagyló étterem közötti terület kisajátítására kapunk négymillió forintot. Szeretnénk idén pontot tenni a kisajátítás végére, bár meg kell mondani, hogy a fővárosi VIII. kerületi ta­nács hétvégi üdülőjével nem lesz könnyű dolgunk.

Next

/
Thumbnails
Contents