Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

Fáradhatatlan közművelő Három nemzedék hallgatta Űrhajózás a naprendszerben A Váci Városi és Járási Pe­dagógusklub , TIT-előadása iránt a Madách Imre Műve­lődési Központ emeleti ter­mében igen nagy volt az ér­deklődés, és indokolt volt a telt ház is. Űrhajózás a nap­rendszerben címmel Suba Vil­mos tanár, aki félszázszor is­mertette munkásszállásokon, üzemekben, Iskolákban a té­mát, ez alkalommal kollégái­nak klubjában beszélt. Az első sorban ült a Feren- ezt család három nemzedéke: nagyapa, apa és unoka. Egy­formán figyelték az előadót, s a filmvetítéseket, érdeklő­déssel. Suba Vilmos visszapil­lantott a XIX. század nagy írójának. Verne Gyulának műveire, ismertette napjaink utópisztikus regényeit s a té­makörrel kapcsolatos tudo­mányos munkákat. Beszélt a szovjet űrpilóták teljesítményeiről, Gagarin vi­lághírű repüléséről s arról, hogy az Apollo-program elő­készítésén négyszázötvenezer ember munkálkodott. 1975 lesz az űrrepülés következő nagy éve, amikor szovjet és ameri­kai űrpilóták közös űrutazás során folytatják a megkezdett kutatásokat. Az egyórás bevezető után elsötétült a terem, és a nézők nagy figyelme közben levetí­tettek két színes filmet két holdutazásról. Amit eddig a televízióból ismertünk csak fe­kete-fehér felvételekből, most színesen, felnagyítva került a filmvászonra. A közönség lelkes tapsa kö­szöntötte az előadót, aki az iskolán kívüli oktatás régi, lel­kes aktívája. Nyugdíjba vonu­lásakor megkapta Az oktatás­ügy kiváló dolgozója kitünte­tést nemcsak pedagógiai mű­ködéséért: több évtizedes fá­radhatatlan közművelői tevé­kenységéért is. VÁC I UAPLfl A PEST MEGVfl H f R t A P KÜIÖNKIAOÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1974. JANUÁR 18., PÉNTEK Az idén hat Állami házak - többgyermekeseknek Élénkül a ktilr Az acsa—csővári közös ta- ■, nács elnökével, Béri Jánosné- ! val a két községet leginkább j foglalkoztató gondokról s az j idén megoldandó feladatok- j ról beszélgettünk. Jól, elfogadható áron Az elnökasszony tervraj- j zokat mutatott: nem társas-, ! hanem különálló családi há­zak épülnek, melyeknek alap­területe körülbelül 80 négy- zejpiéter. Két szoba, előszoba, konyha, kamra és fürdőszo­ba. — Ezek úgynevezett „CS”- lakások lesznek — mondta. — Csökkentett alapterületűek. j — Ácsán a 80 négyzetmé­ter a kisebb lakások közé tartozik? — Igen, itt, falun, tága­sabb házakat építenek, de nekünk nem futja olyanok­ra. — Miért, mennyibe kerül majd egy ház? — Százhetvennyolcezer fo­rintba. Tudom, csodálkozik, mert máshol majdnem a dup­lájáért építik. — Tényleg csodálkozom, de, ha arra gondolok, hogy az is­kolabővítést és a pedagógus­lakást is milyen jutányos áron oldották meg ... — A kálói Vegyesipari Ktsz építi ezeket a házakat is, ve­lük dolgoztatunk most már hosszú évek óta. Nagyon jó minőségű munkát végeznek, és elfogadható árat számol­nak. Diákok étkeztetése — Hány lakást építenek az idén? — Kilencet szerettünk vol­ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Mészáros József és Lányi Zsuzsanna: József, Fe­hér József és Pothánszky Éva: Rita, Sima Károly és Kovács Teréz: Gabriella, Balogh Ist­ván és Szelácsik Ilona: Ist­ván, Barti Ferenc és Burik Margit: Magdolna, Vass István és dr. Liszkai Anna: Gábor, Barna József és Oroszki Éva: Ferenc. Bárdos Gábor és Szo- kolai Éva: Gábor, Karaba De­zső és Jónás Erzsébet: Mária, Földesi Imre és Nagy Márta: Noémi, Virsinger János és Schlenk Mária: Mária, Huszár László és Helmes Rozália: László, Barsi Márton és Ku- rucz Erzsébet: Andrea, Erős István és Balázs Erzsébet: Szilvia, Gál Sándor és Vezse- nyi Julianna: Csaba, Hanusz- ka János és Tóth Mária: László, Juhász János és Hu­szár Gabriella: János nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szikora Péter Kármán Júliával, Dózsái Tibor Pásztor Edittel. Vácott hunyt el: Bende Fe­renc (Vác, Bajcsy Zs. u. 4.), Spanyur Károly (Letkés, Pető­fi u. 2.), Fekete Sándorné szül. Lendl Ilona (Vác, Temető u. 6.), ölvedy Kálmán (Nagyma­ros, Bajcsy Zs. u. 123.), Szalai Mihály (Vác, Homokdűlő 11.), dr. Vida Vilmos (Vác, Április 4 tér 38.), Gyurik Arnoldné szül. Fábián Mária (Vác, Le­nin u. 21.), dr. Csongor Ger- gelyné szül. Bakos Mária (Vác, Burgundia u. 9.), Dóra Ferenc (Vác, Mária u. 3.), Simák Sán­dor (Vác, Földvári tér B/l.), Mészáros József (Szód, Mártí­rok u. 41.), Rácz Józsefné szül. Hecsei Erzsébet (Vác, Széche­nyi u. 8.), Walter Jánosné szül. Koharics Terézia (Vác, Ma­gyar u. 6.), Kiss Jánosné szül. Ludányi Erzsébet (Vác, Zátony u. 7.). VÁCI APRÓHIRDETÉSEK Földvári téren örök­lakást vennék. szö­vetkezetit is. Ajánla­tokat ..Készpénz” jel­igére. váci hirdetőbe kérek. Dunakeszi Hűtőház azonnal felvesz szakképzett SZTK-ügyintézőt. autóbuszvezetőt. Jelentkezés: Dunakeszi. Üjtelep, személyzeti vezetőnél. Kisméretű, használt konyhabútor eladó. Damjanich tér 9. I. em. 2. Szolnoki kétszobás, összkomfortos, erké- lyes, tanácsi bérlaká­somat váci hasonlóra cserélném. Minden megoldás érdekel. Le­veleket ..Szolnok” iel- igére váci hirdetőbe. Modern, mély gyer­mekkocsi eladó. Ta­vasz utca 17. (Tej­üzemnél) . Elvesztettem arany nyakláncomat, ovális éremmel. Kérem a be­csületes megtalálót ad­ja le: Radáné. Vác, Sebes Imre utca (volt Honvéd u.) 3. sz.'alatt. Jutalomban részesül. December 14-én vizs­gázott Warszawa sze­mélygépkocsi — épít­kezés miatt — sürgő­sen eladó. Érdeklődni lehet: Vác, Mályva ut­ca 18. Két szoba, konyhás fél ház, beköltözhető­en eladó. Ára: 130 ezer. Ungi, Vác, Ápri­lis 4. tér 36. ___________ Du nakeszi Hűtőház azonnal felvesz gyakorlattal rendelkező szakképzett SZTK-ügyintézőt, munkaügyi vezetőt, mérlegképes könyvelőt. belső ellenőrt, konyhavezető szakácsot. takarítónőket. Jelentkezés: Dunakeszi-Üjtelep. na, de valószínű, csak hat készül el. A telkek és a ter­vek már rendelkezésünkre állnak. — Az állami házak igény­lői közül kiket részesítenek előnyben? , — Elsősorban a többgyer­mekeseket és a fiatal háza­sokat. — Ügy gondolom, a házépí­tési program jelenti idén a legnagyobb feladatot. — Valóban. Azonban meg kell oldanunk a Csővárról Ácsára járó felsősök étkezte­tését is. Csak a tavaszt vár­juk, hogy a napközi konyhá­jának vízbekötését elvégez­hessék a mesterek. Sajnos, a gyerekek tanítás után haza­mennek ebédelni Csővárra, és utána visszatérnek a napközi­be. Az iskolakörzetesítés na­gyon jól bevált, s ha főzni is tudnak majd a napköziben, senkinek sem lehet panasza. Készül a terv — Mi vár még az acsai ta­nácsra az idén? — Most készül az új műve­lődési ház terve. A Pest me­gyei Tervező Iroda május el­sejei határidővel vállalta. Amikor már megkötöttük ve­le a szerződést, a Műszaki Egyetemtől levelet kaptunk, amelyben írják, hogy a mű­velődési ház tervezését tár­sadalmi munkában elvállal­ják. Sajnáltuk. Ha előbb kap­juk azt a levelet... — Mikor kezdődik a mű­velődési ház építése? — Nagyon szeretnénk be­lefogni az idén, de a pén­zünk még nincs együtt. =— Ácsán sikerül-e függet­lenített népművelőt biztosí­tani a művelődési ház veze­tésére? — Már eddig is mindent el­követtünk ennek érdekében, de nem sok sikerrel. Pedig a tanács nagyon sok segítséget adna a leendő igazgatónak. Egyebek között lakást is. (bognár) Évenként négyszer — nyugdíjastalálkozó Negyvenhármán kaptak anyagi elismerést Napjainkban m.ind több szó esik azok megbecsüléséről, akik több évtizedes munka után, a megérdemelt pihenést, a nyug­díjat élvezik. A Váci Kötött­árugyár szakszervezeti irodá­jában Barna Zsigmondnéval beszélgetünk a kétezer-hatszáz- nyolcvan dolgozót foglalkozta­tó textilüzem nyugdíjas cso­portjának munkájáról. — Vállalatunk 80 százaléka nődolgozó, így a nyugdíjbame- nők átlagos életkora 55 eszten­dő. A váci anyaüzemen kívül ma már Kazáron, Törd a som, Jászapátin, Vámosmikolán és Pásztón is figyelemmel kell kísérnünk a nyugdíjas korha­tárhoz érőket. — Hogyan tartják a kapcso­latot? — Jelenleg százhetvenegy nyugdíjasunk van. Évenként négy alkalommal rendezünk nyugdíjastalálkozót. hatezer forintot b’ztosft rájuk a költ­ségvetés. Olyankor uzsonnával, kultúrműsorral kedveskedünk a vendégeknek, köszöntjük és bemutatjuk az újonnan nyug­díjba vonultakat, pénzbeli ju­talomban részesítjük őket — a vállalatnál eltöltött idő alap­ján, 400-tól 2000 forintig. — Nem könnyű kiválni a kollektívából. — A brigádok gondoskodnak arról, hogy ne szakadjon meg végleg a kapcsolat: a nyugdí­jas továbbra is a brigád tisz­teletbeli tagja marad, meghív­ják a brigádösszejövetelekre. Ha valaki beteg, a brigádtagok meglátogatják, ajándékkal kedveskednek neki. A vállalat szakszervezeti bizottsága ta­valy negyvenhárom nyugdíjast részesített anyagi támogatás­ban. a kiosztott pénz 13 500 forint volt, tizenöten részesül­tek S5?OT-.üdülésben, s a vál­lalati üdülőbe is kaptak beuta­lást nyugdíjasaink. Gyárunk idős emberei örülnek a megbe­csülésnek, a közösségi érzés szép megnyilvánulásának. (papp) — A Gyümölcs és Főzelék Konzervgyár három telepén megélénkült az újítókedv. A számok is ezt bizonyítják — mondta Tolnay György újítá­si előadó. — A benyújtott 140 újításból 104-et elfogadtak, és közülük eddig 64 megvalósult. Az újítások eredményeként a vállalat tiszta haszna 930 ezer forint volt, míg 1972-ben csak 582 ezer forint. Újítási díj­ként tavaly 90 ezer forintot fizettünk ki, 1972-ben 65 ez­ret. Kiváló újító címre, ki­emelt szakvéleményre és köz­reműködésre 20 ezer forintot adtunk. Az újítások zöme műszaki jellegű, de az új ter­mékek előállítását célzó újítá­sok száma is jelentős. Az idén arra törekszünk, hogy az üzemszervezési, technológia- fejlesztési újításokat a töb­binél jobban dotáljuk, az újí­tők figyelmét azokra irányíts suk. Tavalyi tevékenységük alapján január 12-én hárman kapták meg a kiváló újító kitüntetést: Horváth György, Ceglédi József és Molnár Ist­ván. — Mikor újított először? — kérdezem Molnár Istvántól. — 1962-ben, az üvegzáró­gép átalakítására adtam be javaslatot. — Újításai közül melyik aL legértékesebb? — Az elmúlt 12 év negy­ven újításából a tavalyiak a legjelentősebbek. A tojáspor- gyártó-gép ,598 ezer forint hasznot hozott a vállalatnak. Tizenkétezer forint újítási dí­jat vettünk fel, Simon Jó­zseffel: ő volt az újítótársam. (si) Széljegyzetek egy váci könyv margójára örvendetes: nagy múltú tör­ténelmi városaink közül, haj­dani könyvnyomtatása emlé­keit idézve, Vác jelentkezik önálló művel a hazai könyv- nyomtatás 500. évfordulója al­kalmából. A kiadványsorozat­ban a Magyar Helikon gondo­zásában jelent meg HoU Bé­la: „A kétszáz éves váci könyv” című műve. Ez a so­rozat negyedik kötete, és út­mutatást nyújt az 1772—1972 közötti két évszázadban a vá­rosban megjelent fontosabb könyvekről, plakátokról. A gyűjteményes munka ösz- szességében reprezentálja Vác várost, Vác Város Tanácsa tá­mogatásának szándékát is, no­ha a kötetből — az időszak egy részének természete miatt is — jelentős terjedelemben egyházi vagy egyházias leve­gő árad. Kár azonban, hogy a bemutatott anyag válogatásá­ban. alig-alig érződik, hogy a két évszázadból a könyv- és plakátnyomtatás egy negyed- százada viszont egészen más vetületű társadalomban ment végbe. Pedig könyvnyomtatá­sunk lényeges fejlődése e ne- gyedszázadban fordult világ- színvonalra. A munka szelle­mi tenorján zárt interieurvilág érződák, nagy könyvtárak gyűjtőterületének jelenléte. Az író nem szándékozik és nem is keres alkalmat e negyed­századnak általánosabb ta­nulmányozására. Hadd hozok fel egy érde­kes apróságot is. Az 1973-as Petőfi-emlékkiállításaim al­kalmával ex librist terveztet­tem. Mint nyomdai termék ta­lán ez marad emlékezetben a jubileumi évből Vácra. Az ex libris szétküldése után jelent­kezett üzemi könyvtárunkban egy munkás műgyűjtő, és megmutatta váci vonatkozású exlibris.gyűjteményét több mint egy fél évszázadról: Vá­Téli képek A csörögi domboldal kö- kénybokraira ragyogó fe­hér ruhát húzott a tél. Valósá­gos és igazi zúzmarából díszí­tette, és leheletnyi ködpama- tokból fátylat borított fölé. A bokrok mélyre hajolnak, el­rejtik az ösvényeket, az or­szágúiról sem látni be a sűrűk nyílásaiba. Vékony hó fedi a dombot. Csak annyi, hogy fehér lett most minden, csak éppen annyi, hogy a régi kőbánya sebhelyeit is elfedi. Az elhagyott bánya szája felé nyúlnyomok vezet­nek ritkásan. A lábak nyoma közel fekszik egymáshoz, a nyúl csak baktatott itt, senki sem zavarta meg. Kóbor ku­tya ritkán vetődik erre, a va­dászok pedig inkább csak az etetéssel törődnek. A zajos-látványos körvadá­szatoknak vége immár. A va­dak már a tavaszt várják, fi­gyelve a rügyek bizsergető ne­szére. Igaz, mindez még mesz- szi van, sok és nehéz próba­tétel vár addig az erdőn-me­zőn lakókra: Lehet az időjárás keményebb. — Nem étté meg a kutya a telet — mondják az öregek, s lehet, igazuk lesz, mert érez­ni a hó „szagát”, és a füst is leszáll, nem úszik el messzire. Csakugyan tartós lesz a tél, a hideg, mert lám, fölöttem vadlibák húznak el, és az ősi ékalak elő-előbukkan a mocor­gó ködfátyol mögül. A vezér- lúd éles kiáltására körözni kezd a csapat, az ék mértani rendje felbomlik, és a libák hangos hálálkodással eriszked- nek le a rátóti állomás mö­götti búzatáblára, aztán csipe­getni kezdik a búzaszálakat, totyognak befelé, s utánuk szé­les és kopár tarló marad. TJangos pöfögéssel állnak meg a mozdonyok az ál­lomáson. Az utasok álmosan tekintenek ki a homályos ab­lakon. Egy-két percig néze­lődnek, aztán a gép nekivesel­kedik — nem sok kedve van az éles hidegben —, és a sze­relvény eltűnik a hartyáni ka­nyarban. Csak a füst marad az állomáson, és a csend a kö­zeli ég alatt. A forgalmista az eget fürkészi, piros sapkája tarkójára csúszik, majd a jel­zőtárcsát hóna alá csapja, és tenyerét dörzsölve siet a me­leg iroda felé. A váltóőr is magára csukja a bódé ajtaját, és két lapát szenet vet a vö­rösen izzó kályhára. Visszaje­lez a forgalmistának, s a fü­zetbe bejegyzi az imént távo­zó 1134-es vonatot. A vasúton túl színültig ra­kott dömperek csattognak az országúton. Egy-egy kátyú kö­rül sárga gyöngyként pereg a sóder. Püspökszilágy felé ha­lad a konvoj. Az építkezése­ken ma már csak akkor sza­kad félbe a munka, ha megin­dul a havazás. A hónak meg igencsak lóg a lába, mert a sí­nekre hódara hull, a fényes vágányokat mihamar betemeti, s róluk csak a következő moz­dony prüszkölése fújja le. A kanyarban autóbusz tül­köl. Egy pillanatra lassít a megállóban, aztán gázt ad a pilóta, és nekiindul a vácdu- kai szurdoknak. Eltűnik a kö­kénybokrok mögött, s újból csend lesz. r11éli csend, lusta és álmo ■* sító, a januári ég alatt. Csankó Lajos ci nyomdában készült, az or- dinárius tehetősebb személyei terveztették, váci jelleggel, könyvtáraik számára. Milyen szép lett volna, ha ez a gyűj­temény nem marad ki Holl Béla könyvéből. Könyvtártevékenységünk mai lényeges eleme a gyűjtő­munka. A Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemi könyv­tára az 1970—1972. évek kö­zött Veres Péter, Sarkadi Im­re, Darvas József, Nagy Lász­ló írókról irodalmi emlékestet és szerzői előadást rendezett. Bevezettük a tipográfiailag is felmutatható katalógusok ki­adását. Ebből is szívesen lát­tunk volna a kötetben. E könyv egyébként —szán­dékától függetlenül mást is eszünkbe juttat: közművelé­sünk bizonyos hiányosságait. Az idén ünnepeltük Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulóját. Holl Béla köny­vének 38. oldalán megtudhat­juk, hogy a költő főművének, a Dorottyának egyik legrégibb kiadása 1804-ben Gottlieb An­tal váci nyomdász nagyváradi fióknyomdájában készült, de Vác mint kiadói hely is sze­repel az impresszumadatok­ban. Csokonai is és Vác is meg­érdemelte volna az emléke­zést! Ezt a mulasztást még pótolhatja a város az idén, hiszen most lesz a váci Do­rottya ' kiadásának 170. éve. Vagy eltesszü'k Csokonait is­mét 200 évre? Ha már kisebb-nagyobb mu­lasztásokat keresünk e Váccal kapcsolatosan megjelent könyv olvasásakor, hadd ejt­sünk szót az egyik legnagyobb feledékenységről. A hajdani váci diáknak, Madách Imré­nek 1973-ban ünnepelte az or­szág 150. születési évforduló­ját. A magyar és európai drá­mairodalom óriásának váci emlékei alapján nevezték el felszabadulásunk után a vá­rosi kultúrházat Madách Im­réről. Ám mit tettek érte leg­alább emlékezésben irányítói? Hogyan emlékeztek róla? Keressük a középiskolák tiszteletét. Ahol tanult: em­léktábla őrzi a helyet. Gon­dolom, legalább a tanárok em­lékeztek Madáchról. Vagy mégse™’ Becsüljük meg végül is Holl Béla alkotását. A nagy meg- feledkezések ténye ellenére is könyve a város szeretetét pél­dázza. A könyv kolofonja csak 1200 példány kiadását jelzi. Vác históriája gyűjtőinek siet­niük kell. hogy legalább a könyv tisztességes példány­számmal maradjon a város­ban — emléknek. Petővári Gyula könyvtáros KSszönetnyilvánftás. Köszönetét mondunk rokonainknak, jó bará­tainknak és ismerőseinknek, vala­mint mindazoknak, akik szereteti férjemet, illetve édesapánkat utol­só útjára elkísérték sírjára ko­szorút és virágot helyeztek. Dór» Ferencné és gyermekei. wr • / i ' jl ' TI Ml való iirtiOM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents